XVI. Benedek pápa laicizálta a 67 éves Tomislav Vlasic ferences szerzetest, aki a Boszniában található Medjugorje-i látnokok lelki vezetője volt a Mária-jelenések kezdetekor. Medjugorje lakói a hírt úgy fogadták, mint a látnokok és jelenések elleni újabb támadást. Közben az egyház a mai napig egyetlen itteni eseményt sem tekint természetfelettinek.
Július 29-én a Dnevni Avaz boszniai napilap közzétette a hírt, hogy a pápa laicizálta Tomislav Vlasic ferences szerzetest, a Medjugorje-i Mária-jelenések látnokainak volt lelki vezetőjét. Az atyát sújtó büntetések sorozata 2008. január 25-re nyúlik vissza, amikor a Hittani Kongregáció elítélte őt „kétes tanok hirdetése", „lelkiismeret manipulálása", „feltételezett miszticizmus", „legitim egyházi utasításokkal szembeni engedetlenség" és „contra sextum", vagyis a hatodik parancs megsértése miatt. Egyúttal kikötötték, hogy a páter egy kijelölt házban Észak-Lombardiában tartózkodhat, megszakítva a kapcsolatot az általa alapított közösséggel.
A Béke Királynője, egészen a tiéd - Márián keresztül Jézushoz csoportosulást Vlasic 1987-ben a német Agnes Haulel-lel Olaszországban hozta létre, 1992 óta itt is élt Abruzzo városában, ahol a közösséget vezette. Ezen kívül megtiltottak neki mindenfajta lelkipásztori tevékenységet, de kötelezettségei megmaradtak: cölibátus, zsolozsma, stb. Előírták, hogy egy teológiai-spirituális kurzuson vegyen részt, mellyel együtt tegyen le nyilvános hitvallást is.
Ezt követően 2008. augusztus 31-én Mostar püspöke közölte a Szentszékkel, hogy Vlasic nem tartja magát a dekrétumban foglaltakhoz: nem vonult vissza, és a lelkipásztorkodást is folytatta, ezért a Vatikán újabb büntetéssel sújtotta az atyát. Ennek megszegése az egyházból való kiközösítést vonhatta volna maga után, ezért idén Vlasic atya a laicizálását és szerzetesi fogadalmai alóli felmentését kérte a pápától. XVI. Benedek meghallgatta kérését, és júliusban laikus állapotba helyezte, felmentette fogadalmai és papságával járó kötelezettségei alól. Ezek után Tomislav Vlasicnak tilos bármilyen apostoli tevékenységet folytatni, vallási kérdésekben nyilatkoznia, főleg Medjugorjét illetően, illetve nem lakhat ferences rendházban.
Ha jobban meg szeretnénk érteni a Vlasic körüli konfliktust, a mai Bosznia török megszállásának idejéig kell visszatekintenünk. Ekkoriban az elfoglalt területekről a papságot szinte teljesen elüldözték, a törökök egyedül a ferenceseket tűrték meg. A probléma akkor kezdődött, amikor a ferenceseket mellőzve újra elkezdték kialakítani az egyház struktúráját. Ugyanez a folyamat játszódott le kicsiben a délszláv háború idején: amikor az egyházmegyés papok elmenekültek, ismét a ferencesek látták el az egyházi szolgálatot, fenntartották a vallási életet, így a háború végeztével a visszaszivárgó klérusnak már kevés hely jutott. Ez alapozta meg a ferencesek és a püspökök máig terhelt kapcsolatát.
A helyi püspök és a boszniai ferencesek között ma is feszültség áll fenn, mert a plébániák egyházmegyés papok kezére való visszaadása sok szerzetesben nemtetszést váltott ki; olyannyira, hogy végül a Szentszéknek kellett engedelmességre intenie őket. A vita odáig fajult, hogy vatikáni sajtóiroda már 1984 novemberében nyilvánosságra hozta a jugoszláviai püspökök közleményét, mely szerint tilos Medjugorje-ba egyházi zarándoklatot szervezni. 2006-ban Benedek pápával folytatott beszélgetése során Peric mostari püspök hangsúlyozta, hogy továbbra is tilos hivatalos zarándoklatok szervezése. A hívők azonban nem felejtették el a Mária-jelenések helyét, és egyre többen látogatták a kegyhelyet, mely a világ egyik legnagyobb zarándokhelyévé nőtte ki magát, évente másfél millió látogatóval, köztük rengeteg magyarral.
