Az elmúlt időszakban olvasgattam Michael Hesemanntól a Fatima titkai című opust, hogy felszívjam magam Fatima témájában, ha már pápai konszekrálásra készültünk. (vajon milyen felajánló imát mondhatott XVI. Benedek csendes kolostori magányában?). Bár korábban olvastam már a művet, most mégis az újdonság erejével hatott, hogy a szerző összefüggésbe hozza Fatimát a Szent Malakiás ír püspöknek tulajdonított, pápákról szóló jövendöléseivel. E manőver során megjegyzi egy lábjegyzetben, hogy a prófécia 16. századi első nyomtatott kiadásában az első mondat után van egy pont. Kíváncsivá tett, ezért megnéztem, és tényleg: ott a pont.

 

Érdekes, hogy a fordításoknál ezt nem szokták figyelembe venni, így ez az állítólagos jövendölés általában így hangzik:

A Szent Római Egyház utolsó („extrema” – legrosszabbnak is fordítható) üldöztetése idején a II. Péter, a római fog uralkodni, aki a juhait sok szorongatás közepette fogja legeltetni, ezt követően a hét dombra épült város leromboltatik, és a rettegett Bíró megítéli a népét. Vége.

Ha viszont figyelembe vesszük a pontot, és az eredeti nyomtatvány tördelését, így fordítható a szöveg:

„Olajfa dicsősége. A Szent Római Egyház legrosszabb üldöztetésben lesz. II. Péter, a római (következik), aki a juhait sok szorongatás közepette fogja legeltetni, ezt követően a hét dombra épült város leromboltatik, és a rettegett Bíró megítéli a népét. Vége.”

Ebben az esetben az Olajfa dicsősége utáni mondat egy közbeékelődő megjegyzés a pápák felsorolásában. Az értelmezésére három lehetőség is adódik:

  1. ez az előző pápa (Gloria Olivae – XVI. Benedek) időszakának jellemzése
  2. az őt közvetlenül követő II. Péter, a római uralkodásának jellemzése
  3. a két pápa közötti időszak, amely legrosszabb üldözésként önálló említést érdemelt a pápák sorában.

Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha autentikus próféciáról lenne szó?

A Gloria Olivae (Olajfa dicsősége) sorrendben XVI. Benedekre vonatkozna, de sokan nehezen tudták összefüggésbe hozni XVI. Benedeket ezzel a jellemzéssel, mert miért éppen olajfa? és miért az olajfa dicsősége? Fékezhetetlen agyvelejűként tennék azért egy próbát az értelmezésre, ha már gondolatkísérlet…

A Gloria Olivae az az olajfa, amelynek előképe a galamb által Noénak visszahozott olajfaág. A dicsőséges jel, amely megmutatta, hogy az özönvízen hánykolódó hajó (Egyház) partot érhet az ígéret szerint: ez a jel tehát a megújulásnak, az Istenhez való visszatérésnek valós reménye a zsinati és istentiszteleti zűrzavar után. Az olajfa nem más, mint a minden korok szentmiséje, amelynek jogaiba való visszahelyezése volt XVI. Benedek pápaságának legfontosabb tette. És mivel ez szentmise a dicsőség visszaadása Istennek, dicsőséges maga az olajfa is. Ez a tett az olajfa szimbolikájához hozzátartozó béke és bőség ígérete is a hitben és hivatásokban -erre láthatjuk a példákat a régi rítusú misére rátaláló családok nagy számában és a belőlük származó nagy számú hivatásban is.

XVI. Benedek „hivatalos” pápaságának nem volt jellemzője a Gloria Olivae után következő mondat által jelzett „legrosszabb” üldözés, még ha nem is volt a média által táplált hisztérikus kampányok miatt egy sétagalopp. Ezért aligha vonatkozhatna az ő pápaságára ez a mondat – tehát marad a második vagy harmadik verzió.

Ha például a harmadik verzió lenne igaz, akkor vagy nincs pápa ebben az időszakban, vagy van pápa, csak nem adja a szokásos szimbolikus jellemzést róla, vagy éppen az üldözés révén jellemzi őt. Ebben az esetben ő maga is lehetne az üldöző. Ez ugyanis megmagyarázná, hogy miért ez a legrosszabb üldözés: ez nem csak kívülről történne, hanem belülről is, így nem pusztán intenzitásában különbözne a korábbiaktól.

