XVI. Benedek pápasága egész ideje alatt nagy
hangsúlyt helyezett az Egyház társadalmi tanítására, ezen belül is a
teremtett világ védelmére, amelybe nem csupán a környezettel szembeni
felelősségteljes viselkedést, hanem az etikus társadalmi és politikai
berendezkedést is beleértette.
A
„zöld pápa”, ahogy esetenként az olasz lapok XVI. Benedeket nevezték,
trónra lépésétől kezdve különös elkötelezettséget mutatott az ökológia
iránt. Még II. János Pálnál is gyakrabban foglalkozott ezzel a
kérdéssel, aki pedig Assisi Szent Ferencet 1979-ben az ökológia
védőszentjének rangjára emelte.
Harmadik
enciklikájában, a 2009-es Caritas in veritatéban XVI. Benedek
hangsúlyozza: „Az Egyház felelősséget visel a teremtésért, és ezt a
felelősséget nyilvánosan is érvényre kell juttatnia. Ha pedig ezt teszi,
nem csak a földet, a vizet, a levegőt kell védelmeznie, amelyek mind
hozzátartoznak a teremtés adományához. Az embert kell védelmeznie
mindenekelőtt, saját önpusztítása ellenében.”
Ebben
az írásában a pápa egybegyűjtötte észrevételeit és javaslatait az
Egyház társadalmi tanításának minden területén: globalizáció,
demográfiai változások, gazdasági fejlődés, az állam szerepe, nemzetközi
szervezetek, kultúra, elvándorlás, környezet, technikai fejlődés. Ezek a
témák azonban már négy évvel korábbi, Deus caritas est című, első enciklikájában is megjelentek: itt a pápa az igazságosság és a szeretet közötti kapcsolatot hangsúlyozta.
XVI. Benedek ugyanis sohasem szűnt meg felhívni a figyelmet a szeretet központi szerepére. 2012. november 11-i De caritate ministranda
(A szeretet szolgálatáról) című motu propriójában is erről írt: a
katolikus karitatív szervezetek, a püspökök és a „Cor Unum” Pápai Tanács
közötti kapcsolatról szólva emlékeztetett, hogy Isten igéjének
hirdetése és a szentségek ünneplése mellett a szeretet szolgálata
alkotja az Egyház legfontosabb feladatát.
Mathias
Nebel, a genfi székhelyű Caritas in veritate Alapítvány elnöke szerint a
pápa „a szeretetet a társadalmi kapcsolatok alapjaként határozta meg.
(...) Korábban a szeretet a társadalmi tanítás célját jelentette, XVI.
Benedek azonban e tanítás alapelvévé tette azt.” Ezen kívül a szeretet
fogalmát összekapcsolta az igazságéval, és ezáltal Mathias Nebel szerint
azt mondta ki, hogy a szeretet első számú feltétele, hogy elismerjük a
valóságot olyannak, amilyen.
Mindebből XVI.
Benedek számára az következik, hogy nem csupán az számít, hogyan bánik
az ember a környezetével, hanem az is, hogyan tekint benne saját magára.
VI. Pál szellemi örököseként XVI. Benedek a Caritas in veritatéban több
mint ötven helyen idéz elődje Populorum progressio című
enciklikájából. De a VI. Pál által használt „népek fejlődésével” szemben
XVI. Benedek inkább a „teljes emberi fejlődés”, illetve a „humán
ökológia” fogalmát használja. Ezek a kifejezések nem csak az
enciklikában jelennek meg több helyen, hanem XVI. Benedeknek a
diplomáciai testület tagjaihoz intézett, 2010. januári beszédében,
illetve a 2011-es németországi látogatása során elmondott szavaiban is:
„Az embernek is van ugyanis természete, amit tiszteletben kell tartania,
és amit nem manipulálhat tetszése szerint. Az ember nem egy saját maga
alkotta szabadság...”
XVI. Benedek törődött a
világ sorsával, ennek megfelelően figyelmet fordított a gazdaságra is. A
globalizációval együtt járó egyensúlyvesztés különösen nyugtalanította.
Többször is ostorozta a zabolátlanná vált kapitalizmust, melyet csak az
egyre nagyobb profit hajhászása érdekel. Alig három évvel a gazdasági
válság 2008-as megjelenése után a pápa elítélte a pénzügyi világ
praktikáit, nevezetesen azoknak a hitelkonstrukcióknak a széleskörű
terjesztését, melyek „határtalan spekulációkra adnak lehetőséget”. A
pápa szemében ezek az ügyletek „világméretű társadalmi igazságossági
problémát” vetettek fel, mellyel szemben XVI. Benedek az
érdeknélküliség, a nagylelkűség, és a bizalom fontosságát hangsúlyozta,
melyeket elengedhetetlennek tartott a gazdaság egészséges működéséhez.
A
pápa rendszeresen intézett szolidaritási felhívást a bevándorlók
érdekében is, és azt kérte, hogy az emberek ne csak imádkozzanak, hanem
tegyenek is értük. „Emberek millióit érinti az elvándorlás jelensége, de
itt nem a számokról van szó. Hanem férfiakról, nőkről és gyerekekről,
idősekről és fiatalokról, akik olyan helyet keresnek, ahol békében
élhetnek” – mondta XVI. Benedek 2012. január 15-én a Szent Péter téren.
Két
évvel korábban, 2012. augusztus 22-én pedig, vasárnapi Úrangyala
imádságában, a pápa burkoltan bírálta a romák Franciaországból való
kiutasítását. XVI. Benedek arra szólította fel a misén összegyűlt
franciákat, hogy „fogadják el az emberek természetes különbözőségét,
ahogy Jézus is egybehívott mindenféle nemzetiségű és nyelvű embereket”.
La Croix/Magyar Kurír
XVI. Benedek visszaköltözik a Vatikánba
XVI. Benedek nyugalmazott pápa május elsején költözhet vissza a Vatikánba Castel Gandolfóból, ahol február 28-i lemondása óta tartózkodott - jelentette az olasz sajtó.
|
A Corriere della Sera
napilap pénteki száma arról írt, hogy a nyugalmazott pápa a jövő héten,
valószínűleg május elsején vagy az "ehhez közeli napokban" visszatér a
pápai államba. Így értesült a Vatican Insider hírportál is.
XVI.
Benedeknek a Vatikánba való visszatérését az teszi lehetővé, hogy véget
ért a vatikáni falakon belül található Mater Ecclesiae kolostor
helyreállítása.
Februári
lemondásakor a német pápa döntött úgy, hogy ennek a kolostornak az
egyik szárnyába vonul vissza, a kolostorban klauzúrában élő nővérektől
elkülönített épületrészbe. A 450 négyzetméteres szárnyban kápolna,
könyvtár, konyha, orvosi rendelő is van és zöldségkert is tartozik hozzá
citrom- és narancsfákkal.
XVI. Benedekkel a személyi titkára, a háztartását vezető világi nővérek
is visszatérnek Castel Gandolfóból a Vatikánba. A Corriere úgy tudja,
hogy a pápa fivére, Georg Ratzinger is a vatikáni kolostorba költözik.
Amikor a nyugalmazott pápa ismét a Vatikán lakója lesz, pár száz
méteres távolságra lesz utódjától, Ferenc pápától, aki megválasztása óta
a Szent Márta-házban lakik és még nem költözött be az apostoli
palotákban levő pápai lakosztályba.