Igaz-e, hogy „válság” van? Mi ez a válság? Mi az, hogy „kamat”? Hogyan tiltotta Mózes a kamatszedést a saját népéből valóktól? Miért kötelezte Mózes a saját népét kamatszedésre a más népekhez tartozóktól?
Igaz-e, hogy a bankokat a közalkalmazottaknak és a nyugdíjasoknak kell megmentenie a csődtől?
”A kamatszedés tilalma nem csupán valami szociális-gazdasági rendszabály, hanem hatalmi elv: a pénzuralom megakadályozása. Így értelmezhető a kamattilalom a keresztény kultúra területén… Ez mindvégig érvényben volt az ókeresztény időkben és az egész középkor folyamán. A kamatszedés uzsorának számított. A kamattilalmat először az egyházi reformáció és a világi reneszánsz oldotta fel, és ezáltal kitárult a kapitalizmushoz vezető fejlődés útja, amely végül sikerre vitte a pénzuralmat. Mammon azóta Istent – embert kiszorított. Mózes forradalma ébred újra, ha a szabadpénz-mozgalom reflektorfénybe állítja a kamat-kérdést, a kamat megszüntetését célozva meg.”
Prof. Dr. theol. Leonhard Ragaz:
Bibliamagyarázat, 2. kötet
Zürich, 1947, 133. és 134. oldal
A kamat tilalma azon isteni törvények egyike, amelyeket Mózes hirdetett ki Izrael népének a Sinai hegyen, az Egyiptomból való kivonulás után:
„Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van, ne légy hozzá olyan, mint a hitelező, ne vessetek reá uzsorát.” (4)
Mózes a saját népére korlátozta a kamatszedés tilalmát, de megengedte “az idegenek”-kel szemben (kifejezetten így; Mózes 5. könyve, 23, 20). Ezt a megkülönböztetést a zsidók a mai napig betartják, ami részben oka tragikus történetüknek.
20. Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyádfiától ne végy kamatot, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened mindenben, a mire kinyujtod kezedet, azon a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt.
V. Mózes 15. 1. A hetedik esztendő végén elengedést mívelj.
2. Ez pedig az elengedésnek módja: Minden kölcsönadó ember engedje el, a mit kölcsönadott az ő felebarátjának; ne hajtsa be az ő felebarátján és atyjafián; mert elengedés hirdettetett az Úrért.
3. Az idegenen hajtsd be; de a mid a te atyádfiánál lesz, engedje el néki a te kezed.
4. De nem is lesz közötted szegény, mert igen megáld téged az Úr azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, hogy bírjad azt.
V. Mózes 20. 10. Mikor valamely város alá mégy, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt.
11. És ha békességgel felel néked, és kaput nyit, akkor az egész nép, a mely találtatik abban, adófizetőd legyen, és szolgáljon néked.
12. Ha pedig nem köt békességet veled, hanem harczra kél veled, akkor zárd azt körül;
13. És ha az Úr, a te Istened kezedbe adja azt: vágj le abban minden fineműt fegyver élével;
14. De az asszonyokat, a kis gyermekeket, a barmokat és mind azt, a mi lesz a városban, az egész zsákmányolni valót magadnak prédáljad; és fogyaszd el a te ellenségeidtől való zsákmányt, a kiket kezedbe ad néked az Úr, a te Istened.
V. Mózes 17. 15. Azt emeld magad fölé királyul, a kit az Úr, a te Istened választ. A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt; nem tehetsz magad fölé idegent, a ki nem atyádfia.
A kamat szedése az ószövetségi legendában egy kötelező jellegű micva (előírás, törvény):
Mózes V. - Deuteronomium, héber: Devarim - ăářéí
15,6 Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak.
23,20 Ne végy kamatot atyádfiától se pénz, se élelem, se más egyéb után, amit kamatra szokás adni!
23,21 Az idegentől vehetsz kamatot, de atyádfiától ne végy kamatot! Akkor megáld téged Istened, az Úr minden vállalkozásodban azon a földön, ahová most bemégy, hogy birtokba vedd.
28,12
Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszesz kölcsönt.
28,15 Fenyegetés átkokkal
De ha nem hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyeket ma megparancsolok neked, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged:
28,43 A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, te pedig egyre alább hanyatlasz.