Eddig tartott az ügy egyházpolitikai vetülete, de van egy másik oldal is, mely közelebbről érinthet mindenkit, aki kapcsolatba kerül a Béke Királynőjének - ahogy a helyiek mondják: Gospa - városával. Róma eddig ismerte el Medjugorjét hitelesnek, és szokás szerint a végső szó akkor várható, amikor a jelenések befejeződtek. Az egyház történetében ugyanakkor arra még nem volt példa, hogy a Mária-jelenések - a látnokok állítása szerint - 28 éve folytatódjanak. Több mint 40 ezer jelenést tartanak számon, melynek 1981 óta hat fiatal a részese, akiknek - leírásaik alapján - akkor megjelent Mária, karján a gyermek Jézussal. Azóta ők is felnőttek, megházasodtak, egyikük Amerikában, másikuk Medjugorjéban él, és már csak hárman vannak, akiket elmondásuk alapján naponta meglátogat a Szűzanya.
„Medjugorje kategórián felüli" - mondta lapunknak Fejes Antal, a pesti ferences rendház házfőnöke, aki maga is többször járt a helyszínen. Ez a kivételesség lehet az oka, hogy a bosznia-hercegovinai püspöki konferencia a Szentszékkel egyetértésben nyolc éve rendkívüli döntést hozott egy, a jelenések vizsgálatát végző bizottság felállításáról, konkrétumok azonban még mindig nincsenek. Vizsgálják Máriának a látnokokon keresztül küldött üzeneteit, a helyi papok és ferencesek tevékenységét, de a végső szót a várakozások szerint nem fogják kimondani, amíg a feltételezett jelenések tartanak.
Fejes Antal szerint ugyanakkor hiba lenne egyenlőségjelet vonni a Vlasic atya életében felmerült személyes problémák és Medjugorje hitelessége között. „Bántana, ha Vlasic személyes hibái rányomnák bélyegüket Medjugorje megítélésére. Mindig pozitív élményeim származtak onnan: komoly szándékok, megtérések, kegyelmek. Ott imádkoznak az emberek" - mondja.
Török Csaba teológiai tanár szerint ugyanakkor a katolikus hitből nem szükségszerűen következnek a misztikus jelenségek. Az egyház is a legszigorúbb vizsgálat alá veti a jelenéseket, minek következtében a világszerte bejelentett eseteknek csak kisebb részét hitelesítette a Szentszék - ilyen állandó jelenéssorozatra azonban még sehol sem volt példa. Szerinte a másik probléma a látnokok személye körül merülhet fel. Hiszen Lourdes-ban Bernadett kolostorba vonult, Fatimában a három látnokgyermekből kettő korán meghalt, a harmadik - Lucia - pedig szintén szerzetes lett. A hat Medjugorje-i látnok életében viszont nem bontakozik ki életszentség. (Ide azért kénytelen vagyok megjegyzést fűni. Az életszentségnek nem feltétele és nem jele a szerzetesi életállapot. Azt a Szentlélek gyümölcsei mutatják: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, tisztaság, engedelmesség a személy életében, illletve a krisztusi élet megújulása a közösségben. - a szerk.) Bár állítólag egyik jelenésekor Mária cölibátusra hívta őket, csak egyikük vonult szemináriumba, amit abba is hagyott. Fejes Antal szerint ugyanakkor Medjugorje üzenetét bárhol, bármilyen életállapotban meg lehet élni, ez nem vonhatja kétségbe a hely hitelét.
Amit senki sem vitat: a gyümölcsök, melyek bőségesen teremnek az imádságban, bűnbánatban, megtérésekben. Az üzenetek, melyeket a látnokok közvetítenek a világ felé, egyszerűek, ám alkalmasak a hit felébresztésére: imádság, eucharisztia, Biblia, böjt, a bűnbocsánat szentsége. Ezek önmagukban az egyház által vallott értékek, a Vatikán mégis óvatosan kezeli az ügyet.
Mostar püspökének 2006-os vatikáni látogatásakor - a kreuz.net katolikus hírportál szerint - a pápa kijelentette, hogy a hittani kongregáció tagjai elgondolkodtak azon: miként lehetséges, hogy hívő emberek az évtizedekig tartó, naponta megismétlődő látomásokban ennyire hisznek. A kongregáció azon az állásponton van - mondta a pápa Peric püspöknek -, hogy a papok Medjugorjében osszák ki a szentségeket a hívőknek, de a látomások valódiságának kérdését hagyják figyelmen kívül.
