2018. február 25., vasárnap

Égi Édesanyánk üzenete 2018. február 25-én Medjugorjéból

Szeressétek Istent mindenekfelett!

A Szűzanya 2018. február 25-i üzenete
Drága gyermekek! Ebben a kegyelmi időben arra hívlak mindnyájatokat, hogy nyíljatok meg és éljétek a parancsolatokat, amelyeket Isten adott, hogy azok vezessenek titeket a szentségek által a megtérés útjára. A világ és a világ kísértései próbára tesznek benneteket, de ti, gyermekeim nézzétek Isten teremtményeit, amelyeket Ő szépségben és alázatban adott nektek, és gyermekeim, szeressétek Istent mindenekfelett, és Ő az üdvösség útján fog vezetni benneteket. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.

A Szűzanya ebben az üzenetében is biztosít minket jelenlétéről és édesanyai közelségéről. Isten Igéjére, parancsaira és szentségeire való nyitottságra hív bennünket, amelyek által Isten jön el hozzánk kegyelmének erejével. Nyitottnak lenni, azt jelenti igazságban állni Isten előtt mindazzal, ami vagyunk. És az ember számára ez a legnehezebb. Nem könnyű eljutni az Isten előtti igazi önmagunkhoz. Szükségünk van ehhez Isten kegyelmének érintésére és a világosságra, amely lehetővé teszi számunkra azt, hogy úgy lássuk önmagunkat, ahogyan vagyunk.

A zsoltáros mondja: „Isten, te vagy az én Istenem, virrasztva kereslek.” Fontos felébreszteni önmagunkban az Isten utáni vágyat. Szükséges, hogy lássuk legmélyebb kívánságainkat és vágyainkat. Nem kell félnünk legmélyebb vágyainktól. A szent emberekben mély vágy és sóvárgás volt Isten után. Szívünket nem tudjuk becsapni étellel és itallal, élvezetekkel és egyéb dolgokkal, amelyet ez a világ kínál számunkra. Szívünk tudja, ki az alkotója és kinek a keze formálta. Ezért van elrejtve bennünk az Isten utáni mély vágy, amelyet érdemes felébreszteni önmagunkban. Ezért fontos imádkozni az Úrhoz, hogy tépje ki szívünkből a félelmet, attól a bizonytalanságtól való félelmet, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk-e?! Szükségünk van arra, hogy halljuk azt az égi hangot, amelyet Jézus is hallott színeváltozásakor a Tábor hegyén: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” Ez az atyai szózat visszhangzik mindnyájunk felett a Szűzanya jelenései és üzenetei által is. Fontos megengedni ennek a hangnak, hogy élővé, valóságossá legyen a szívünkben, hogy meggyógyulhassunk a bizonytalanságból, a félelemből és a bizalmatlanságból.

„Ha tudnátok, mennyire szeretlek benneteket, örömötökben sírnátok” – ez a Szűzanya üzenet évek óta visszhangzik Međugorjéban. Sokan hallották ezt az üzenetet. Sokan megengedték, hogy ezek a szavak eljussanak a szívükhöz. A Szűzanya utat mutat, ez pedig az ima. A legjobb imádság az őszinte és állhatatos ima. Nem szabad abbahagyni, akkor sem, ha úgy tűnik számunkra, hogy Isten nem hallja. Isten mindig hallja imánkat. Nincs meghallgatatlan ima, de létezik elhalasztott ima. Amikor Isten nem válaszol az imánkra, akkor biztosak lehetünk abban, hogy akkor valami sokkal jobbat készít a számunkra, olyan valamit, amit mi magunk se várunk. És ez sokkal jobb és nagyobb dolog, mint amire vágyhatunk, vagy amiért imádkozhatunk.

Szeressétek Isten mindenekfelett, mondja a Szűzanya. Mi csak azt tudjuk adni, amink van. Szerethetünk, ha van bennünk szeretet. Ha szeretve vagyunk, szerethetünk és szeretetet adhatunk. Isten előbb szeretett bennünket. Ő szeretettel szőtt egybe minket és ezért vágyunk a szeretetre. Ezt a mély vágyat bennünk, egyedül csak Isten tudja betölteni. Egy halandó ember nem tud egy másik halandónak életet adni, sem a szeretet teljességét. Ezt csak az tudja megtenni, aki a szeretet – ez pedig az Isten – így tanít bennünket Szent János apostol.

