http://szozat.polgarinfo.hu/showpage2059.htm
http://masodikeljovetel.hu/search/node/k%C3%A9t%20tan%C3%BA
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2011. június 7. – 17:35
Gyermekem, eljövök gyermekeimhez, és megkérdezem őket: ki az Istenetek? Kinek a hangját hallgatjátok? Azt mondom gyermekeimnek: keljetek fel és térjetek meg, mert túl sokan szunnyadnak, és arra buzdítalak benneteket, gyermekeim, hogy ne várjatok az ítélet napjáig, hogy felébredjetek.
A világhoz szólok, gyermekeim, az egész emberiséghez. A szélben és az esőben szólok hozzátok, mert még az óceánok is arra buzdítják gyermekeimet, hogy forduljanak el a bűntől. A föld sír, mert a természet reagál a menny parancsaira. A vetés idején a termésetek korlátozott lesz.
Nem várhatjátok el, hogy az univerzum gyümölcsöt teremjen, amikor elhallgattatni akarjátok annak a hangját, aki minden élőlény adója és elvevője, mert én vagyok Jézus. Nézzetek, gyermekeim, nyitott szemmel és nyitott szívvel, mert a szív vezérli az akaratot, nem pedig az akarat a szívet.
Az én szívem, gyermekeim, az adott nekem erőt a teljes szeretetből irántatok, az adott nekem akaratot, hogy elszenvedjem szenvedésemet, halálomat és feltámadásomat. Forduljatok az imádsághoz és a böjthöz. Forduljatok az Eucharisztia felé, mert táplálni akarom alultáplált lelketeket, mert én vagyok Jézus, az út, az igazság és az élet.
Figyeljetek, gyermekeim, és hallgassatok, mert hamarosan tanúi lesztek az univerzum nagyszerű pompájának, amelyet csak az Atyám tud megmutatni nektek, mert az én irgalmam és igazságosságom fog győzedelmeskedni.
2011. június 8. – 18:55
Gyermekem, csendben maradtam, és néztem, ahogy gyermekeim elsorvadnak a világ útjain. Csendemnek vége, mert a természet felébredt, és ahogy gyermekeimet figyelmeztettem, földrengések jönnek, és Amerika közepén északról érkeznek, és dél felé remegnek, és sokan eljönnek, és előttem állnak, míg mások az irgalmamért kiáltanak.
Hol vagytok, gyermekeim? Kérdezlek titeket, az ittlétetek végén mit hoztok elém? Sokan kiáltanak, hogy nincs idejük imádkozni, nincs idejük eljönni elém, de én azt mondom nektek: a világ dolgai a ti dolgotok, vagy ezeket a dolgokat kis vezeklésként ajánljátok fel nekem?
Figyeljetek, gyermekeim! Figyeljetek az időre, amelyet kaptatok, mert az ember nem térhet vissza a napra, amelyet éppen kapott. Most menjetek, és figyeljetek arra, ami előttetek áll, mert most hívlak benneteket a megtérés idejére, mert én vagyok Jézus, és az én irgalmam és igazságosságom fog győzni.
2011. június 11. – 18:57
Gyermekem, ez egy felhívás gyermekeimnek, hogy jöjjenek elém az Oltáriszentségben a pünkösd utáni vasárnapot megelőző öt napon. Felhívom gyermekeimet, hogy ez legyen a Szentlélekhez való imádság ideje, hogy ő vezessen titeket, hogy kitartóak legyetek a hitben a jövőben. Gyertek és gyógyítsátok meg sebeimet azáltal, hogy meggyógyítjátok a sajátjaitokat, hogy az igazság tanítványai legyetek.
Gyermekeim, a világ a gonosz menedékévé vált, de ti felülemelkedhettek a sötétségen, ha a fény követei lesztek, mert én vagyok Jézus. Sok nyugtalanság van a szívetekben, de ne csüggedjetek, inkább legyen ez az imádság ideje, nemcsak magatokért, hanem gyermekeitekért és családjaitokért is.
Gyermekeim, hagyjátok, hogy én oldjam meg az igazságtalanságokat ebben a világban, mert eljött az idő, hogy elmondjátok a világnak az én irgalmamat. Gyertek, és egyesítsétek a szíveteket az enyémmel azáltal, hogy teljes mértékben átadjátok magatokat Mennyei Atyátoknak. Most menjetek békében és szeretetben az én nevemben, mert az én irgalmam és igazságosságom fog győzedelmeskedni.
Gyermekem, az én kívánságom, hogy a vezetődetek engedélyével minden hónap harmadik napján közzétegyétek a világnak az irántad érzett szeretetem szavait. Most menjetek békében, mert én vagyok Jézus.
