2012. 07. 07, Szombat
Szent Mihály arkangyal megjelent előttünk az angyalok seregével és így szólt hozzánk: „Engesztelő gyermekeim! Csatlakozzatok seregemhez! A világban nagyon sok gonosz lélek van jelen, élén a Sátánnal. Harcba hívlak titeket! Ne féljetek ettől a harctól, mert semmi bántódásotok nem esik. Ebben a küzdelemben Isten, a mi Teremtő Atyánk adja nekünk az erőt. Ez az erő a szeretetben rejlik. Jézus szeretetből szabadította ki az emberiséget a bűn rabságából. Ti is hasonlóan cselekedtek. Szeretetből feláldozzátok magatokat eltévedt testvéreitekért, hogy üdvözülhessenek. Így méltóvá váltatok arra, hogy a mi oldalunkon harcolhassatok.” Az angyalok kezében fényes kardokat láttam. Szent Mihály: „Fegyverünk Isten kardja. Mi ezzel fogunk harcolni, míg ti az imádsággal. Bízzatok Isten gondviselő erejében, akkor megtapasztalhatjátok az Ő szeretetét és hatalmát, ami minden rossz felett győzedelmeskedik.” Az engesztelők beálltak a seregbe. Szent Mihály vezetett minket úgy, mint Isten kiváló harcosa. Amikor megérkeztünk a csata helyszínére egy olyan város tárult elénk, mely tűzben lángolt. Az ördögök otthon érezték magukat. Az épületekben lévő lakásokat, az utcákat és a templomokat elfoglalták. Szent Mihály arra utasította az angyalokat, hogy szóródjanak szét és vegyék fel a harcot az ellenséggel. Hozzánk pedig így szólt: „Ti engesztelő testvéreim imádkozzatok folyamatosan. Az emberek nagy része a Sátán rabságában él, aki láncra verte őket. Ezeket a láncokat csak úgy tudjuk levágni róluk, ha velünk egységben működtök.” Miután meghallgattuk vezetőnket, kitartóan imádkoztunk és figyeltük az eseményeket. Az angyalok nagy bátorsággal harcoltak. A szenvedő és meggyötört embereket felszabadították, akik a mi segítségünkre vártak. A harc végén a gonosz lelkek veszítettek. A Sátán emberi alakban és fekete ruhában állt velünk szemben. Haragjában így ordított fel: „A győzelem csak az enyém lehet! Terveimet végbe viszem bármilyen áron.” A Sátán megfutamodott. Útja az Egyházba vezetett. Megjelent a két fenevadnak, akik hűen szolgálják őt, és azt mondta nekik: „Tegyétek, amit parancsolok nektek! Uralmam akkor válhat teljessé, ha eltávolítjátok a pápát, aki utamban áll. Az idő rövid. Addig kell mindent kihasználnotok, amíg csak tehetitek.” A Sátán rátekintett a hamis prófétára és így szólt: „Hamarosan tiéd lesz minden hatalom. Így jogodban fog állni, hogy „megújítsd” és a saját képedre formáld az Egyházat. Sokan állnak majd melléd. Te vagy az én legfőbb eszközöm arra, hogy terveimet megvalósítsd.” Utána az Antikrisztusnak a következőket mondta: „Neked pedig olyan hatalmat adok, amire mindig is vágytál. Nagy jeleket művelhetsz, még azt is megteheted, hogy tűz szálljon le az égből az emberek szeme láttára. Te fogod gyakorolni az első fenevad teljes hatalmát. Azt akarom, hogy a jelekkel elcsábítsd nekem a föld minden lakóját. Szolgáidat utasítsd arra, hogy az emberek jobb kezét vagy homlokát megjelöljék. Ezek a bélyegek jelzik, hogy hozzám tartoznak. Jutalmad nagy lesz, ha teljesíted parancsomat!” Majd a két fenevadnak azt mondta: „Bárki ellenetek mer szegülni, azokra nem várhat más, csak a halál.” A két fenevad meghajolt a Sátán előtt és elindultak, hogy végrehajtsák a parancsokat. A pápával épp úgy bántak, mint Jézussal a katonák. Elérték, hogy az emberek elítéljék és mindenben támogatták terveiket. A pápának el kellett hagynia a Vatikánt. Mert oly nagy ellenségeskedést váltottak ki ellene, hogy már azzal fenyegették, hogy megölik, ha nem mond le az Egyház vezetéséről. Jézus: „Gyermekeim, amikor mindez bekövetkezik, Szentlelkem rövid időn belül meglátogatja az emberiséget. Imádkozzatok a pápáért! Mert amíg ő él, addig ti még biztonságban vagytok. Halála után az események felgyorsulnak és minden úgy fog történni, ahogyan Én azt üzentem nektek prófétáimon keresztül.”
2012. 07. 08, Vasárnap
Azon a hegyen voltunk, ahol Jézus a hegyi beszédet tartotta. Nagy tömeg ember akarta látni és hallani Jézust. Az emberek olyanok voltak, mint mi zarándokok. Énekeltek az Úrnak, mély bűnbánatot gyakoroltak és sírva hallgatták végig Jézus tanítását. A betegek gyógyulásra vártak. Jézus lehajolt hozzájuk és hitük láttán meggyógyította őket. Oly nagy szeretetet és mély együttérzést láttunk Jézus tekintetében, mely nagyon megérintette a szívünket. Ezután Jézus oda jött hozzánk is és nagy szeretettel ránk nézett. Mi leborultunk lábai elé és azt mondtuk: „Drága Megváltónk! Nem vagyunk rá méltók, hogy Rád nézhessünk.” Erre Jézus azt felelte: „Gyermekeim, emeljétek fel tekinteteket! Látni akarom arcotokat. Szeretetem mindig változatlanul megmarad irántatok, bárhogyan is éltek. Mert Én egyenlőképpen szeretlek mindnyájatokat kivétel nélkül.”
A Szentháromság hegyén, a keresztúton megjelent fölöttünk a Mennyei Atya. Tenyerében Jézus szentséges szívét tartotta, melyből folyamatosan záporozott ránk az élet vize és drágalátos szent vére. Mindez a mi lelkünk tisztulására vált. A végén már hófehér ruhát viseltünk. Imádkoztunk a pápa szándékára is, és az Úr megadta nekünk a teljes búcsú kegyelmét. Utána Jézus így szólt hozzánk: „Ahogyan most végig jártátok a keresztutat, úgy fogtok célba érni a Mennyországba is. Ha mindvégig kitartotok Mellettem egyenesen üdvözülni fogtok. Hasonlóan, mint Éva asszony, akiben ígéretem beteljesedett.” Jézus oldalán megjelentek őrangyalaink, akik kezükben tartották az élet könyvünket. Jézus arra kérte őket, hogy jegyezzék fel mindnyájunknak ezt a keresztutat, mely felér egy hatalmas jócselekedettel. Mert nagyon sok lelket mentettünk meg vele. Az egység keresztjénél lélekben mindnyájan letérdeltünk. A keresztet egy nagy fény vette körül. Ebből a fényből fénysugarak hatoltak a szívünkbe. A fénysugarakon keresztül pedig a Szentlélek Isten fehér galambként berepült a szívünkbe. A kereszten rajta függött Jézus, aki jobb kezével a szívére mutatott, és azt mondta: „Táplálkozzatok Szentséges Szívem szeretetéből.” A Szűzanya kápolnájában megmutatta nekünk Édesanyánk, hogy a Mennyei Atya elkészítette helyünket Országában. Szűzanya: „Ahogyan Atyám helyet készített nektek a Mennyben, úgy én is helyet készítettem számotokra édesanyai szívemben.”
Engesztelésen a Szentlélek lehívásakor minden zarándok homlokán egy jelet láttam, mégpedig egy keresztet. Ez a kereszt fényes volt. Szentlélek: „Gyermekeim, mindnyájan le vagytok pecsételve a Szentháromság számára. Erről a pecsétről foglak felismerni titeket eljövetelemkor. Őrizzétek lelketek tisztaságát! Mert szent tervem, hogy minél több embert részesíthessek abban a nagy örömben, melyet Atyátok készített nektek.” Jézus fején egy koronát láttam, és azt mondta nekünk: „Gyermekeim, a szeretet királyaként vagyok jelen köztetek. Mert szívetekben nem uralkodik más, csak Én.”
Mária Magdolna
