Jézus
szavai: „Kislányom, kérlek, írd le! A mai világban sokan vannak, akik
úgy akarnak üdvözülni, hogy csak dicsőségemre vágynak, azonban
keresztemet elutasítják. Ők azok, akik nem az „ajtón” akarnak bemenni,
ami Én vagyok, hanem más utakon és ajtókon de ők tolvajok, haramiák és
ellenségek. Az Antikrisztus ezt az utat fogja nekik felkínálni, csak a
dicsőséget hirdeti és a megváltó szenvedést elutasítja. Ezért úgy
járjátok végig keresztutamat, hogy minél jobban tudjatok egyesülni
Velem. Szenvedéseteket kapcsoljátok össze Enyémmel, hogy az örök értékű
legyen.”
I. Állomás: Pilátus halálra ítél engem.
Jézus:
„Pilátus elé vezettek engem feldühödött ellenségeim. Mindent megtettek
azért, hogy a nagy sokaság előtt igazolják gaztetteik jogosságát. A
tömegben alig lehetett találni néhány olyan lelket, akik hűségesen
kitartottak mellettem és az a néhány lélek sem tudott szembe szállni a
tömeggel, hogy megakadályozza elítélésemet. Ti gyermekeim ugyanúgy
fogtok járni, mint Én. Oly kevesen maradtok meg hűségemben, hogy nem
fogjátok tudni megakadályozni elítélésemet egyházamban, de ahogy ők
követtek engem a keresztutamon, úgy kövessetek ti is. Még akkor is, ha
teljesen értelmetlennek látszik.”
II. Állomás: Vállamra veszem a keresztet.
Jézus:
„Gyermekeim, amikor megláttam súlyos keresztemet, tudtam, hogy ez lesz
megváltásotok eszköze. Borzadva néztem rá, de mégis szeretettel, hiszen
ez a kereszt válik üdvösségetek eszközévé. Látom, hogy ti is féltek
magatokra venni kereszteteket. Sose feledjétek, hogy a kereszttel
másokat is üdvösségre tudtok vezetni. Amikor az üldöztetések alatt sokan
a félelemtől nem akarják vállukra venni a keresztet, akkor ti
mutassatok példát nekik. Én a ti erősségetek, példátok voltam, ezért
legyetek az ő erősségük és példájuk „mert aki nem veszi vállára a
keresztjét, az nem méltó hozzám” (Mt 10, 38).
III. Állomás: Először estem el a kereszt súlya alatt.
Jézus:
„Gyermekeim, nehéz volt a keresztem, hiszen göröngyös úton haladtam,
ellenségeim mellettem voltak és állandó szidalmakkal, gúnyolódásokkal
illettek engem. Közületek is lesznek, akik elesnek és még többen azok,
akik a nagy figyelmeztetés után megtérnek. De arra kérlek titeket, hogy
ne legyetek olyanok, mint pribékeim, akik rugdostak, ráncigáltak, hogy
álljak fel. Amikor elesni látjátok társaitokat, akkor adjatok nekik erőt
a felálláshoz, ahogy nekem is erőt adott Atyám és az irántatok érzett
szeretetem. Csak a szeretet tudja felállásra és az út folytatására rábírni felebarátaitokat. Szeressetek, szeressetek, szeressetek!”
IV. Állomás: Jézus találkozik édesanyjával.
Jézus:
„Keresztutam borzalmai alatt találkoztam Szent Édesanyámmal. Fájdalom
volt ez nekem, de ugyanakkor nagy erőt kaptam általa. Fájdalom volt,
mert így kellett látnia engem és tudtam, hogy ez neki még jobban fáj,
mint nekem. De erőt merítettem fájdalmas és együtt érző, az Atya
akaratát minden áron elfogadni akaró tekintetéből. Édesanyám mellettetek
is ott van keresztutatokon, ezért ti is merítsetek erőt a ti
üdvösségetekért mindent feláldozó szeretetéből. Ahogyan ő mellettem volt
végig keresztutamon, úgy lesz veletek is végig életetek útján.”
V. Állomás: Cirenei Simon segít vinni a keresztemet.
Jézus:
„Már teljesen kimerültem az engem ért ütlegelések és fájdalmak miatt,
már szinte erőm sem volt, hogy folytassam utamat, de nem adtam fel. Csak
a ti üdvösségetek számított nekem. Atyám látta ezt és kegyelmével
támogatott engem. Küldött mellém egy segítséget, így tudtam folytatni
utamat és Simonnak is nagy kegyelmeket ajándékoztam, amit lelke üdvére
fordítottam. Ti is lesztek olyan helyzetben, amikor úgy érzitek, hogy
nem bírjátok tovább, de ne adjátok fel. Atyám mindig megfelelő időben
gondoskodni fog a segítségről. Ti se utasítsátok vissza őket, hisz
nektek kegyelem, hogy tovább tudtok haladni. Nekik is kegyelem, hogy
veletek együtt haladhatnak.”
VI. Állomás: Veronika kendőjét nyújtja felém.
Jézus:
„Gyermekeim, keserves kínszenvedésemben és elhagyatottságomban
Veronika, nem félve az őt körülvevő dühöngő tömegtől, nem törődve az őt
ért vádkal, azonnal felém sietett, hogy szenvedésemben enyhülést adjon.
Ti is legyetek hozzá hasonlóan bátrak, amikor segítségére kell sietnetek
egy szenvedő embertársatoknak. Ha látjátok, hogy mennyire szenved, ne
legyetek gyávák, ne foglalkozzatok a titeket érő gúnyolódásokkal, hanem
siessetek segítségére, hogy fájdalmában enyhülést kapjon tőletek, mint
igaz szerető felebaráttól. És akkor Én, ahogy Veronikának arcomat
ajándékoztam a kendőjére, úgy fogom arcom képmását nyomni szívetekre.”
