2010. október 13., szerda
93 éves a fatimai napcsoda - 70 éve egyházilag is elismert
A napcsoda az egyik legismertebb fatimai esemény, amely 1917. október 13-án történt. A fatimai látnokoknak azt mondta a Szűzanya, hogy ezen a napon olyan csoda fog történni, melynek nyomán sokan hinni fognak. Több ezren gyűltek össze a jelenések helyszínén, és valamennyien tanúi voltak annak, hogy a Nap „táncolt", és megszárította az esőtől csuromvizes földet és az embereket.
A portugáliai Fátimában 1917. október 13-án történt napcsodát legalább 30-100 ezer ember látta. Az emberek azért gyűltek össze, hogy részesei legyenek annak a jóslatnak, amelyet három fátimai pásztorgyerek adott. A szemtanúk elmondása szerint először esett az eső, majd kitisztult az ég, és forgó korongként megjelent a Nap, amely jóval kevésbé fénylett, mint általában, és sok színben pompázó fénnyel árasztotta el a vidéket. Ezután elkezdett lefelé zuhanni. Többen megijedtek, mert azt hitték, hogy itt a világ vége. Az esőáztatta ruhák teljesen megszáradtak. A csodát a hívek Szűz Máriának tulajdonították, aki 1917. július 13-án, augusztus 19-én és szeptember 13-án már megjelent a három fátimai gyereknek. A hölgy megígérte a gyerekeknek, hogy október 13-án felfedi kilétét, és csodát tesz, hogy mindenki higgyen. 1930. október 13-án a római katolikus egyház hivatalosan is elismerte a csodát.
XII. Piusz négyszer látott életében napcsodát
Erről tanúskodik XII. Piusz kézzel írott, kiadatlan írása, mely "XII. Piusz – az ember és a pápa" című vatikáni kiállításon volt megtekinthető 2008-ban.
A kiállított dokumentumban XII. Piusz azt írja: 1950. október 30-án délután 4 órakor, „a Vatikáni kertekben tett szokásos sétám közben" a Lourdes-i Szűzanya-szoborhoz érve „meghökkentő jelenséget vettem észre, amilyet még sohasem láttam. A Nap, amely még magasan járt, halvány, fénytelen körnek látszott, amelyet körben ragyogás övezett. Nyugodtan bele lehetett nézni. Alig volt előtte felhő. A halvány folt enyhén kimozdult: forgott vagy jobbra-balra ingott. De a napkorongban határozottan, világosan, egyfolytában látni lehetett, hogy mozog."
A pápa megjegyzi, hogy a jelenséget azokban a napokban látta, amikor Mária mennybevételének dogmáját készült kihirdetni, és megerősítő jelnek tekintette. Az első alkalom után „október 31-én, majd november 1-jén, a dogma kihirdetésének napján, végül 8-án láttam még, utána többször nem" – írja, majd hozzáteszi: más napokon is figyelte ugyanabban az órában, hátha megismétlődik a csodás esemény, „de hiába – egy pillanatig sem tudtam belenézni a Napba, annyira káprázott a szemem."
XII. Piusz csupán néhány bíborosnak és közeli munkatársának beszélt az esetről. Pascalina Lehnert nővér, a pápai lakosztály gondnoka szerint „a Szentatya mélyen meg volt győződve róla, hogy a rendkívüli jelenség, amelyet négyszer látott, valóságos".
XII. Piusz gyermekkorától kezdve a Szűzanya áhítatos tisztelője volt. Első miséjét 1899. április 3-án a Santa Maria Maggiore-bazilikában a Salus Populi Romani Mária-ikon oltáránál mutatta be. XV. Benedek pápa szentelte püspökké, mégpedig 1917. május 13-án, a Szűzanya első fatimai jelenésének napján. Ő adta meg a fatimai jelenések pápai jóváhagyását 1940-ben, és 1942-ben az egész világot felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)