2013. december 14., szombat

Időzített sátánista provokáció


Vörös festékkel locsolták le Szentendrén, Izbég városrészen található feszületet. A Szent András plébánia felügyelete alá tartozó emlékhely sátánista meggyalázása időzített provokáció volt, hiszen Advent második hetében járunk. Elképzelhető, hogy a hanuka "ünnepén" felállított, köztérre kirakott vasrudak megrongálására érkezett válasznak lehet minősíteni. Őszintén reméljük, hogy a rendőrség nagy erővel veti rá magát az ügyre és kellő apparátussal kezdenek nyomozni. Csak remélni tudjuk azt is, hogy nem titkosítják majd 80-90 évre a nyomozás eredményeit.
Dunai István

Erősödik a homoszexuális propaganda Németországban

Az Európában elszaporodó buziellenes atrocitásokra hivatkozva komoly médiapropagandába kezdett a homofóbia ellen a GQ nevű szennymagazin. Véleményük szerint Európában - főleg természetesen Oroszországban, ahol törvényt is hoztak a buzik ellen - tombol a homofóbia. A világ számos országát felsorolták, ahol (szerintük) nincsenek kellőképpen tolerálva a szerencsétlen védenceik. Európából még mint különösen homofób országot Oroszországon kívül, kiemelték Magyarországot és Szerbiát. Továbbá, szerintük a homofób megnyilvánulások rossz színben tüntetik majd fel a jövő évi téli olimpiát is. Ennek megfelelően a fent említett médium országszerte közlekedési eszközökön, köztereken jelentet meg plakátokat, melyeken csókolózó férfiakat láthat az utca embere. A képen látható alanyok hivatalosan nem homoszexuálisok, csak "felvállalták" a szegény, szerencsétlen, elesett buzikkal a közösséget. Ismert színészekről, sportolókról, zenészekről van szó. Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy a reklámsorozatban szereplők valamennyien férfiak, nők nem szerepelnek a képeken.
Hídfő.net | Erősödik a homoszexuális propaganda NémetországbanHerbert Grönemeyer és August Diehl. Egyikük egy ismert zenész, a másikuk színész Németországban. Mindenkit besoroznak és megvesznek, csak hogy a szodómiát népszerűsítsék.
Németországban jelenleg a nemzeti megnyilvánulás legcsekélyebb formáját is brutális büntetéssel torolják meg, Európában itt a legerősebb a holokausztvallás, ám ez nem volt elegendő, most egy másik vallást kreálnak. Az agymosott többség pedig "ha nem értek vele egyet nem nézek oda" alapon viselkedik. Megteheti, hiszen a pénztárcájával befogják a száját. Ha a német nép nem méri fel, hogy mi történik vele, egyenes az útjuk a történelem süllyesztőjébe.
A témában érdemes elolvasni korábbi elemző írásunkat is.
Dévai István

Bergoglio személyes hitvallása 44 évvel ezelőtt

14. Bergogliot 1969. december 13-án, 4 nappal 33. születésnapja előtt szentelte pappá Cordoba érseke, Msgr. Ramón José Castellano. Néhány nappal felszentelése előtt a 33 éves Bergoglio megfogalmazott egy személyes hitvallást.
„Confessio”-ját Stefania Falasca újságírónő hozta nyilvánosságra, aki 1988-tól 2012-ig a katolikus magazin, a 30Giorni szerkesztője volt. Azóta többek között az olasz püspöki konferencia hivatalos lapjánál, az Avvenire-nél dolgozik. Falascát Bergoglio már megválasztásának estéjén 22 órakor felhívta telefonon. Ő és férje, aki évekig Buenos Airesben élt, nagyon közeli barátságban van Bergoglioval.
Pénteken, december 13-án Falasca az Avvenire-ben nyilvánosságra hozta Bergoglio 1969-es confessioját. Ferenc már évekkel ezelőtt átadta neki ennek kézírásos másolatát.
A confessio „Bergoglio atya személyes, 1969-ben, nagy spirituális intenzitás pillanatában, röviddel a pappá szentelése előtt leírt vallomása. Amikor férjemnek és nekem átadta ennek kézírásos másolatát, azt mondta, hogy ezt ma úgy, mint akkor aláírja”, írta Falasca. Hitvallásában Bergoglio atya megemlíti paptársát, a jezsuita Duarte atyát, akinél 1969. szeptember 21-én gyónt meg.
A „hitvallás” már 2010-ben megjelent Argentínában egy könyvben, melyet Sergio Rubin és Francesca Ambrogetti írt (A jezsuita. Beszélgetések Jorge Bergoglio SJ bíborossal).


