Kalifátus, vagy amit akartok

Meglehetősen rég szűnt meg az utolsó kalifátus a világon. Az általánosan helyesen vezetettnek elismert kalifák mint Mohamed utódai az apostolokhoz hasonlatos szellemiséget képviseltek. A kalifa mint cím ennélfogva egy igen komoly, szakrális tartalmat is jelöl, amelyet nem lehetne csak úgy felvenni vagy használni. Az utolsó kalifátus az ottomán birodalom maradéka, az utolsó török uralkodók birodalma volt, habár őket sem ismerte el mindenki kalifának. A meglehetősen militáns török birodalom a katonai erejével képviselte az iszlámot, annak megszűnésével a kalifák korszakának is végleg leáldozott. Kemal Atatürk katonai diktatúrája váltotta ezt a rendszert, és egy radikális iszlámtól elszakadó, tulajdonképpen vallási szempontból liberálisabb vagy inkább materialistább korszak következett a török területeken. Kemal feltűnése hasonlatos a magyar tanácsköztársaság időszakához, honvédő harcaihoz, ahol a nemességnek, a papságnak már nem volt helye, sem szerepe. 

Ha a mai világban egy kalifátus megjelenne, akkor azt mindenképpen és elsődlegesen a szellemi erejéről lehetne felismerni. Az igazság megalkuvás és kompromisszumok nélküli képviseletéről, és a tiszta hitéről, és csak utolsósorban a harciasságáról. A kalifa úgy cselekedne, mint a próféták. Elvetné az emberi hagyományokat, ünnepeket, szokásokat, és visszavezetné az embereket a kinyilatkoztatásokhoz. Ez óriási felháborodást keltene elsősorban a sötétség képviselőinek körében, ezért biztosak lehetnénk abban, hogy az újonnan megjelenő kalifát minden ember őrültnek tartaná, gúnyolódna rajta, és megpróbálná agyonhallgatni, vagy fegyveresen megsemmisíteni. A hiteltelenítési és lejáratási kísérletek elsősorban azokról a helyekről jönnének, ahol a legnagyobb a sötétség, és legáltalánosabb a bűn. Ahol a hazugság az állami média részét képezi és a káromkodás, a fajtalanság előtérbe helyezve, sőt, támogatva van. Ugyanekkor a kalifa a legélesebben éppen a sötétség és a hazugság központjait támadná. Elképzelhetetlen tehát, hogy az USA, Izrael vagy a Vatikán elismerje vagy eltűrje a kalifátust, vagy bármiféle semleges vagy baráti kapcsolatban álljon vele. Elképzelhetetlen az is, hogy az USA, Izrael vagy a Vatikán szövetségi rendszeréhez tartozó bármelyik állam együttműködjön ezzel az állammal. 

A mostani "kalifátus" vezetőjét valamiért pont úgy hívják, mint az első kalifát, Mohamed próféta utódját. Ennek nagyjából olyan üzenete van, mintha valaki a keresztény világban a világias felfogása ellenére mint Szent Péter apostol akarna uralkodni, és minden keresztény vezetőjének tartaná magát. Vagyis tiszta szentségtörés. Az ISIS (az ókori Egyiptomból származó démoni Ízisz-kultuszra utaló név, amelynek lényege a varázslás volt) név és a nyugati érdekeknek megfelelő területszerzések, harci cselekmények, a terror inkább az amerikai Illuminátusok tevékenységére, fokozott CIA aktivitásra utal, semmint az iszlám megerősödésére. A nyugatnak a karizmatikus mozgalmakon belül hamis prófétáik vannak, felekezetenként több is, az iszlámnak úgy tűnik, az atlantisták egy hamis kalifát akarnak eladni, nehogy a térségben valamelyik iszlám állam túlságosan nagy tekintélyre tegyen szert. Valószínűleg ők is tudják, hogy ez nem fog sikerülni, de azért megpróbálják. Érthető módon igen komoly bajba kerülnének, ha egy iszlám hadvezér véletlenül felszabadítaná Al-Quds városát, és az összes atlantista seregnek menekülnie kellene a térségből, a zsidókkal együtt. 

