Mindenszentek


Gyermekeim! A hegyi beszédben elétek tártam a keresztény tökéletesség lényegét (Mt 5,1-12).  A mennyek országa olyan kegyelmi ajándék, amelyet nem értenek meg azok a gazdagok, akik öntelt módon ragaszkodnak vagyonukhoz. Csak akik lélekben szegények birtokolhatják, vagyis, akik nem ragaszkodnak semmihez, mert tudják, hogy mindenük, amijük van, az engem illet meg. Lelküket nem kötik földi dolgokhoz, mert hozzám ragaszkodnak. Csak a szelíd ember örökli a mennyei földet. Aki vágyik az én Igazságaimra, annak lelke kielégül bennem. Akik másokhoz irgalmasok, azok maguk is megtapasztalják, hogy irgalmas vagyok hozzájuk. Csak tiszta szívvel láthatjátok meg Arcomat! Akik a békémet keresik, azok az én fiaim! Akiket énértem üldöznek, ők velem lesznek a paradicsomban! Nagy jutalom vár azokra, akik értem vállalnak mindenféle üldözést. Azért nevezem őket boldognak, mert ők szenvedéseikben is kitartva követnek engem! Nektek is ugyanez az utatok, ha szorosan követni akartok engem! Mindegy, hogy piros, vagy fehér vértanúság vár rátok, szívleljétek meg tanításomat, és felemelt fővel kövessetek engem!

Jézus

Borromeo Szent Károly


Gyermekeim! (Lk 14 12-14) Károly milánói herceg, egyik leggazdagabb családjának gyermekeként születik a 16. században. Milánó érseke lett, aki hatalmas erkölcsi, és vallási megújulást hozott létre. Következetes szigort, és rendet követelt meg. Megszüntette a szerzetesek, és a papok közti botrányt, ami a laza erkölcsök miatt alakult ki. Új élet formálódott ki körülötte.  Amikor a pestisjárvány kitört Milánóban, a város vezetői mind elmenekültek a városból. Károly érsek kötéllel a nyakában nehéz keresztet cipelve, engesztelő körmeneteket vezetett. Járta a korházakat, vigasztalta és ápolta a betegeket. Minden pénzét, és vagyonát a járvány leküzdésére fordított. Károly fiam olyan embereknek segített, akik nem tudták neki viszonozni, ezért nagy jutalom várt rá a mennyben. Megtapasztalta azt a boldogságot, hogy a szegény kiszolgáltatott emberek nem tudtak neki semmit sem viszonozni. Ő pedig boldogan osztotta szét vagyonát, mert biztos volt abban, hogy majd a föltámadáskor visszafizetik neki. Nektek is gyakorolnotok kell az adakozást, mindenki olyan mértékben, ahogy megadatott neki. Akkor cselekedtek jól, ha olyanoknak adtok, akiknek nem lesz lehetőségük viszonozni.

Jézus

Szent Imre herceg


Testvéreim!  (Lk 12,35-40)  „Ahol a kincsed, ott a szíved is.” Ezt tanultuk Jézus Krisztustól. Ha mennyei kincseket gyűjtünk, az azt jelenti, hogy a szívünk is oda vágyik. Szent Mór kiváló tanítómesterem volt, akitől minden mennyei értékes dolgot megtanultam. Következetes, és odaadó szerzetes volt, akitől elsajátítottam a lelki élet kiváló magaslatait. Úgy felkészített lelkileg, mintha érezte volna, hogy rövid ideig fogok élni e földön. Olyan szolgát nevelt belőlem, akit felövezett, és égő mécsest adott a kezembe, hogy éberen várjam az Urat, aki a mennyezőről hazatérve zörget, hogy azonnal ajtót nyissak neki. „Ti is álljatok készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok.” Rengeteget imádkozom a fiatalokért, akik nem is tudják, mekkora kincset kaptak a szentségekben. Imádkozzatok, hogy Istennek tetsző hitoktatóik legyenek, és a világ szelleme ne tudja őket megrontani. Imádkozzatok igazi papi hivatásokért, akik eljutnak az életszentség magaslatára, mert Istennek tetsző módon élnek. A Szentlélek tüze érintse meg szívüket, hogy Lélek szerinti papokká formálódjanak, akik boldogan követik mesterüket, Jézust.

Szent Imre

Gyermekeim! Akit nekem ad az Atya, hozzám tartozik, „aki tehát hozzám jön, azt nem dobom ki” (Jn 6,37-40). Ebben az evangéliumi szakaszban szeretném értésetekre hozni, hogy mindig az Atya akaratában cselekszem, és semmit sem teszek nélküle. Azt akarom, hogy akiket nekem adott Atyám, azokat ne veszítsem el soha. Ezért mindent elkövetek, hogy gyermekeim megmaradjanak utamon, hogy elvezessem őket az örök üdvösségre. Atyám azt akarja, hogy aki hisz bennem, örökké éljen. „Én föltámasztom az utolsó napon.” Ezt az ígéretet adom nektek, most már csak rajtatok múlik, menyire akartok hozzánk költözni. Mennyire vágyakoztok eljutni hozzánk? Gondolkodtok-e az odafönt valókon, vagy könnyen belefeledkeztek a világi dolgokba? Mennyire törekedtek tanításomat követni, vagy szívesebben hallgattok más „prófétai” szóra? Tudtok imádkozni papjaimért, vagy inkább kritizáljátok őket? Vállaltok szolgálatot munkájuk megkönnyítésére, vagy elhúzódtok, és nem vesztek tudomást róluk? Munkálkodásotokkal, engem szolgáltok?

