2014. február 1., szombat

P. Bernhard Zaby: Szükségrendszer nagyzási tébolyban


1. Szent Pál az efezusiaknak írt levelét Isten üdvműködésének dicsőítésével kezdi, ami teljességgel Urunk Jézus Krisztuson keresztül valósul meg: „Őbenne nyertük el a megváltást a vére árán és bűneink bocsánatát bőséges kegyelme folytán, amelyet végtelen bölcsességében és megértésében gazdagon árasztott ránk.” (Ef 1,7-8) – „Mindent a lába alá vetett, őt magát meg az egész Egyház fejévé tette; ez az ő teste és a teljessége annak, aki mindenben mindent teljessé tesz.” (Ef 1,22-23)      Minden üdv, minden kegyelem, az Egyház minden áldása a fejétől, a mi Urunk Jézus Krisztustól áramlik ki az Ő Misztikus Testébe. Minden jó az Egyházban felülről származik, „minden jó adomány és minden ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, még árnyéka sem a változásnak” (Jak 1,17), és Urunk Jézus Krisztuson keresztül ömlik az Ő jegyesébe, az Anyaszentegyházba. Semmi sem származhat benne alulról, egy „alulról jövő egyház” nem létezhet – hacsak nem a Sátán zsinagógájának mocska, a II. Vatikáni Zsinat „ember tákolta egyháza”.
2. Ezért nem lehet az Egyház demokratikus, hanem csakis hierarchikusan felépített. Láthatatlan feje az égben Jézus Krisztus, látható feje a földön Péter utóda, a pápa. Azért ő az oldás-kötés hatalom hordozója, mert az isteni Üdvözítő Egyházának szánt minden ajándéka és kegyelme rajta keresztül fut. Ezáltal tudja a mennyet megnyitni és becsukni.
     Szintén a pápa az, aki a kegyelmeket és ajándékokat Krisztus Misztikus Testében, az Egyházban kiosztja. Ő nevezi ki a püspököket és építi fel ily módon a klérust, ő adja a lelkeknek a pásztorokat, ő adományozza a papoknak és a szerzeteseknek rangjukat és küldetésüket, és kölcsönzi ezáltal ezek működésének termékenységét. Ő őrzi, erősíti, védelmezi a hitünket, ő tartja meg a szentségeket, a liturgiát és a kegyelem minden forrását hamisítatlanul és tisztán. Ő a rendíthetetlen szikla, amire Urunk Jézus Krisztus Egyházát alapította. És „mást senki nem rakhat a lerakott alapokon kívül, amely Jézus Krisztus” (1 Kor 3,11) és az Ő földi helytartója, a pápa.
3. Ebből könnyen megérthetjük, minek kell történnie, ha a római pontifex időlegesen kiesik, ami köztudottan rendszeresen előfordul a pontifikátus-váltáskor, amikor egy pápa meghal és helyére új pápát kell választani. Ez az állapot – amit szedisvakanciának (pápai szék megüresedésének) nevezünk – rendszerint nem tart sokáig, mert az Egyház sürgeti, hogy lehetőleg minél hamarabb újra betöltött legyen a szent szék, mert különben a kegyelmek lassanként elapadnának.
     Ha egy mozgó járműben a motor elromlik, az a lendülete révén egy ideig még tovább gurul, de ha a motor nem ugrik be újra, egy idő után a jármű megáll. Ugyanígy van ez az Egyházzal is, ő is ki tud jönni egy ideig pápa nélkül. Hiszen a püspökök még hivatalban vannak, a bíborosi kollégium még létezik, a lelkipásztorkodás és a misszió megszokott módon tovább tud folyni, a tan még ép.… De mi történik akkor, ha a pápanélküli idő tovább tart? Püspököket kellene kinevezni, a bíborosi kollégiumban keletkező lyukakat fel kellene tölteni, új kérdések merülnek fel, melyek végleges megoldást igényelnek, eretnekségek fakadnak, amiket a legmagasabb tekintéllyel le kell győzni: ha nincs pápa, akkor mindenütt vadhajtások nőnek, a kegyelmek elapadnak, nincs áldás, elveszik a termékenység….
