Szűzanya üzenete Medjugorje-ból, 2011. december 25.

Medjugorje, 2011. december 25. Jakov éves jelenése
Az utolsó mindennapos jelenése alkalmával, 1998. szeptember 12-én a Szűzanya azt mondta Jakov Čolonak, hogy ezentúl minden évben egyszer, december 25-én, Karácsonykor fog megjelenni neki. Így történt ez ebben az évben is. A jelenés 15.30-kor kezdődött és 11 percig tartott. Jakov a következő üzenetet adta át:
„Drága gyermekek! Ma különleges módon szeretnélek vezetni benneteket  és átadni Fiamnak. Gyermekeim, nyissátok meg szíveteket és engedjétek meg Jézusnak, hogy megszülessen bennetek, mert gyermekeim, csak így élhetitek meg újjászületéseteket és indulhattok el Jézussal a szívetekben az üdvösség útján. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.” 

Medjugorje, 2011. december 25.
"Drága gyermekek! Ma is a karjaimban hozom nektek Fiamat, Jézust, hogy Ő a békéjét adja nektek. Imádkozzatok gyermekeim, és tegyetek tanúságot arról, hogy minden szívben uralkodhat olyan béke, mely nem az emberektől, hanem Istentől való, és amelyet senki sem semmisíthet meg. Ez az a béke a szívben, amelyet Isten azoknak ad, akiket szeret. Ti a keresztség által mindnyájan különleges módon vagytok meghívva és szeretve, ezért tegyetek tanúságot és imádkozzatok, hogy kinyújtott kezem legyetek ebben a világban, mely Istenre és a békére vágyakozik. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra."

Karácsony napján a protestáns egyházak is üzenettel fordulnak híveik felé. Az alábbiakban két protestáns felekezet karácsonyi üzenetét olvashatjuk, mely mély mondnivalót tartalmaz.

Az egész világra is kiáradhat a békesség

Karácsony üzenete, hogy a békesség kiáradhat emberi kapcsolatainkra, a világra, így lesz testté és valósággá Isten – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke vasárnap Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban karácsony első napján tartott istentiszteleten.

Az evangélikus elnök-püspök rámutatott: karácsonykor „arra a csodára kell kinyíljon a szemünk és a szívünk”, hogy Isten Fia, „ez a gyermek megszólít minket, és jogosan szól bele az életünkbe”. Ezáltal Isten emberrel, valamint ember Istennel való kapcsolata helyreállhat, és egymás szavát is jobban megérthetjük. Ez az ünnep arra emlékeztet, hogy „végre gyógyul Isten és ember kapcsolata", hiszen Jézus e világon való megjelenése "Isten közösségvállalása az emberrel” – mondta.

Gáncs Péter hangsúlyozta: nem emlékünnep karácsony, hanem „valóság lehet, hogy Istennek újra dicsőséget tudunk adni”, és „Istennek újra súlya lesz életünkben”.

Az elnök-püspök kiemelte: Jézus születése, az első karácsony éppen egy népszámlálás idején történt, és „mi is egy népszámlálás után vagyunk”. Kétezer éve Augustus római császár a birodalom adófizetőit vette számba, ugyanakkor „a világ mai urai is úgy néznek ránk, mint potenciális adófizetőkre”, vagy akiket egy életre adósságcsapdába lehetett hajszolni – fogalmazott.

Utalt arra, hogy „mi is többszörösen leminősített ország vagyunk. Milyen jó, hogy kétezer éve Isten nem figyelt oda az úgynevezett szakemberek minősítésére”, és Jézust jászolba fektette, amivel „visszaadja az önbecsülésünket, a bizalmat, hogy (...) ez a világ Isten kezében van”.

Hangoztatta: az egyházon keresztül „hallatszik Isten életet teremtő, megtartó igéje, szava. Így lehetünk mi is Isten áldott (...) népe, és ha azok vagyunk, nem lehetünk süketek a kapaszkodók kiáltása felé”. Karácsonykor Jézust kapta az emberiség, hogy „így legyünk megtartók és megtartottak, Isten által hordozottak és másokat is hordozók” – fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy „újra éles kérdés lett” Magyarországon, „mi is az egyház”. Reményét fejezte ki ezzel kapcsolatban, hogy a parlamenti képviselők, „akiknek december 30-ig ezt a törvény újra kell fogalmazni, bölcs döntést fognak hozni”. Elmondta, többször leírták a kormányzat képviselőinek, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagegyházait nem kellene úgy tekinteni, hogy „bizonyítaniuk kelljen” egyházi voltukat.