28,44 Az fog neked kölcsönadni, nem te kölcsönzöl neki, az lesz az első, te pedig az utolsó.
28,45 Rád szállnak mindezek az átkok, üldöznek és kísérnek téged, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál Istenednek, az Úrnak a szavára, nem tartottad meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt neked.
Ezékiel próféta könyve
18,13 uzsorát szed, és kamatot vesz: az ilyen éljen? Nem fog élni! Mivel elkövette mindezeket az utálatos dolgokat, meg kell halnia, vére őt terheli.
18,17 tartózkodik az álnokságtól, uzsorát és kamatot nem vesz, törvényeimet teljesíti, és rendelkezéseim szerint él: az ilyen nem hal meg apja bűne miatt, hanem élni fog!
Mit ír ezzel kapcsolatban az újszövetségi legenda?
Máté evangélium
5,42 Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el."
Lukács evangélium
6,34 És ha azoknak adtok kölcsönt, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, mi a jutalmatok? Bűnösök is adnak kölcsönt bűnösöknek, hogy visszakapják azt, ami jár nekik.
6,35 Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt.
KlausMatefi hat folgendes geschrieben:
A kamat szedése az ószövetségi legendában egy kötelező jellegű micva (előírás, törvény):
Mózes V. - Deuteronomium, héber: Devarim - ăářéí
15,6 Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak.
23,20 Ne végy kamatot atyádfiától se pénz, se élelem, se más egyéb után, amit kamatra szokás adni!
23,21 Az idegentől vehetsz kamatot, de atyádfiától ne végy kamatot! Akkor megáld téged Istened, az Úr minden vállalkozásodban azon a földön, ahová most bemégy, hogy birtokba vedd.
5Móz 28,12
Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszesz kölcsönt.
28,15 Fenyegetés átkokkal
De ha nem hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyeket ma megparancsolok neked, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged:
28,43 A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, te pedig egyre alább hanyatlasz.
28,44 Az fog neked kölcsönadni, nem te kölcsönzöl neki, az lesz az első, te pedig az utolsó.
28,45 Rád szállnak mindezek az átkok, üldöznek és kísérnek téged, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál Istenednek, az Úrnak a szavára, nem tartottad meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt neked.
Az ószövetségi legenda hívei a vallási előírásuk (halacha) szerint kötelesek kamatra kölcsönadni a népeknek, hogy uralkodhassanak rajtuk és ne őrajtuk uralkodjanak (Mózes V. 15,6). Erre nyomatékosan felhívják Mózes V. könyvében található kötelező jellegű előírások a hívek figyelmét. Ezek szerint a kamatra történt kölcsönadás praktizálása nem a XII. század elején alakult ki, honosodott meg a vallásos zsidóság körében. Számukra ez egy vallási micva (törvény, előírás), amit ha nem teljesítenek, akkor az "isteni átkok" alapján nem ők lesznek az elsők, hanem az utolsók (Mózes V. 28,44)
Ezek alapján "Isten" az "elsőséget", a mások feletti uralkodást kamatkölcsönök folyósításának a gyakorlatában látta, jelölte meg.
El lehet ezért a törekvéséért ítélni az ószövetségi legendák törvényeit megalkotó zsidó írástudókat? Nem lehet! Egyszerűen azért nem, mert a történelem is bizonyítja, hogy szinte minden népnek az volt a célja, hogy a többi fölé kerekedjen és azokon uralkodhasson. Más a helyzet a Vatikán tevékenységével kapcsolatosan, aki az erőszakosan keresztényesített népek vezetőjeként, érdekképviseleti szerveként tüntette fel magát...
Hogy lehet kamatkölcsönökkel ezt elérni?
Erre egy középkori szemléletes példa a Templomos Rend története.
Az 1114-ben Esztergomban üllésező egyházi szinódus megtiltja a zsidóknak a földművelést. Földművelésből ritkán gazdagodott meg az ember. Ettől kezdve kizárólag kereskedésre, kölcsönügyletekre specializálódtak. Az 1114. év a misztériumok szempontjából egy kulcsfontosságú év volt. A Templomos Rend néhány tagta felfedezte azt a kozmikus keresztet a jeruzsálemi tartózkodásuk, kapcsolataik folytán, melyhez a Mózes által történt Sínai szövetség mesés története, az Ábrahám általt megkísérelt emberáldozat (Izsák) megakadályozásának a legendája és az eljövendő messiás, Immánuel születését szignáló kozmikus kereszt megjelenése kötődött:
Igaz-e, hogy a bankokat a közalkalmazottaknak és a nyugdíjasoknak kell megmentenie a csődtől?