Persze, az Üdvözítő rendkívüli utakon is ki tudja osztani kegyelmeit és a juhai iránti könyörületből olykor meg is teszi ezt. De ezek az utak nem helyettesíthetik a rendes csatornákat, ezek nem lehetnek mások, mint egy „szükségrendszer”, mely legfeljebb arra szolgálhat, hogy a Misztikus Test életfontosságú funkciói megmaradjanak. Ha egy kórházban áramkimaradás keletkezik, akkor rendszerint egy aggregátort kapcsolnak be, ami legalább a legfontosabb feladatok elvégzésére elegendő áramot meg tudja termelni. De ez az aggregátor soha és semmikor nem tudja a kórház normális áramellátását teljes egészében pótolni.
4. Ma az Egyházban ilyen szükségállapot uralkodik. A pápa kiesett, az Egyház elsötétedett. Ez egy kicsit olyan, mint amikor az áramkörben a fő biztosíték kiesik. Semmi sem működik ezután, akkor sem, ha az alárendelt rendszerek még épek lennének. Szükség van egy „szükségáram aggregátorra”, aminek azonban a normális áramhálózattól függetlenül kell dolgoznia, mert különben ő maga sem tud működni. Ugyanakkor ez az aggregátor csak szükségmegoldás lehet, ami csak átmenetileg és csak a legfontosabb funkciókat tarthatja fenn, amíg maga az egész szisztéma nem képes újra átvenni a munkát, vagyis példánkban, amíg a fő biztosíték újra nem működőképes.
Mit mondanánk, ha egy ilyen szükségaggregátor arra az ideára jutna, hogy ő annyira nagyszerű, hogy képes a nagy hálózat minden funkcióját átvenni, sőt még annál is többet tud teljesíteni, még a normális hálózatot is képes rendbe hozni és teljesen megújítani? Egy ilyen készüléket nagyzási hóbortban szenvedőnek és meghibbantnak jelentenénk ki – és talán óvatosságból kikapcsolnánk, mielőtt teljesen megbolondul és a levegőbe repül.
     Vagy vegyünk egy másik példát: Egy nagy óceánjáró, mint például a Titanic volt, süllyedésekor egy mentőcsónakot leeresztenek a vízre, ami néhány fontos utast, papírokat és tárgyakat kell megmentsen. Ki jönne arra az ideára, hogy azt higgye, ez a mentőcsónak most a hajó teljes értékű helyettesítője, sőt, nagyobb és jobb, mint maga a hajó, és – ellentétben a Titanic-kal – ő valóban elsüllyeszthetetlen; és így nem csak az óceánjáró minden feladatát át tudja venni, de jobban is teljesít, mint az, ezért az óceánjárót és egyáltalán még minden más elsüllyedt hajót meg tud menteni, fel tud állítani és meg tud javítani? Nem lenne ez a mentőcsónak részéről tökéletes őrület, valóságidegen nagyzási téboly?
5. Amikor Isten Egyházának elsötétedése bekövetkezett, üzembe helyeztek egy ilyen „szükségaggregátort”, vízre eresztettek egy „mentőcsónakot”. 1990 márciusában Marcel Lefebvre érsek a Szent X. Pius Papi Közösség alapszabályzatának előszavában ezt írta: „1965-1990 – a katolikus papság aláásásának kora. 1970-1990 – az isteni Gondviselés végtelen bölcsességében feltámaszt egy művet a katolikus papság megújítására, hogy azokat a kincseket, amiket Jézus Krisztus az Ő Egyházára bízott, megőrizze, nevezetesen a hitet a maga sértetlenségében, az isteni kegyelmet áldozata és szentségei által, valamint a pásztorokat, akik az isteni élet ezen kincseinek kiosztására vannak kijelölve.”
