Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek – “The Warning”

Most tartsatok Isteni Irgalmasság vigíliákat – a Nagyfigyelmeztetés egyre közeledik…

2011. szeptember 5, hétfő, 21:00

(Megjegyzés:  Ezen az estén két üzenet érkezett Jézus Krisztustól. Az első üzenetben, egy magán kinyilatkoztatásban, részleteket kapott a látnoknő, a Nagyfigyelmeztetés bekövetkezésének időszakáról. Ennek közzététele a látnoknő megítélése alá esik, aki úgy döntött, hogy most nem teszi közzé a részleteket. Helyette, átadta ezt egy papnak, biztos megőrzésre. Ez az üzenet csak a Nagyfigyelmeztetés után lesz kinyilatkoztatva. A második üzenet a mostani világhoz szól.)

Szeretett leányom, most már közeledik az idő. Az ima segített, szeretett Helyettesem Benedek pápának, hogy a belső harcnak ellenállhasson a gonosz erőivel szemben. Ideje a Vatikánban meghosszabbodott.

Sürgősen felkérem minden követőmet, hogy tartsanak imatalálkozókat és Isteni Irgalmasság vigíliákat, minden szegény gyermekemért, akik eltávolodtak Tőlem és Örök Atyámtól.  Sürgősen szükségük van imáitokra.  Az imára és ebből nagyon sokra, most szükség van, hogy megmenekülhessenek. Ajánljatok fel Szentmiséket mindazokért, akik talán a Nagyfigyelmeztetést fizikailag nem fogják túlélni, lelki állapotuk miatt. Nekik szükségük van imáitokra. Egyesüljetek.  Fogjátok meg kezeteket, legyetek összhangban Velem.

A ti szeretett Jézus Krisztusotok

Teréz anya a megbocsátásról

„A szerető Atya mindannyiunk szerető Atyja. Mindig kész rá, hogy megbocsásson, hogy felejtsen. Mindig jelen van. Nem kell messzire mennünk, hogy felkutassuk: ott van a szívünkben. Szeret, hív, védelmez, gyengéden, szeretettel. A megbocsátáshoz nagy szeretetre van szükség; ahhoz pedig, hogy felejteni tudjunk, nagy alázatra.

A megbocsátás csak akkor teljes, ha felejteni is tudunk. Amíg nem tudunk valamit egészen elfelejteni, nem bocsátottuk meg teljesen. Ez az, amivel fájdalmat okozunk egymásnak: előhozzuk az is, ami elmúlt, és újra meg újra felemlegetjük – ami azt jelenti, hogy nem felejtettük el.

Hogy felejteni tudjunk, alázatra van szükség. Ezért nagyon fontos, hogy alázatot tanuljunk. Ez az egyik gyönyörű dolog, amit Jézus kér tőlünk: 'Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.' A szelídséget mondja először: szelídséget egymás felé, a testvéreink felé, és alázatot Isten felé. A szelídség – vagy szeretet, együttérzés, ahogy tetszik – és az alázat teszi teljessé a megbocsátást. Mert mielőtt megbocsátunk valakinek, fel kell ismernünk, hogy magunk is megbocsátásra szorulunk. És itt jön a szív alázata. A  megbocsátásban van leginkább jelen a béke.”

 

Magyar Kurír