Isten nem azért szeret bennünket, mert jók, szentek és buzgók vagyunk. Isten ingyen, feltétel nélkül és előbb szeret bennünket, mint mi Őt. „Nem mi szerettük Istent, hanem ő szeretett először bennünket” – mondja Szent János apostol. Ezért fontos imádkozni azért, hogy megtapasztaljuk Isten szeretetét. Isten szeretete nem csak a jóké, hanem az életfeltétel mindnyájunk számára.


Imádság

Szűz Mária, Te, aki mindenekfelett szeretted az Urat, járj közbe értünk, akik e siralomvölgyben élünk. Taníts meg bennünket nyitottnak lenni a Szentlélek érintésére a te példád szerint, aki mindvégig hűséges voltál, és azért vagy boldog, mert hittél. Édesanyai szívedbe ajánlom azokat, akik nehéz pillanatokat élnek meg, legyél közel hozzájuk és járj közbe értük Fiadnál, mert hathatós közbenjárónk vagy. Édesanyánk, Mária a te kezedbe helyezzük családjainkat, élethelyzeteinket, ajánld fel Fiadnak, hogy békét nyerjünk, miközben a megtérés útját járjuk. Ámen.

M.M

fordította: Sarnyai Andrea

Ezt az üzenetet Kanadában kapta a SÁRGA LILIOM /YELLOW LILY/ nevű látnok a mi Urunktól, 2018 február 24-én.

