50 katolikust mészároltak le Nigériában egy szentmisén

 

Szinte megszokottá vált, hogy a nagy keresztény ünnepek világszerte terrortámadások célpontjává válnak.

A közelmúlt egyik legborzasztóbb merénylete ma történt Nigériában, bár a legtöbb nyugati politikus és hírcsatorna honlapjairól és közösségi médiafelületeiről ez nem derül ki, mivel úgy döntöttek, hogy a történet lényegtelen és nem érdemel híradást. Ez annak ellenére van így, hogy a halálos áldozatok száma hasonló a három évvel ezelőtti új-zélandi Christchurch-beli eseményekéhez, nyilvánvalóan a katolikusok lemészárlása egyszerűen kevésbé releváns a nyugati újságírók számára.

A támadás az Owo városában lévő Xavéri Szent Ferenc templomban tartott szentmise alatt történt. A támadók, akik egy muszlim törzs tagjai, motorbicikliken érkezve golyózáporral támadták meg a templomot, kisgyerekeket és nőket gyilkoltak meg. Néhány jelentés szerint robbanások is történtek.

Ondo állam kormányzója, Arakunrin Akeredolu azt mondta:

"Mélységesen elszomorít a mai napon a Szent Ferenc Katolikus Templomban imádkozó ártatlan owoi emberek elleni indokolatlan támadás és gyilkosság. Az aljas és sátáni támadás egy kiszámított támadás Owo Királyság békeszerető népe ellen, akik az évek során viszonylagos békét élveztek."

Alig három hete Deborah Yakubu keresztény diáklányt nigériai muszlim férfiak brutálisan meggyilkolták, mert úgy vélték, hogy nem tisztelte az iszlámot. Halálra kövezték, testét elégették és filmre vették. A legtöbb nyugati média nem volt hajlandó leközölni a történetet, minden valószínűség szerint azért, mert ízig-vérig gyűlölik a keresztényeket.

A helyzet rávilágít arra a tényre, hogy a keresztények messze a legüldözöttebb csoport a világon, Franciaországtól Nigérián át Srí Lankáig mindenhol a szentmisén elkövetett gyilkosságoktól szenvednek. Nem is beszélve a keresztények ellen elkövetett gyújtogatásokról még olyan gazdag országokban is, mint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok.

A keresztényeknek mindig ébernek kell lenniük. Az ellenünk irányuló erőszakos retorika gyorsan átfordulhat ilyen tragédiába, és azokat, akik az egyház eltávolítását követelik a nyugati társadalomból, mindig emlékeztetni kell arra, hogy ez a retorika hová vezet.

Ezen a pünkösdi ünnepen imádkozzunk Krisztusban élő testvéreinkért, akik az első pünkösdhöz hasonlóan vérükkel vetik el az egyház magvait.

50 Catholics Massacred at Pentecost Mass in Nigeria — Catholic Arena

ÁLDOTT PÜNKÖSDI ÜNNEPET KÍVÁNOK!

A SZENTLÉLEK AJÁNDÉKÁÉRT.

Jöjj, ó, Szentlélek Úristen, és áraszd ki szereted, bölcsességed és tudásod ajándékát alázatos lelkemre. Töltsd el engem az Igazság Fényével, hogy meg tudjam különböztetni Isten Igazságát azoktól a hazugságoktól, amelyeket a sátán és az ő angyalai terjesztenek. Segíts nekem, hogy megfogjam a fáklyát, és terjesszem a megtérés lángját mindazoknak, akikkel csak találkozom, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

A Szentlélek a Bibliában.
Az Ószövetségben.

