"Transzformatív"
püspök; a hivatásokat népszerűsítő kultúra az egyházmegyében; hithű
képzést adó papi szeminárium; és elkötelezett szemináriumi rektor, aki
nem enged elhajlást a katolikus tanítástól.
Anne Hendershott,
az ohio-i Steubenville Ferences Egyetem szociológiaprofesszorának
kutatásai szerint ezek a leginkább döntő tényezők egy egyházmegyében a
papi hivatások számának megnövelésében.
A professzor 2006 és 2016 között tíz
éven át vizsgálta az Egyesült Államok egyházmegyéiben a papi hivatások
számának alakulását, és az ezt befolyásoló trendeket. Ezalatt az időszak
alatt öt olyan egyházmegyét azonosított, amelyek a legsikeresebbeknek
bizonyultak az egy katolikusra jutó papi hivatások számának magasan
tartásában. Ezek az egyházmegyék a Newark (New Jersey), a St. Louis, és
az Atlanta érsekség, valamint a Paterson (New Jersey) és Arlington
(Virginia) egyházmegyék.
St. Louis
A St. Louis-i érsekség hivatásfelelőse, Chris Martin atya szerint fontos, hogy minden fiatal férfi, aki a papi hivatást választását fontolgatja, egészséges szabadságérzettel tegye ezt.
Ennek kapcsán elmesélte egy 18 éves
fiatalember esetét, aki hivatástisztázó lelkigyakorlaton vett részt St.
Louis-ban. Miközben a papi hivatást fontolgatta, lelkileg vívódva
fordult tanácsért Martin atyához, amiért randevúra szeretett volna hívni
egy lányt. "Megkérdeztem, hogy rendes lány-e. Azt mondta, igen.
Azután megkérdeztem, hogy olyasfajta lány-e, aki félrevezetheti? Azt
felelte, nem." - Martin atya ezután a fiókjából egy 25 dolláros utalványt vett elő, amit a fiúnak adott. "Azt a feladatot adtam neki, hogy hívja el a lányt randevúra. Megvolt rá a szabadsága." - mondta Martin atya.
Az ifjú rövid ideig találkozgatott a
lánnyal, de hamarosan szakított vele. Jelentkezett a St. Louis-i papi
szemináriumba, állítása szerint pedig a találkozások egyértelművé tették
a számára, hogy a papi hivatást kell választania.
"Azt szoktuk mondani a hivatáskereső
fiataloknak: 'Ha nem tudsz egy randevú mellett dönteni, úgy ne akarj az
Egyház mellett sem dönteni.' Önuralommal kell, hogy bírj ahhoz, hogy
pap legyél. Szilárd jellemű, egészséges fiatalembereket szeretnénk
bevonzani." - mondta Martin atya.
A St. Louis-i érsek szemináriumában 132 papnövendék tanul. Sokan
Robert Carlson érsek személyének tulajdonítják a magas növendékszámot [
St. Louis érseke 2008-ig Raymond Burke bíboros volt. - KV szerk.].
"Carlson érsek nagyon jó a hivatások bevonzásában. Ahová csak helyezték, ott a hivatások száma növekedésnek indult." - nyilatkozta Martin atya.
Időt tölt a szeminaristákkal. Gyakran
mondja, hogy nem szentel fel olyat, akit nem ismer. Elmegy a
hivatástisztázó lelkigyakorlatokra, és mindig elérhető.
A St. Louis-i érsekségben külön hivatássegítő közösség
is van, akik posztereken és cikkekben népszerűsítik a papi hivatást,
emellett anyagi segítséget és imatámogatást is adnak a hivatást
fontolgatóknak és a szeminaristáknak.
Az érsekségen jól bejáratott ifjúsági iroda
is működik, ami a tizenévesek és a fiatal felnőttek megszólításán
dolgozik, mind a plébániákon, mind az egész egyházmegye szintjén. Az
ifjúságfelelősök képzését a hivatások elősegítésében maga Martin atya
látja el.