Isten kedves Népe,
Szeretnék feltárni Előttetek egy újabb gyönyörű kinyilatkoztatást, amit a kanadai látnok, Yellow Lily /magyarul Sárga Liliom/ kapott. Jézus egy nagyon elszomorító, titkos szenvedéséről beszélt neki, amit a Nyelve által szenvedett el. Tehát hogy engesztelhessük Őt ezért a Sebért, arra szeretnélek kérni, hogy velem együtt ajánlj fel most egy Dicsőséget Jézusnak vigasztalásul, és kérem Őt, hogy teljesítse minden kérésedet, köszönhetően Érdemeinek, és értünk kifolyt Drága Vérének.
Isten áldását kívánva Önnek,
William Costellia
********************************************************************************************
A látomás elbeszélése:
(Áldott Urunk itt van. Miasszonyunk szobra előtt áll. Urunk teljesen fehérbe öltözött, egy egyszerű kötéllel a dereka körül, ahogy a helyi püspök viseli. Majd az oltár felé sétál lehajtott fejjel. Tenyérrel felfelé felemeli a karjait, és azt mondja:
Jézus: „Békesség nektek!” (mosoly)
(Urunk felemelni a fejét, egy gyönyörű, finom mosollyal)
Jézus: „Tehát, kicsinyeim, elkezdtünk egy új Nagyböjtöt. (egyre jobban mosolyog) Készen álltok a Nagyböjtre? Adni mindig jobb – igaz? A Nagyböjt – amellett, hogy egy olyan időszak, amit pillanatról-pillanatra élünk meg – ahogy az egész fennmaradó életünk is ilyen – de ebben az Időben együtt ünnepelünk a Gyümölcshozó Test maradékával és (a mi Urunk fölemeli bal kezét és az ujját is) – ez az Egyháznak nagy erőt ad, ez azt jelenti, hogy mindannyian összegyűlünk minden egyes Oltárnál, minden egyes Plébánián, és mind egyesítjük az Anyaszentegyház szándékait Isten, az Atya, Fiú és Szentlélek szándékaival – Isten Anyjának Szívében “.
(Urunk kissé lehajtja a fejét) „Szeretteim, visszatükröztétek a Fényt, amikor világítanotok kellett? Jónak lenni küzdelem, tudom. Ismerlek mindnyájatokat, külön-külön, egyesével. Úgy ismerlek titeket, mint egy gyermek ismeri a tengerpartról egyenként össszegyűjtött kavicsokat, amiket a tenyerében tart, és itt-ott megszúrja velük a kezét. Inkább ti nem ismertek Engem. Lehet, hogy zavarnak titeket a szavaim, de ha tisztán látnátok lelki szemeitekkel, tudnátok, hogy Én nem maradok el mellőletek egyetlen pillanatra sem, és ezt legjobban a lelkiismeretetek tükrözi. Éreztetek már lelkiismeretfurdalást? (A mi Urunk kedvesen mosolyog)”
Látnok: “Jézus köszönöm, hogy ennyire figyelsz ránk. ”
(Urunk mélyebbre hajtja a fejét.) Jézus: “Kedveseim, köszönöm, hogy ma az Én Egyházam vagytok!” (Urunk körbenéz a szobában, a mennyezeten, a padlón – mindent megnéz.) Jézus: “Bizony mondom nektek, egyetlen katedrálisban sem élvezett Jézus szebb misét”. (Urunk a püspökre néz.) Jézus: “Köszönöm, Püspököm, a figyelmességedet, az erőfeszítéseidet, a munkádat. Semmi sem maradt észrevétlen, minden tetted fel van jegyezve – és bizony mondom neked, nagyobb szereped lesz.., amit megoszthatsz … (Jézus nagyon elégedett vele…) Megmondhatod nekik, hogy te a belső utat követed, és hinni fognak neked.
És mindenkinek, aki itt van: Váljatok példájává egy olyan Szervezetnek, amely imádkozik, mielőtt dolgozik; bármikor, bármit tesztek – előtte imádkozzatok! Adj nekem egy pillanatot, mielőtt felporszívózod a szőnyeget, elmosol egy edényt, aláírsz egy darab papírt, olvasol – adj egy pillanatot, csak egy pillanatot, emlékezz erre – és kérd Istent, hogy áldja meg erőfeszítéseidet. Így minden tetted egyszerre lesz áldozat és dicsőség, misszió a Föld számára. Mind egy-egy drágakő vagytok Nekem. ”
Urunk ránéz a püspökre, kezeit a szívére teszi és mosolyog. Ezt mondja:
Jézus: “És ha már Drágakövekről beszélünk, beszéljünk a Kis Kavicsról (Little Pebble látnokra gondol, akinek a neve kis kavicsot jelent). Kérlek, (Jézus hangja rekedtebb lesz) ne felejtkezzetek el róla, mert ez a szeretett lélek – az én Kis Kavicsom csak küzd, küzd és küzd. Bizony mondom, az utókor meg fogja látni, hogy mindent vissza fog kapni, ami hozzá tartozott, sőt még többet is kap. Ő az én Ábrahámom; az Én Munkám.”
(Akkor az Úr elmondott egy Titkot)
