A sátán vezényel. Az
emberiség húzza. MOSTANSÁG leginkább a járvány kottájából, amit
szintén ő komponált. A mi hozzájárulásunkkal. De azt is folyton átírja.
Hangulatjelekkel, hullámzásokkal, a ritmus diktálásával. Minél
rohamosabb tempóban. Minél több disszonanciával. Minél több hangszerrel
és annál is több, fals hanggal. Igyekszik minél több groteszk,
fülsiketítő és ördögi szólamot megszólaltatni. Legyen belőle
félelmetes, lelket-szellemet szétszedő, őrült hangzsivaj. Minden
harmóniára utaló jelet kivenni, amennyire csak lehet. Nagy ez a zenekar.
Az Astra Zeneca csak az egyik vonósnégyes. És ott a többi is. Egyik az
öregeknek, másik a fiataloknak, harmadik a középkorúaknak. De egyik se
jó mindenkinek, vagy annyi nincs is. (Annyi narancslé áll a
szupermarketekben, hogy annyi narancs a világon nincs is…) Ha nem
jelentkeznek elegen, bezárjuk az oltásközpontokat. Miközben a másik hír
szerint már májusig telítettek az országos előjegyzési listák? Mi van?
Ki érti ezt?…
A
tudomány az elsőhegedűs, az egészségügy a kontrás. Ügyesen leosztva a
többi szólamokat egyéb hangszereknek. Az egymást licitáló laboroknak és
tudományos csoportoknak. A különféle gyógyszerlobbiknak és
pénztárosoknak. A világhírű filantrópoknak és a segítőkész
karvalytőkének. Mint Chaplin filmjében: a gyerek parittyával betöri az
ablakot, aztán jön apu, s kínálja az ablaküveget. Jó pénzért. A wuhani
WHO-ellenőrző csoportot eddig már megpuhították. Gates testvér azt
nyilatkozta, ő a maláriára gondolt és nem volt szándékos víruscsinálás.
A
szakemberek szerte a világon egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak,
ásnak egy gödröt és abba temetik azt a földet, amelyet az előző gödörből
kiástak. Országos fő tisztiorvosunk is összeszámolta: közel 4000-en
kapták el a vírust az első, és közel 300-an a második oltás után. Sőt
már a harmadik hullámnál tartunk, mert létezik már dél-afrikai,
brazíliai, norvég és brit mutáns is. De a tudomány még nem tudja, mikor
lesz vége az álarcos bálnak. Óvatos becslések is mindmáig pusztán egy
év garanciát adnak azoknak, akik beoltatták magukat. S utána? Kezdünk
mindent elölről? Az eddigi eredmények lenullázzák az azelőttieket?
Töröljük az emberiség memóriájából mindazt, amit értéknek nevezünk?
Hiszen mostantól, a hitványság, a gazemberség, a manipulálhatóság lesz
az érték. Szemetet termelünk, de a hulladékot értéknek tekintjük.
Munkahelyeket teremthetünk. A körforgásos hulladékgazdálkodás a
fenntartható fejlődés motorja. Nem?
De
miért kell annyi műanyagot termelni? A szén, a gázolaj, a fa a hibás?
Persze. A parasztgazdálkodás, a kertvégi WC szennyez, de a városi
puhány életmód melléktermékei nem szennyeznek? Ugyan már! A nejlon nem
szennyez? Kétszáz év múlva sem? (Lásd a tengerekben is felgyűlt sok
csomagolóanyagot, egészségipari és egészségügyi veszélyes hulladékot,
milliárdnyi maszkot, stb.) Évfolyamnyi egyetemista puskázik onlájn és
„tölti le” vizsgáját sikerrel, mert megszülettek a digitális értékek?
Annyira
összefonódott a pénz-tudomány-politika, hogy most már külön-külön
sincs semmiféle hitelük. Hátborzongató ez a bizalmi válság, amibe az
emberiséget beletaszították. Ez a káosz, amit a léleknek és szellemnek
okoztak. Amivel összezavarták belső iránytűnket. Ez a tesze-tosza,
kapkodó, magát mindennap újrafogalmazó és kijavító, hazug téblábolás.
Egyik
internetes „vitapartnerem” azzal intézte el a vallásos emberek
meggyőződését, hittapasztalatát, hogy az puszta pótcselekvés. Szerinte a
vallásos hit nevetséges… (Most meg azt látom, hogy a világ
„tudományos”, egymásnak ellentmondó, kínnal-bajjal összeeszkábált,
erőltetett „érvei” még nevetségesebbek…) Neki az aminosav az istene.
Egyébként is kisbetűvel írja a mi Istenünket. Mert hát istent ki teremtette? A lélek, ha van, hogy kerül a sejtbe? (sic), meg hát nemlétező dolgokat ő nem ír nagybetűvel.
Íme, az ateizmus apoteózisa. Amikor istenítjük világunkat, tudásunkat,
társadalmi berendezkedésünket, és közben kínunkban saját farkunkat
harapdáljuk, körbe-körbe, mert az istentelen értékrendünk fojt meg,
kerít be és öl meg minket.
Ezt szenvedi ma a posztmodern világ.
A
tavalyi nagyböjt még csak edzés volt. Egyfajta bemelegítő
kovid-lelkigyakorlat. Az idei már „élesben” megy. Be jó lenne, ha a
mostaniban már azzal a céllal „böjtölnénk”, mi, keresztények, úgy
kapaszkodnánk – bűnbánattal, alázattal, imádságos lélekkel – a szenvedő
Krisztus ma is megújuló agóniájába, hogy ki tudnánk mondani: Atyám, legyen meg a te akaratod! Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!
Mert Krisztus akkor még a keresztről is hozzánk tud fordulni, és meghív a Paradicsomba. Mint a jobb latort.
Emlékezzél meg rólunk Urunk, a te Országodban!
Mert tiéd, csakis a Tiéd egyedül a hatalom és a dicsőség!
Válts meg önzésünkből, hiszen az emel föl minket, amiben Rád szorulhatunk!
https://katolikus.ma/halaltanc/?fbclid=IwAR0tcl3PhcdzsIa_KR0KmjMXfOnj93-dxM5IEdzfEQnzj9_M1o1vSk4qCIA