Jézus


Gyermekeim! Mindenféle bűnös ember jött hozzám, hogy hallgassák tanításomat. De a farizeusok és írástudók rossz szemmel nézték, mindezt. Egy példabeszédben (Lk 15,1-10) próbáltam megértetni velük, mit jelent az, ha egyvalaki elkallódik a juhok közül, mi mindent megtesz a jó pásztor, hogy megtalálja az elveszettet. Örömében vállára veszi, és visszaviszi az akolba. A megtalált juh sokkal többet jelent neki, mint a többi, aki nem kallódott el. Aki követ engem, megtartja tanításomat, az nyomomban jár, és nem vész el! Mégis vannak közületek olyanok, akik nem hallgatnak rám, mert úgy gondolják, hogy jó úton járnak, és nekik nincs szükségük megerősítésre. Pedig minden nap el kell jutnotok a megtérésre! Vigyázzon, aki most még áll, nehogy elessen, és ő is az elkallódók sorsára jusson! Akkor van lehetőségetek állva maradni, ha bennem maradtok, és az alázatosság gyökerével mélyen belém kapaszkodtok! Az marad állva, aki szüntelenül keresi akaratomat, és megelégszik mindazzal, amit megengedek neki, aki zúgolódás nélkül elfogadja kezemből akaratomat, és állhatatosan könyörög irgalomért saját maga, és mások számára!

Jézus


Gyermekeim! A hűtlen intézőről szóló példabeszédem (Lk 16, 1-8) olyan valakiről szólt, aki a földi javakat helytelenül, és nem Isten akarata szerint használta. Ilyen emberre nem lehet rábízni az igazi értéket, Isten kegyelmi ajándékát sem. Az intézőnél nem az igazságtalanságot, hanem az okosságot dicsértem meg. Amikor a világ fiai el akarnak érni egy célt, akkor okosan használják a földi javakat. Ti, akik hozzám tartoztok, nektek is hasonlóképpen kellene eljárnotok a mennyei javak elérésében, mint ahogy a világ fiai teszik. Kamatoztassátok azokat az értékeket, amiket tőlem kaptatok, és ne herdáljátok el! A lelki élet adományai sokfélék, de amit nektek adtam, azért adtam, hogy használjátok, mások lelke javára! Mégis, kevesen vagytok, akik használjátok ajándékaimat, mert nem vállaljátok érte a felelősséget!  Pedig ismertek engem, csak az számít nekem, amit szeretetből tesztek! Vizsgáljátok meg lelkiismereteteket, vajon rendeltetésszerűen használjátok adományaimat? Úgy sáfárkodjatok kincseimmel, hogy mire hozzám jöttök, elmondhassam nektek: „menj be Urad örömébe!”

Jézus



Szent Márton püspök


Gyermekeim! Szent Márton püspököt egy olyan oldaláról szeretném bemutatni nektek, amit az mai evangélium is megemlít (Lk 17, 1-6).  Az ellenségeivel megpróbált igazi párbeszédet folytatni. Úgy közeledett hozzájuk, hogy nem alázta meg őket, nem törte össze lelküket, hanem felemelte. Saváriában született, és Fiatal gyermekként felvette a keresztséget, amit szülei elleneztek. Buzgón elindult követésemre, és ahol megfordult prédikált rólam az embereknek. Ő is olyan apostolom volt, aki mindig kérte tőlem, „növeld bennem a hitet” amely, élete végéig fokozatosan bontakozott benne. Püspökként pedig végleg megvalósította azt a tervemet, amire rendeltem. Komolyan vette tanításomat, és a tőlem kapott kegyelmeket bőségesen kamatoztatta. Amerre megfordult mindenhol építkezett, gyógyította a betegeket, és buzgón közvetítette szavaimat. Márton nem mondott le az emberekről, hanem igyekezett minden erejével hozzám irányítani őket. Tanuljatok tőle, és ne mondjatok le egykönnyen azokról, akik akadékoskodnak veletek, hanem építsetek velük jó kapcsolatot! Kérjétek a szent közbenjárását, hogy ti is békém hírnökei, és közvetítői legyetek!