Ennek a nyugati beavatkozásnak van egy olyan oldala is, amilyet az atlantisták Ukrajnában játszottak el. Ez pedig nem más, mint a radikális nemzeti és vallási oldal teljes lejáratása, lehetőleg évtizedekre. Ukrajnában a CIA- és moszad-kiképzők által felkészített, felfegyverzett és vezetett, magukat nemzetieknek gondoló tömegek járatták le magukat, hiteltelenítették évtizedekre a nemzetiszocializmust, amikor az orosz, a nyugati dekadenciával és romlottsággal szembeszálló, ténylegesen nemzeti erőkkel fordultak szembe. Ezzel nyilvánvalóvá is vált, hogy a nyugati álnemzeti körök szellemiségét már hosszú évtizedek óta az atlantista ügynökök és propagandistáik határozzák meg. A megvezetett tömegeket pedig vágóhídra küldik, és lemészároltatják, nehogy a későbbiekben esetleg feleszméljenek. Most fizetik meg az árát a liberális bódulatnak, az erkölcstelenségnek, a hitetlenségnek, ami megakadályozta, hogy felismerjék a számukra már hosszú évek óta előkészített halálos csapdát.

A kalifátus létrehozásának tényleges célja a radikális és harcias iszlám teljes szellemi megsemmisítése, lejáratása hosszú évtizedekre. Emellett a harciasabb felfogású nemzedék kiiktatása várható. Ha valóban hittek volna, mindezt elkerülhették volna.

Tamási Attila

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Üdvösség Anyja: Hamarosan azt kijelenteni, hogy ti Jézus Krisztust követitek, jogellenessé fog válni

2014. július 2. szerda, 16:40

Drága gyermekek, ha az emberiség tanúja lehetne Fiam Méltóságának, Aki a Mennyei Trónon ül az Örök Atya jobbján, akkor lehajtaná fejét a szégyentől és a bűntudattól.

Az angyalok és a szentek imádják, tisztelik és elhalmozzák szeretettel a Mennyben szeretett Fiamat, Jézus Krisztust. A Földön nagyon kevés tiszteletet mutatnak Neki, Aki szörnyű halált szenvedett, hogy a bűntől megmentse az emberi nemet. Mennyire sír a Mennyország a történelem ezen idején, mivel minden kísérletet megtesznek arra, hogy eltűntessenek minden jelet a Földön, mely mindenhol képviseli Fiamat. Nem elégszenek meg azzal, hogy nyilvánosan száműzzék a kitett Legszentebb Keresztet, hanem, ha kijelentitek, hogy ti Jézus Krisztust követitek, az hamarosan jogellenessé fog válni.

Nagyon kevés toleranciát fognak azon Keresztények felé mutatni, akik hűségesek maradnak az Igéhez és Isten útját követik. Még azok a felszentelt szolgák is, akik azt vallják, hogy Jézus Krisztust szolgálják, túl gyengék lesznek ahhoz, hogy megvédjék a Kereszténységet és hagyni fogják, hogy belekényszerítsék őket eme törvények elfogadásába. Sok esetben a közöttük lévő árulók meg fogják könnyíteni a Kereszt és a Keresztény Igazság eltávolítását. Idővel ők mindannyian egy hamis tant fognak imádni a többi olyan hitfelekezettel együtt, mely nem Istentől származik. Mivel ők a szabad akaratuk által a téves utat fogják választani, ez azt fogja jelenteni, hogy nem lesznek hajlandóak elfogadni Isten Irgalmát és a sötétségre fogják kárhoztatni magukat.

Nektek sohasem szabad bármilyen okból is elárulnotok Fiamat, mert Ő az Igazság Útja, és egyedül Ő hozhat Örök Üdvösséget nektek.

Szeretett Édesanyátok,

Az Üdvösség Anyja

Chrystal Evans Hurst: Biztatás a fájdalomban

„Mindent megalkotott szépen a maga idejében.” Préd 3,11a

Néha fáj.

Én volnék az egyetlen, aki ilyenkor legszívesebben feladná, és behúzódna otthon egy sarokba egy csésze csokoládéval vagy mennyei kávéval, hogy soha ki ne mozduljon onnan?

Néha bizony el akarok bújni. És nem hinném, hogy egyedül vagyok ezzel.

Ugyanakkor a tegnapi nap megint emlékeztetett, hogy bár néha nagyon fájdalmas az élet, szebb napok is vannak, amikor jól esik élni.

Tegnap ugyanis úszásórán a kisfiam átúszta a medencét. Kétszer.

Elindult a mély víztől, a sekély víz széléig, majd vissza a mélyvíz túlsó partjáig.

