Eközben a fàtima egyházmegye... A Kegyelem temploma, egy templom templom, igaz, de ami belül történik, ...

Schneider püspök a készülő pán-amazóniai szinódusról, a nős papokról, és a női oltárszolgákról

Athanasius Schneider püspök egy új interjúban beszélt a 2019-ben tartandó pán-amazóniai szinódus nemrég kiadott munkadokumentumáról. Az interjúban a püspök elutasította a nős férfiak pappá szentelésének ötletét.

Schneider püspök amellett érvelt, hogy a papi önmegtartóztatás része az Egyház azon hagyományának, amely az apostoli időkig nyúlik vissza. A nők szerepéről szólva a püspök attól tart, hogy az Egyház hamarosan azt a Németországban jelenleg is létező modellt fogja követni, hogy női lelkipásztori kisegítők tartanak prédikációkat és igeliturgiát a templomokban.

A püspök egy 30 perces videóinterjúban beszélt minderről, amelyet a Gloria.tv online katolikus televízió készített vele június 10-én, Csehországban. Az interjúban a kazahsztáni Astana segédpüspöke több témát is érint, beszél többek között a hagyományos latin miserítus fontosságáról, Ferenc pápa Amoris Laetitia apostoli buzdításának súlyos következményeiről, és az Egyházban kialakult megosztottságról.

Kapcsolódó cikkeink:

- A készülő pán-amazóniai szinódus hozza majd el a papi cölibátus végét?

- Sarah bíboros: A nős férfiak pappá szentelése "szakítás az apostoli hagyománnyal"

A 2019-ben megrendezendő pán-amazóniai szinódus június 8-án kiadott munkadokumentuma (Instrumentum Laboris) kapcsán Schneider püspök a nős férfiak pappá szentelésének, valamint a nők erőltetett oltárszolgálatának kérdéseit is érintette.

Schneider püspök szerint a készülő szinódus munkadokumentuma a nős férfiak pappá szentelésének engedélyezését készíti elő a pán-amazóniai régióban. Ugyanakkor a püspök úgy gondolja, hogy a helyi engedélyezéssel ez az innováció hamarosan az egész világon elterjedne. A püspök szerint ezzel "a cölibátus de facto eltörlésre kerül". "Azonnal beláthatjuk ezt" - teszi hozzá, azt állítva, hogy csak egy gyerek nem értené, hogy a pán-amazóniai régióban egy ilyen kivételes engedélynek ez lenne a mélyebb következménye.

A német származású püspök szerint az eféle nős papok "valójában az Egyház megszakítatlan hagyománya ellen vannak".

Papként önmegtartóztatásban élni az apostoli hagyományig nyúlik vissza, ez nem pusztán egyházi törvény.

- tette hozzá Schneider püspök. A püspök álláspontja itt egybecseng Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusának álláspontjával. Mint Schneider püspök ugyanakkor emlékeztetett rá, már Szent Ágoston is világossá tette ezt, ahogy a Karthágói Zsinat is. A papi önmegtartóztatást már a negyedik században ismerték, mint olyan hagyományt, ami az apostoli időkig nyúlik vissza. A papi cölibátus gyakorlata ekkor még olyan életformát jelentett, amit nős és nőtlen papok egyformán gyakoroltak: a szentelést követően minden pap önmegtartóztatásban élt, függetlenül attól, hogy nős volt-e, vagy sem.

Ahogy Schneider püspök emlékeztetett, az Egyház történetében minden pápa kitartott amellett, hogy a papoknak és püspököknek önmegtartóztatásban kell élnie. A pápák kitartottak emellett minden visszaélés és támadás ellenére is, akkor is, amikor a papi cölibátust európai uralkodók támadták. Schneider püspök azt is kifejtette, hogy amikor a keleti egyházak a 7. században szakítottak a papi önmegtartóztatás hagyományával, "a Szentszék ezt sohasem fogadta el".