Szintén nagyban segíti a hivatásokat az, ha a hívő közösségek fiatal, energikus, és boldog papokkal találkozhatnak. Az érsekségben ezeket a papokat arra bátorítják, hogy osszák meg a saját történetüket a homíliáikban.
Arlington
A kimutatások alapján számos hivatás támad olyan plébániákon, ahol állandó szentségimádás és erős ifjúságpasztoráció együtt működik.
A virginiai Arlington egyházmegye évente több "Quo Vadis" hivatástisztázó eseményt szervez középiskolás fiúknak, a programon belül az egyházmegye pedig (tizenegy éve, minden évben) egy hivatástisztázó nyári tábort is kínál. A "Quo Vadis"
program találkozókat szervez a középiskolás fiúk és a papnövendékek
között, lehetőséget kínál a szeminárium meglátogatására, és
kosárlabda-versenyt is rendez a középiskolások és a papnövendékek
között.
A program minden egyes középiskolás
résztvevője egy nyilatkozatot kell, hogy aláírjon, amiben kijelenti,
hogy nyitott a papi hivatás lehetőségére. A "Quo Vadis"
programjaira egyes fiatal fiúk elsőtől negyedikig a középiskola minden
évében jelentkeznek, évről évre egyre gyakorlottabbá válva a pl. a közös
imákban és liturgikus programokon.
A vizsgálati eredmények szerint az arlingtoni sikerekben fontos szerepet játszanak a hitelesen végzett liturgiák, az erős családok, és a plébániai szintű pasztorációs programok
is. Az egyházmegye jelenlegi 44 szeminaristájának iskolai háttere
vegyes képet mutat: 40%-uk családi magántanulóként, 40%-uk katolikus
iskolában, 20%-uk pedig állami iskolában végezte a középiskolai
tanulmányait.
Paterson
A patersoni egyházmegye hivatásfelelőse a megyéspüspök személyének
tulajdonítja a hivatások magas számát. Szerinte Arthur Serratelli
püspök szívén viseli nemcsak a szeminaristái, de a papjai sorsát is. A püspök évente többször is "pizzavacsorákat" szervez, amikre a hivatást fontolgató fiatalokat hívja meg.
Évente háromszor csináljuk ezt,
különböző katolikus iskolákban. Serratelli püspök a Szentírásból olvas
fel, és egy előadást is tart a papi hivatásokról. Ezután közös
szentségimádást tartunk. Végül a pizzavacsora következik, ami alatt a
fiúk bármit kérdezhetnek a püspöktől, amit csak akarnak.
A patersoni egyházmegyében évente jótékonysági vacsorát is szerveznek a papnövendékek számára,
ami alatt mindig egy videót is levetítenek. A tavalyi videón a
szeminaristák beszéltek a saját meghívásukról, az idein pedig mások
mondanak köszönetet a papnövendékeknek, amiért a papság felé vezető utat
választották.
Newark
A newark-i érsekség papja, Frank
Fano speciálisnak tartja az érsekséget, mivel a papnövendékeiknek csupán
a fele amerikai, míg a másik fele külföldi. Ő a Neokatekumenális Út lelkiségi mozgalmat emeli ki, mint ami az érsekségben nagy szerepet játszott az új hivatások születésében. "Az 1990-es években érkeztek, és azóta is magasan tartják a hivatások számát."
Hithű püspökök az élen
"Azt gondolom, a hivatások legfőbb oka ezekben a 'szupersztár egyházmegyékben' a jó püspökük és hivatásfelelősük." - nyilatkozta a kutatási eredményeiről Hendershott professzor.
Ezek a püspökök hithűek.
Transzformatívaknak hívom őket. Nem kérdőjelezik meg a katolikus
tanítást, vagy nem kérik például a nők pappá szentelését. Azok a
férfiak, akik a papi hivatást választják, valami többnek akarnak részei
lenni saját maguknál.