     Az érsek közösségét olykor „bárkának” nevezte, melynek feladata az itt felsorolt kincsek megmentése.
A Szent X. Pius Papi Közösség tehát nem lehetett és nem tudott több lenni, mint egy szükségrendszer, amire persze az a rendkívül fontos feladat hárult, hogy az Egyház lényeges javait megőrizze. Tekintettel e nagy és jelentős feladatra a saját törékenység és gyengeség egyidejű figyelembevételével (egy mentőcsónak nem sokkal több, mint egy dióhéj egy háborgó és veszélyes tengeren) helyénvaló és kívánatos lett volna az ennek megfelelő óvatos alázat és üdvös félelem, a felvállalt kötelességek leggondosabb elvégzése az adott határok és korlátok pontos betartása és tiszteletben tartása mellett, a saját magukkal szembeni legnagyobb bizalmatlansággal, párosítva az Isten iránti határtalan bizalommal.
     Ehelyett a Pius Közösségben sajnos már nagyon korán nagyzási hóbortba és nagyképűségbe estek. Magukat tartották a tényleges, igen, a jobb egyháznak és azt képzelték, hogy nem csak az Egyház minden funkcióját képesek átvenni és pótolni, hanem ezen felül még az egyházat és a társadalmat is meg tudják újítani. Ily módon a Pius Közösségben arról is meg vannak győződve, hogy bár a pápa és egy ökumenikus zsinat tévedhet, és ez még hitbeli kérdésekben is előfordulhat, de a közösség rendfőnöke vagy káptalana nem, még az egyházpolitikai kérdésekben sem. Németország disztriktfőnöke [P. Schmidberger] 2010-ben egyik előadásában kijelentette, hogy kész az ország összes papszemináriumát átvenni, ha a püspökök hajlandók ezeket rá bízni (nyilvánvalóan anélkül, hogy elgondolkodott volna arról, honnan venné az ehhez szükséges személyzetet, amikor a saját állománya még a közösség saját szükségletét sem fedezi), és ily módon a németországi egyház megújulását elérni.
Vakmerően és félelem nélkül bocsátkoztak tárgyalásokba Rómával, és „doktrinális vitákba” az egyházi tanítóhivatallal, hogy ez utóbbit a hitről kioktassák, mindezt a legcsekélyebb teológiai kompetencia nélkül, és még közepesnek sem mondható diplomáciai ügyesség nélkül. Az eredmény ennek megfelelően katasztrofális volt, amit azonban nem akarnak belátni – végülis ők tévedhetetlenek! Hibásak mindig csak a többiek lehetnek, például a gonosz progresszista püspökök, akik intrikáltak vagy Róma, aki „megtévesztett bennünket” [ezt Fellay püspök mondta].
     Mindeközben a saját soraikban nem csak a teológiai hiányosságok halmozódnak, hanem az anyagiak is, a tagok – különösen a vezetők – erkölcsi, fizikai és jellembeli gyengeségeiről már nem is beszélve. Annál jobban menekülnek a nagyképűségbe, a „katolikus avantgárdé”-nak tartva magukat [P. Frey az osztrák disztrikt új vezetője használja ezt az elnevezést magukra – lásd az Ursprung und Ziel újság címlapját], az „Egyház jövőjének”, egyáltalában „a tradíciónak”, amit a politika és a diplomácia eszközével „vissza kell vinni az egyházba” [ezt Fellay püspök írta az új rózsafüzér-kereszteshadjárat céljai között], miközben a tényleges feladataik alól felmentik magukat, mindenekelőtt a szükséges belátás, megbánás, visszafordulás, javulás és jóvátétel alól.
     (Ami nem akadályozza, hogy másfelől a „kánoni hiány” és a „szabályozatlanság” miatt szenvedjenek, és magukat nem teljes értékű katolikusnak érezzék, amíg az egyház nem ismeri el őket [ezeket P. Pfluger és P. Schmidberger nyilatkozta]. A kisebbrendűségi érzésnek mindig is a nagyképűség volt a másik oldala.)
