Little Pebble üzenete a Szűzanyától

2017. szeptember 1.

Pebble: Én már napok óta éreztem a Szűzanya jelenletét. Amikor ma reggel felkeltem hallottam az ő sírását, és ő ott állt mellettem. Én azt mondtam neki, Szűzanya ne sírj! Ő ezt válaszolta nekem: Fiam! Hogyne sírnék, amikor azt látom,hogy az emberiséggel mi fog történni, mivel most az emberiség a nagy megpróbáltatáson belül van és azok a szomorú dolgok, amelyeket a Harvey hurrikán tett (Texasi áradások!) az csak egy kis dolog lesz ahhoz képest, ami jönni fog!
A világ ujjal mutogat más nemzetekre mondván azt, hogy örülök, hogy mindez nem az én országomban történik.Gyermekeim! Ez nem így van és nem így lesz,mert a ti országaitokra ennél sokkal rosszabb fog jönni, még Ausztráliára is!! Fiam! Mindez azért fog bekövetkezni mert az emberek engedetlenek Istennel szemben. Ők elhagyták Istenüket az én Szent fiamat Jézus Krisztust! Hívom minden gyermekemet arra hogy vegye fel saját keresztjét és kövessétek Szent Fiamat Jézust, kövessetek engem a ti Égi Édesanyátokat, aki segíteni fog nektek abban, hogy  a megpróbáltatás pillanataiban küzdjetek a lelketekért. Hívom minden gyermekemet arra, hogy egyesüljetek velem a mindennapi imádságban. Itt az idő, hogy imádkozzátok az én Szeretetlángom, és az én Isteni fiam Drága Szent Vérének rózsafüzérét! Hívjátok a Szent Vért, hogy takarjon be titeket és családjaitokat és hogy megszenteljen titeket. Növeljétek időtöket Szent fiam házában, járuljatok a szentségekhez amíg csak tudtok, mert hamarosan a templomokat bezárják és nektek szükségetek lesz arra hogy megkeressétek azokat az én szeretett pap fiaimat, akikkel együtt szétszóródva a világban együtt fogtok imádkozni a modern katakombákban. És te szeretett fiam a hetedik harsonám, te most folytatni fogod küldetésed következő részét, a másik részéig még várni kell mert az egyház várja azt a harsonaszót, amely meg fogja neki mutatni azt, hogy mit kell tennie ezekben a kritikus időkben.

Az egyház most meg fog osztódni, mert a világba nagy megrázkódtatások fognak belépni. Azok az emberek, akik szeretik Istent nem kell félniük,mert a Szent angyalok meg fogják védeni ezeket a gyermekeket. Ó fiam! Tudom , hogy a gonosz azon a személyen keresztül támad téged, mert ő ( az a személy akin keresztül a gonosz támadja Little Pebblét), a mi gyermekünket, aki Szent Fiamat és engem a te Szent Édesanyádat szolgálja, de mi mindig a te oldaladon állunk! Neked csak hívnod kell bennünket! Az út most a mi szeretett gyermekeimnek és pap fiainknak nagyon nehéz lesz, mert a kárhozat fia most fogja megmutatni magát az emberiségnek. Az imádság az igazság fegyvere amely jóval erősebb mint bármely teremtett ember, a szeretet pedig gyermekeim a szeretet sokkal erőteljesebb, mint a gyűlölet. Gyűjtsd össze mindazokat akiket szeretsz, a családod, a gyermekeid, a barátaid, és mesélj nekik az én szeretett Fiam, Jézus irgalmas szeretetéről és az Ő nagy áldozatáról, amelyet véghez vitt az emberiségért. Gyermekeim imádkozzatok, mert az emberiség a legnagyobb félelmével fog szembesülni. A föld és az emberiség össze fog csapni egymással, ahol az egek leomlanak mivel tűz fog belépni a légtérbe. Minden régi és új prófécia amely az emberiségnek adatattak most fog kibontakozni, addig ameddig a Nagy figyelmeztetés meg nem érkezik.

Készítsétek elő otthonaitokat, szerezzetek be vizet és élemet szeretetetek darabjával mert az idő gyorsan halad afelé amit az égiek kinyilatkoztattak. Mi szeretünk téged és gyermekeinket, a három Isteni személy szeretetét és áldását küldjük nektek.