A keleti rítusú katolikus egyházak gyakorlatáról, hogy ők papnak szentelnek nős férfiakat is, Schneider püspök azt mondta: "ez olyan engedmény volt, amit azok az ortodox egyházak kaptak meg, akik vissza kívántak térni a katolikus egyházba". Ezek az egyházak engedélyt kaptak arra, hogy "fenntartsák a közel 1000 éven át létezett gyakorlatukat". A római katolikus egyháznak azonban "sohasem szabadna ezt feladnia", mivel egy ilyen változás az egyházfegyelemben "az apostoli hagyomány ellen lenne", ami "dominószerű hatással járna".

Schneider püspök attól tart, hogy ha a pán-amazóniai régió engedélyt kap arra, hogy nős férfiakat pappá szenteljen (az önmegtartóztatás hagyományos kötelezettsége nélkül), úgy ezt "más püspökök és püspöki konferenciák is előállnának, és más régiókban is alkalmazni kívánnák".

A papi önmegtartóztatás rövid időn belül megszűnne. Ennek pedig nem szabadna megtörténnie.

"Azt remélem, hogy az isteni gondviselés ezt nem fogja megengedni." - teszi hozzá a püspök.

Schneider püspök hasonló megjegyzéseket tett annak lehetőségéről, hogy a pán-amazóniai szinódus valamiféle női oltárszolgálati formát fog javasolni a régió számára. "A felszentelés lehetetlen." - szögezi le a püspök. Ehelyett úgy gondolja, hogy a régió a női lelkipásztori kisegítők egy modelljét igyekszik megvalósítani majd, ami Németországban püspöki áldással létezik már. A német egyházban a női kisegítők mostanra már homíliákat tartanak, igeliturgiákat vezetnek, és az Oltáriszentséget is kiszolgáltatják. "Mindent csinálnak, a szentmise kánonját kivéve." - hangsúlyozza a püspök. - "Ez már most is létezik!" Mint mondja, a német katolikusok már évtizedek óta láthatnak az egyházukban albát viselő nőket az oltárnál, liturgikus cselekményeket vezetve.

Schneider püspök szerint ezért a német példát a pán-amazóniai régió is könnyedén követheti. "Reménykedek és imádkozom, hogy a mi drága Urunk isteni gondviselése nem fogja ezt megengedni." A püspök szerint őriznünk és védelmeznünk kell a férfiak oltárszolgálatát, "mint igazgyöngyöt, amit Jézus adott nekünk".

A püspök ugyanakkor örömteli hangon emlékezteti a híveket az Egyház jelenlegi válsága kapcsán, hogy "ahol elhatalmasodik a bűn, ott túlárad a kegyelem". Ahol ilyen nagy a sötétség, "ott még inkább felragyog a fény, a kegyelem". Mint mondja, ezt ő maga is látja az utazásai során, amikor a hitet őrző katolikus közösségekkel találkozik. "Látom a Szentlelket működni szerte a világban, sok kis közösségben, sok fiatal családban, a fiatalokban, sok szeminaristában és papban, akik élik a hitet." A püspök szerint ezek a katolikusok erkölcsös életet igyekeznek élni, és példaként tudnak szolgálni mások számára.

Schneider püspök szerint ugyanakkor azok, akik ma hatalommal bírnak az Egyházban - "az egyházi nómenklatúra", ahogy ő nevezi -, át vannak itatva "a világ szellemével, a naturalizmus szellemével, és hiányzik belőlük a természetfeletti hit." Mint mondja, lehet, hogy egyházi hivatalt viselnek, lehet, hogy "hatalmuk van a kicsinyek és tiszták felett, még arra is, hogy elnyomják őket", és lehet, hogy övék "az adminisztráció, a pénz, az elismertség, a médiatámogatás, és a közrajongás hatalma"; "De miénk a hit!" - szögezi le a püspök.