Meggyőződésének hangot adva mondta: „alig hiszem, hogy létszám alapján lehetne az egyház lényegét megragadni. Nehéz paragrafusba szorítani, mi az egyház, az egyház ugyanis valahol ott van, ahol emberi közösségeken keresztül Isten dicsősége sugárzik, ahol kirajzolódik az ő képe, ahol az ő szava megtartó erőként megvalósul, és hordozza mindazokat, akik arra szorulnak.”

Bölcskei: Isten nem Dobzse László

A karácsony üzenete az alázat, ám ez nem emberek előtti megalázkodást jelent, nem azt, hogy nem merünk szólni, mert félünk a következményektől, hanem Istennel szembeni alázatot, ami kiegyenesíti a derekunkat – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli református püspök vasárnap a debreceni Nagytemplomban a karácsonyi istentiszteleten.

Prédikációjában Bölcskei Gusztáv szólt arról, hogy az ember nem mindig azt kapja, amit kér, de mindig azt, amire szüksége van. „ Isten nem Dobzse László, nem mond mindenre igent, nem ír mindent alá, amit elé teszünk.” Ugyanakkor rávilágított, a világban nem működik olyan forgatókönyv, ami mindig győzelemmel jutalmazza az alázatost, és mindig vereséggel sújtja a gőgöst. Ez csak Isten forgatókönyve, mert csak az ő egyedüli célja az ember felemelése – mondotta.

Az ünnep kapcsán a püspök arra figyelmeztetett, a karácsony üzenetében hirdetett alázat nem az emberek előtti megaláztatást jelenti, nem azt, ha nem merünk szólni, mert félünk a következményektől. „Aki Isten előtt mer megalázkodni, mer mélyre hajolni, hogy megláthassa őt, az tud utána kiegyenesedni” – mondotta. Úgy fogalmazott, ma talán azért nem látjuk Istent, mert nem merünk elég mélyre hajolni, és nem halljuk az apostol üzenetét, ami arról szól, hogy a gőgösöknek ellenáll, és a hatalmasokat üres kézzel küldi el az Úr, míg az alázatosokat és a szegényeket magához emeli.

Igehirdetése elején és végén Pilinszky Jánost idézte, aki imájában így fohászkodott: „Urunk, ragaszd már össze a zűrzavar kézikönyvét, megérett a csirizre”. Bölcskei Gusztáv ennek kapcsán úgy fogalmazott, „a zűrzavar kézikönyve ma sok mindent elénk tár, leértékeléseket és átértékeléseket, láttatja, ahogyan egymást minősítjük, és mások minősítenek minket”. Az ima további részét is idézte, ami arra kéri Istent, hogy nevezzen a nevünkön bennünket, mert a legtöbben nem a saját nevünket viseljük, hanem álnevet, álarcot, ami szebbnek, jobbnak, áldozatkészebbnek mutat bennünket, mint amilyenek vagyunk.

(mno.hu)

Bocsa József: Karácsonyi gondolatok

Megvolt a Szenteste. Már részben mögöttünk a karácsony. Vajon olyan volt-e, mint amilyennek szerettük volna? Olyan volt-e, mint amilyennek vártuk, vagy másmilyen lett? Hány embernek kevesebb jutott ajándékból? Hányan voltak, akiknek nemcsak hogy ajándékra nem futotta, hanem még a legszükségesebbek is hiányoztak ételben-italban, meleg lakásban, fedélben a fejük felett… Hányan voltak, akiknek szeretet és béke helyett összezördülést, veszekedést hozott a karácsony? És ráadásul milyen jelentéktelen dolgok miatt tört ki a vihar, lett oda az ilyenkor annyira, oly különösen áhított szeretet és a béke… Hányan vannak, akik éppen a szentestén szembesültek mélyen és fájón életük rendezetlenségével, értelmetlenségével, és követtek el talán többé jóvá nem tehető tetteket? Miért van az, hogy éppen amikor annyira készülünk, és amikor annyira fontos lenne a szeretet és a béke, éppen akkor olyan könnyen megsérülhet?

Vajon a Szűzanya olyannak várta-e, a karácsonyt, amilyen számára lett? Vajon nem úgy képzelte-e, hogy a saját meghitt otthonában fog megszületni az angyal által megígért gyermek? Vajon az angyali üdvözlet után, és az Erzsébetnél tett látogatás során, eszébe jutott-e, hogy kedves otthonától távol, majd egy istállóban fogja világra hozni az Isten fiát? Vajon Szent József is előre olyannak képzelte ezt a születést, mint amilyen a valóságban lett? Miért alakultak József és Mária számára úgy a dolgok, ahogy alakultak?

