Prevost megválasztása óta nem írtam semmit róla, mert mielőtt írok, alapos véleményt akartam róla alkotni magamnak. Most azonban – akaratom ellenére – kényszerítve érzem magam, hogy kifejezésre juttassam nagy sajnálatomat. Amióta hallottam, hogy „a természet megőrzéséért” egy külön miseformát vezettek be, és hogy Prevost ezt beszédében így okolta meg: meg kell térnünk az „ökologizmushoz”, és „a föld ég”, személyesen akartam utánajárni, hogy mi ebből a hírből az igaz. Ezért felkerestem a Szentszék hivatalos internetes oldalát, hogy Prevost prédikációjának hivatalos szövegét elolvassam. [ezt bárki megteheti, és saját szemével is meggyőződhet a most következő írásban leírtak valódiságáról].
Prevost beszédének azon részei, melyek a mi elmélkedésünk számára érdekesek:
„Ehhez hozzá szeretném fűzni, hogy nekünk sok – az egyházon belül és kívül élő – ember megtéréséért kell imádkoznunk, akik a mi közös házunkért érzett aggodalom fontosságát és sürgősségét még nem ismerték fel.
Számos természeti katasztrófát, amiket még mindig látunk a világban –
sok helyen, sok országban csaknem naponta –, részben az emberek
életstílusának kicsapongásai okozzák. Ezért fel kell tennünk magunknak a
kérdést, hogy vajon mi magunk gyakoroljuk-e ezt a megtérést vagy sem: pedig ez nagyon fontos!
Miután mindezt elmondtam, van még egy mára előkészített prédikációm,
amit most elő szeretnék adni – legyetek tehát türelmesek. Van néhány
elem, melyek tényleg segítenek a ma délelőtti elmélkedést folytatni,
hiszen mi közösen éljük át ezt a családi és nyugodt pillanatot – bár egy
olyan világban, mely mind a föld felmelegedése, mind fegyveres
konfliktusok miatt lángban áll. Ez teszi Bergoglio üzenetét a Laudato si és a Fratelli tutti enciklikákban annyira aktuálissá.”
Ezek
tehát a döntő passzusok. Látható, hogy nincs bennük szó az
„ökologizmushoz” való megtéréshez, de igenis szó van „megtérésről” – és
hiányzó megtérésről – egy olyan "misében", melyet kifejezetten „a
természet megőrzéséért” mutattak be.
A legfontosabb mondat egyértelműen és vitathatatlanul a következő: „(…)
egy olyan világban, mely mind a föld felmelegedése, mind fegyveres
konfliktusok miatt lángban áll. Ez teszi Bergoglio üzenetét a Laudato si
és a Fratelli tutti enciklikákban annyira aktuálissá.”
Bergoglionak e két enciklikája több passzusban eretnek, és gnosztikus és panteista ökologikus ideológiától átitatott, amit soha senki nem vont vissza!
Mindazonáltal a tulajdonképpeni botrányos pont Prevost prédikációjában az a mondat, amelyben ezt mondja: „egy olyan világban, mely a föld felmelegedése miatt lángban áll…” – Ezt a helyet már harmadszor ismétlem, mert mindannyian tudjuk, hogy a világ nem ég, és hogy nem létezik ember által okozott föld-felmelegedés. Egyszerűen nyár van. Itt, Olaszországban forróság van, mert nyár van. És kevésbé van most meleg, mint volt a 70-es és 80-as években, vagy a valóban borzasztóan forró 2003-as nyáron. És pont tegnap, amikor Prevost ezeket az elviselhetetlen kijelentéseket tette, süllyedt a hőmérséklet jelentősen Olaszország több területén, úgy hogy reggel és este kifejezetten hűvös időről beszélhettünk. Még a természet is gúnyt űz az öko-őrületből. Mert őrületről van szó, teljesen függetlenül attól, hogy ki mondja.
Egész egyszerűen botrány, hogy Prevost folytatja elődje öko-őrületét, sőt még dicsőíti is. Botrányos, amit mond, hogy a világ túlmelegedett – egészen a globális forgatókönyvnek megfelelően –, amit pedig sok elismert tudós már megcáfolt (köztük Rubbia és Zichichi, hogy csak két neves olasz tudóst említsünk). Nem is beszélve arról, hogy ez minden látható ténynek ellentmond, és ezzel a józan paraszti észnek is.
Prevost
a múltban püspökként – Bergoglionak engedelmeskedve – mindenkit
felszólított a génmanipuláló szerekkel való beoltásra, és most mint
"pápa", arra szólít fel bennünket, hogy megtérjünk, valami olyasmi
ellen harcoljunk, ami nem létezik, hanem mesterségesen terjesztik –
azok a hatalmak, akik a világot uralják, Istent és az embert megvetik,
és az emberi civilizációt lerombolni akarják (a keresztényt már úgyis
régen tönkretették).
Prevost megtérésre szólít fel bennünket, és egy túlmelegedett világ
megmentésére. Igaz, ellentétben az állandóan az egekig dicsért
elődjével, közben arra is felszólít, hogy Krisztust és Máriát szeressük
és kövessük – ez tény, amit senki nem tagadhat.
A
probléma azonban ott van, hogy az ökológiával kapcsolatban használt
„megtérés” szóval a gnosztikus és panteista ökologizmust egy vallás
rangjára emeli. Pontosan ez az, amit Isten és Isten teremtményeinek, az
embereknek az ellenségei el akarnak érni.
Hogy
ezt Prevost tudja-e, vagy ő csak egy, a Bergolio-követők által számára
előírt programot teljesít, ebben alig játszik szerepet.
Írásomat
azzal fejezem be, hogy nem gondolom, hogy Prevost direkt ezeknek az
erőknek szolgál – ellentétben elődjével, akiről pont ezt feltételezem
–, még akkor sem, ha Prevost minden mértéken felül dicséri Bergogliot.
De azt gondolom, hogy – bizonyos személyes naivitás és azok
befolyásolása mellett, akik őt választották és a Vatikánt irányítják –
ezen elővigyázatlan balgaság oka a szellem azon pusztító daganatában
rejlik, ami 60 évvel ezelőtt (vagy inkább már korábban) az Egyházba
benyomult, és amit egyedül csak Isten tud kivágni.
Amíg ez a
daganat létezik, addig merő illúzió az Egyház megmentésében, és az
egykor katolikus klérus, kezdve a püspökökön, egyedül igazán szükséges
megtérésében reménykedni,
Csak akkor, ha ez a megtérés megtörténik, következik a katolikus nép valóban igaz megtérése – és nem csak az övéké.
Ami engem illet, én soha nem fogok a globalista, davosi ökologizmushoz megtérni. Én a paradicsomot részesítem előnyben.
