TANÍTÁS - A szentségekről (Oltáriszentség)
Protestáns
felekezetű járulhat-e katolikus szentségekhez? Pl. ismerek olyat, aki
evangélikusként katolikus templomba jár és néha áldozik is. Azt mondja ő
hiszi, hogy az Oltáriszentségben Jézus van jelen, de nem akar katolikus
lenni.
Kedves Kérdező!
Protestáns felekezetű nem járulhat katolikus módon szentségekhez,
mert a katolikusok és a protestánsok között csak imaközösség van, a
teljes szentségi közösség még nem valósult meg éppen a tanítás
különbözősége miatt. Az evangélikus vallású - saját bevallása szerint -
lehet, hogy elhiszi, amikor áldozik, hogy Jézus valóban jelen van az
átváltoztatott kenyérben és borban, de nem vallja minden bizonnyal az
átlényegülés hittételét, és az Eucharisztiáról való katolikus felfogást.
Ha ezt vallaná, hűtlen maradna evangélikus egyházához. A teljes
katolikus hitet sem vallhatja, mert ahhoz le kellene tennie a hitvallást
(ennek nemcsak az a fontos eleme, hogy valaki elhiszi Jézus valóságos
jelenlétét az Oltáriszentségben, hanem a következők is: elfogadja mind a
hét szentséget, a Szentatyát, a Szűzanya és a szentek tiszteletét)
Ne keverjük össze az úrvacsorát és a szentáldozást. A kettő nem
ugyanaz, még ha sokban hasonlítanak is egymásra. Az evangélikusok azt
vallják, hogy Jézus csak a "vétel pillanatában" van jelen a kenyérben és
a borban. Ők nem teszik el a megmaradt kenyeret, és bort (mi a
megmaradt Szentostyát - amelyben Jézus valóságosan jelen van -
visszatesszük a szentségházba és imádjuk Őt)
Nem lehet tehát "egy kalap alá venni" a protestáns úrvacsorát, és a
katolikus szentáldozást. Már csak azért sem, mert különbözőképpen
valljuk az egyházi rend szentségét. A katolikusok 2000 év óta vallják,
hogy a püspököket, papokat apostolutódok szentelik - vagyis mindenki
szentelése visszavezethető az apostolokra, és Jézus Krisztusra. Csak ők
hozhatják létre a szentségeket. Ez a jogfolytonosság a protestánsoknál
1517-ben megszakadt. Ettől kezdve nincs érvényes papságuk, tehát
katolikus értelemben nem hozhatják létre a szentségeket. Ők egyébként
nem szentelik lelkészeiket, hanem avatják, és ez is óriási különbség.
Summa summarum: evangélikus és katolikus egyszerre nem lehet az
ember. Vagy ezt vallom, vagy azt. A kettő egymást kizárja, ami nem azt
jelenti, hogy nincsenek közös vonások. Annak meg nincs értelme, hogy
válogatok, és ami számomra szimpatikus, azt elfogadom ebben, vagy abban a
vallásban, ami meg nem, azt elutasítom. Ha elkötelezem magam, tegyem
teljes szívemből, teljes lelkemből és minden erőmmel.
/Azt még el tudom képzelni, hogy az evangélikus vallású "lélekben"
már katolikus, csak ténylegesen nem tud elfogadni mindent, amit a
katolikus egyház 2000 év óta változatlanul hisz!/
Szeretettel: Béla atyahttp://www.plebania.net/