VII. Állomás: Másodszor estem el a kereszt súlya alatt.
Jézus:
„Gyermekeim, még azok is eleshetnek ezen a nehéz úton, akik azt
gondolják magukról, hogy olyan erősek, hogy ők ki fogják bírni az utat
elesések nélkül. Én parancsoltam a tenger hullámainak, a gonosz
lelkeknek, mégis a földre estem keresztutam során. Nem a bűneim miatt,
hanem szenvedéseimben elerőtlenedtem. Gondoljatok erre, amikor már nem
tudtok a fájdalmatokban tovább menni. Imádkozzátok: Uram, Te légy
erőtlenségemben az erőm. Segíts, hogy tudjam folytatni utamat!”
VIII. Állomás: Találkoztam a síró asszonyokkal.
Jézus:
„Gyermekeim, ti is fogtok találkozni utatok folyamán olyan emberekkel,
akik látják szenvedéseiteket. Ők azonban, bár sajnálattal lesznek
irántatok, de nem tesznek értetek semmit. Mondjátok meg nekik: sírásotok
nem ment meg titeket ítéletemtől, csak ha szánakozásaitokat szeretet
cselekedetekre váltjátok. Én sem sírással váltottam meg az emberiséget,
hanem a lehető legnagyobb szeretet cselekedettel, hiszen az életemet
adtam értetek.”
IX. Állomás: Harmadszor estem el a kereszt súlya alatt.
Jézus:
„Már azt hittem, hogy felértem a Golgotára, de még mielőtt oda érhettem
volna, újból a földre zuhantam. Közöttetek is lesznek olyanok, hogy
mielőtt még a végcélhoz érnének, bűneik újból a földre sújtják őket.
Szinte mér halottnak fognak látszani. Ám ahogyan Én sem adtam fel, úgy
ti is mindvégig ki fogtok tartani kegyelmemmel. Az Én szenvedésemből
merítsetek erőt és gondoljatok arra, hogy csak az üdvözül, aki mindig
állhatatos marad.”
X. Állomás: A katonák megfosztottak a ruháimtól.
Jézus:
„Gyermekeim, amikor a Golgotán megfosztottak ruháimtól, akkor csak
néhányan érezték át szégyenemet, fájdalmamat. Én felruháztam egyházamat
szentségeimmel, amelyekkel ünnepi ruhába öltöztethetlek titeket. Most
arra készülnek ellenségeitek, amit egykor velem tettek a Golgotán.
Menjetek Édesanyámhoz és az őt követő hűséges papokhoz! Mert ahogyan
akkor szent kendőjével eltakarta mezítelenségemet, úgy ha hozzá mentek
benneteket is betakar szent fátylával, hogy meg tudjatok állni majd
előttem az üdvösségetek ruhájában, amelyet a szentségek öltenek rátok.”
XI. Állomás: Keresztre szegeztek engem.
Jézus:
„Gyermekeim, a világ ma is keresztre feszít engem és mindazokat is,
akik követnek. Én önként engedtem meg, hogy kezeimet és lábaimat
odaszegezzék a szégyennek tartott fára. De ami a világ előtt szégyen, az
Atyám előtt dicsőség. Engedjétek ti is önként, hogy akaratotokat
odaszegezzék a szégyen keresztfájához, hogy általa Isten dicsőségére
váljék emberi akaratotok.”
XII. Állomás: Meghaltam a keresztfán.
Jézus:
„Gyermekeim, Én meghaltam saját akaratomnak, hogy Atyám akaratát
beteljesíthessem. Arra kérlek benneteket, hogy aki engem akar követni,
az haljon meg saját akaratának, hogy Atyám akarata kiteljesedhessen
benne, hogy egykor halála utolsó órájában velem együtt mondhassa:
Beteljesedett. Haljatok meg ennek a világnak, hogy az Én világomban
élhessetek.”
XIV. Állomás: Szent Testemet leveszik a keresztről és Édesanyám ölébe helyezik.
Jézus:
„Gyermekeim, földi életemet Édesanyám ölében kezdtem és ott fejeztem
be. Akkor már testem nem érzett semmit, de lelkemnek még így is oly
simogató volt. Ti, akik követtek engem keresztutamon, mindig érzitek
Édesanyám ölelő karjait, de halálotok óráján ugyanúgy ölében fog tartani
benneteket, mint engem. Hiszen nemcsak Én vagyok az ő gyermeke, hanem
mindazok is, akik követnek engem.”
XIV. Állomás: Szent Testemet a sírboltba helyezik.
Jézus:
„Gyermekeim, amikor testemet a sírba helyezték, már nem fájt semmim.
Nagy béke töltötte el szívemet, mert Atyám akaratát megvalósítottam.
Megnyitottam nektek a Mennyország kapuit, hogy örök életetek legyen.
Mikor testetek meghal e világnak, akkor lelketek velem együtt lépi át az
üdvösség kapuit, amennyiben mindvégig kitartotok mellettem. És akkor
már nem fogtok fájdalmaitokra gondolni, hanem csak arra, hogy
megérkeztetek az örök hazába. Mindazok, akik velem élnek, bennem, és
általam élnek, azokat Atyám felveszi az ő dicsőséges országába, hogy ők
is ott legyenek, ahol az ő szeretett Fia. Mivel bennük is szeretett
gyermekeit fogja látni, akik földi életük során hűségesek maradtak
hozzá.”
(Ezt a keresztutat egy engesztelő kapta 2014.10.29-én Medjugorjei zarándoklatán a Krizsevác hegyén.)