6. Ezzel a „szükségrendszer” megbukott. Az aggregátor kiégett, a mentőcsónak éppen ott tart, hogy saját magát elsüllyessze. Így számunkra vigasztalásul nem marad más, mint Boldog Anna Katharina Emmerich jövendölése:
     „Ahogy Ő az ó szövetség korában városának és szent templomának feldúlását megengedte, hogy a népet a hűtlensége és a hitehagyása miatt megfenyítse, úgy kellett most is az ellenséges hatalmaknak fenyítő pálcául és lapátként szolgálniuk szérűjének a megtisztítására. De amíg ennek a büntetőítéletnek és rombolásnak a borzalma tart, addig Isten Egyházának szentélyeit, mint egykor parancsára a régi templom papjai a szent tüzet, biztos helyen elrejtve tartja, amíg a levezekelt bűnök után az Egyháznak újra csillogást kölcsönözhetnek. A kutak, melyekbe most a szent tűz az Egyházból elmenekült, azon kor kevésszámú szent lelke, akik a szenvedések és szomorúságok hullámai alatt a kincseket elrejtették, amik – különben Jézus Krisztus jegyesének gyönyörűségei és díszei – olyanoktól tapostatnak a sárba, akik számára ragyogni, azoktól szolgáltatnak ki és árultatnak el, akik őket védeni és őrizni, azoktól raboltatnak ki és pazaroltatnak el, akiknek őket oltalmazni és védelmezni kellene.”
Azokhoz, akik az Egyház kincseit „kirabolták és elpazarolták”, miközben ezeket „oltalmazniuk és védelmezniük” kellett volna, sajnos a Pius Közösség tagjai is beletartoznak. Így tehát minden azon a „kevésszámú szent lelken múlik, akik a szenvedések és szomorúságok hullámai alatt a kincseket elrejtették”. Ezek most arra szólíttatnak fel, hogy Urunk iránti legteljesebb alázattal és félelemmel megőrizzék az Ő kincseit, amíg el nem jön az a boldog pillanat, amikor Ő megfordítja a kockát, és nekünk megint egy valóban katolikus pápát ajándékoz, hogy az Ő szent Egyháza megint a kegyelem teljes fényében ragyogjon és csillogjon, és áldását kiterjessze az egész, olyannyira felfordult világ fölé.




(forrás: http://zelozelavi.wordpress.com/ – 2014. január 4.)


http://www.katolikus-honlap.hu/1401/zaby2.htm

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Üdvösség Anyja: Ne feledjétek, hogy a Sátán megveti ezt a Küldetést, mert emiatt milliárdok lelkét fogja elveszíteni (&132.)

2014. január 31 péntek, 15:27
Drága gyermekeim, ne engedjétek, hogy a gyűlölet, amely erre a Küldetésre irányul, megzavarja szíveteket. Ehelyett hálával hajtsátok meg fejeteket az Igazság Könyvéért, ezekben az aggasztó időkben a Földön.
Szeretett Fiamat, Jézus Krisztust, megkínozták, kigúnyolták és korholták, amikor földi Küldetése során az Ő Idejében az Igazságot hirdette. Azok, akik ismerték Isten Szavát, nem voltak hajlandók elismerni a megígért Messiást, miközben Ő ott állt előttük. Szavait darabokra szedték, de mégsem tudták figyelmen kívül hagyni azt. Amikor Isten a prófétáin keresztül megszólal, és ebben az esetben Fiam által – az Igaz Messiás által –, lehetetlen az ember számára, hogy Figyelmen kívül hagyja az Igét. Azok, akik nem fogadják el Isten Szavát, amikor az a próféták ajkáról árad, lehetetlennek fogják találni, hogy hátat fordítsanak. Ehelyett a gyűlölet gyötörni fogja őket, és egy pillanatnyi békét sem fognak érezni a szívükben.