A nagy háború a küszöbön áll. Ausztrália nincs messze a nagy büntetéstől,mert gyermekein olyanok, mint annak idején a régiek voltak,amikor minden el volt törölve. Az emberek úgy ünnepeltek és házasodtak, amely nem Istentől való volt, és úgy élvezték a bűnös életet, mintha ez nem számítana a világban, mialatt azt hitték, hogy érinthetetlenek. Olvasd el Isten szavát arról, hogy mi fog történni ezzel a generációval, mivel az én szavamat, amelyet neked az én Atyám küldött a mennyből, Szent helyeimen kigúnyolják, és figyelmen kívül hagyják, gyermekeim pedig félredobják. Ezek a drága szavak Szent fiamon keresztül adatnak neked, akit te kis sziklám, már ismersz. Az idő most  halad, higgy minden üzenetet: amit Ausztráliának adtam, be fog teljesülni. Az Amerikában zajló események (áradások) csak egy kis része Isten büntető kezének ami lesújt erre a hálátlan világra. Ugyanaz,és még rosszabb fog eljönni erre az országra Ausztráliára, addig ameddig gyermekei nem fognak bűnbánattal Szent fiamhoz fordulni. Drága fiam és szeretett hithű gyermekeim, folytassátok utatokat Szent fiam Jézus fényében. Fiam én téged az emberiség kis szeretett angyalkája nagyon szeretlek téged! Áldásomat küldöm Szent fiam igaz helytartójára, XVI Benedek Pápára. Az ő Rómából való elmenekülésének ideje közel van, mivel Róma hamarosan el fog pusztulni mivel a föld rázkódni fog, a hadseregek be fognak vonulni. Imádkozzatok Benedek pápáért, a hithű pap fiaimért és a hithű szerzetes nővérekért! Az egyházban lévő sötétség ideje közel és a hit megújulásának ideje közel. Az ember végül látni fogja hogy mit tett,mivel szíve és lelke meg lesz vizsgálva az én Szent Fiam ,Jézus Krisztus igazságosságának fényében, Aki az igaz Messiás az élő Isten Fia (Nagy figyelmeztetés) .Dicsérd a legmagasságosabb Istent, mivel én Isten teremtménye vagyok! Folytasd menetelésed a maradék egyházam felé. Mennyei Édesanyád Mária.

Az Atya a Fiú és a Szentlékek nevében. Amen.

http://littlepebble.org/2017/09/02/message-756-1-september-2017/

Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal

Királyi tervem

2017. augusztus 31.

Én vagyok. Keveset tudtál királyi tervemről, melyet neked szántam. Régóta rajtad tartottam szememet! Arra rendeltelek, hogy szeretettel és ragaszkodással szolgálj engem, én pedig, mint szíved és egész lényed Hódítója, megpihenjek benned…

Még mindig nem érted? Még mindig nem látod magadon a jeleket? A Szeretet melletted van, mindig melletted van! Mindig! IC

http://ichtys.hu/index.php/125-2017-augusztus-31

A Wall Street Journal-ben bírálja Sarah bíboros James Martint

Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa egy augusztus 31-én a The Wall Street Journal-ben közölt írásában feddte meg a Vatikán kommunikációs tanácsadóját, a jezsuita James Martint, aki egy nemrég kiadott és általa azóta széles körben népszerűsített könyvében támadt neki az Egyház szexualitással és homoszexualitással kapcsolatos tanításának.

James Martin a könyvével kapcsolatos reklámkampányát a New Ways Ministry nevű disszidens és többször is elítélt, magát máig katolikusnak mondó LMBT-lobbiszervezet népszerűsítésére használja. A szervezettől Martin 2016-ban elismerő díjat is kapott. A New Ways Ministry-vel ellentétben a homoszexuális emberek hiteles egyházi szolgálatát és képviseletét a nemzetközi Courage International látja el.

Sarah bíboros a publicisztikájában Martint "az Egyház szexualitással kapcsolatos üzenetének egyik legnyíltabb kritikusának" nevezi. A bíboros más kritikusokhoz hasonlóan annak elismerését és képviseletét hiányolja Martin könyvéből, hogy a hiteles katolikus közeledés a homoszexuális emberek felé csakis az Egyház erkölcsi tanításának talaján lehetséges.