Mert nemcsak a szent angyalok töltötték be dicsőítő énekükkel azt az éjszakát, hanem a bukott angyalok is igyekeztek minden lehető módon akadályozni, nehezíteni annak megszületését, aki majd véget vet az ő uralmuknak.

De mindez nem a Mennyi Atya tudta nélkül történt, hanem az Ő tudtával és megengedésével. A Mennyei Atya ezen az úton is, a betlehemi út és szálláskeresés, és a nyomorúságos születés körülményeivel is a legnagyobb ráhagyatkozást akarta mélyíteni a két kiválasztottban. Itt is hallani akarta tőlük a beleegyezés szavát, hallani akarta újra, hogy „legyen nekem a te igéd szerint.” Mert ez az út az üdvösségre. Józsefnek és Máriának minden oka megvolt a békétlenségre, zúgolódhattak, lázadhattak volna is. De tudták, hogy a gyermek csak a békés körülmények között, az Istenre való ráhagyatkozásban születhet meg. A Kis Jézus csak olyan családban tudott megszületni, ahol békesség volt a szívekben.

A mi adott körülményeink se feltétlenül olyanok, amilyeneket mi szeretnénk, vagy szerettünk volna. Minden hívő ember szeretne ilyenkor elcsendesedni, meghitt csendességbe vonulni. De az ünnep előtt nem lehet. Mi a sorsa ilyenkor a háziasszonyoknak? Mit tehetnek mást, mint hogy ilyenkor felajánlják azokat a körülményeket, amiket a karácsonyi készülődés, takarítás, sütés-főzés, ajándékkészítés jelent. És sok helyen a férfiak is kiveszik ebből a maguk részét.

A Mennyei Atya akaratával született meg ott, olyan körülmények között a Gyermek, ahol született. A Mennyei Atya a mi körülményeinkről is tud. Nem teljesen mi irányítjuk az időbeosztásunkat. A családhoz kell igazodni. De ezt felajánlhatjuk. Ha szeretettel adjuk az időnket, odafigyelésünket, akkor békét találunk.

Ahhoz hogy a szívünk be tudja fogadni a Kisgyermeket, ahhoz az kell, hogy ne legyen benne engedetlenség, elégedetlenség, viszály, harag, kiengeszteletlenség, meg nem bocsátás. Ehhez ráhagyatkozás, meghitt bensőséges csendesség kell.

De éppen a szenteste, a karácsony ideje az, amikor a másik oldal mindent elkövet, hogy a békénket elvegye. Ha visszanézünk akár több évre is, megfigyelhetjük, hogy sok-sok családban vannak olyan emberek, akiken keresztül a másik oldal békétlenséget és viszályt tud szítani.

A szeretet és a béke mindig fontos, de különösen karácsonykor. A másik oldal viszont éppen az elégedetlenséget és a békétlenséget szítja.

Mi a megoldás, mit tudunk tenni?

Jézus nevében kitakarítjuk a szívünket, ellene mondunk ezeknek az érzelmeknek. Nem engedjük, hogy viszály, elégedetlenség, harag és gyűlölet legyen a szívünkben.

Vannak hagyományok, amik segítenek szebbé tenni a karácsonyt, de inkább sérüljenek a hagyományok, ha éppen azok okoznak csak nagyobb feszültséget, békétlenséget. A templomi karácsonyfákra nem találtuk idén az égőket. Mikor nagy nehezen végre meglettek, kiderült, hogy nem mind működik, és nehéz a javításuk. Úgy döntöttünk, hogy az idén nem lesz égőkkel díszítve a karácsonyfa.

A karácsony nemcsak a szenteste, hanem a karácsony első és másnapja is, sőt nyolc napig tart. Benne van még a Szilveszter és az Újév is. Ha nem sikerült volna a szenteste olyannak, amilyennek szerettük volna, még mindig változtathatunk. Megbánhatjuk, bocsánatot kérhetünk, ha a fáradság, a túlfeszített idegek miatt ingerlékenyek voltunk, megsértődtünk, vádaskodtunk, vagy bármi módon beleestünk az ellenség csapdájába. Nem kell benne maradnunk.

Lesznek még a hátralévő ünnepek alatt is háziasszonyi és egyéb teendők, programok. Lehetünk óvatosabbak, figyelmesebbek, hogy ne bántsuk egymást. És beiktathatjuk a csendes, meghitt visszavonulást, a személyes áhítatot is az elkövetkező napokba.