Fiamat Keresztre feszítése során gonosz rosszindulattal lealjasították és megkínozták, amit azoknak, akiket Vele együtt ugyanazon a napon keresztre feszítettek, nem kellett elviselniük. Holott ők elítélt bűnözők voltak; Fiam egyetlen „bűne” csupán az volt, hogy az Igazságot mondta. Amikor a próféták az Igazságot – Isten Szavát – mondják, akkor az olyan, mint egy kétélű kard. Egyeseknek örömet és különleges Kegyelmeket fog hozni, másoknak viszont félelmet fog hozni, ami gyűlöletet válthat ki. Így tehát, amikor a gyűlöletet gonosz tettek, hazugságok és az Ige szándékos elferdítésének a formájában látjátok, tudnotok kell, hogy ez a Küldetés Istentől származik. Az a sok hamis próféta, akik ebben az időben bebarangolják a Földet, nem váltanak ki ilyen reakciót, mert ők nem Istentől jönnek.
Ne feledjétek, hogy a Sátán megveti ezt a Küldetést, mert e miatt milliárdok lelkét fogja elveszíteni. Ezért ez egy nagyon nehéz út lesz azok számára, akik ezt a Küldetést követik. Ezért arra buzdítalak benneteket, hogy legyetek éberek azokkal szemben, akik azt mondják, hogy a Fiam Nevében jönnek, aztán meg azt állítják, hogy ez (a Küldetés), Isten Szava, a Sátántól származik. Ők az egyik legsúlyosabb hibát követik el: a Szentlélek elleni káromlást. Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok ezekért a szegény lelkekért. Ne érezzetek haragot irántuk. Ehelyett Irgalomért kell könyörögnötök a lelkük számára.
Annak érdekében, hogy ez a Küldetés a Sátán gonoszságával szemben védve legyen, arra kérlek benneteket, hogy kezdjétek el imádkozni ezt az Erőteljes imát, hogy ellene mondjatok a Sátánnak. Ha a Keresztes Imahadjárat ezen imáját legalább hetente kétszer elimádkozzátok, segíteni fogtok megvédeni ezt a Küldetést – az Üdvösség Küldetését -, és még több lelket fogtok hozni Isten Királyságának Birodalmába.
A Keresztes Imahadjárat 132. imája: Hogy ellene mondjunk a Sátánnak, és megvédjük ezt a Küldetést.
Ó, Üdvösség Anyja, jöjj e Küldetés megsegítésére. Segíts nekünk, Isten Maradék Hadseregének, hogy ellene mondjunk a Sátánnak. Kérünk téged, hogy tipord el sarkaddal a fenevad fejét, és távolíts el minden akadályt ettől a Küldetéstől, hogy megmentsük a lelkeket. Ámen.
Gyermekek, ne feledjétek, hogy sosem könnyű segíteni Fiam Keresztjének hordozásában. Az Ő Szenvedése a tietek lesz, amikor kinyilvánítjátok Iránta való hűségeteket. Azáltal, hogy teljesen megbíztok Benne, és kitartó utazásotokban segíttek Neki a lelkek megmentésében, erősebbekké váltok. Nektek megadatik majd a kellő bátorság, az erő és a méltóság, hogy tudjatok a gúny, az istenkáromlás és a kísértések fölé emelkedni, amelyek naponta kísérőitek lesznek szeretett Fiam, Jézus Krisztus Második Eljövetelének Napjáig.
Menjetek békével. Helyezzétek minden bizalmatokat Fiamba, és mindig hívjatok Engem, szeretett Édesanyátokat, az Üdvösség Anyját, hogy jöjjek segítségetekre Küldetésetekben, hogy elősegíthessétek a lelkek üdvösségét.
Szeretett Édesanyátok
Az Üdvösség Anyja


Mindig álljatok készen, minden nap, mintha a Nagyfigyelmeztetés már holnap bekövetkezne, mert az hirtelen fog eljönni hozzátok

2014. január 31. péntek, 15:27
Drága szeretett leányom, hallgass meg most Engem, amikor a Nagyfigyelmeztetés eljöveteléről beszélek. Beavatkozásom nélkül a világ nagy része a fenevad mélységébe vetné magát, és sohasem látná meg Isten Fényét. E Csoda nélkül, lelkek milliárdjai jutnának a Pokolba.