Milyen lehet a legrosszabb üldözés? Talán olyan, amikor nem csak külső ellenségek pusztítják az Egyházat, hanem legfőképpen azok, akiknek feladata a nyáj vezetése, legeltetése és védelme lenne. Ez az az állapot, amelyről Izajás próféta szól, amikor az Úr és szőlője között kellett igazságot tenni, mert az szőlőfürt helyett vadszőlőt termett? (Iz 5,4). Mi is volt akkor a szőlő büntetése? (Na, de Famulus! Isten nem büntet, ezt minden modern teológus tudja…)

Eltávolítom sövényét, hadd pusztítsák el; lerombolom kerítését, hadd tapossák össze. Pusztává teszem: nem metszik meg többé, és nem kapálják, fölveri a tövis és a tüske; és megparancsolom a felhőknek, hogy esőt ne hullassanak rá.” (Iz 5, 5-6)

Nem így néz ki Isten népe most? A pásztorok nem pásztorok többé, eltávolították a sövényt és lerombolták a kerítést, pusztává lett a szőlő, amit senki sem metsz és kapál, felveri a tövis és tüske, mert tele van az egyedül valóságosnak tartott evilághoz ragaszkodással és tévtanítással, nincs hivatás, elapadt a kegyelem.

Ha elfogadnánk ennek igazságát, mit gondolhatnánk a kilátásainkról a szigorúan csak hipotetikusan igaznak feltételezett prófécia alapján?

Vagy most van az Egyház legszélsőségesebb (másként fordítva utolsó) üldözése, és utána jön még majd II. Péter, aki nagy szorongatás (de immár nem a legnagyobb üldöztetés) közepette legelteti nyáját, vagy most uralkodik II. Péter, és a már az utolsó üldözés zajlik. Az üldözés tűnik biztosnak…

Az valamiért nehezen hihető, hogy Franciscusban tisztelhetnénk II. Pétert, a rómait, mert ugyan valóban sokszor hivatkozik magára Róma püspökeként, de hogy ő a juhait legeltetné?! Ő vagy nem legeltet, vagy nem mi vagyunk a juhai, vagy teljesen félreértjük a legeltetés fogalmát, és nem fogjuk fel az éheztetésben és zsarnokságban megnyilvánuló pasztoráció dialektikus szépségét.

Márpedig a Gloria Olivae után vagy Franciscus következik II. Péterként, vagy ő az üldöző.

És ebben van azért némi vigasztalás, nem? Mert ha ez igaz, akkor lesz még egy pápa, aki legeltetni fogja juhait. Még akkor is, ha ez nagy szorongattatás közepette történik majd. Mekkora vigasz lehet egy igaz pásztor!

„Szeretteim, ne lepődjetek meg azokon a perzselő szorongatásokon, amelyek megpróbáltatásul érnek benneteket, mintha valami hallatlan dolog esett volna veletek. Inkább örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben (…) Itt az ideje ugyanis, hogy megkezdődjék az ítélet Isten házán. Ha pedig rajtunk kezdődik, mi lesz a vége azoknak, akik nem hisznek Isten evangéliumának.” (1Pét 4, 12-13; 17)

Egzaltált gondolatok, ugye? Már-már apokaliptikus publicisztika…

„Vége.”