"A tiétek a hatalom, de a miénk a hit." - Schneider püspök szerint ez az, amit egy egyszerű hívő is megmondhat azoknak az egyházi tisztségviselőknek, akik hűtlenné válnak a hithez. "Ezért mi gazdagabbak és hatalmasabbak vagyunk." - teszi hozzá a püspök.

Schneider püspök szerint a Szentlélek "tavasz készít elő az Egyházban".

A tájat még mindig hó fedi, de már láthatjuk az olvadás foltjait, amik a tavasz jövetelét hirdeti. Ezek pedig mindazok a csoportok, akiknek nincs hatalmuk, akiket elnyomnak, de akiknek hatalma van Isten előtt.

Zárásképpen a püspök azt mondja: "Isten Anyja pedig a mi anyánk, az Egyház anyja, ő a karjaiban tart minket. Ő pedig minden eretnekség legyőzője."

http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/06/20/schneider_puspok_a_keszulo_pan-amazoniai_szinodusrol_a_nos_papokrol_es_a_noi_oltarszolgakrol

Schönborn bíboros: Bevezethető a női diakonátus

A bécsi Christoph Schönborn bíboros határozottan kiállt a nők diakónussá szentelése mellett - írja a német püspöki konferencia híroldala, a katholisch.de.

"Az első néhány században voltak diakonisszák, és ezt újra be lehetne vezetni." - nyilatkozta a bíboros hétfő este az OE24 televíziócsatornán. A bíboros szerint éppen ezért jelenleg is folynak a tárgyalások a női diakonátus bevezetéséről az Egyházban.

Schönborn bíboros a nyilatkozatában kizárta annak gyakorlati lehetőségét, hogy az Egyházban nőket szentelnének pappá. Mint mondta, női papok sohasem léteztek az Egyházban, ezért "ez túlságosan mély szakítás lenne a kétezer éves hagyománnyal, és Ferenc pápa szintén azt mondta, hogy ez nem várható".

Egy húsvétvasárnap megjelent interjújában a bíboros amellett érvelt, hogy a nők pappá szentelhetőségének kérdéséről az Egyház egy egyetemes zsinata kell, hogy döntsön, mivel ez olyan kérdés, amiben "egy pápa egyedül nem dönthet".

Ismeretes azonban, hogy II. János Pál tévedhetetlen tanításként erősítette meg a nők pappá szentelésének lehetetlenségét. Az Egyháznak ezt a tanítását nemrég a Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria érsek is megerősítette, kimondva, hogy a nők pappá szentelésének lehetetlensége az Egyház végérvényes és megkérdőjelezhetetlen tanítása.

A női diakonátus kérdésének vizsgálatára Ferenc pápa 2016-ban bizottságot hozott létre, amely jelenleg is dolgozik. A Hittani Kongregáció akkori prefektusa, Gerhard Müller bíboros következetesen állította, hogy az Egyházban lehetetlen a - felszentelt szolgálatként sohasem létezett - női diakónusságot bevezetni, ezért a bizottság csupán a diakonisszák történelmi intézményét vizsgálja.

A volt prefektusnak nem sokkal később Arturo Sosa, a jezsuita rend generálisa mondott ellen, aki azt nyilatkozta, hogy a vizsgálóbizottság létrehozásával Ferenc pápa "kinyitotta az ajtót" a (felszentelt) női diakónusok előtt.

Müller bíboros állításainak ellentmond az a tény is, hogy a diakonisszák történelmi intézményét egy hasonló egyházi bizottság megvizsgálta már: 5 éves elemzőmunkájuk eredményét 2002-ben, egy hivatalos vatikáni dokumentumban közölték. Az akkori vizsgálóbizottságnak maga Schönborn bíboros is tagja volt. Nem világos tehát, hogy e történelmi kérdésben a most munkálkodó bizottság mi újat tudna mondani.

http://www.depositum.hu/noipap.html