Az Ószövetségben is felfedezhető a Szentlélek nyoma, a zsidók Isten lelkével azonosították:
Ez a lélek az, amely a teremtésben közrejátszik. (1Móz. 1.2)
Amely Isteni erőt ad a választottaknak. (1Sám. 16,13)
És ha akarja, a lelket visszavonja tőlük (Sám. 16,14)
Sámsonra "rászállt a lélek", "rászállt az Úr lelke", fizikai erőt ad. (Bir. 14,6; 15,14)
És ennek a léleknek segítségével prófétál a próféta. (Iz. 61,1)
Az Újszövetségben
Az Újszövetségben Jézusra leszáll a Szentlélek, és ezáltal Isten fia teljesíteni tudja küldetését. „Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: (…) mindannyiunkat egy Lélek itatott át.” (1Kor 12,13)
A Szentlélek ajándékai.
Pál első levele a korinthosziakhoz 12:8-10 alapján a Szentlélek ajándékai (karizmák) a következők:
bölcsességnek beszéde
tudománynak beszéde
hit
gyógyítás ajándékai
csodatévő erőknek munkái
prófétálás
lelkeknek megítélése
nyelvek nemei
nyelvek magyarázása
A Szentlélek teológiai meghatározása.
A kereszténység tanítása szerint a Szentlélek az Isten lelke, a Szentháromság harmadik személye. A Szentháromságban hívő keresztények szerint a Szentlélek „valóságos személy”, bár nem testesült meg, az Atyától és a Fiútól (Jézus Krisztus), származik.
Az Atya és a Fiú azért küldte el a Szentlelket a Földre, hogy az Egyházban Jézus Krisztus személyét felemelje (fölmagasztalja), és minden hívőt elvezessen a Fiúval való személyes közösségre, valóságos Isten ismeretre és imádatra.
A Szentlélek Úr (2Kor 3,17) és Isten (Ap.Csel 5,3-4).
A Biblia szerint a Szentlélek káromlására nincs bűnbocsánat.
„És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, de a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik.” Lukács 12,10
Nagy Szent Vazul (329-379) szerint a Szentlélek ugyanolyan imádatra méltó, mint az Atya és Fiú. Nagy részben neki köszönhetjük, hogy a Konstantinápolyi Zsinat (381-ben) felvette a hitvallásba:
"Hiszünk a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben(...) akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, az Atyát és Fiút! Ő szólt a próféták szavával.."
A katolicizmusban: Szimbólumai.
Víz: Ezékiel látomása; sziklából fakadó víz; Krisztus oldalából fakadó víz. Jézus az iható víz helyett élő vízről beszél, hogy azt adja a híveknek.
Olaj: Mózes olajjal kente fel Áron főpapot, később Isten választottjait is a királyokat
Tűz: Illés próféta Kármel áldozata, és Keresztelő Szent János is jövendölt. (Jézus) majd "Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni". Az apostolok feje felett tűzlángocskák jelentek meg, jelezve megkapták a Szentlélek ajándékát.
Szél: A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Illés találkozása Istennel, Nikodémusnak szóló tanítás
Felhő és fény: Sínai-hegy felhője; zsidó népet vezető felhőoszlop; Jézus színeváltásának felhője
Pecsét: "Jézust az Atya jelölte meg pecsétjével"
Kéz: kézrátétel áldás és gyógyítás
Ujj: Az ördögűzést Jézus "Isten ujjával" végzi
Galamb: Noé galambjának csőrében az olajfaág és Krisztus keresztelkedésekor a felette lebegő galamb.
A Szentlélek
A Katolikus Egyház Katekizmusában:
„Az, akit az Atya a szívünkbe elküldött, Fiának Lelke, [Vö. Gal 4,6.] valóban Isten. Ő, az Atyával és a Fiúval egylényegű, elválaszthatatlan tőlük mind a Szentháromság belső életében, mind az Ő világnak szóló szeretet-ajándékában. De az Egyház hite, mely imádja az elevenítő, egylényegű és elválaszthatatlan Szentháromságot, vallja a személyek megkülönböztetését is. Amikor az Atya Igéjét küldi, a Lelkét is mindig küldi: összekapcsolt küldés ez, melyben a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de elválaszthatatlanok. Krisztus az, aki megjelenik, Ő a láthatatlan Isten látható Képmása, de a Szentlélek az, aki kinyilatkoztatja Őt.”
A Magyar katolikus lexikonban:
„Szentlélek (gör. Pneuma, lat. Spiritus): az Egyház hitében a Szentháromság harmadik személye, aki egylényegű az Atyával és a Fiúval, személyi különbözőségük az egy Isten fogalmát nem bontja meg.”
A Szentlélek ajándékai és gyümölcse
A Szentlélek ajándékai:
A keresztények erkölcsi életét a Szentlélek ajándékai támogatják. Ezek az ajándékok maradandó készségek, amelyek az embert tanulékonnyá teszik, hogy kövesse a Szentlélek indításait.
A Szentlélek hét ajándéka
a bölcsesség,
az értelem,
a jótanács,
a lelki erősség,
a tudomány,
a jámborság
és az istenfélelem.
Teljességükben Krisztushoz, Dávid fiához tartoznak. [Vö. Iz 11,1--2.] Kiegészítik és tökéletessé teszik azok erényei, akik megkapják őket. A híveket tanulékonnyá teszik arra, hogy készségesen engedelmeskedjenek az isteni sugallatoknak.
A Szentlélek gyümölcse:
A Szentlélek gyümölcse az a tökéletesség, amit a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéjét.
Az Egyház hagyománya e tökéletességet tizenkét kifejezéssel írja körül (Gal 5,22--23 a Vulgata szerint):
szeretet
öröm
békesség
türelem
béketűrés
jóság
kedvesség
szelídség
hűség
szerénység
önmegtartóztatás
tisztaság
Szentlélek elleni bűnök.
Tág értelemben kifejezett szembefordulások a Szentlélek megszentelő, bűnöktől visszatartó, azokból kiemelni akaró tevékenységével.
Szoros értelemben a Szentlélek káromlása.
A tágabb értelmezés hat pontban:
Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek:
Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.
Kétségbeesni Isten kegyelme felől.
A megismert igazság ellen tusakodni.
Isten kegyelmét másoktól irigyelni.
Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni
A bűnöket mindhalálig meg nem bánni.
A Szentlélek elleni káromlás:
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Szentlélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha, bűne örökre megmarad”
– Mt 12,32. [Vö. Mk 3,29; Lk 12,10.]
„Isten irgalmasságának nincsenek határai, de aki szándékosan megtagadja, hogy a bűnbánatban elfogadja, az visszautasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget.”
– II. János Pál pápa: Dominum et vivificantem enciklika, 46: AAS 78 (1986) 864–865.
„Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz és az örök kárhozathoz.”
– A Katolikus Egyház Katekizmusa (1864)[14]
Szentlélek a gyakorlatban, katolikus hívő számára
Az élő Isten megnyilvánulásának jele az adott (hívő) személy életében, lásd a fentebbi gyümölcsöket (ajándékokat). A hitbéli fejlődés útján való haladás egyfajta igazolása, és mint ilyen gyakran vágyak célja (Jöjj Szentlélek Úristen népének).
A bérmálás szentségében Istentől kapott hathatós segítség, mely segítség a vigasztalás által jut kifejezésre leginkább a bűntudat pozitív irányba történő előmozdulását segítve.