https://invocabo.wordpress.com/2022/04/02/a-megtalalt-irasjel-vigasztalasa/

Aki ismeri Isten munkálkodásait és felismeri a hangját, az könnyen párhuzamot, hasonlóságot, vagy akár egyezőséget is felfedezhet a 2000 évvel ezelőtti és a mostani idők között. Hiszen:
"Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt." (Préd 1,9)
Jézus első eljövetelekor Pétert nevezte ki az első pápának. Ekkor Jézus is és Péter is testben voltak jelen. A második eljövetel előtt Isten Szent Malakiás által adott próféciája szerint II. Péter fogja irányítani az Egyházat. Itt kell felemelni a fejünket és nem földi módon gondolkodnunk:
Jézus 2. eljövetele előtt (ami nem testben lesz) a Getszemáni kertből elfutott földi Péter (XVI. Benedek) helyett a II. Péter (nem testben) vezeti jelenleg is az Egyházat, tehát Szent Péter teszi ezt jelenleg a Mennyből. Az I. és a II. Péter ugyanaz kell hogy legyen, mert a kezdet és a vég is ugyanaz: Isten. Nem lehet több földi pápa XVI. Benedek után és főleg nem lehet az az Egyház üldözője. Emlékezzünk csak vissza 2000 évet!
Hol volt az igaz Egyház vezetője akkor, amikor Jézust kivégezték?
Hol van most a Római Katolikus Egyház vezetője éppen, amikor az Egyházat kivégzik?
Hát nem ugyanott?
Hát nem Kajafás, a hamis főpap végeztette ki az igazi Főpapot 2000 éve, amíg az igazi pápa bujkált?
Hat nem a hamis főpap (a Hamis Próféta) végezteti ki az Egyházat most, amíg az igazi pápa bujkál?

A fő probléma nem az a katolikusokkal, hogy a megismert igazságok ellen tusakodnak, hanem az, hogy meg sem akarják ismerni az igazságokat!

A Katolikus Egyház Katekizmusa (675-677) világosan nyilatkozik az Egyházon belüli vallási megtévesztésről. Ezért ez a legrosszabb üldöztetés, mert belülről teszik ravasz módon azok, akikben az emberek bíznak.

Isten jóságos atyai szeretete azonban nem engedi meg, hogy találgatnunk kelljen és tudatlanságból rossz útra tévedjünk, hiszen:

"Valóban, az Isten, az Úr nem tesz semmit anélkül, hogy szándékát el ne árulná szolgáinak, a prófétáknak. Ki ne félne, ha ordít az oroszlán? Ki ne jövendölne, ha szól az Úr, az Isten?" (Ám 3,7-8)

Ez az idő amelyben most vagyunk, az emberiség üdvtörténelmének egyik legjelentősebb ideje. Ez sokan kezdik már érezni.

Ha Isten nem tesz SEMMIT anélkül, hogy azt a prófétán keresztül kinyilatkoztatná, akkor jelen időnk legfontosabb kérdése az kell hogy legyen, hogy akkor ki ez a próféta, akin keresztül figyelmeztet minket Isten?!

A Szentírásban Malakiás könyve 3. fejezet 1-5:

"Nézzétek, elküldöm hírnökömet, hogy elkészítse előttem az utat. Hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek, és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok. Lám, már jön is! – mondja a Seregek Ura. De ki fogja tudni elviselni jövetele napját? És ki maradhat állva, amikor megjelenik? Mert olyan, mint az olvasztók tüze és a ványolók lúgja. Leül, mint az ezüstolvasztó és -tisztító mester. Megtisztítja Lévi fiait, megfinomítja őket, mint az aranyat és az ezüstöt, hogy méltóképpen mutassák be az áldozatot az Úrnak. Júda és Jeruzsálem áldozata tetszeni fog akkor az Úrnak, éppúgy, mint a régmúlt időkben, mint az első években. Elmegyek hozzátok és ítéletet tartok. Gyors tanú leszek a jósok, a házasságtörők, az esküszegők és azok ellen, akik elnyomják a napszámost, az özvegyet és az árvát, és semmibe veszik az idegenek jogát – tőlem pedig nem félnek – mondja a Seregek Ura."

Ugye nem gondolja senki, aki ismeri a Szentírást, hogy ez Jézus első eljövetelére vonatkozik?

Napnál is világosabb, hogy a másodszor visszatérő Ítélőbíróról van szó: Jézus Krisztusról.
Akkor ki lehet az a hírnök, akit Isten a második eljövetel előtt elküld, hogy előkészítse előtte az utat?
Csak nem egy próféta?
Csak nem a Próféta?

Isten már mindent elénk tárt, nem kell találgatnunk.

A kérdés az, hogy élünk vele, vagy továbbra is káromolják a Szentlelket azok, akik ellene beszélnek és azt az ördögtől valónak mondják?!

Na de nem pont ez történ 2000 éve is?

Laudetur Jesus Christus!

etcumspiritutuo