Ne tüntessük már fel ezeket az aljas rohadékokat ma született báránykáknak. Az ilyenek társadalmi veszélyessége felmérhetetlen, még akkor is, ha ezt a mai, végóráit élő, abnormális európai jog nem is tekinti annak, hanem az aberrált magatartásformákat preferálja, védi. Ezenkívül, s ez itt a lényeg, a világ isteni, hierarchikus rendjéből űztek gúnyt (még ha ez az egalitárius-liberális felfogás szerint a 18. század óta értelmezhetetlen is, számomra pedig a "felvilágosodásban" gyökerező liberális ún. világmagyarázat értelmezhetetlen). S még egyszer: én azt állítottam, mi a fenét csodálkoznak, értetlenkednek most sokan, amikor mindez eleve kódolva volt, hiszen az iszlám még őrzi a maga tradicionális rendjét, ellentétben a nyugati civilizációval. S lassan írom: ez most nem tetszés kérdése, hanem egzakt történelmi, szociológiai tény.
Teljesen egyértelmű volt, hogy ezek legyilkolása előbb vagy utóbb be fog következni. Ha valaki rendszeresen nyílegyenesen fullgázzal belehajt a pirosba, előbb-vagy utóbb beledöglik. Vulgárisabban: aki kurvának áll, ne csodálkozzon, ha azután megdugják. Nos, ezeket most szimbolikus, átvitt értelemben jól megdugták. Én meg nem sajnálom egyiket sem, ez pedig az én szuverén jogom, ha úgy tetszik, még a nagy LIBERÁLIS felfogás szerint is.

Összegezve:

1. Valóban a közellenség kategóriájába tartoznak.
2.Nem élvezkedtem (az más kategória), pusztán tényeket közöltem.
3. A keresztény értékrend alapos félremagyarázása, miszerint a közellenségnek vagy a hit ellenségeinek is meg kellene bocsátani, s a buksijukat simogatni illene.
4. Amit ma "művészetnek", "kultúrának" kiáltanak ki, sok esetben annyira sátáni, destruktív és mételyező, hogy valóban halált érdemel a kiötlőjük, akár egy pedofil vagy nemi erőszaktevő (persze, a mai európai jogrend szerint kap néhány évet, hogy utána ott folytassa, ahol abbahagyta).
5. Ceterum censeo, azt kapták, ami várható volt, s amit véleményem szerint meg is érdemeltek. Ez sem oly bonyolult.

Tisztelettel: Lipusz Zsolt