"[Martin] azt a gyakori kritikát ismétli meg, miszerint a katolikusok ezidáig a homoszexualitás kemény kritikusai voltak, miközben elhanyagolták a szexuális feddhetetlenség fontosságát valamennyi hívük között." - írja a bíboros.

A bíboros egyetértését fejezi ki Martinnal abban, hogy nem szabad, hogy kettős mérce létezzen az Egyház tisztaságról szóló tanításában. "Akik nem házasok, azoktól - függetlenül a vonzalmaiktól - a hithű tisztaság a szextől való tartózkodást követeli meg." - írja Sarah bíboros. "Ez magas mércének tűnhet, különösen ma. Az azonban Krisztus bölcsességének és jóságának mondana ellent, ha ő olyasmit követelne, ami teljesíthetetlen."

"Az Egyház mint édesanya igyekszik védelmezni a gyermekeit a bűn kártételétől, a lelkipásztori szeretet kifejeződéseként." - teszi hozzá a bíboros.

Ahogy Sarah bíboros írja, a homoszexuális vonzalmak nem szükségszerűen bűnösek, jóllehet "hadilábon állnak az emberi természettel", az azonos nemű emberek közötti szexuális kapcsolat azonban "súlyosan bűnös és káros azok jólétére, akik benne élnek".

"Azon személyek felé, akik magukat az LMBT közösség tagjainak vallják, tartozunk ezzel a szeretetteljes igazsággal, különösen azok a papok, akik az Egyház nevében szólalnak meg ebben az összetett és nehéz kérdésben." - írja a bíboros.

Azoknak, akik az Egyház nevében szólnak, hűségeseknek kell lenniük Krisztus megváltoztathatatlan tanításához, mivel csak Isten teremtő tervével való összhangban élve lehet mély és tartós megelégedettségre jutni.

Sarah bíboros az írásában felhívja a figyelmet azokra a tanúságtevő férfiakra és nőkre, akik homoszexuális vonzalmat tapasztaltak meg, de úgy döntöttek, hogy az evangélium iránti hűségből nem követik azokat. A prefektus ezek között külön kiemeli Daniel Mattson könyvét, amely a "Miért nem nevezem magamat melegnek?" címet viseli, és amelyhez maga Sarah bíboros írt ajánló előszót.

"Ezek a férfiak és nők a kegyelem erejéről tesznek tanúságot, az emberi szív nemességéről és rugalmasságáról, és az Egyház homoszexualitásról szóló tanításának igazságáról." - írja Sarah bíboros. "A példájuk tiszteletet és figyelmet érdemel, mivel mindannyiunknak sokat tanítanak arról, hogyan tudjuk jobban befogadni és kísérni a testvéreinket és nővéreinket, hiteles lelkipásztori szeretettel."

Sarah bíboros kritikáira James Martin egy a Crux magazinnak adott nyilatkozatában válaszolt. Mint mondja, a sokat bírált könyve a jezsuita elöljárója hivatalos egyházi engedélyével jelent meg. Ennek ellenére azt mondja: "Sarah bíborosnak igaza van abban, hogy kritikus voltam azzal az általános lelkipásztori válasszal szemben, amit az Egyház az LMBT katolikusoknak adott, és hogy hiányosnak éreztem azt. Őeminenciájának ebben a pontban igaza van, és azt hiszem, ebben egyetértünk."

Az interjújában Martin elismerését fejezte ki Sarah bíboros felé, amiért a publicisztikájában az "LMBT" kifejezést használta. "Egy fontos vonatkozásában az írása előrelépést jelent." - mondja. "Az 'LMBT' kifejezést használja, amivel szemben néhány tradicionalistább katolikus ellenállást tanúsít."

Az ördögi javaslatoktól sem visszariadó vatikáni kommunikátor, James Martin üzenetét és lelki békéjét egyelőre nem látszik megzavarni egyetlen kritika sem.

http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/09/01/a_wall_street_journal-ben_biralja_sarah_biboros_james_martint

Fiatal katolikusok úgy érzik, megfosztották őket az örökségüktől. Vajon milyen irányba mennek tovább?

