Az Egyiptomban megtalált részlet Márk Evangéliumából az eddigi legrégebbi bibliai leletnek bizonyulhat, ami megdöbbentő és örömteli hírt jelent a Bibliakutatóknak, az ateista szakértők azonban dühösek, de más okból, mint azt elsőre gondolnánk.
Az
Egyiptomból származó szövegrészletet egy múmiaálarchoz újrahasznosított
papiruszon találták a kutatók. Az összeragasztott rétegek
szétszedésére kidolgozott módszernek köszönhetően a kutatók el tudták
olvasni a különböző szövegeket. A folyamatban maga az álarc
megsemmisül, ami egyes szakértőknek nem tetszik, de a feltárás támogatói
szerint ezek nem képviselnek muzeológiai értéket, a bennük található
ősi iratok viszont annál inkább.
„Az első, második és harmadik századból származó iratokat tudtunk megmenteni,” nyilatkozta Craig Evans, az Újtestamentum professzora a Live Science-nek.
„Nemcsak keresztény iratokat és nem csupán bibliai dokumentumokat, hanem klasszikus görög szövegeket, üzleti iratokat és néhány érdektelenebb papírt, illetve személyes levelet.”
Evans
professzor szerint az egyik álarcból akár 12 ilyen szöveget is
kinyerhetnek, amelyek mind rendkívül érdekes bepillantást engednek a
régmúlt időkbe.
Az egyik
dokumentum, Márk Evangéliumának egy részlete, ami a szakértők szerint
i.sz. 90-nél is korábbról származik, komoly vitát válthat ki,
különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az eddigi legrégebbi bibliai
dokumentumok a II. és III. század közötti időből származnak.
Denny
Burk professzor szerint, amennyiben a további vizsgálatok igazolják az
első megállapításokat, rendkívüli jelentőségű lelettel állunk szemben.
„Példanélküli egy olyan I. századi szemtanút találni, aki személyesen látta az Újtestamentum eredeti szövegét. Az pedig, hogy a szövegrészletet Egyiptomban találták, még megdöbbentőbb,”
írta a professzor.
„Ez azt jelenti, hogy az eredetit néhány évtizeddel előtte írták.”
A
bibliai szövegek korai példányainak felkutatása nem egyszerű feladat,
mivel az eredeti dokumentumok nagy valószínűséggel régen
megsemmisültek. A legkorábbi időkből származó dokumentumok alapján arra
lehet következtetni, hogy az eredeti szövegek régebbről származnak,
mint legtöbben gondolnák.
„Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy az eredeti dokumentumok és a legrégebbi példányok a legtöbb esetben száz évig is kézről kézre jártak, bizonyos esetekben pedig még sokkal hosszabb ideig, akár 200 évig is,”
mondta Evans a Live Science-nek.
„Egy III. században élt írnok akár az I. századi eredeti vagy egy I. vagy II. századból származó másolat alapján készíthette saját másolatát.”
Mondani sem kell, hogy az ateisták nem örülnek a leletnek.
Bart D.
Ehrman, aki hívőből vált agnosztikus Újtestamentum szakértővé,
különösen éles kritikával illette a feltáráshoz használt módszereket.
„A fennmaradt ősi leletek szentségének semmibe vétele nemcsak megdöbbentő, de egyenesen aggasztó,”
írta Facebook oldalán.
„Úgy tűnik, hogy akik ezt teszik valamennyien evangéliumi keresztények, akiket egyáltalán nem érdekel a múlt megőrzése, csak az érdekli őket, hogy rátegyék a kezüket egy kéziratdarabra.”
Érdemes megemlíteni, hogy Dr. Bart egy szót sem szólt a lelet hitelességéről, illetve annak megkérdőjelezéséről.
A
régészek szerint a kérdéses múmiaálarcok minősége nem teszi őket
érdemesre a kiállításra, így a bennük rejlő kéziratok sokkal nagyobb
értéket képviselnek.
Dr. Bart Facebook posztja alatt a hozzászólók nem fogták vissza magukat.
„Dr.
Bart D. Ehrman, Ön azt tanácsolja, hogy őrizzünk meg egy rossz
minőségű Halloween álarcot, feláldozva annak lehetőségét, hogy
felfedezzünk szent és világi iratokat az ókorból?” – írta az egyik hozzászóló.
„Az aggodalom kézzelfogható. Ha első századi Márkról van szó, akkor ez az, ami,” írta egy másik.
Források: The Blaze, conservativetribune.com
