A paderborni érsekség papjainak egy csoportja nyilvános közleményben fogalmazott meg kritikát az érsek azon döntésével szemben, hogy a katolikus hívek protestáns házastársai "egyedi esetekben" szentáldozáshoz járulhatnak az érsekség területén. A közlemény az osztrák kath.net katolikus híroldalon teljes terjedelmében olvasható.
Hans-Josef Becker érsek június 27-én, az egyházmegye lelkipásztori találkozóján fogalmazta meg azt az elvárását, hogy az érsekség papjai a német püspöki konferencia múlt szerdán kiadott interkommúnió-dokumentumát (amely a hivatalos retorika szerint nem a konferenciáé) tekintsék irányadónak a protestáns házastársak áldoztatásában.
A protestáns személyek áldoztatásának lehetetlenségéhez ragaszkodó paderborni papok a Communio veritatis csoportnevet használják, közleményükben pedig az érsek döntését "elfogadhatatlannak" nevezték.
A papok a közleményben érveket hoznak az
érsek döntésével szemben, és olyan egyházi dokumentumokat is
hivatkoznak, amelyek szerintük igazolják, hogy a protestáns házastársak
áldoztatásának javaslata ellentétes az Egyház tanításával és
fegyelmével.
A közlemény mindenekelőtt a 291. pontot idézi a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumából:
A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus Egyházzal és a kegyelem állapota
A papok hivatkozzák továbbá II. János Pál pápa Ecclesia de Eucharistia enciklikáját is, amely a 46. pontjában a szentáldozás feltételeként kimondja, hogy
a szentségekre vonatkozó egyik vagy másik hitigazság – köztük a szolgálati papság szükségessége e szentségek érvényességéhez – elutasítása a szentséget kérőt alkalmatlanná teszi az érvényes vételére
A papok közleménye ehhez hozzáteszi: "A protestantizmus lényegéhez tartozik, hogy nem osztja a teljes katolikus hitet az Oltáriszentségről."
Utalva Walter Brandmüller bíboros nemrég tett megjegyzéseire az Egyházi Törvényköny 844. kánonjának 4.§-áról, amely "sürgető, súlyos szükséget" ír elő a nemkatolikus keresztények áldoztatásának feltételeként, a papok megjegyzik, hogy "egyetlen
megyéspüspök sem nyilváníthatja sürgető, súlyos szükségnek egy
vegyesházasság esetét, hogy lehetővé tegye vele az interkommúniót". Ahogy Brandmüller bíboros elmagyarázta, ilyen sürgető, súlyos szükséget "olyan szélsőséges helyzetek, mint a háború, a deportálás, és a természeti katasztrófák" idézhetnek elő.
A papok hangsúlyozzák, hogy 844. kánon 4.§ egyik fontos előírása az is, hogy a nemkatolikus keresztényeknek csak akkor szolgáltatható ki az Oltáriszentség, ha "nem tudnak a saját közösségük szolgálattevőjéhez járulni".
Németországban, és különösen ott, ahol számos katolikus-protestáns
vegyesházasság születik, protestáns lelkészhez járulni nem jelent
különösebb gondot.
Mindezek mellett a paderborni papok arra
is rámutatnak, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusa szerint az
Oltáriszentséget magához vevő személynek mentesnek kell lennie minden
súlyos bűntől (ld. KEK 1385). Ezért a papok szerint "egy valódi szükséghelyzetben lévő protestánst először a bűnbánat szentségében kellene részesíteni" - vagyis nem elegendő, amiről a német püspöki konferencia beszél, ti. hogy a protestáns házastársnak elég az Oltáriszentségről a katolikusokéval egyező hitet kell vallania.
Utolsó pontként a papi csoport leszögezi, hogy "az
örök üdvösségre tekintettel, meglehetősen kivételes esetekben ugyan,
de van lehetőség kiszolgáltatni nemkatolikus keresztényeknek
kiszolgáltatni a bűnbánat szentségét, a betegek kenetét, és az
Oltáriszentséget." A közlemény szerint ehhez azonban a fent említett feltételeknek teljesülnie kell. "Mindenkinek kötelessége ezeket hűségesen megtartania." (vö. XVI. Benedek pápa, Sacramentum Caritatis apostoli buzdítás, 56)
A papi csoport a közlemény konklúziójában kijelenti: "A
Communio veritatis papi kör továbbra is elkötelezett, hogy mindenben
hűségesen szolgálja Jézus Krisztust, a katolikus egyház állandó
Tanítóhivalával is összhangban, a lelkek üdvösségére."
A Communio veritatis papi csoport 2018. februárjában alakult,
Szent II. János Pál pápa védelmébe ajánlva. A tagjai a paderborni
érsekség olyan papjai, akik kölcsönös segítségnyújtást és támogatást
kínálnak egymásnak, valamint szabad fórumot az eszmecserére az Egyház
(különösen a német egyház és a paderborni érsekség) jelenlegi nehéz helyzetében. A Communio veritatist
eredetileg 10 pap hozta létre, február óta azonban a paderborni
érsekségnek már több papja is csatlakozott a csoporthoz. A csoport
jelenleg a briloni Frank Unterhalt atyát tekinti a vezetőjének.
Az Egyházi Törvénykönyv 212. kánon 3.§ szerint a krisztushívőknek
"Tudásuk, szakértelmük és
tekintélyük alapján joguk, sőt néha kötelességük, hogy az egyház javát
érintő dolgokról véleményt nyilvánítsanak a szent pásztorok előtt, és
véleményüket a hit, az erkölcs és a pásztorok iránti tisztelet
megtartásával, valamint a közjónak és a személyek méltóságának
figyelembevételével, a többi krisztushívőnek tudomására hozzák."