Az evangéliumban olvashatjuk, hogy az apostolok és a próféták ugyan láthattak csodákat, beszélhettek Krisztussal, de az igaz hitre mindaddig nem jutottak el, ameddig a Szentlélek el nem jött a világra. Igaz hitre, a hit teljességére, a hitben való bizonyosságra és az abban való megnyugvásra és békességre. Nem mintha az apostolok vagy a próféták eleve nem hittek volna. Mégis, ég és föld a különbség a két szemléletmód közt.
Keresztelő Jánosról olvashatjuk: „Bizony mondom néktek: az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de a ki legkisebb a mennyeknek országában, nagyobb nálánál”. Amikor pedig Krisztus megkérdezte a tanítványait, hogy őt minek tartják, csak Péter tudta a választ.
Bizonyos tehát, hogy a Krisztusba vetett hit elérhetetlenül nagy ajándék, amely a Szent Lélek által adatik. Meg kell becsülnünk ezt a kegyelmet és ez által kell törekednünk a hitben való növekedésre, Isten akaratát cselekedve. A hívő embernek nagyon oda kell figyelnie, hogy mit cselekszik vagy mit nem, hiszen ez által válik nyilvánvalóvá, hogy a rábízott ajándékkal hogyan bánik. Van, akinek több jut, van akinek kevesebb, de mindannyian számadással tartozunk az idők végezetén. Aki pedig lélekben erősödni akar, gyakorolja magát hitben, olvassa az evangéliumokat, cselekedje a szeretet cselekedeteit, ne kedvezzen a testi és világias kívánságoknak, és látni fogja a lelki küzdelmének eredményét. Olvashatjuk, hogy az apostol hogyan imádkozott a nemzetekért (nem mintha az apostoltól lett volna ez az imádság, hanem magától a Szent Lélektől):
„Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt,
A kiről neveztetik minden nemzetség, mennyen és földön,
Hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért,
hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben;
Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben;
A szeretetben meggyökerezvén és alapot vevén,
hogy megérthessétek minden szentekkel egybe,
mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának,
És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét,
hogy ekképen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.
Annak pedig, a ki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik,
feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint,
Annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké.” (Ef. 3,17-21)
Ez egy olyan imádság, amelyet ma is elmondhatunk, a hittől eltévelyedett emberekért, az egyház megerősödéséért és a nemzet felemelkedéséért. Ha emberi szavakkal akarom leírni, ez megmutatja a Szentlélek működésének módját és erejét is.
„Beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig” – ez jelenti az Isten teljes ismeretét is, ahogy Krisztus mondta a tanítványoknak: „De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. (Jn 16,13)”
Úgy legyen. A Mindenható Atyaisten kegyelme legyen velünk, és az ő Szentlelke által vezessen el bennünket szeretetben a teljes Igazságra.
Az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk a Szentlélek kitöltéséről, hogy hogyan és miképpen ment végbe a Jeruzsálemi gyülekezetben.
„1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.
2. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
3. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
4. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
5. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
6. Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
7. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?
8. Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
10. Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.
12. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie?
13. Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.” (Apostolok Cselekedetei, 2, 1-13)
Ezután következik Péter prédikációja, amelynek hatására sokan tértek meg. Krisztus ígérete a Vígasztalóról ekkor teljesedik be. Emlékezzünk vissza, hogy Krisztus még a kereszthalála és feltámadása előtt, az utolsó vacsorán mit mond a Szentlélekről a tanítványainak:
„1. Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
2. A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
3. És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
4. Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
5. Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
6. Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.
7. De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
8. És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
9. Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
10. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
11. Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.
12. Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
13. De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.
14. Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
15. Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek.” (János evangéliuma, 14, 1-15)
János evangéliumában sok olyan tanítás van, amelyeket Krisztus az apostoloknak mondott, és itt találhatjuk a legkevesebb leíró, történeti részt. Mondhatjuk azt is, hogy ez az evangélium koncentrál leginkább a lényegre.
Itt ebben az idézett részben egyszersmind meghatározásra kerül a bűn és az ítélet fogalma is, vagyis hogy a bűn a hitetlenség. Nem lehet pedig olyasvalamiben hinni, amelyet az ember nem hallott, nem olvasott és nem értett meg, ezért szükséges és fontos hogy az ember Krisztus tanításait olvassa az evangéliumban, és azok szerint éljen. Nem emberi tanítások vagy hagyományok, hanem az igaz isteni tanítás szerint. Az evangélium és hit nélküli életért pedig csak a bűn és az ezért járó büntetés jár az embernek.