Így tehát emlékeztetnem kell benneteket arra, hogy fel kell készülnötök erre az Eseményre, mivel ez sokak számára szörnyű fájdalmat és szenvedést fog okozni. Olyan lesz, mintha sokan a Tisztítótűz legmélyebb szintjére süllyedtek volna, amely erős tűzzel tisztítja meg a lelket, és a bűntudatnak olyan rettenetes érzését váltja ki, ami testi fájdalmat okoz.
Sok lélek örvendezni fog. Azonban még azok a lelkek is lelki fájdalmat fognak érezni, akik közel állnak Hozzám, amikor Színem előtt szembesülni fognak rossz cselekedeteikkel. Azonban a szégyen, amelyet érezni fognak, hamar el lesz felejtve, mihelyt Irgalmasságom Fénye elnyeli őket, és eltölti őket Kegyelmekkel. A lelkek, akik egyáltalán nem ismernek Engem, révületbe fognak esni, és sokan azt fogják hinni, hogy meghaltak és ítéletem alá estek az Utolsó Napon. Ők szintén örülni fognak, amikor az Igazság kiderül számukra. Aztán azok a szegény, szerencsétlen lelkek fognak a legjobban szenvedni, akik örömüket lelik bűnös életükben. Egyesek a Lábaim elé fognak roskadni, eltakarván a szemüket Fényemtől, mert a fájdalmat, hogy egyedül és védtelenül állnak Színem előtt, túl nehéz lesz elviselniük. Ők nem fogják kérni Irgalmamat, mert Irántam érzett gyűlöletük elérte mélypontját.
Végül, azok a lelkek, akik teljesen lemondtak Rólam, és átadták magukat testileg a gonosznak, lelkileg a legnagyobb kínt fogják elszenvedni, mintha a Pokol mélységébe kúsztak volna. Sokan nem lesznek képesek ellenállni Jelenlétemnek, és holtan fognak összeesni Színem előtt. Mások megpróbálnak majd hívni Engem, de a gonosz el fogja őket vonszolni Tőlem.
Azonban, miután ez az Én erőteljes Beavatkozásom megtörtént, több milliárd lélek fog megtérni, akik szintén csatlakozni fognak Maradék Egyházamhoz, hogy azokért a lelkekért vezekeljenek, akik teljesen elvágták magukat Irgalmamtól, hogy segítsenek Nekem azok lelkét is megmenteni.
Minden rendben lesz, mert végtére is Én Végtelenül Irgalmas Vagyok, Végtelenül Jóságos, és a Szeretetem Végtelen. Azoknak, akik szeretnek Engem, bőségesen lesz juttatva Szeretetem Ajándékából. Szeretetem feleleveníti majd bennük Szenvedésem Képeit, mely arra fogja ösztönözni őket, hogy nagy áldozatokat hozzanak engesztelésül az elveszett lelkek bűneiért, akiknek a legnagyobb szükségük van Irgalmamra.
Mindig álljatok készen, minden nap, mintha a Nagyfigyelmeztetés már holnap bekövetkezne, mert az hirtelen fog eljönni hozzátok.
Jézusotok

Felújítva mutatják be az Egyesült Államokban az 1979-es Jézus-filmet

Felújítva, HD-minőségben mutatják be a 35 évvel ezelőtt készült, Jézus című filmet idén az Egyesült Államokban.
A Jézus életét, halálát és feltámadását felidéző produkciót John Krish és Peter Sykes rendezők forgatták 1979-ben a Közel-Keleten. A becslések szerint hatmillió dolláros költségvetésű film Lukács evangéliumát dolgozta fel bibliai idézetek alapján.
