Amikor a
Roncalli-Montini-zsinat végrehajtotta a liturgikus-rubrikás
„tarvágást”, akkor ezt azért sikerült megtenniük, mert ez a lépés az
addig elvégzett „egyelésekkel” már elő volt készítve. Ilyen előkészítés
volt az az 1960-ban elrendelt újítás, mely Nagyboldogasszony oktáváját
eltörölte a breviáriumban. [Tudtommal az 1962-es misszáléból, amit az
új-konzervatívok Lefebvre után használnak, már minden vigíliát –
Nagyszombat és december 24-i vigília kivételével – és nyolcadot
töröltek.]
Miért volt ez rossz döntés?
Mert ennek a reformnak újfent a
breviárium lett az áldozata, aminek pedig az lenne a feladata, hogy a
szerzeteseket táplálja. A nyolcad alatt ugyanis a zsolozsmában a
második nocturnus olvasmányai a vonatkozó ünnep teológiai tartalmát
mélyítik el. Honnan lehetne különben egy ünnep mélységeit felfogni, ha
nem annak tartalmát nem meditálják át?
Ezen kívül az ilyen
rubrika-reform mindig szakítást jelent a múlttal, mert ettől kezdve
másképp imádkoznak, mint az előző generációk, következésképpen
kevesebbet is tudnak, mint azok.
Ars orandi – ars credendi, „az
imádkozásban való jártasság egyenlő a hitben való jártassággal,
miközben az ars orandi elsősorban ars legendi – azaz „jártasság az
olvasásban”, hiszen a zsolozsma imáit olvassák a szerzetesek.
[Szerk. megj.: „…a liturgikus-rubrikás
tarvágást … azért sikerült megtenniük, mert ez az addig elvégzett
egyelésekkel már elő volt készítve” – ez tartalmilag ugyanazt jelenti,
mint ez a profán megjegyzés a
nemrég feltett cikkben:
„Bergoglio és csapata azt próbálja ki, hogy mit tudnak még lenyomni a
konzervatívok torkán.” Vagyis a rombolás taktikája évtizedek
(évszázadok?) óta nem változott: először aprónak tűnő változtatgatások,
aztán egyre merészebbek, végül az egész „tarvágása”.
E folyamatban
Bergoglio a napokban egy különösen nagy lépést fog megtenni: Ha létezik
ebben a pillanatban ország a világon, ahova egy valóban katolikus
főpap a lábát nem tehetné be hivatalosan, ahol egy katolikus
„világcsalád-találkozót” tilos lenne megtartani (ha egyáltalán szükség
van ilyen „fesztiválokra”?), akkor az a mai Írország. Ami valamikor
Európa legkatolikusabb országának számított, és amelynek most egy
homoszexuális „házasságban” élő miniszterelnöke van, és ahol a nép
éppen most szavazta meg az abortusz engedélyezését. Nos, Bergoglio és
tsa. itt fogják ünnepelve eltölteni a következő hetet, benne
Nagyboldogasszony nyolcadát, ráadásul úgy, hogy a szodomista
miniszterelnök bejelentette, hogy a látogatást arra fogja felhasználni,
hogy elérje Bergoglionál, hogy törölje a bűnök listájáról a
homoszexualitást (miután az égbekiáltó bűnök közül már 1960-ban
törölték), és ahol az egész rendezvény e cél szolgálatába lett állítva, a
megfelelő előadók, résztvevők kiválasztásával. Aki kíváncsi arra, hogy
az ilyenek hogyan néznek ki, azok itt megtekinthetik:
https://www.katholisches.info/2018/08/homophile-manoever-in-der-kirche/
és más weboldalakon is. A leges-legnagyobb tragédia az egészben, hogy
még ez sem elég az új-konzervatívoknak, tradicionalistáknak, magukat a
hit bajnokainak kikiáltóknak ahhoz, hogy végre elhagyják ezt a sátáni
testületet! Persze ezzel maguk is bűnrészesekké válnak, akiket ezért
addig, amíg meg nem szakítják kapcsolatukat ezzel a sátáni szervezettel,
nem lehet felmenteni.]
(forrás:
https://traditionundglauben.wordpress.com/ – 2018. augusztus 16.)
http://www.katolikus-honlap.hu/1801/irreverz2.htm
Pogány szimbólumok hamispróféta liturgikus miseruháin
Hamispróféta miseruhái a közelgő
családok világtalálkozójára egy tripla spirállal lettek díszítve.
Damian McNeice, az eseményen történő szertartások vezetője megerősítette a
WorldMeeting2018.ie
oldalon, hogy a szimbólumokat "kelta hatás ihlette meg". Efféle
spirálok több ősi kövön és emlékművön megtalálhatók Írország
történelmében.
McNeice azt állítja, hogy ezek a kereszténység előtti szimbólumok a szentháromságot képviselik.
Hamispróféta miséjére 4.000 cibóriumot és 200 kelyhet készítettek.
https://gloria.tv/article/fUGX94jduCG663CHxQaFEZdmB