Az alábbiakban a katolikus újságíró Matthew Schmitz írását közöljük, amely a Catholic Herald magazin 2017. szeptember 1-jei számában jelent meg, a lapszám címlapsztorijaként.

Schmitz ezt a kommentárját ahhoz az (erősen vitatható) hírhez fűzte, ami szerint Ferenc pápa nemrég "a liturgikus reformok visszafordíthatatlanságáról" beszélt. Az eredetileg angol nyelvű írás teljes terjedelmében a Catholic Herald oldalán olvasható.

Nem a kor határozza meg, hogy valaki az előírásokat vagy a szabadságot, a szertartásosságot vagy a lazaságot részesíti előnyben. És mégis, a katolikus világ nagy részében fiatal tradicionalisták versengenek idős progresszívokkal. Roppant ironikus, hogy fiatalok, akik nagyrabecsülik a hagyományokat, olyan idősekkel néznek szembe, akik a naprakészet hajszolják; hogy progresszívok félnek a jövőbeli összecsapástól a tradicionalistákkal, akik meg ki nem állhatják a közvetlen elődeiket.

Bárkinek, aki kételkedik a konfliktus valódiságában, egy kolostort vagy egy zárdát kellene meglátogatnia: a fiatal szerzetesek szinte kivétel nélkül sokkal hagyománykövetőbbek az elődeiknél. Franciaországban húsz éven belül a papok többsége kizárólag a hagyományos latin szentmisét ünnepli majd. Az ember akárhova néz, a fiatalok a régi rítust akarják.

Kevesen szóltak olyan sokatmondóan az egyházban zajló változásokról, mint René Dinklo atya, a holland dominikánusok tartományfőnöke, aki a rendjének egyetlen "X generációhoz" tartozó tagja. Dinklo atya legkorábbi emlékei közt olyan gyóntatószékek vannak, amelyeket a fiatal kórus dobjainak hangja tölt be. Mire az 1990-es években a rendhez csatlakozott, a holland dominikánusok már elhagyták a hagyományos imáikat, és arra a meggyőződésre jutottak, hogy a rendjüket hamarosan úgyis laikus társasággá alakítják. Jó oka volt tehát azt hinni, hogy ő lesz az utolsó pap egy olyan tartományban, ami 500 éven át működött.

És egyszercsak a tartományban hivatások kezdtek születni. A fiatal holland dominikánusok alig várták, hogy visszaállítsák azt az élet- és imaformát, amit az elődeik leépítettek. "Messzireható változások küszöbén állunk" - mondta Dinklo atya az elmúlt évben. "Ebben a helyzetben generációk közötti feszültségek merülhetnek fel." A fiatal férfiak a szerzetesi habitust akarják hordani, és "újra fel akarnak fedezni több olyan vallási szokást, szertartást, ének- és imaformát a hagyományból, amitől az idősebb generáció megszabadult." Azért, hogy elkerüljék a nemzedékek közötti konfliktust, ezek a fiatal férfiak új rendházat hoztak létre.

Egy 2010-ben készített írásában a szintén dominikánus Augustine DiNoia érsek beszámolt az ezekkel a fiatal tradicionalistákkal kapcsolatos tapasztalatairól. "Az az érzésem, hogy ezeket a huszas-harmincas éveikben járókat a tapasztalataik radikalizálták ... úgy, ahogyan minket nem sikerült." "Isten tudja miféle személyes és közösségi tapasztalatok" után megismerték "az erkölcsi káoszt, mind a személyest, mind a közösségit, és ők nem kérnek belőle". A hivatásukat a menekülés szűk ösvénye vezérli. "Olyan, mintha egy sötét szakadék széléig jutottak volna - és visszafordultak."

DiNoia nemzedéke egyesíteni szerette volna az Egyházat és a világot, a fiatal papok azonban úgy hiszik, ez a kettő végső soron egymással szemben áll. "Nehéz lehet számunkra felfogni, de ezek a fiatalok nem osztják azt a kulturális optimizmust, amit mi a zsinat utáni időszakban magunkévá tettünk." Ők "az Egyház saját belső elvilágiasodásáról" panaszkodnak, és különösen "a liturgiával szembeni kiábrándultságról". Ez magyarázza meg a lelkesedésüket az 1962-es miserítus iránt.