Mindenkinek szíve-joga, hogy hitelt ad-e a jelenéseknek, hiszen „egyházunk álláspontja világos és következetes: a katolikus hívő nem köteles hinni semmilyen más kinyilatkoztatásban, magán-kinyilatkoztatásban - csak abban, amit a Szentírás és az Egyházi Tanítóhivatal mond. Elfogadnunk csak akkor szabad, ha erősíti a Jézus iránti vonzódásunkat" - írta korábban az Új Ember magazinban Harmath Károly ferences.
„Valóban voltak/vannak jelenések, vagy az emberek hite szenteli meg a helyet?" - veti fel és egyúttal hagyja nyitva a kérdést Török Csaba. „Meglepne, ha Medjugorje nem lenne természetfeletti" - mondja viszont Fejes Antal, hozzátéve: „A kegyhelynek van egy légköre, amit nem lehet mesterségesen létrehozni." Az egyik fő kérdés tehát az, hogy egy zarándokhely csupán az emberek által megszentelődhet-e. Valóban: ha gyümölcsei által akarjuk mérni Medjugorje értékét, virágzó édenkertet találunk - és mindenki eldöntheti, hogy akar-e szedni a gyümölcsből.
A Béke Királynője, egészen a tiéd - Márián keresztül Jézushoz csoportosulást Vlasic 1987-ben a német Agnes Haulel-lel Olaszországban hozta létre, 1992 óta itt is élt Abruzzo városában, ahol a közösséget vezette. Ezen kívül megtiltottak neki mindenfajta lelkipásztori tevékenységet, de kötelezettségei megmaradtak: cölibátus, zsolozsma, stb. Előírták, hogy egy teológiai-spirituális kurzuson vegyen részt, mellyel együtt tegyen le nyilvános hitvallást is.
Ezt követően 2008. augusztus 31-én Mostar püspöke közölte a Szentszékkel, hogy Vlasic nem tartja magát a dekrétumban foglaltakhoz: nem vonult vissza, és a lelkipásztorkodást is folytatta, ezért a Vatikán újabb büntetéssel sújtotta az atyát. Ennek megszegése az egyházból való kiközösítést vonhatta volna maga után, ezért idén Vlasic atya a laicizálását és szerzetesi fogadalmai alóli felmentését kérte a pápától. XVI. Benedek meghallgatta kérését, és júliusban laikus állapotba helyezte, felmentette fogadalmai és papságával járó kötelezettségei alól. Ezek után Tomislav Vlasicnak tilos bármilyen apostoli tevékenységet folytatni, vallási kérdésekben nyilatkoznia, főleg Medjugorjét illetően, illetve nem lakhat ferences rendházban.
Ha jobban meg szeretnénk érteni a Vlasic körüli konfliktust, a mai Bosznia török megszállásának idejéig kell visszatekintenünk. Ekkoriban az elfoglalt területekről a papságot szinte teljesen elüldözték, a törökök egyedül a ferenceseket tűrték meg. A probléma akkor kezdődött, amikor a ferenceseket mellőzve újra elkezdték kialakítani az egyház struktúráját. Ugyanez a folyamat játszódott le kicsiben a délszláv háború idején: amikor az egyházmegyés papok elmenekültek, ismét a ferencesek látták el az egyházi szolgálatot, fenntartották a vallási életet, így a háború végeztével a visszaszivárgó klérusnak már kevés hely jutott. Ez alapozta meg a ferencesek és a püspökök máig terhelt kapcsolatát.
A helyi püspök és a boszniai ferencesek között ma is feszültség áll fenn, mert a plébániák egyházmegyés papok kezére való visszaadása sok szerzetesben nemtetszést váltott ki; olyannyira, hogy végül a Szentszéknek kellett engedelmességre intenie őket. A vita odáig fajult, hogy vatikáni sajtóiroda már 1984 novemberében nyilvánosságra hozta a jugoszláviai püspökök közleményét, mely szerint tilos Medjugorje-ba egyházi zarándoklatot szervezni. 2006-ban Benedek pápával folytatott beszélgetése során Peric mostari püspök hangsúlyozta, hogy továbbra is tilos hivatalos zarándoklatok szervezése. A hívők azonban nem felejtették el a Mária-jelenések helyét, és egyre többen látogatták a kegyhelyet, mely a világ egyik legnagyobb zarándokhelyévé nőtte ki magát, évente másfél millió látogatóval, köztük rengeteg magyarral.