Jézus

Gyermekeim! Ma arra hívom fel figyelmeteket, hogyan viselkedjetek szolgálat közben (Lk 17, 7-10). Mindjárt egy hasonlattal világítom meg nektek, mit tegyetek ilyenkor. Amikor kimerülten hazatér a mezőről a szolga, nem pihenhet meg, mert előbb ki kell szolgálnia az uraságot. Miután megtett mindent érte, csak azután foglalkozhat saját magával. Nem köszöni meg szolgálatát, hiszen erre a feladatra lett szerződve. Mindig alázattal teljesítsétek kötelességeteket! Tudjátok, hogy bármit tesztek, az én nevemben tegyétek, és akkor is, csak „haszontalan szolgák vagytok.” Nem tesztek mást, mint amit rátok bíztam! Minél nagyobb feladatot kaptatok tőlem, annál jobban elvárom tőletek az odaadó szeretetet, hiszen nekem szolgáltok. A mennyei lakomán, amikor egyenként megjelentek előttem, magam foglak kiszolgálni benneteket, hogy megfizessem nektek mindazt, amit az én nevemben tettetek az emberekért. Aki nekem szolgál, az így kövessen engem, és ahol én vagyok ott lesz a szolgám is!

Jézus

Gyermekeim! A tíz leprás történetét nem rég hallottátok Lukács evangélista tollából (Lk 17, 11-19. Most a tíz leprás közül azt az egyet szeretném kiemelni, akit hite meggyógyított. Ő volt az, aki lában elé borulva hálálkodott, mert megtisztult leprájából. Hangos örömujjongás közepette dicsőített meg engem, mert elfogadta szeretetem közeledését. Nemcsak testét gyógyítottam meg, hanem a lelkét is, mert megajándékoztam a teljes a megtérés kegyelmével. Amikor titeket részesítelek adományaimmal, milyen mértékben használjátok azokat? Mások javára kamatoztatjátok, vagy elrejtitek kincseiteket? Alázattal elfogadjátok azt, amit megengedek nektek? Még akkor is, ha ez fájdalommal jár?  Él öröm a szívetekben, amikor kifejezem irántatok érzett szeretetemet? Növekszik lelketekben hitem ajándéka, amivel hegyeket lehet elmozdítani, vagy félelem tölti el napjaitokat? Imádkoztok gyakran azért, hogy növeljem bennetek a hitet, vagy megelégedtek azzal, amit kaptatok? Kérjetek, és kaptok! Kegyelmeimet azoknak adom, akik a meglévővel jól sáfárkodnak!

Jézus


Gyermekeim! /Lk 17, 20 – 25 / Ma azt tanítom nektek, hogy, milyen módon fog eljönni Isten Országa? Ugyanis a zsidók azt tartották, sőt még ma is sokan hiszik, hogy feltűnő jelekkel fog eljönni a Messiás. Én pedig kijelentettem, hogy „Isten országa nem jön el, szembetűnő módon.” Ezután a kijelentésem után, már tanítványaimhoz fordultam, azt remélve, hogy elfogadják szavaimat. De, most már hozzátok is szólok, mert ehhez az időszakhoz közelebb álltok, mint apostolaim. Országom, köztetek van, mert akik hisztek bennem, azok szívében lakozom. Most, mégis figyelmeztetlek benneteket, hogy amikor mondják nektek, hogy „itt van, vagy amott vagyok, oda ne menjetek, és ne kövessétek, amit mondanak. Egyre többen vannak, akik a nevemben prédikálnak, és hazudozva, mindenféle hamis dolgot terjesztenek rólam. Vizsgáljátok meg a lelkeket, és vessétek el, ami nem összeegyeztethető a szentírás szavaival. Második eljövetelem nem titokban fog megtörténni, hanem „Cikázó villámként jövök el újból, „azon a napon.” Addig is, Szentlelkem által azok között vagyok, akik minden nap felveszik keresztjüket, hűségesen követnek engem, megtartva tanításomat, és parancsaimat.  Lelküket megtisztították a bűnbánat fürdőjében, és megszabadultak kötelékeik alól.

Jézus


Gyermekeim! /Lk 17, 26 – 37 / II. eljövetelem napjaiban is ugyanaz fog történni, mint Noé idejében, vagy Lót napjaiban. Az emberek „ettek, ittak, házasodtak, mindaddig, amíg el nem jött a vízözön”.  Mindenki elpusztult, aki nem, hallgatott Noéra. Ugyanígy fog váratlanul bekövetkezni, eljövetelem napja is. Aki nem gondol erre, és nem várja eljövetelemet, azt nagyon váratlanul fogja érni, megjelenésem. Mit jelent az, hogy „aki megakarja menteni életét, elveszíti azt? Ha valaki földi életét, az én megtagadásommal akarja megmenteni, az el fogja veszíteni. Viszont, aki elveszíti érettem az életét, az megmenti, az örök életre. Tehát, aki földi életét értem feláldozza, bőséges kárpótlást fog kapni. De beszéltem nekik az elragadtatás állapotáról is, amikor magammal ragadok, olyanokat, akik a fölön élnek. Akkor az ott maradottak, nem fogják érteni, miért történt velük. De, amikor a világ megérett az ítéletre, akkor olyan hirtelen fogok lecsapni rátok, mint ahogy a ragadozó lecsap a zsákmányára. Akkor már nem lesz időtök, az átgondolásra, mert ítéletem lesújt a földre. Ezért készítsétek lelketeket már most, mert „sem a napot, sem az órát nem ismeritek!”

Jézus