”A kamatszedés tilalma nem csupán valami szociális-gazdasági rendszabály, hanem hatalmi elv: a pénzuralom megakadályozása. Így értelmezhető a kamattilalom a keresztény kultúra területén… Ez mindvégig érvényben volt az ókeresztény időkben és az egész középkor folyamán. A kamatszedés uzsorának számított. A kamattilalmat először az egyházi reformáció és a világi reneszánsz oldotta fel, és ezáltal kitárult a kapitalizmushoz vezető fejlődés útja, amely végül sikerre vitte a pénzuralmat. Mammon azóta Istent – embert kiszorított. Mózes forradalma ébred újra, ha a szabadpénz-mozgalom reflektorfénybe állítja a kamat-kérdést, a kamat megszüntetését célozva meg.”
Prof. Dr. theol. Leonhard Ragaz:
Bibliamagyarázat, 2. kötet
Zürich, 1947, 133. és 134. oldal
A kamat tilalma azon isteni törvények egyike, amelyeket Mózes hirdetett ki Izrael népének a Sinai hegyen, az Egyiptomból való kivonulás után:
„Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van, ne légy hozzá olyan, mint a hitelező, ne vessetek reá uzsorát.” (4)
Mózes a saját népére korlátozta a kamatszedés tilalmát, de megengedte “az idegenek”-kel szemben (kifejezetten így; Mózes 5. könyve, 23, 20). Ezt a megkülönböztetést a zsidók a mai napig betartják, ami részben oka tragikus történetüknek.
20. Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyádfiától ne végy kamatot, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened mindenben, a mire kinyujtod kezedet, azon a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt.
V. Mózes 15. 1. A hetedik esztendő végén elengedést mívelj.
2. Ez pedig az elengedésnek módja: Minden kölcsönadó ember engedje el, a mit kölcsönadott az ő felebarátjának; ne hajtsa be az ő felebarátján és atyjafián; mert elengedés hirdettetett az Úrért.
3. Az idegenen hajtsd be; de a mid a te atyádfiánál lesz, engedje el néki a te kezed.
4. De nem is lesz közötted szegény, mert igen megáld téged az Úr azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, hogy bírjad azt.
V. Mózes 20. 10. Mikor valamely város alá mégy, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt.
11. És ha békességgel felel néked, és kaput nyit, akkor az egész nép, a mely találtatik abban, adófizetőd legyen, és szolgáljon néked.
12. Ha pedig nem köt békességet veled, hanem harczra kél veled, akkor zárd azt körül;
13. És ha az Úr, a te Istened kezedbe adja azt: vágj le abban minden fineműt fegyver élével;
14. De az asszonyokat, a kis gyermekeket, a barmokat és mind azt, a mi lesz a városban, az egész zsákmányolni valót magadnak prédáljad; és fogyaszd el a te ellenségeidtől való zsákmányt, a kiket kezedbe ad néked az Úr, a te Istened.
V. Mózes 17. 15. Azt emeld magad fölé királyul, a kit az Úr, a te Istened választ. A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt; nem tehetsz magad fölé idegent, a ki nem atyádfia.
A kamat szedése az ószövetségi legendában egy kötelező jellegű micva (előírás, törvény):
Mózes V. - Deuteronomium, héber: Devarim - ăářéí
15,6 Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak.
23,20 Ne végy kamatot atyádfiától se pénz, se élelem, se más egyéb után, amit kamatra szokás adni!
23,21 Az idegentől vehetsz kamatot, de atyádfiától ne végy kamatot! Akkor megáld téged Istened, az Úr minden vállalkozásodban azon a földön, ahová most bemégy, hogy birtokba vedd.
28,12
Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszesz kölcsönt.
28,15 Fenyegetés átkokkal
De ha nem hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyeket ma megparancsolok neked, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged:
28,43 A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, te pedig egyre alább hanyatlasz.
28,44 Az fog neked kölcsönadni, nem te kölcsönzöl neki, az lesz az első, te pedig az utolsó.
