A Noé film bukott angyal „hősei”

A filmmel kapcsolatban elsőként azt kell tudni, hogy egyértelműen a bukott angyalokat állítja be jófiúként, akiket az emberiség iránt érzett együttérzésük miatt penderítettek ki a mennyországból, amit mi sem mutat jobban, minthogy a film szerint ők segítenek Noénak a bárka építésében, amiért haláluk után mennybe szállnak, de csak miután megvédték a bárkát a gonosz emberektől.

Darren Aronofsky, a film köztudottan ateista rendezője azt nyilatkozta, hogy „az eddigi legkevésbé biblikus filmet” akarta elkészíteni és úgy tűnik, ez sikerült neki. A Noéban szinte minden pont fordítva van, mint ahogy azt a Bibliában olvashatjuk. A bukott angyalok nem gonoszok, hanem egyenesen hősök. Noét pedig nem igaz prédikátornak (I. Mózes 7:1), hanem pszichopata őrültnek állítja be, aki gyűlöli az emberiséget és kész megölni születendő unokáját, amennyiben az lány. Azt is sikerült elérnie, hogy az „Isten” szó egyetlen egyszer sem hangzik el a filmben, sőt, amikor Noé megpróbálja elmagyarázni családjának, hogy a világ „teremtése” miként ment végbe, a vásznon a darwini evolúció képeit láthatja a néző. A filmet körülövező viták azonban úgy tűnik, hogy leginkább a készítők bevételét növelik. Észak-Amerikában már a bemutató első hetében 44 millió dollárt hozott a kasszába.

Biztosan sokan várták a film megjelenését, arra számítva, hogy az remek lehetőséget kínál majd a világban folyó fontos események megvitatására. Sajnos azonban a film szinte a felismerhetetlenségig torzítja el az eredeti történetet és olyan téveszméket ültet a Bibliát nem ismerők fejébe, amiknek semlegesítése jóval több időt igényel, mint a film időtartama, tehát több kárt okoz, mint hasznot.

Sajnos Bibliaismeret hiányában sokan abban a hiszemben állnak fel az előadás után, hogy Noé igaz történetét látták, ami nem is lehetne távolabb az igazságtól.

Mielőtt megvizsgáljuk, hogy miként mutatja be a rendező a bukott angyalokat, olvassuk el, hogy pontosan mit ír erről a Biblia:

1 Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön, és leányaik születtek,
2 látták az istenfiak, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek maguknak.
3 Akkor ezt mondta az Úr: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test. Legyen az életkora százhúsz esztendő.
4 Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik – sőt még azután is -, óriások éltek a földön. Ők azok a vitézkedők/hatalmasok, akik ősidőktől fogva hírnevesek voltak. (I. Mózes 6:1-4)

Istennek egyértelműen nem tetszett, hogy a bukott angyaloknak és az emberek lányainak hibrid utódai születtek. Júdás levelében azt olvashatjuk, hogy ezeket a bukott angyalokat bilincsben tartja az ítélet napjára:

Azokat az angyalokat is, akik nem becsülték meg a maguk fejedelemségét, hanem elhagyták saját lakóhelyüket, örökkévaló bilincsekben és sötétségben tartja fogva annak a nagy napnak az ítéletére. (Júdás 1:6)

Énok könyvéből, ami nem része a Bibliának, de éppen Júdás levelében olvashatunk utalást rá, több részletet is megtudhatunk ezekről a „Virrasztókról”, ahogy ott nevezik őket:

A Virrasztók (arámi: עִירִין, iyrin) olyan angyalok, akiket azért küldtek a földre, hogy figyeljék az emberiséget. Egy idő után vágyakozni kezdtek az ember leányai után és vezérük, Shemjáza bíztatására, aki biztos akart lenni abban, hogy nem egyedül viszi véghez ezt a tettet, csoportosan kiváltak az angyalok közül, hogy az ember lányaival utódokat nemzzenek és saját gonoszságaikra tanítsák az emberiséget. Ezekből a frigyekből születtek a Nefilimek, akik rendkívül aljas természetű óriások voltak és sok gonoszságot követtek el a földön, veszélybe sodorva az emberiséget. Shemjáza és társai többek között megtanították az embereknek a harci technikákat, a fegyvergyártás művészetét, az arc kifestését, a varázslást vagy például, hogy hogyan „üthetnek meg úgy egy embriót, hogy elvetéljen”. Végül Isten elküldte az özönvizet, hogy megtisztítsa a földet a Nefilimektől, előtte azonban elküldte hírnökét Noéhoz, hogy figyelmeztesse, és rajta keresztül megtartsa az emberi fajt. A Virrasztókat sötétségben és bilincsben tartja fogva az ítéletig. (Wikipédia összefoglaló)

Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy egy Noéról készült filmben a bukott angyalok egyértelműen a rosszfiúk.

Sajnos rosszul gondolnánk.

Az Arnofsky féle verzióban ők a jófiúk, akik segítenek Noénak a bárkakészítésben, ráadásul amolyan kőóriásokként mutatja be őket, akik ahhoz képest, hogy a kezük egy szikladarab, elég ügyesen bánnak a szerszámokkal.