Minden anya büszke, ha a gyermeke valami új dolgot sajátít el. De nem minden anyának van lehetősége megtapasztalni azt az örömöt, ami akkor éri, ha gyermeke olyasmit tud véghez vinni, amiről azt hitte, soha nem lesz rá képes.

Kisfiam váll-dystociával született. Beszorult a szülőcsatornába, és emiatt születés közben károsodtak bizonyos mozgató idegszálak a jobb vállában. Hónapokig egyáltalán nem mozdította a jobb karját. Semmi. Nulla. Nichts. Néztem újszülött gyermekemet, ahogy csapkod, kapálózik, nyújtózik fél karjával, mialatt a másik mozdulatlanul hever mellette.

Hatalmas súlyt éreztem a szívemen. Magamat okoltam, bánkódtam, össze voltam törve, mert gyermekem végtagjai nem működtek tökéletesen. Hónapokon át minden nap sírtam. Sírnom kellett, ha belegondoltam, mennyi hátránya származik majd belőle, hogy csak egy ép karja lesz.

Szerettem volna megszabadulni a fájdalomtól.

Haragudtam Istenre, mert hagyta, hogy ez a rossz megtörténjen.

És nekirugaszkodtam, hogy helyrehozzam a dolgot. Időt és pénzt nem kímélve jártunk egyik orvostól és egyik gyógyítótól a másikig, terápiáról terápiára – a lényeg nem változott. Sérült maradt a gyermekem. Egész életére.

De van valami, amit akkor nem tudtam, és amit most szeretnék veletek megosztani: a dolgok átalakulnak.

Fájdalmunk oka után hegesedés marad, a szívfájdalom emléke nem múlik el, de az idő meghozza a gyógyulást.

Tegnap a kisfiam átúszta a medencét. Kétszer – mindkét karját mozgatva –, és aztán megkérdezte, igazi úszónak számít-e már.

Idővel javulás indult, hála Isten hatalmának és a tehetségnek, mellyel egyes orvosokat megajándékozott.

Nem akarom cukormázba vonni a történetet. A fiam továbbra is sérült, a karja sosem lesz tökéletes. Anyai szívem mindig próbálkozni fog, ám nem tud változtatni ezen a helyzeten.

De tudnotok kell, hogy az idő mégiscsak elhozta a gyógyulást. Ahogy telt az idő, megtanultam, hogy amilyen mélyek a fájdalom szakadékai, ugyanolyan magasak az öröm csúcsai, amiket ebben helyzetben megtapasztalunk. Isten mindent meg tud szépíteni idővel.

Hogy ez hogyan lehetséges?

Úgy, hogy a hozzáállásunkat, a perspektívánkat alakítja át.

Megengedi, hogy azt lássuk, amit ő lát. Megmutatja, hogy ha valami nem tökéletes, nem könnyű, nem nyílegyenes, nem olyan, amilyennek szeretnénk – attól még lehet gyönyörű.

Nem könnyű lecke ez. Neked, vagy valakinek, akit szeretsz, talán testi, lelki, értelmi sérüléssel kell élnie. Minden erőddel azon vagy, hogy jobb legyen, hogy változtass, hogy meg nem történtté tedd – de nem tudod.

Van, ami sosem lesz tökéletes. De idővel Isten leveszi a súlyt, és te boldog leszel. Elveszi a bánatot, és te mosolyogni fogsz.

A fájdalom és bűntudat hegyét, amit megmásztál, csodálatos kilátássá alakítja, ahonnan megláthatod a szépséget, amit neked teremtett.

Állj ellen a késztetésnek, hogy behúzott farokkal a sarokba kucorodj valahányszor bevered a fejed a falba, mert lehet, hogy nemcsak a rossztól bújsz el, hanem a jótól is megfosztod magad, ami a fal túloldalán várna rád.

Isten idővel mindent szépen megalkot. Te csak várakozz. Legyen bátorságod hagyni, hogy teljen az idő, ami a fájdalmat a kibontakozó örömmel köti össze.

Mennyei Atyám, szeretnék mindent helyrehozni. Szeretnék mindent rendbe tenni úgy, ahogy én jónak gondolom. Bevallom, nagyon elkeseredem, ha nem sikerül. Segíts, hogy várakozni tudjak Rád és a Te időzítésedre. Adj bátorságot, hogy bízni tudjak Benned, és higgyem, hogy Te jó vagy akkor is, ha pillanatnyilag nem így érzem. Jézus nevében, Ámen.

Chrystal Evans Hurst: Encouragement for the Hurting

Encouragement for today, 2014.07.03.