1996. február 23.
A tarantói „Quotidiano” című napilapban megjelenik az a cikk, melyekben a vádakra kívánunk reagálni és leírjuk, mi történt pontosan84. C. atya tanúkkal és dokumentumokkal is cáfolja a híreszteléseket.
Délután megérkeznek a zarándokok, távoli tartományokból is jönnek, hogy találkozzanak az Égi Anyával. A könnyező szoborral járjuk végig a keresztutat. Este fél kilenckor érkezik meg az „Úrnő”, kékesfekete fátylat és rajta egy fejéket visel, így szól hozzám:
Dicsértessék az Isteni Oltáriszentség, Fiam valódi teste! Imádjátok mindörökké!
Drága gyermekeim, ma egy különösen fontos üzenetet hoztam nektek: a Bűnbánat üzenetét. Drágáim, a bűnbánat segít, hogy rátaláljatok az Útra, melyet Isteni Fiam, Jézus léptei már megvilágítottak előttetek. Szeplőtelen Szívem minden kéréseteket teljesítette, és örüljetek, mert mindegyik egy-egy virág lesz a Királyok Királyának koronáján. Ezután pedig azt szeretném, ha az Élet végtelen Ajándékán elmélkednétek!
Gyermekeim, sokan elveszítik Életüket, azt, amelyet az Atya lehelt beléjük, becstelen döntéseikkel és könnyelmű viselkedésükkel. Fiaim, elmélkedjetek Azon, aki odaadta az Életét, hogy a tiéteket megmentse!
A mai tanítás tehát, amelyet Jézusom küld nektek, a Bűnbánatról és az Élet Ajándékáról szól. Készüljetek: ezekben a napokban még közelebb leszek azokhoz, akik a Megfeszített Fiamért és az Ő végtelen érdemeiért szenvednek. Palástom alá gyűjtelek, és megáldalak benneteket anyai mosolyommal, melyben Egyszülött Fiam szenvedése tükröződik.
Most pedig, gyermekek, a viszontlátásra! Igen, hamarosan még viszontlátjuk egymást. Dicsértessék a Jézus Krisztus!”
Mária ezután néhány olyan dologról is beszélt, amelyekről egyelőre még nem írhatok.
84 a Cicap által küldött fiolákkal