Jézust a brit Shakespeare-színész, Brian Deacon alakította a filmben, és szinte minden filmvásznon kiejtett mondata a szentírásból származik. A leforgatott jelenetek hitelessége fölött 450 bibliatudós őrködött, a filmben használt díszletek és jelmezek is a lehetőségekhez mérten korhűen és autentikus módon készültek.
A filmet az Egyesült Államokban nemcsak egyes filmszínházak vetítik majd idén, hanem Blu-ray lemezen is megjelentetik. Újdonság, hogy a produkció felfrissítése során új filmzene született az alkotáshoz.
"Amikor a Jézus-film 35 évvel ezelőtt a moziba került, megelőzte korát. Azóta a film világszerte emberek milliárdjainak mutatta be Jézus személyét, az Egyesült Államokban azonban kevesen látták a produkciót" - idézte Erick Schenkelt, a film terjesztésével foglalkozó, Jesus Film Projekt vezetőjét a christiantoday.com keresztény honlap.
A film bemutatása 35 évvel ezelőtt Amerikában nem aratott sikert, a kritikusok ugyan nagyra tartották rendkívül gondos és hiteles ábrázolásmódját, ám hiányolták, hogy nem több bibliai idézetek gyűjteményénél.
A Jézust csaknem 1200 nyelvre fordították le, ezzel a filmtörténet legtöbb nyelven hozzáférhető produkciójának számít. A honlap írása szerint világszerte több mint kétszáz millióan vallják, hogy a film hatására lettek keresztények.
MTI/Magyar Kurír

Szép új világ - WC-pert nyert a legfelsőbb bíróságon egy transznemű amerikai diák

Megsértették a diszkriminációellenes szabályokat abban az amerikai iskolában, ahol nem engedték egy transznemű (amúgy fiú) diáknak a női WC-t használni, hanem a személyzetibe küldték.
Maine állam legfelsőbb bírósága kimondta, hogy az érintett tanulók használhatják a nemi identitásuknak megfelelő illemhelyet. Az iskolát képviselő ügyvéd azt mondta, hogy a határozatnak azért örülnek, mert az tisztázta a helyzetet és egyfajta sorvezető lesz az állam összes iskolájának.
A most 16 éves Nicole Maines fiúként született, de kétéves kora óta lányként él Orono városában. Az általános iskolában a női mosdót használta egészen addig, amíg egy ötödikes fiú nagyapja panaszt tett a vezetőségnél. Utána már a személyzetnek fenntartott toalettre kellett mennie, bár ez sem neki, sem a szüleinek nem tetszett.
A család jogvédőkkel közösen fordult bíróságoz 2009-ben. Maine állam legfelsőbb bírósága csütörtökön hozott határozatot az ügyben: transznemű diákok iskolai WC-használatával kapcsolatban ez volt az első ilyen ebben az államban, és a jogvédők igazi győzelemként értékelték.
Az iskolát képviselő ügyvéd szerint a határozat nemcsak Oronóra, hanem az egész államra vonatkozik. A bíróság világossá tette, hogyan kell eljárni ilyen diákok ügyében, és ezt az ígéretek szerint be is tartják majd.
A legfelsőbb bíróságnak két korábbi szabályozást kellett figyelembe vennie: az egyik szerint mindegyik nemnek biztosítani kell külön mosdót az intézményekben, a másik pedig kimondja, hogy tilos bárkit is nem identitása alapján diszkriminálni.
Nicole Maines esetében kimondták, hogy testi-lelki egészsége érdekében szükséges engedélyezni neki a közös mosdó használatát, méghozzá a nemi identitásának megfelelőét – derül ki az AP hírügynökség jelentéséből.
Hasonló esetek egyébként más amerikai államokban is voltak. Coloradóban tavaly egy hatéves transznemű kislánynak nem engedték a női WC használatát. Kaliforniában is próbálják már jogi úton elérni azt, hogy az iskolában a nemi identitásuknak megfelelő mosdóba és öltözőbe mehessenek a tanulók.
(hvg.hu )