Jézus: Elmondom neked titkos szenvedésemet, amiről kevesen tudnak – mert mindent meg szeretnék osztani veled és elmondani neked, mert te az Enyém vagy, és Én a tiéd vagyok. Komolyodjunk el és ünnepeljünk és adjunk hálát együtt: te Hozzám imádkozol, Én pedig az Atyához imádkozom és az Atya megáldja a Földet.
Miközben korbácsoltak, a testem súlyosan agonizált. Mária jelen volt a Korbácsolásnál. Minden ütést hallott. Az egyik ok, amiért némán viseltem a csapásokat, az volt, hogy kíméljem – már amúgy is teljesen összetört – Édesanyámat. Mert minden egyes ütés olyan volt számára, mintha ő maga kapta volna őket. Egy bizonyos ütés során, azért, hogy csendben maradjak – hogy ne kiáltsak fel – a Nyelvemet jóformán ketté haraptam. A szám tele volt vérrel, ebből tudtam, hogy ezt történt. Szétharaptam a fogaimat is, és több fogamat elvesztettem így a korbácsolás során, csak hogy képes legyek néma maradni.
És mit használ neked, hogy ezt megtudtad? Együttérzően megsirathatod a szenvedésemet, és Én megköszönöm neked, és szeretlek érte. Ám bármilyen nagy volt ez a sérülés és a fájdalom: nem éreztem – mert a korbácsolás, és a megelőző verések és sérülések miatti fájdalom annyival elviselhetetlenebb volt. Mégis tudtam, hogy kettéharaptam a Nyelvemet, mert a Szám megtelt vérrel.
Így aztán kérlek, gondolj erre, amikor olyan valakiről beszélsz, akit nem kedvelsz, vagy aki bosszant és rá akarsz szólni – helyette inkább válaszd a hallgatás böjtjét. Ne hagyd, hogy a büszkeséged legyőzzön. Őrizd meg ezt a képet magadban a szétharapott nyelvű, néma Jézusról. A nagy gyötrelemben a Nyelvemet részben lenyeltem. Nagy mennyiségű vért is nyeltem, mert a vérzés nem állt el. Tudod mit jelent ez? Mindegyikőtök, aki küzd a Keresztnek egy forgácsával – emlékezzen a Számra; emlékezzen a Nyelvemre; Emlékezzetek egy Anyára, aki mindezt hallotta és látta. Emlékezz ránk, és talán … (Az Úr gyönyörű mosollyal az arcán bólintott) Te sem válsz olyan gyorsan harapóssá.
Könnyű kritizálni; könnyű kritikusnak lenni, és ezekben a kisebb ítélkezésekben – amik olyanok, amilyenek – idézd fel magadban vérrel teli Számat; a Némaságomat, mert neked – mindannyiótoknak -, akik arra vagytok teremtve, hogy Nagy Szentek legyetek, meg kell tanulnotok hallgatni. Vannak idők, persze, amikor beszélni kell, és amikor ki kell javítani valamit, szeretetből. Szeretetből javítgatsz, vagy javítasz, mert okos vagy? Ezt a megkülönböztetést ajánlom nektek, és elárulom, hogy az egyik legnagyobb dolog, amit Little Pebble Értem tesz – az, hogy csendben van. Én tudom, hogy ő sokak szemében kérdéses, mégsem magyarázza magát, továbbra is mély csendben marad.”
Az Egyház feltámadása Isten Kezében van. Tudd ezt, amikor látod az Anyaszentegyházat egyre lejjebb és lejjebb zuhanni – minden egyes süllyedéssel a mi Húsvétunk közeledik. Én népem, légy telve reménységgel; lelkesedéssel! Emeld fel a tekinteted a Mennyre, Jézusod cselekszik most.”
(Jézus kitárva karját felnéz az Égre)
Jézus: “Tekints fel az Égre és bízz Istenben – aki Atya, Fiú és Szentlélek – az Istenanyával, a Szentek kórusával, akik a Megújult Földön voltak, vannak és lesznek – mindannyian közösen imádkozunk. Ünnepeljük a Nagyböjtöt. Ne rombold le. Mossátok meg az arcotokat, és töltekezzetek be örömmel. Kiáltsatok – igen! Szenvedni Jézussal – igen, akarom! Mert mindegyikőtöket látom a Kereszttel és a Kereszt alatt Anyámmal és Velem, de ez az út csak negyven napot tart. Rövid idő, amikor az egész Egyház egyesül a szenvedésben.
Mondom nektek, az Egyház minden Időszaka egyetlen egy Szent életében, és az élete egy olyan embernek, aki tanulja, hogyan legyen Szent. Megáldalak és szeretlek titeket, azokat is, akik ma ezt még nem tudják megtenni, mindannyiótokat. Hagyjátok, hogy Világosságom világítson ki ebből a katedrálisból minden otthonba, mindannyiótok családjába.
Ne aggódjatok, mind az Én Kezemben vagytok. Legyetek békében, tekintsetek az elkövetkezendőkre és örüljetek! Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”
(Az Úr ismét a Püspökre néz)
Jézus: “Nagy meglepetések várnak rátok! Szeretlek mindannyiótokat!”

http://metropolita.hu/2018/03/jezus-eddig-ismeretlen-titkos-szenvedese/