Keresztény hitünk
utat mutat ebben a fáradt világban, a szentmise meghívás erre az útra,
és impulzus is egyben, hogy haladni tudjunk rajta – üdvözölte a
Nagymarosi Ifjúsági Találkozó több mint kétezer résztvevőjét a napot
záró szentmisén Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.
Hitünk
átadásának szándékával gyűltünk össze – kezdte homíliáját Várszegi
Asztrik. Nagymaros alkalom és lehetőség erre. Az idősebb generáció
átadni, megmutatni tud; dönteni mindenkinek, minden fiatalnak magának
kell. Nekünk, az idősebbeknek arra kell felelnünk, jelent-e a hit
átadásban mintát a mindennapi életünk, a fiataloknak pedig meg kell
találniuk szárnyaikat, mert csak azok segítségével tudnak repülni –
mondta a pannonhalmi főapát. Végül arra a kísértésre hívta fel a
figyelmet, hogy a szerető Istent nem bensőnkben, hanem azon kívül
próbáljuk megtalálni, és arra buzdított, keressük a jó gyümölcsöt termő
fákat.
Nagymaros
nem hal ki, ha ilyen az utánpótlás – búcsúzott Várszegi Asztrik főapát a
Gyerekmaros 550 résztvevőjének bevonulását követően.
A
szentmise után a Magyar Kurír kérdésére a főapát elmondta: a hetvenes
években egyetemi hallgatóként járt itt, és a későbbi években is több
ízben. Számára Nagymaros a magyar keresztény ifjúság seregszemléje, a
fiatalokkal való örömteli találkozás lehetősége. Az Egyház reményteli
jövőjét látom ezekben a lelkes fiatalokban – fogalmazott, és kiemelte a
közösség lelki, spirituális minőséget, ihletet, bátorítást nyújtó
erejét.
A
főapát fontosnak tartja, hogy a fiatalokat megkérdezzük, milyennek élik
meg a találkozókat, mert ezekből kaphatunk igazi visszajelzéseket. A
találkozóra vele együtt érkező pannonhalmi diákok azt mondták: sokaknak
pusztán jó hangulatú hétvégi programot jelent eljönni ide, de vannak,
akik más keresztény fiatalokkal való együttlétet keresik, a közösségi
élmény megerősíti őket. Bátorságot kapnak, hogy életüket, vágyaikat
saját kezükbe vegyék, megnyíljanak Isten ajándékának, vagy lelki vezetőt
keressenek, akitől segítséget remélhetnek.
Várszegi
Asztrik szerint a fiatalokkal való kapcsolatban arra kell törekednünk,
hogy mindig őszintén és nagyon személyesen szóljunk hozzájuk. A
megszólítás módjából a fiatalok megérzik, hogy nekik szól az üzenet.
Értékelik a nevelőikben az életigenlő, alkotó pozitív életstílust.
Továbbá fogadjuk el őszinteségüket akkor is, ha nekünk felnőtteknek ez
nehezünkre esik – emelte ki.
Magyar Kurír