A karácsonyi időre esik a Szilveszter is, amely az évért való hálaadás, és az elcsendesedés ideje lenne. De ahogy a másik oldal karácsony előtt a békét és a szeretetet támadja, szilveszterkor pedig éppen a hálától, a lelkiismeretünk és Isten előtti számadástól akarja elfordítani a figyelmünket a világias bulik, fény, csillogás, szórakozás felé.

Az ünnep nagy része még előttünk áll, rajtunk múlik, hogy milyen lesz. 

http://engesztelok.hu/aktualis/karacsonyi-gondolatok

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek – “The Warning“

Mennyei Atya: Azért lesz Fiam ismét elküldve, hogy visszakövetelje jogos trónját

2011. december 24., szombat, 18:00

Leányom, amint már az első alkalommal Megváltót küldtem a világba, hogy megmentse az emberiséget, úgy most is kész vagyok, Fiamat, Jézust, a Megváltót ismét elküldeni, hogy megmenthesse azokat a lelkeket akik különben elkárhoznának.

Meg kell értenetek, gyermekeim, a jelentőségét annak az édes – keserű áldozatnak, melyet az emberiségért hoztam, amikor először küldtem el a Fiamat.

Amikor felismertem, hogy egy Megváltó küldése az egyetlen mód az emberiség megmentésére, azt is tudtam, hogy egyetlen egy prófétától, vagy kiválasztott lélektől sem várhatok el egy ilyen nagy áldozatot. Úgy döntöttem, hogy a második Isteni Személyt, Fiamat fogom elküldeni, hogy megmentse az emberiséget. Ez volt az egyetlen hatékony módszer a sátán tervének meghiúsítására, mivel oly nagyon szerettem gyermekeimet.

Az, hogy Fiamat felnőni láttam, a gyönyörűség és a fájdalom érzetét keltette bennem, mivel tudtam, hogy mi áll még előtte. Mégis, mivel mély és gyengéd szeretetet érzek minden gyermekem iránt, ez akkor egy olyan áldozat volt, melyet készséggel kellett elviselni az emberiség megmentéséért.

Most, hogy a Nagyfigyelmeztetés egyre közeledik, ezen Szent Üzeneteken keresztül ismét felkészítem a világot, hogy másodjára is üdvözölhesse Fiamat.

Szeretett Fiam Második Eljövetele közel van, gyermekeim. Ő azért lesz ismét elküldve, hogy jogos trónját visszakövetelje arra az időre, amikor Ő, mint az emberiség Királya fog uralkodni.

Ez a dicsőséges esemény látványos lesz, és befejező része annak a tervnek, mely az Emberi Faj megmentésére vonatkozik, hogy megszabaduljon a világotokat uraló gonosztól. A Sátán nemsokára ki lesz űzve a világból. Az Ő követői és mindazok, akik gonosz szívűek, sokkoltak és rémültek lesznek. Ezektől az emberektől az lesz az elvárás, hogy válasszanak: vagy térdre borulnak kegyelemért könyörögve, és akkor megmenekülnek, vagy egyszerűen visszautasítják ezt a nagy ajándékot, melyet bemutatnak nekik.

Gyermekeim, egyesüljetek mindannyian és ne féljetek a gúnyolódástól. Mindnyájatokat a Szentlélek vezet, az angyalok és szentek védelmében részesültök. Fiam Igéjének és ígéretének hirdetése, követőim, rajtatok fog múlni, aki azt szeretné, hogy ezek az üzenetek világszerte elterjedjenek.

Imáitok kiragadhatja az eltévedt bűnösöket a sátán karjaiból.

Gyermekeim, ti most a végső küzdelem első szakaszában vagytok. Az örök üdvösséghez a második esélyt drága, szeretett Fiam Irgalmassága adja meg majd nektek. Ne játsszátok el ezt a lehetőséget. Egyesüljetek mindannyian mennyei családotokkal, hogy megmentsétek testvéreiteket a földön.

Örüljetek ennek a Karácsonynak, mert ez egy különleges ünnep lesz számotokra, mivel a Nagyfigyelmeztetés után, segítenetek kell felkészíteni a lelkeket, Fiam Második Eljövetelére.

Szeretlek mindnyájatokat, gyermekeim. Fogadjátok el szeretetemet. Öleljetek meg Engem, Örök Atyátokat, aki minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy mindnyájatokat bevezessen a Béke új Korszakába.

A Mennyei Atya