1963. április 15.
Bánatos lélekkel arra gondoltam: Imádott Jézusom, ilyen bűnös családba ültette el a Szűzanya az Ő Szeretetlángját, ahol ennyi megbántás ér Téged. Az Úr Jézus szelíd, vigasztaló szavakkal ezt mondta:
"Nem az igazakat jöttem megmenteni, hanem a bűnösöket. Azért szenvedtem kínhalált. Téged is azért választottalak megváltó munkatársaim közé. Szenvedj Velem, úgy, ahogyan mondtam: a vértanúságig!"
1963. április 21.
Az Úr Jézus így szólt:
"Tudod-e, mi a legnagyobb szenvedés? Az, melyet most árasztok rád: ez a meg nem értés. Ennél nagyobb kín nincs. A te lelked kínja is ez halálodig. (Ez a családomban van.) Én is ezt szenvedtem el egész életemben. Leánykám, ne légy te sem különb Nálam. A mi bensőnk együtt érezzen, és ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához."
Lelkemet nagy szárazságban tartja a szenvedés. Értelme és értéke ilyenkor számomra teljesen érthetetlennek látszó és ízetlen. Az Úr Jézus így szólt:
"Szelíd szemrehányást kell tennem: De nehezen fogod fel szenvedéseid értékét és értelmét! Pedig a szenvedés igazán csak akkor érdemszerző, ha teljes önátadással fogadja el a lélek."
Jézusom, ugye Te tudod, hogy az, amit tőlem kérsz, nem telik ki az énemből. Lelkem állandóan készenlétben áll szolgálatodra, de a test - ugye tudod - a harcoknak állandó színtere. A lelki szárazságban sohasem látom tisztán Isten szent akaratát.
Bánatos lélekkel arra gondoltam: Imádott Jézusom, ilyen bűnös családba ültette el a Szűzanya az Ő Szeretetlángját, ahol ennyi megbántás ér Téged. Az Úr Jézus szelíd, vigasztaló szavakkal ezt mondta:
"Nem az igazakat jöttem megmenteni, hanem a bűnösöket. Azért szenvedtem kínhalált. Téged is azért választottalak megváltó munkatársaim közé. Szenvedj Velem, úgy, ahogyan mondtam: a vértanúságig!"
1963. április 21.
Az Úr Jézus így szólt:
"Tudod-e, mi a legnagyobb szenvedés? Az, melyet most árasztok rád: ez a meg nem értés. Ennél nagyobb kín nincs. A te lelked kínja is ez halálodig. (Ez a családomban van.) Én is ezt szenvedtem el egész életemben. Leánykám, ne légy te sem különb Nálam. A mi bensőnk együtt érezzen, és ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához."
Lelkemet nagy szárazságban tartja a szenvedés. Értelme és értéke ilyenkor számomra teljesen érthetetlennek látszó és ízetlen. Az Úr Jézus így szólt:
"Szelíd szemrehányást kell tennem: De nehezen fogod fel szenvedéseid értékét és értelmét! Pedig a szenvedés igazán csak akkor érdemszerző, ha teljes önátadással fogadja el a lélek."
Jézusom, ugye Te tudod, hogy az, amit tőlem kérsz, nem telik ki az énemből. Lelkem állandóan készenlétben áll szolgálatodra, de a test - ugye tudod - a harcoknak állandó színtere. A lelki szárazságban sohasem látom tisztán Isten szent akaratát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése