A
filmmel kapcsolatban elsőként azt kell tudni, hogy egyértelműen a
bukott angyalokat állítja be jófiúként, akiket az emberiség iránt érzett
együttérzésük miatt penderítettek ki a mennyországból, amit mi sem
mutat jobban, minthogy a film szerint ők segítenek Noénak a bárka
építésében, amiért haláluk után mennybe szállnak, de csak miután
megvédték a bárkát a gonosz emberektől.
Darren
Aronofsky, a film köztudottan ateista rendezője azt nyilatkozta, hogy
„az eddigi legkevésbé biblikus filmet” akarta elkészíteni és úgy tűnik,
ez sikerült neki. A Noéban szinte minden pont fordítva van, mint ahogy
azt a Bibliában olvashatjuk. A bukott angyalok nem gonoszok, hanem
egyenesen hősök. Noét pedig nem igaz prédikátornak (I. Mózes 7:1), hanem
pszichopata őrültnek állítja be, aki gyűlöli az emberiséget és kész
megölni születendő unokáját, amennyiben az lány. Azt is sikerült
elérnie, hogy az „Isten” szó egyetlen egyszer sem hangzik el a filmben,
sőt, amikor Noé megpróbálja elmagyarázni családjának, hogy a világ
„teremtése” miként ment végbe, a vásznon a darwini evolúció képeit
láthatja a néző. A filmet körülövező viták azonban úgy tűnik, hogy
leginkább a készítők bevételét növelik. Észak-Amerikában már a bemutató
első hetében 44 millió dollárt hozott a kasszába.
Biztosan
sokan várták a film megjelenését, arra számítva, hogy az remek
lehetőséget kínál majd a világban folyó fontos események megvitatására.
Sajnos azonban a film szinte a felismerhetetlenségig torzítja el az
eredeti történetet és olyan téveszméket ültet a Bibliát nem ismerők
fejébe, amiknek semlegesítése jóval több időt igényel, mint a film
időtartama, tehát több kárt okoz, mint hasznot.
Sajnos
Bibliaismeret hiányában sokan abban a hiszemben állnak fel az előadás
után, hogy Noé igaz történetét látták, ami nem is lehetne távolabb az
igazságtól.
Mielőtt megvizsgáljuk, hogy miként mutatja be a rendező a bukott angyalokat, olvassuk el, hogy pontosan mit ír erről a Biblia:
1 Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön, és leányaik születtek,
2 látták az istenfiak, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek maguknak.
3 Akkor ezt mondta az Úr: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test. Legyen az életkora százhúsz esztendő.
4
Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és
azok gyermekeket szültek nekik – sőt még azután is -, óriások éltek a
földön. Ők azok a vitézkedők/hatalmasok, akik ősidőktől fogva hírnevesek
voltak. (I. Mózes 6:1-4)
Istennek
egyértelműen nem tetszett, hogy a bukott angyaloknak és az emberek
lányainak hibrid utódai születtek. Júdás levelében azt olvashatjuk, hogy
ezeket a bukott angyalokat bilincsben tartja az ítélet napjára:
Azokat
az angyalokat is, akik nem becsülték meg a maguk fejedelemségét, hanem
elhagyták saját lakóhelyüket, örökkévaló bilincsekben és sötétségben
tartja fogva annak a nagy napnak az ítéletére. (Júdás 1:6)
Énok könyvéből,
ami nem része a Bibliának, de éppen Júdás levelében olvashatunk utalást
rá, több részletet is megtudhatunk ezekről a „Virrasztókról”, ahogy ott
nevezik őket:
A
Virrasztók (arámi: עִירִין, iyrin) olyan angyalok, akiket azért küldtek
a földre, hogy figyeljék az emberiséget. Egy idő után vágyakozni
kezdtek az ember leányai után és vezérük, Shemjáza bíztatására, aki
biztos akart lenni abban, hogy nem egyedül viszi véghez ezt a tettet,
csoportosan kiváltak az angyalok közül, hogy az ember lányaival utódokat
nemzzenek és saját gonoszságaikra tanítsák az emberiséget. Ezekből a
frigyekből születtek a Nefilimek, akik rendkívül aljas természetű
óriások voltak és sok gonoszságot követtek el a földön, veszélybe
sodorva az emberiséget. Shemjáza és társai többek között megtanították
az embereknek a harci technikákat, a fegyvergyártás művészetét, az arc
kifestését, a varázslást vagy például, hogy hogyan „üthetnek meg úgy egy
embriót, hogy elvetéljen”. Végül Isten elküldte az özönvizet, hogy
megtisztítsa a földet a Nefilimektől, előtte azonban elküldte hírnökét
Noéhoz, hogy figyelmeztesse, és rajta keresztül megtartsa az emberi
fajt. A Virrasztókat sötétségben és bilincsben tartja fogva az ítéletig.
(Wikipédia összefoglaló)
Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy egy Noéról készült filmben a bukott angyalok egyértelműen a rosszfiúk.
Sajnos rosszul gondolnánk.
Az
Arnofsky féle verzióban ők a jófiúk, akik segítenek Noénak a
bárkakészítésben, ráadásul amolyan kőóriásokként mutatja be őket, akik
ahhoz képest, hogy a kezük egy szikladarab, elég ügyesen bánnak a
szerszámokkal.
A
filmben a bukott angyalok könyörületesebbek, mint a Teremtő, és miután
az emberek iránt mutatott együttérzésük miatt száműzik őket a földről,
Methuséláh megmenti őket tüzes kardjával.
A
forgatókönyv szerint a Virrasztók jóban vannak Methuséláhval, mert
egyszer korábban már megmentette őket, amikor lejöttek, hogy segítsenek
az embernek, akiket a Teremtő kiűzött az Éden kertjéből, amiért
büntetésként a földhöz kötötte és kőlényekké változtatta őket. Az
emberek azonban miután mindent megtanultak tőlük, megpróbálták rabigába
hajtani és megölni őket. Menekülésük közben Methuséláh tüzes kardjával
harcolva segíti őket.
A
film végén a bukott angyalok ítélet helyett a mennyországot kapják
jutalmul, miután életükkel védték a bárkát a vad embercsordákkal
szemben.
A
bukott angyalok Shemjáza vezetésével védik Noét az özönvíz kezdetén
Tubálkain dühöngő seregével szemben, akik a bárkára próbálnak feljutni. A
Virrasztók egymás után esnek el. Az első halála után a Mennyekhez
kiáltva kérik bocsánatukat, ami után kőtestük fénnyé változik, majd
felszáll az égbe. A „feltámadást” látva az egyik kőóriás így kiált fel:
„Visszatér a Teremtőhöz!”
El
lehet képzelni hogyan reagálnak majd a gyerekek a filmre. A Noét
segítő, hősként viselkedő kőóriások lesznek az újdonsült szuperhős
példaképek és sejtelmük sem lesz, hogy valójában kik is ezek a
Virrasztók, illetve, hogy nem mesehősökről, hanem valódi, mégpedig
gonosz lényekről van szó.
Általában
nem érdemes sok időt tölteni a Hollywoodi filmek elemzésével, ez
esetben azonban sok százmillió emberhez jut el egy olyan hamis üzenet,
ami nemcsak a múlt, de a jelen szempontjából is nagyon fontos.
A
bukott angyalok valós lények és tényleg az ember lányai közül vettek
feleségeket maguknak. Utódaik, a Nefilimek szintén valóságosak.
Noé is egy létező személy, akit Jézus példaként állított elénk, arra figyelmeztetve, hogy a visszajövetele körüli idők nagyon hasonlítanak majd az ő napjaira:
Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is.
Mert
amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak,
házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a
bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és
mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.
(Máté 24:37-39)
A
film tehát a Biblia helyett az illuminátus elit ideológiáját követve
próbálja tovább népszerűsíteni azt az ősi hazugságot, hogy Isten vagy
nem létezik vagy gonosz, segítséget pedig inkább a sötét oldaltól
várhatunk.
„Jaj
azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt
állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség; azt
állítják, hogy a keserű édes, és az édes keserű!” – Ézsaiás 5:20
A
filmmel kapcsolatos beszélgetéseink során érdemes feltenni néhány olyan
kérdést, amire az alkotás nem vagy helytelenül válaszol. Például
„Honnan tudta Noé, hogy mit akar tőle Isten?”, „Milyennek mutatja be a
film az emberiséget?”, „Miért küldte Isten az özönvizet?” vagy „Miért
építette Noé a bárkát?” és mutassuk meg mit ír erről a Biblia.
Nem
utolsósorban pedig ne felejtsük el átadni, hogy amiként Noé kegyelmet
talált Isten szemében és a bárka segítségével megmenekült, mi Jézushoz
fordulhatunk a Megváltás bárkájáért.
Forrás:
The Truth Wins
Időkjelei
: Valószínűleg már most sokan elmentek megnézni a bibliai Noéról,
Russel Crowe főszereplésével készült filmet. Mivel a téma nemcsak a
múlt, de a jelen szempontjából is fontos, úgy gondoltuk mindenképpen meg
kell osztanunk néhány alapvető problémát a filmmel kapcsolatban. Mivel
az alkotás nagyon sok ponton tér el a Bibliától, itt most csak a
leglényegesebb, legmegtévesztőbb és a végső időkkel is összefüggő
kérdésre koncentrálunk. Az alábbi linkeken további hasznos elemzések
olvashatók, részletezve a filmmel kapcsolatos egyéb problémákat, az
elsőben magyarul, a másodikban pedig angol nyelven:
bibliaszov.hu,
answersingenesis.org
Torzítások, hazugságok sorozata a "Noé" film
Az
idén mozikba került Noé-film mindennek mondható, csak jónak nem. Mivel a
Tórában leírt özönvíztörténetet a zsidó származású filmkészítőknek
illenék ismerni, azért akár egy jó filmet is várhatnánk, - de ismerve a
filmkészítés, elsősorban a nyugati filmkészítők lelkének bugyrait, eleve
nem számíthatunk semmi jóra.
Érdemes
minden filmet ezzel az alapvető szemlélettel megvizsgálni, nehogy az
ember valamilyen módon elfogadja a ténynek beállított dolgokat, illetve
olyan érzelmi behatást, ami valamilyen banális eredményt válthatna ki
(mint a holokauszt-filmek filoszemitizmusra, hazug részvétre vagy
együttérzésre nevelő, vagy a tudományos-fantasztikus filmek amerikai
típusú demokráciát éltető és tökéletességét hangsúlyozó propagandája).
Az embernek oda kell figyelnie, mert még a végén áldozata lesz a
liberális agymosásnak. Akár viccnek is felfoghatnánk ezt, ha nem lenne
általában a tömegekre ilyen hatékony népbutító eszköz egy-egy produkció,
- és kérem, ne mentegessük őket azzal, hogy ez művészet, hogy nekik
mindent szabad!
Visszatérve
a Noé-filmre: a film az eretnekség miatt a könyvtárak lezárt
részlegeibe száműzött apokrifok benyomását kelti. A filmkészítő valahogy
az alapvető teológiai ismeretek hiányától szenvedve is képes volt
valamilyen torz mítoszt létrehozni, és még a bátorságot is vette hozzá,
hogy ezt mindenféle látványelemekkel mozgókép-sorozattá szerkessze.
Néhány apróság viszont arra hívja fel az ember figyelmét, hogy a
hitelesnek tekintett történettől okkal tértek el az alkotók.
Russel Crowe mint Noé
Nézzünk
néhány részletet. Nincs hangsúlyozva, hogy a vízözön előtti emberek
jelentősen tovább éltek (többszáz évig), és nincs hangsúlyozva Énok
felvétele sem (Isten magához vette). Ellenben kapunk valamilyen
óriás-mítoszt, a földre hullott angyalokról, amelyek a kövek rabságába
estek büntetésként, de aztán valahogy mégis bocsánatot nyernek.
Az
óriások (neflim) szó nem egyértelműen nagy termetű emberre utal. A szó
nagyjából annyira hivatkozik tízméteres emberekre, mint a ma általánosan
használatos "sztár" szó az ég valódi csillagaira. Remélhetőleg pár
évszázad múlva senki sem hiszi majd azt, hogy valamikor a földön valódi
csillagok izzottak... Az óriások szó elsősorban rendkívüli képességű
embereket jelentett (ettől még lehettek kissé magasabbak, mint a vízözön
utáni Góliát), akik viszont a szüleiktől kapható szellemi örökségüket,
képességeiket vesztették el. Káin és Széth nemzetségének összekeveredése
ugyanis a szellemi örökség, a tiszta hit általános visszaszorulását
eredményezte. A hívő embereket a szent iratok több helyen is "Isten
fiainak" nevezik, utalva az ember teremtésére, hogy végső soron Istentől
származunk, az ő akarata hozott létre minket. Az a szellemiség, amit
Isten adott az embereknek, öröklődhet emberről emberre, amennyiben a
nemzedékek vigyáznak a hitükre és megtartják azt, illetve elveszhet, ha
letérnek a hit útjáról. Van viszont egy olyan általánosan elterjedt,
alaposabban megnézve értelmetlen és elfogadhatatlan értelmezés is,
amelyik szerint az óriások az angyalok és az emberek keveredéséből
jöttek létre. Ez viszont így kifejezetten nincs leírva sehol, ezért
fölösleges ilyesmin fantáziálni. A bűnbe esett angyalokat (küldötteket)
az újszövetség viszont említi, mint olyanokat, akik sohasem
szabadulhatnak a sötétség láncaiból, mert az ítéletre vannak fenntartva.
Valami olyan érzése támad az embernek a filmet nézve, hogy Noét
démonok segítik, akik ezután megint angyalok lesznek. No ez megint
olyasmi, amit gyorsan el kell felejteni.
Az
özönvíz előtti nemzetségtáblázatok felsorolásánál Káin és Széth (vagyis
a harmadik gyermeke Ádámnak) nemzetségtáblázatait megfigyelve
láthatjuk, hogy egyrészt Káiné rövidebb, másrészt nincs feltüntetve,
hogy Káin leszármazottai hosszabb ideig éltek volna. Viszont neveik
beszédes nevek, ami utal arra, hogy volt valami szellemi örökség ott is,
egészen Káin bűnének ismétlődéséig - Káin leszármazottja Lámekh (nem
összekeverendő a másik Lámekh-el) ugyanis szintén gyilkossá vált. Itt is
szól Isten: "Ha hétszeres a bosszú Káinért, hetvenhétszeres az
Lámekhért". Miután nyilvánvalóvá válik a Káin-vérvonal teljes kudarca,
Széth és leszármazottai kerülnek előtérbe. Noé pedig "ötszáz esztendős
volt, és nemzette Sémet, Hámot és Jáfetet". Ugyan nincs hangsúlyozva, de
ha ötszáz esztendős korában nemzette mindhármat, valószínűleg ikrek, és
ezzel együtt egykorúak voltak. Erre nem látunk utalást a filmben.
Tubálkáin-ról
tudjuk, hogy valószínűleg ő volt az első kovács, ami a filmben meg is
jelenik. De vajon miért lett belőle király? A húsevéstől való
idegenkedés viszont Noé részéről érthető, mivel a húsfogyasztás nem volt
engedélyezett az ember számára a vízözön előtt.
Érdekes
a földből feltörő víz gondolata. Az még érdekesebb, hogy az amerikai
kreacionalistáknak sem igazán jut eszébe, hogy a víz alatt itt
egyszerűen folyadékot kell érteni. A Földnek, vagyis az égitestnek a
nagy része folyékony, a vékony, megszilárdult kéreg egy hatalmas
folyékony lávaóceánon úszik. Ha arra gondolunk, hogy a mélyből feltörő
folyadékok a felszíni folyadékokkal keverednek hatalmas területeken,
könnyen érthetővé válik, hogy miért esik folyamatosan hónapokig az "eső"
mindenütt. A mélység kútjai tehát vulkánok.
A
film egyik elgondolkodtató üzenete, hogy az emberi tevékenység az
özönvíz előtt is kopárrá és kietlenné tehette a világot. Az eredeti
történetekben viszont a hitetlenség, a bálványimádás, az ölés és az
erőszak van okként megnevezve. "Az ember minden cselekedete szüntelen
csak rossz" - olvashatjuk, Noé viszont "igaz, tökéletes férfi volt a
vele egykorúak közt, Istennel járt Noé". Ki lehetett volna hangsúlyozni
Noé nevének a jelentését a cselekedetein keresztül, ezt viszont nem
látjuk.
Külön
érdekessége a vízözön-történetnek, hogy csak a vízözön elvonulása után
vannak megemlítve az évszakok változásai, mivel azelőtt a teremtett
világ egy nyugalmi állapotban volt, és a tökéletes állapotok a
vízözönnel értek véget. Ezzel együtt véget ért az emberek hosszabb
élettartama is, ezután van megszabva száz húsz évben. Ez igen komoly
büntetés, gondoljunk arra, hogy mi lenne, ha az utánunk következő
generációk csak nyolc-tíz évig élhetnének. Összehasonlításul: Noé
kilencszázötven éves korában hal meg, Ha összeadjuk, hogy ki milyen nagy
kort ért meg, azt a meglepő eredményt is láthatjuk, hogy Sém még élt
Ábrahám idejében.
Összességében
lehetett volna ez egy nagyon jó film is. De nem lett. Azt is
mondhatnánk, hogy a gnosztikus és esszénus (vagy inkább az
illuminátus-sátánista gondolatokra gyanakodjunk?) behatás tetten érhető,
de még az onnan származó gondolatok is elég rosszul és következetesség
nélkül lettek megjelenítve. Látványosnak látványos, de semmiképpen sem
építő szellemi tartalmú, inkább összezavaró jellegű film, nem érdemes
megnézni. Kár érte.
Tamási Attila
