Már nem valahol messze, hanem itt a szomszédban üldözik a
keresztényeket – nyilatkozta a SzegedMa portálnak Kiss-Rigó László. A
katolikus püspök szerint drámai a helyzet, Európát pedig elsősorban azok
az európaiak fenyegetik, akiknek keresztény gyökereik vannak, de
megtagadták Istent és Krisztust. A keresztény embernek nem jelent
dilemmát a választás, de az már sokkal inkább, hogyan kezelje azokat az
embereket, vagy „filantrópokat”, akik anyagi érdekből, vagy pusztán
csak tévedésből olyan eszmékért küzdenek, amelyek egyértelműen
veszélyesek Magyarországra és az európai, keresztény közösségre is -
tette hozzá a főpap.
Kiss-Rigó
László szerint Krisztus követőinek egyáltalán nem kell, nem szabad
félniük, még ebben, a modern kori keresztényüldözés időszakában sem.
-Korábban úgy tudtuk, hogy főleg szélsőséges muzulmán közegben érik súlyos támadások a keresztényeket, sok áldozattal. Ma már nem csak így van! A keresztényeket nem „valahol messze üldözik”, hanem már itt, a szomszédban. Őszintén és döbbenten csodálkozom azon, hogy európaiak tudatosan tagadják meg identitásukat, keresztény gyökereiket, és még csak erkölcsi felelősséget sem éreznek. Manapság sokkal nagyobb hírt jelent az, ha egy állatfajt valahol a kihalás veszélye fenyeget, mint ha ezer keresztényt lemészárolnak
– fejtette ki a Csongrád megyei portálnak a katolikus püspök.
–
A keresztényüldözés tehát már itt van Európában, itt van az európai
emberek között. A legnagyobb baj pedig az, hogy azok művelik a
leginkább, akik maguk is keresztény gyökerekkel rendelkeznek, európaiak,
de megtagadják saját identitásukat. Ami pedig felfoghatatlan, hogy
ezek az emberek még örülnek is annak, hogy önpusztítók – tette hozzá
Kiss-Rigó László.
A
portálnak arra a kérdésére, hogy lehet -e függetleníteni magát a
keresztény embernek attól, hogy Húsvét után egy héttel választás lesz
Magyarországon Kiss-Rigó László azt válaszolta, hogy
értelmes, keresztény, hívő ember nem akarja egyáltalán függetleníteni magát a környezetétől, sőt kötelessége a környezetében is tanúságot tenni az értékeiről. Egy politikai választás egy közösség életét, jövőjét alapvetően meghatározza.
–
A keresztény, hívő ember pedig kiáll az értékek mellett, ami a család,
a házasság, az emberi élet méltósága, a munka becsülete, a
hazaszeretet, az egészséges nemzeti identitás, vagy a szolidaritás –
mondta a püspök.
–
A keresztény embernek tehát nem jelent dilemmát a választás. Az már
sokkal inkább, hogyan kezelje azokat az embereket, vagy
„filantrópokat”, akik anyagi érdekből, vagy pusztán csak tévedésből
olyan eszmékért küzdenek, amely egyértelműen veszélyesek Magyarországra
és az európai, keresztény közösségre is.
A nemzeti identitás feladása, az uniformizálás ugyanis káros, és a vége nem lehet más, mint nemzeti öngyilkosság. Sokan pedig ebben örömmel és önként vesznek részt, mert nem látják (vagy nem akarják látni), hogy ezzel „megölik” Európát és benne bennünket keresztényeket is
– húzta alá Kiss-Rigó László.
A
főpap elmondta, hogy a Húsvét üzenete örök, de hogy ki hallja meg, az
függ attól, milyen füle van. A hívő emberek számára ez az Ünnepek
Ünnepe, a Föltámadásé: Krisztus győzelmének ünnepe. Manapság inkább a
Karácsony vette át a főszerepet, de ettől még a keresztények számára a
Feltámadás Ünnepe a legfontosabb. A Húsvét az élet értelmét jelenti és a
végső győzelmet, aminek a részesei vagyunk. Krisztus győzelme pedig
olyan erőforrás, amiből táplálkozhatunk.
Csak rajtunk múlik, hogy ebből mit hozunk ki.
A teljes interjú elolvasható a SzegedMa portálon.
Így ünnepli a Húsvétot a Püspök
Locsolkodni nem szoktam, nálunk nem volt igazán szokás – meséli. Rokonai Ausztráliában élnek már nagyon régóta, így velük nem tud most személyesen találkozni.– Önellátó vagyok, magamnak főzök az ünnepek alkalmával is. Ha Húsvétkor meghívnak vendégségbe, akkor ott természetesen én is húsvéti ételeket eszem. Éhen nem halok az biztos. A sonkát nem szeretem, ahogy én Karácsony idején a kocsonyát sem eszem meg – mondja.
"Ez a szobor mérethű, háromdimenziós ábrázolása a leplen látható férfinak, amit arról a szövetről vett pontos mérések alapján készítettünk el, amelybe Krisztus testét burkolták a keresztre feszítése után." - magyarázta Giulio Fanti, a Páduai Egyetem méréstechnika professzora, aki a leplet maga tanulmányozta. A mérések alapján a professzor elkészítette a férfialak háromdimenziós modelljét, amely szerinte a keresztre feszített Krisztus valódi vonásait hordozza magán.
A rekonstrukció folyamata