Jorge Mario Bergoglio SJ személyes hitvallása, 1969.
Akarok hinni az Atyaistenben, aki fiaként szeret engem, és Jézusban, az Úrban, aki lelkét az életembe öntötte, hogy megnevettessen és így engem az örökélet birodalmába vezessen.
Hiszek a történetemben, melyet átjárt Isten szeretetének tekintete, és engem a tavaszi napon, szeptember 21-én [déli félteke!] találkozáshoz vezetett, hogy meghívjon engem, hogy kövessem.
Hiszek a fájdalmamban, mely meddő az egoizmus miatt, amelybe menekítem magam.
Hiszek lelkem elégtelenségében, mely elnyelni igyekszik, anélkül, hogy adna … anélkül, hogy adna.
Hiszem, hogy a többiek jók, és hogy nekem őket félelem nélkül szeretnem kell, és anélkül, hogy valaha elárulnám őket, hogy magamnak ezzel biztonságot keressek.
Hiszek a szerzetesi életben.
Hiszem, hogy sokat akarok szeretni.
Hiszek a mindennapi, égető halálban, melytől menekülök, ami azonban mosolyog rám és arra hív meg, hogy elfogadjam.
Hiszek Isten türelmében, elfogadva, jó, mint egy nyári éjszaka.
Hiszem, hogy apám a mennyben az Úrnál van.
Hiszem, hogy Duarte atya is ott az én papságomért közbenjár.
Hiszek Máriában, anyámban, aki szeret engem, és soha nem fog elhagyni. És várom minden nap meglepetését, melyben a szeretet, az erő, az árulás és a bűn megmutatkoznak, melyek engem ama csodálatos arccal való végső találkozáshoz fognak vezetni, amitől én, nem tudom, hogyan, állandóan menekülök, amit azonban megismerni és szeretni akarok.
Amen.


[No komment – mindenki alkosson maga véleményt, a szövegről is, meg arról az „alázatosságról” is, amivel ezt az abszolút személyes – és mind tartalma, mind együgyűsége miatt szégyellnivaló – szöveget, a legalázatosabb Bergoglio terjesztette. Mindenki ír gyerekkorában verseket, de ezeket a többség felnőtt korában elégeti, mert retteg, nehogy mások kezébe kerüljenek.]

(forrás: www.katholisches.info – 2013.december 14.))

Egy jó döntés - ha megvalósul

Az Igazságügyi Minisztérium január 1-étől szabályozná a kiskorúak által elérhető internetes felületeket. A szolgáltatóknak kötelező lesz olyan ingyenes programokat biztosítani, amelyek segítségével megakadályozható, hogy a kiskorúak elérjék a veszélyes tartalmakat - mondta az InfoRádiónak a tárca államtitkára. Hozzátette, szeptembertől a törvényi szabályozásnak megfelelően minden köznevelési intézményben kötelező lesz a szűrő szoftverek feltelepítése a számítógépekre.
A játékszoftverek esetében kötelező lesz a 18 éven aluliaknak nem ajánlott tartalom feltűntetése. Ez különösen az agresszív és néha szexuális tartalmú szoftverekre vonatkozik, ezeket a gyermekek eddig korlátozás nélkül használhatták. A megvásárlást egyelőre nem szeretnék korhatárhoz kötni, mert a játékokat javarészt a szülők veszik meg. Ha azonban látványosan megnő a fiatalkorú vásárlók száma, akkor nem zárható ki ennek a szabályozásnak a bevezetése sem - tette hozzá Balatoni Mónika.
Az államtitkár kiemelte: a szabályozással a szülők figyelmét is szeretnék felhívni arra, hogy mennyire fontos a tudatos internetezésre való nevelés, hiszen napjainkban a fiatalkorúak nagy része - akár már 6 éves korban is - naponta több órát tölt a világhálón.
A minisztérium "Az internet nem felejt" című projektje a középiskolások figyelmét hívja fel a felelős internet használatra. Különböző felmérések szerint minden harmadik gyereket zaklattak már kortársai a közösségi oldalakon legalább egyszer. Ez a jelenség nem csak Magyarországon mutat növekvő tendenciát, hanem egy világszerte ismert probléma. Hazánkban már az igazságszolgáltatás látókörébe is kerültek olyan feljelentések, ahol fiatalkorúak egymást zaklatták, zsarolták az interneten - mutatott rá Balatoni Mónika.
Emellett a program arra is koncentrál, hogy a fiatalok hányszor osztottak meg olyan adatokat, fényképeket a világgal az interneten, amelyek más emberekkel szemben adatvédelmi szempontból jogsértők. "A legfontosabb, hogy tudják, az internetre feltöltött tartalmak egy életre megmaradnak" - figyelmeztetett Balatoni Mónika, társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
(inforadio)

Karácsonyi történet

Vastag hótakaró borította már a várost. A várost, ahol kezdő tanárként dolgoztam. Fiatal tanárként ebben a budaőrsi iskolában nem mindig sikerült megrendszabályoznom a sok vásott nebulót. A második osztályos gyerekek inkább játszani akarnak, mint tanulni. De most minden kisgyermek csillogó szemekkel, átszellemülten várta a karácsonyt, az ajándékosztást és persze a téli szünetet. Emiatt igen jól viselkedtek, én pedig örültem, hogy nem kell szigorú fellépéseket foganatosítanom.
A szünet véget ért, az első tanítási napon nagy nyüzsgés volt az osztályteremben. Osztályfőnök lévén, kicsit könnyedebb napot engedélyeztem.
- Gyerekek! Most mindenki mesélje el szépen, mit kapott karácsonyra! - mondtam. Sorra jöttek a történetek, biciklikről, elektromos szánkókról, márkás ruhákról, számítógépes játékokról, Spanyolországban eltöltött karácsonyról. Kelemen Istvánka következett a sorban, tudtam róla, hogy szülei szegények, ő pedig egyenességével, tanulmányi eredményeivel az osztály előtt járt. Nem tagadom, mikor ezeket a sorokat írom, ennyi év után is könnyben áll a szemem, ha arra a gyönyörű, karácsonyi történetre gondolok, arra az elragadó, gyermeki őszinteségre. Elmesélte, hogy karácsonykor a szüleivel elutaznak a nagyszülőkhöz, egy kis, Nógrád megyei faluba és ott töltik az ünnepeket. Még élnek a dédszülei és együtt mentek el betlehemezni. Nagy téli kucsmát húznak a fejére, ami csúszkál ide-oda, de mit számít ez az apróság, miközben ő a felnőttekkel betlehemezhet. Feldíszíti a jászolt, ami mindig ámulatba ejti. Karácsony előtt a nagyszülők disznót vágtak és ott is segíthetett az előkészületeknél és a munkálatokban. Egyedül töltött kolbászt és hurkát. A jókedvű felnőttek történetein pedig együtt kacagott unokatestvéreivel. A karácsonyfát közösen díszítették fel és az egész család együtt ment az éjféli misére. Csengőszó ad jelet, ha be lehet menni a nagyszobába, ahová a Jézuska az ajándékokat viszi. A fa alatt ő is megtalálta az ajándékát, egy kis szánkót és egy meleg kiskabátot. Dédmamája arról a karácsonyról mesélt, amikor ő volt kicsi és háború volt. Egy pisszenést sem hallattak a gyerekek, úgy figyeltek. A közös vacsora után, annyi szeletre vágtak egy szem almát, ahány tagú a család. Ez az összetartozást szimbolizálja.
Az új szánkó csak úgy viharzott másnap, a kert mögött lévő domboldalon, a boldog gyereksereg pedig élvezte a téli hócsatát. Elmondta, ő azért várja a karácsonyt, mert akkor együtt van az egész család és ő is segít, amiben csak tud. Mire végighallgattam ezt a szép karácsonyi vallomást, alig tudtam visszafogni magam, hogy megöleljem. Sokat tanulok a gyerekektől, kitől ezt, kitől azt, de Kelemen Istvánka karácsonyi története örökre itt maradt a szívemben. Aztán másik iskolába kerültem, majd ismét egy újabba, teltek az évek és ha az osztállyal karácsonyra készülünk, úgy mesélem el Kelemen Istvánka történetét, hogy mindenkit ámulatba ejt. Adott nekem egy szép ajándékot, egy olyan történetet, ami már hiányzott ebből az anyagiassá torzult világból. Nekünk adta az ő történetét, mindenkinek, aki végighallgatta. Amikor elmesélem a családi asztalnál, a kisfiunk, aki már négy éves lesz figyel, mintha értené Kelemen Istvánka történetét, miközben háromfelé vágjuk az almát. Karácsony napján. Mert az ilyen történetek Szent Karácsony idején születnek.
Füleki Krisztián