DiNoia aggódik e nemzedék papjai miatt. Bár sok szó esik a jövővel szembeni nyitottságról, mint mondja, "nem vagyok benne biztos, hogy teljesen készen állunk arra az egyfelől a minket körülvevő kultúra radikális elutasítására, másfelől a dominikánus-katolikus alternatív életforma iránti radikális elkötelezettségre, amelyeket ezek a fiatal férfiak képviselnek."

A fiatal katolikusok közül sokan úgy érzik, megfosztották őket attól az örökségtől, ami jogosan az övék. Olyat kell újból darabonként összerakniuk, amit sértetlenül kellett volna megkapniuk. Egy angol professzor nemrég számolt be nekem arról a próbálkozásáról, hogy a Dictionnaire de théologie catholique egy példányát beszerezze. Ez a könyv megkérdőjelezhetetlen tekintélyből szinte önkéntes tiltás alá került a zsinat ideje alatt. A professzor felvette a kapcsolatot egy olyan belga személlyel, aki a kiürülő rendházak könyvtárának elszállításával foglalkozott. Ez a személy egy olyan ferences közösséget talált, amelyik hajlandónak mutatkozott eladni a készletét. Az utolsó pillanatban azonban a történet más fordulatot vett. A szerzetesek inkább úgy döntöttek, elégetik a könyveiket, "hogy megakadályozzák, hogy azok a tradicionalisták kezébe kerüljenek".

Kik ezek a félelmetes fiatal tradicionalisták? Térj be New York egyik csendes kápolnájába, és megtalálod rá a választ. Minden egyes szombat reggelen fiatal miserésztvevők titokban találkoznak ott. Nemek szerint el vannak választva: a nők bal-, a férfiak jobboldalon. Farmerban és Birkenstockban, esetenként orrpiercinggel, a belváros útszéli lézengőinek hinnéd őket. Ők azonban céllal érkeztek ide. Amikor a csengő megszólal, mindannyian felállnak. Egy kapucnis pap közelíti az oltár felé, és a szentmisét latinul kezdi el. A szentáldozás alatt a puszta földre térdelnek le, oda, ahol az áldoztatórácsnak kellene lennie.

Egy olyan városban, ahol a visszafogottságot kigúnyolják, az erkölcstelenséget pedig ünneplik, a hódolatnak ez a légköre megdöbbentő. Ezek a szentmisék egy éve kezdődtek, amikor a fiatal pap végülis beadta a derekát a fiatalok kérésének. Hagyományos misét szerettek volna, ő pedig tartott az idősebb paptársaitól, akik ezt ki nem állhatják. Ez a titkos gyűlés volt a kompromisszum. Miközben a hír csak szájról szájra terjedt a diákság és a fiatal munkavállalók között, a közösség lassacskán megnövekedett.

A záróevangélium után a szentmise résztvevői kávéivással fejezik be a szentségi böjtjüket. Megkérdezem egyikőjüket, hogyan kezdett el ide járni. "24 éve járok szentmisére" - mondja. "Továbbra is járok mindkét miseformára, de amikor először a latin misére jöttem, azt sokkal hódolatteljesebbnek éreztem. Mintha kiemeltek volna ebből a világból." A stílusa lefegyverző, az öltözete jelenkori és semmit sem sejtető. Ahogy a beszélgetésünk arra terelődik, hogy IX. Piusz pápának igaza volt a Mortara ügyben, be kell látnom, hogy ő az a személy, akit az imázsra oly sokat adó katolikusok az Egyház jövőjeként mutatnának fel - ha nem vonzódna ennyire az Egyház múltjához.

http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/09/01/a_fiatalok_a_regi_ritust_akarjak

Kapcsolódó cikkeink:
Ferenc pápa elítéli a fiataloktól hemzsegő 'múltidéző' rendeket
Bestseller a lincolni kispapok latin gyászmise albuma
Tíz éves a Summorum Pontificum
Ferenc pápa megszünteti a hagyományos római miserítust?