Eddig tartott az ügy egyházpolitikai vetülete, de van egy másik oldal is, mely közelebbről érinthet mindenkit, aki kapcsolatba kerül a Béke Királynőjének - ahogy a helyiek mondják: Gospa - városával. Róma eddig ismerte el Medjugorjét hitelesnek, és szokás szerint a végső szó akkor várható, amikor a jelenések befejeződtek. Az egyház történetében ugyanakkor arra még nem volt példa, hogy a Mária-jelenések - a látnokok állítása szerint - 28 éve folytatódjanak. Több mint 40 ezer jelenést tartanak számon, melynek 1981 óta hat fiatal a részese, akiknek - leírásaik alapján - akkor megjelent Mária, karján a gyermek Jézussal. Azóta ők is felnőttek, megházasodtak, egyikük Amerikában, másikuk Medjugorjéban él, és már csak hárman vannak, akiket elmondásuk alapján naponta meglátogat a Szűzanya.
„Medjugorje kategórián felüli" - mondta lapunknak Fejes Antal, a pesti ferences rendház házfőnöke, aki maga is többször járt a helyszínen. Ez a kivételesség lehet az oka, hogy a bosznia-hercegovinai püspöki konferencia a Szentszékkel egyetértésben nyolc éve rendkívüli döntést hozott egy, a jelenések vizsgálatát végző bizottság felállításáról, konkrétumok azonban még mindig nincsenek. Vizsgálják Máriának a látnokokon keresztül küldött üzeneteit, a helyi papok és ferencesek tevékenységét, de a végső szót a várakozások szerint nem fogják kimondani, amíg a feltételezett jelenések tartanak.
Fejes Antal szerint ugyanakkor hiba lenne egyenlőségjelet vonni a Vlasic atya életében felmerült személyes problémák és Medjugorje hitelessége között. „Bántana, ha Vlasic személyes hibái rányomnák bélyegüket Medjugorje megítélésére. Mindig pozitív élményeim származtak onnan: komoly szándékok, megtérések, kegyelmek. Ott imádkoznak az emberek" - mondja.
Török Csaba teológiai tanár szerint ugyanakkor a katolikus hitből nem szükségszerűen következnek a misztikus jelenségek. Az egyház is a legszigorúbb vizsgálat alá veti a jelenéseket, minek következtében a világszerte bejelentett eseteknek csak kisebb részét hitelesítette a Szentszék - ilyen állandó jelenéssorozatra azonban még sehol sem volt példa. Szerinte a másik probléma a látnokok személye körül merülhet fel. Hiszen Lourdes-ban Bernadett kolostorba vonult, Fatimában a három látnokgyermekből kettő korán meghalt, a harmadik - Lucia - pedig szintén szerzetes lett. A hat Medjugorje-i látnok életében viszont nem bontakozik ki életszentség. (Ide azért kénytelen vagyok megjegyzést fűni. Az életszentségnek nem feltétele és nem jele a szerzetesi életállapot. Azt a Szentlélek gyümölcsei mutatják: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, tisztaság, engedelmesség a személy életében, illletve a krisztusi élet megújulása a közösségben. - a szerk.) Bár állítólag egyik jelenésekor Mária cölibátusra hívta őket, csak egyikük vonult szemináriumba, amit abba is hagyott. Fejes Antal szerint ugyanakkor Medjugorje üzenetét bárhol, bármilyen életállapotban meg lehet élni, ez nem vonhatja kétségbe a hely hitelét.
Amit senki sem vitat: a gyümölcsök, melyek bőségesen teremnek az imádságban, bűnbánatban, megtérésekben. Az üzenetek, melyeket a látnokok közvetítenek a világ felé, egyszerűek, ám alkalmasak a hit felébresztésére: imádság, eucharisztia, Biblia, böjt, a bűnbocsánat szentsége. Ezek önmagukban az egyház által vallott értékek, a Vatikán mégis óvatosan kezeli az ügyet.
Mostar püspökének 2006-os vatikáni látogatásakor - a kreuz.net katolikus hírportál szerint - a pápa kijelentette, hogy a hittani kongregáció tagjai elgondolkodtak azon: miként lehetséges, hogy hívő emberek az évtizedekig tartó, naponta megismétlődő látomásokban ennyire hisznek. A kongregáció azon az állásponton van - mondta a pápa Peric püspöknek -, hogy a papok Medjugorjében osszák ki a szentségeket a hívőknek, de a látomások valódiságának kérdését hagyják figyelmen kívül.