28,45 Rád szállnak mindezek az átkok, üldöznek és kísérnek téged, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál Istenednek, az Úrnak a szavára, nem tartottad meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt neked.
Ezékiel próféta könyve
18,13 uzsorát szed, és kamatot vesz: az ilyen éljen? Nem fog élni! Mivel elkövette mindezeket az utálatos dolgokat, meg kell halnia, vére őt terheli.
18,17 tartózkodik az álnokságtól, uzsorát és kamatot nem vesz, törvényeimet teljesíti, és rendelkezéseim szerint él: az ilyen nem hal meg apja bűne miatt, hanem élni fog!
Mit ír ezzel kapcsolatban az újszövetségi legenda?
Máté evangélium
5,42 Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el."
Lukács evangélium
6,34 És ha azoknak adtok kölcsönt, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, mi a jutalmatok? Bűnösök is adnak kölcsönt bűnösöknek, hogy visszakapják azt, ami jár nekik.
6,35 Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt.
KlausMatefi hat folgendes geschrieben:
A kamat szedése az ószövetségi legendában egy kötelező jellegű micva (előírás, törvény):
Mózes V. - Deuteronomium, héber: Devarim - ăářéí
15,6 Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak.
23,20 Ne végy kamatot atyádfiától se pénz, se élelem, se más egyéb után, amit kamatra szokás adni!
23,21 Az idegentől vehetsz kamatot, de atyádfiától ne végy kamatot! Akkor megáld téged Istened, az Úr minden vállalkozásodban azon a földön, ahová most bemégy, hogy birtokba vedd.
5Móz 28,12
Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszesz kölcsönt.
28,15 Fenyegetés átkokkal
De ha nem hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyeket ma megparancsolok neked, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged:
28,43 A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, te pedig egyre alább hanyatlasz.
28,44 Az fog neked kölcsönadni, nem te kölcsönzöl neki, az lesz az első, te pedig az utolsó.
28,45 Rád szállnak mindezek az átkok, üldöznek és kísérnek téged, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál Istenednek, az Úrnak a szavára, nem tartottad meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt neked.
Az ószövetségi legenda hívei a vallási előírásuk (halacha) szerint kötelesek kamatra kölcsönadni a népeknek, hogy uralkodhassanak rajtuk és ne őrajtuk uralkodjanak (Mózes V. 15,6). Erre nyomatékosan felhívják Mózes V. könyvében található kötelező jellegű előírások a hívek figyelmét. Ezek szerint a kamatra történt kölcsönadás praktizálása nem a XII. század elején alakult ki, honosodott meg a vallásos zsidóság körében. Számukra ez egy vallási micva (törvény, előírás), amit ha nem teljesítenek, akkor az "isteni átkok" alapján nem ők lesznek az elsők, hanem az utolsók (Mózes V. 28,44)
Ezek alapján "Isten" az "elsőséget", a mások feletti uralkodást kamatkölcsönök folyósításának a gyakorlatában látta, jelölte meg.
El lehet ezért a törekvéséért ítélni az ószövetségi legendák törvényeit megalkotó zsidó írástudókat? Nem lehet! Egyszerűen azért nem, mert a történelem is bizonyítja, hogy szinte minden népnek az volt a célja, hogy a többi fölé kerekedjen és azokon uralkodhasson. Más a helyzet a Vatikán tevékenységével kapcsolatosan, aki az erőszakosan keresztényesített népek vezetőjeként, érdekképviseleti szerveként tüntette fel magát...
Hogy lehet kamatkölcsönökkel ezt elérni?
Erre egy középkori szemléletes példa a Templomos Rend története.
Az 1114-ben Esztergomban üllésező egyházi szinódus megtiltja a zsidóknak a földművelést. Földművelésből ritkán gazdagodott meg az ember. Ettől kezdve kizárólag kereskedésre, kölcsönügyletekre specializálódtak. Az 1114. év a misztériumok szempontjából egy kulcsfontosságú év volt. A Templomos Rend néhány tagta felfedezte azt a kozmikus keresztet a jeruzsálemi tartózkodásuk, kapcsolataik folytán, melyhez a Mózes által történt Sínai szövetség mesés története, az Ábrahám általt megkísérelt emberáldozat (Izsák) megakadályozásának a legendája és az eljövendő messiás, Immánuel születését szignáló kozmikus kereszt megjelenése kötődött: