1996. július 22. éjjel
D. „Uram, sokat szenved Mennyei Anyánk?”
J. „Kimondhatatlan fájdalmakat él át ezért az elkorcsosult és gyalázatos emberiségért. Szeresd Őt, a Legszentebb és Legszelídebb Galambot, hisz ez az Asszony lélek a Lelkemből, test a Testemből, és vér a Véremből; és ígérd meg, hogy mindenkivel megszeretteted! Azt akarom, hogy mindenki ismerje Dicsőségét!
J. „Kimondhatatlan fájdalmakat él át ezért az elkorcsosult és gyalázatos emberiségért. Szeresd Őt, a Legszentebb és Legszelídebb Galambot, hisz ez az Asszony lélek a Lelkemből, test a Testemből, és vér a Véremből; és ígérd meg, hogy mindenkivel megszeretteted! Azt akarom, hogy mindenki ismerje Dicsőségét!
Mária az Én másik lángoló Szívem: értsétek meg! Tudjátok ti is, papjaim és felszenteltjeim, hogy a Rózsafüzér az az ima, amelyet a legjobban szeretek. Ez az imádság megszenteli életeteket, mert elmélyít benneteket a legnagyobb csodában: a szeretet titkában, melyet Én és Anyám irántatok érzünk.