Mindenkinek szíve-joga, hogy hitelt ad-e a jelenéseknek, hiszen „egyházunk álláspontja világos és következetes: a katolikus hívő nem köteles hinni semmilyen más kinyilatkoztatásban, magán-kinyilatkoztatásban - csak abban, amit a Szentírás és az Egyházi Tanítóhivatal mond. Elfogadnunk csak akkor szabad, ha erősíti a Jézus iránti vonzódásunkat" - írta korábban az Új Ember magazinban Harmath Károly ferences.
„Valóban voltak/vannak jelenések, vagy az emberek hite szenteli meg a helyet?" - veti fel és egyúttal hagyja nyitva a kérdést Török Csaba. „Meglepne, ha Medjugorje nem lenne természetfeletti" - mondja viszont Fejes Antal, hozzátéve: „A kegyhelynek van egy légköre, amit nem lehet mesterségesen létrehozni." Az egyik fő kérdés tehát az, hogy egy zarándokhely csupán az emberek által megszentelődhet-e. Valóban: ha gyümölcsei által akarjuk mérni Medjugorje értékét, virágzó édenkertet találunk - és mindenki eldöntheti, hogy akar-e szedni a gyümölcsből.
(Czémán Zsófia, hetivalasz.hu)
A Zenit című nemzetközi, katolikus, Rómához hű weblap közleménye a medjugorjei eseményekről:
Egy, a félreértéseket tisztázó írás Medjugorjéról
A Zenit című nemzetközi, katolikus, Rómához hű weblap közleménye a medjugorjei eseményekről:
Róma, 2009. július 29.: A tény, hogy XVI. Benedek elfogadta P. Tomislav Vlasic laicizálását, nem jelenti azt, hogy bármiféle ítélet született volna a Medjugorjei Mária-jelenésekkel kapcsolatban, magyarázta a Ferences rend általános prokurátora.
A Zenitnek adott kijelentésében P. Francesco Bravi megerősítette, hogy a laicizálás P. Vlasic kérésére történt, aki eddig a Ferences rend tagja volt, s nem csupán a papi cölibátus, hanem szerzetesi fogadalmai alóli felmentést is kérte. „Ő maga kérte” mondta p. Bravi. A Ferences rend prokurátora ugyanakkor pontosította azt is, hogy ugyan P. Vlasic káplán volt Medjugorjéban a jelenések kezdetén (1981.), de már több mint 20 éve (1985. óta) Olaszországban él.
(...)
Előfordult, hogy Tomislav Vlasic a látnokok által kapott üzeneteket értelmezte, magyarázta a nyilvánosság előtt, ill. írásban, de ezeknek nem egyszer ellentmondtak maguk a látnokok is. Például azt állította, hogy az általa alapított „Kraljica Mira” közösség a Szűzanya kifejezett kérésére született. Ezt tagadta Marija Pavlovic látnok a Szentszéknek címzett egyik levelében.
A mosztári püspök nyilvánosan kijelentette, hogy nem hisz a medjugorjei jelenések valódiságában, de a dossziét jelenleg a Hittani Kongregáció vizsgálja.
Tarcisio Bertone bíboros államtitkár, a Hittani kongregáció volt titkára 2007-ben az egyik olaszul megjelent művében « L'ultima veggente di Fatima » (Az utolsó fatimai látnok) a következőket írja: „A mosztári püspök kijelentései egy személyes meggyőződést fejeznek ki, amely nem az Egyház hivatalos és végleges ítélete. Ebben a kérdésben a volt Jugoszlávia püspökeinek 1991. április 10-i határozatát kell figyelembe venni, amely nyitva hagyja a lehetőséget a későbbi vizsgálatok előtt. A hitelesség vizsgálatát tehát tovább kell folytatni. Addig is engedélyezve vannak a hívek privát zarándoklatai lelkipásztori kíséréssel. Vagyis, minden katolikus zarándok mehet Medjugorjéba, mint a Mária-tisztelet helyére és megengedett, hogy ott kifejezzék áhítatukat.
(Francia nyelvből fordította: Keresztről nevezett Mária nővér (Nyolc Boldogság közösség)
forrás: www.zenit.org
