A keresztény nézők több bibliai témájú filmben is csalódtak mostanában, ezt azonban egyetlen jó alkotás is gyorsan feledtetheti.
Ben Hur,
A köpönyeg, Tízparancsolat, Quo Vadis? – Valószínűleg mindenki
emlékszik ezekre a címekre a bibliai filmek aranykorából. 2016-ból
nézve azonban az 50-es évek elérhetetlenül messzinek tűnnek.
Sajnos a
bibliai témákat feldolgozó filmekből gyakran éppen a lényeg hiányzik
és még egy kis jóindulattal sem mondhatók inspiráltnak (pontosabban a
megfelelő lélek által inspiráltnak). A forgatókönyvírók és rendezők
igen szabadon alakítják a forrásanyagokat, hol kihagyva a legfontosabb
részeket, hol bizarr elemekkel tarkítva a történetet.
Idén úgy tűnik, ismét reményekkel telve ülhetünk be a mozikba, mert az Egyesült Államokban ezen a héten bemutatásra kerülő film akár a Ben Hurral is versenyre kelhet.
A Kevin Reynolds rendezésében és Joseph Fiennes főszereplésével készült film a Jézus Krisztus teste utáni vadászat történetét meséli el. Spoiler figyelmeztetés: nem találják meg.
Joseph
Fiennes egy Clavius nevű római tribunust alakít, akit Poncius Pilátus
azzal a feladattal bíz meg, hogy feszítse keresztre a magukat
messiásnak hirdető zsidó bajkeverőket. A probléma csupán annyi, hogy
egyikük tényleg a Messiás.
A
Rómához hű és igazi katona Clavius azonban nem hagyja magát
befolyásolni. Jézus által sem. Amikor századosa a Golgotán állva
kijelenti, hogy „Valóban Isten Fia volt ez!” – Clavius nem fogja vissza
magát.
Megmutatja,
hogy őt más fából faragták. Rajta nem fognak a zsidó babonák.
Legalábbis vasárnap reggelig. Ez az a pillanat ugynais, amikor Clavius
számára elszabadul a pokol.
A sír
üres, az őrök nem beszélnek, Jézus tanítványai pedig azt a hír viszik
szét, hogy Jézus feltámadt. A főpap arra figyelmezteti Claviust, hogy
ha nem vet gátat a feltámadásról keringő híreknek, népfelkelésre
számíthat. Pilátus tehát hátborzongató, CSI stílusú vadászatra küldi,
hogy megtalálja Krisztus testét.
Küldetése során a tribunus olyan dolgokat tapasztal, amik alapjaiban rengetik meg pogány világnézetét.
„Két
egymással összeegyeztethetetlen dolgot láttam,” mondja. „Egy embert,
aki kétségkívül halott volt, és ugyanazt az embert ismét az élők
között.”
A film
hűen követi az Evangéliumok beszámolóit és csodálatos képet fest arról a
hitbeli válságról, amit egy nem hívő tapasztal, amikor szembekerül a
feltámadt Jézussal.
Húsvéthoz
közeledve a film eszünkbe juttatja, hogy a keresztény üzenet saját
kételyeik megkérdőjelezésére kényszeríti a hitet keresőket.
Az üres sír a történelem legmegdöbbentőbb ténye. Egy olyan tény, amit a szkeptikusok két évezrede próbálnak kimagyarázni. Sikertelenül. A bizonyítékok túlságosan erősek, a „Feltámadt” pedig egy jó nyomozóhoz hasonlóan követi ezeket.
Például
Róma képviselőinek és a zsidó vezetőknek minden okuk megvolt arra, hogy
előálljanak a testtel, mégsem voltak rá képesek. Jézus tanítványai
pedig nemhogy semmit sem nyertek volna azzal, ha hazudnak Jézus
feltámadásáról, de mindent elvesztettek volna. Gyávaságuk azonban egy
pillanat alatt elillant és immár igazi lelki hódítókként tettek
bizonyságot arról, hogy a Joseph Fiennes által alakított filmbeli
alakhoz hasonlóan valóban láttak valamit, pontosabban Valakit, aki
alapjaiban változtatta meg életüket és a körülöttük lévő világot.
Joseph
Fiennes szerint a film különleges módon beszél a nézőkhöz, arra
ösztönözve őket, hogy egy nem hívő szemén keresztül nézve vizsgálják
újra a szóban forgó eseményeket.
Reméljük,
hogy a Feltámadt a szilárd bibliai alapú filmek reneszánszát indítja
el, de ami ennél is fontosabb, Clavius-szal együtt szembesíti a nézőket
azzal a kérdéssel, ami a mai napig ellenáll a kétkedők támadásainak:
Ha Jézus meghalt, hol a teste?
Nézzétek meg a filmet és vigyetek magatokkal néhány nem hívő barátot!
Forrás: breakpoint.org
http://idokjelei.hu/2016/02/feltamadt-egy-hitetlen-talalkozasa-az-ures-sirral/
Forrás: breakpoint.org
http://idokjelei.hu/2016/02/feltamadt-egy-hitetlen-talalkozasa-az-ures-sirral/