A filmben a bukott angyalok könyörületesebbek, mint a Teremtő, és miután az emberek iránt mutatott együttérzésük miatt száműzik őket a földről, Methuséláh megmenti őket tüzes kardjával.

A forgatókönyv szerint a Virrasztók jóban vannak Methuséláhval, mert egyszer korábban már megmentette őket, amikor lejöttek, hogy segítsenek az embernek, akiket a Teremtő kiűzött az Éden kertjéből, amiért büntetésként a földhöz kötötte és kőlényekké változtatta őket. Az emberek azonban miután mindent megtanultak tőlük, megpróbálták rabigába hajtani és megölni őket. Menekülésük közben Methuséláh tüzes kardjával harcolva segíti őket.

A film végén a bukott angyalok ítélet helyett a mennyországot kapják jutalmul, miután életükkel védték a bárkát a vad embercsordákkal szemben.

A bukott angyalok Shemjáza vezetésével védik Noét az özönvíz kezdetén Tubálkain dühöngő seregével szemben, akik a bárkára próbálnak feljutni. A Virrasztók egymás után esnek el. Az első halála után a Mennyekhez kiáltva kérik bocsánatukat, ami után kőtestük fénnyé változik, majd felszáll az égbe. A „feltámadást” látva az egyik kőóriás így kiált fel: „Visszatér a Teremtőhöz!”

El lehet képzelni hogyan reagálnak majd a gyerekek a filmre. A Noét segítő, hősként viselkedő kőóriások lesznek az újdonsült szuperhős példaképek és sejtelmük sem lesz, hogy valójában kik is ezek a Virrasztók, illetve, hogy nem mesehősökről, hanem valódi, mégpedig gonosz lényekről van szó.

Általában nem érdemes sok időt tölteni a Hollywoodi filmek elemzésével, ez esetben azonban sok százmillió emberhez jut el egy olyan hamis üzenet, ami nemcsak a múlt, de a jelen szempontjából is nagyon fontos.

A bukott angyalok valós lények és tényleg az ember lányai közül vettek feleségeket maguknak. Utódaik, a Nefilimek szintén valóságosak.

A Nefilimekkel foglalkozó egyéb posztok:
Bukott angyalok
Mi köze lehet a 3000 éves hieroglifáknak a Nefilimekhez?

Noé is egy létező személy, akit Jézus példaként állított elénk, arra figyelmeztetve, hogy a visszajövetele körüli idők nagyon hasonlítanak majd az ő napjaira:

Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is.
Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. (Máté 24:37-39)

A film tehát a Biblia helyett az illuminátus elit ideológiáját követve próbálja tovább népszerűsíteni azt az ősi hazugságot, hogy Isten vagy nem létezik vagy gonosz, segítséget pedig inkább a sötét oldaltól várhatunk.

„Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség; azt állítják, hogy a keserű édes, és az édes keserű!” – Ézsaiás 5:20

A filmmel kapcsolatos beszélgetéseink során érdemes feltenni néhány olyan kérdést, amire az alkotás nem vagy helytelenül válaszol. Például „Honnan tudta Noé, hogy mit akar tőle Isten?”, „Milyennek mutatja be a film az emberiséget?”, „Miért küldte Isten az özönvizet?” vagy „Miért építette Noé a bárkát?” és mutassuk meg mit ír erről a Biblia.

Nem utolsósorban pedig ne felejtsük el átadni, hogy amiként Noé kegyelmet talált Isten szemében és a bárka segítségével megmenekült, mi Jézushoz fordulhatunk a Megváltás bárkájáért.

Forrás: The Truth Wins

Időkjelei : Valószínűleg már most sokan elmentek megnézni a bibliai Noéról, Russel Crowe főszereplésével készült filmet. Mivel a téma nemcsak a múlt, de a jelen szempontjából is fontos, úgy gondoltuk mindenképpen meg kell osztanunk néhány alapvető problémát a filmmel kapcsolatban. Mivel az alkotás nagyon sok ponton tér el a Bibliától, itt most csak a leglényegesebb, legmegtévesztőbb és a végső időkkel is összefüggő kérdésre koncentrálunk. Az alábbi linkeken további hasznos elemzések olvashatók, részletezve a filmmel kapcsolatos egyéb problémákat, az elsőben magyarul, a másodikban pedig angol nyelven:

bibliaszov.hu, answersingenesis.org

Torzítások, hazugságok sorozata a "Noé" film

Az idén mozikba került Noé-film mindennek mondható, csak jónak nem. Mivel a Tórában leírt özönvíztörténetet a zsidó származású filmkészítőknek illenék ismerni, azért akár egy jó filmet is várhatnánk, - de ismerve a filmkészítés, elsősorban a nyugati filmkészítők lelkének bugyrait, eleve nem számíthatunk semmi jóra.

Érdemes minden filmet ezzel az alapvető szemlélettel megvizsgálni, nehogy az ember valamilyen módon elfogadja a ténynek beállított dolgokat, illetve olyan érzelmi behatást, ami valamilyen banális eredményt válthatna ki (mint a holokauszt-filmek filoszemitizmusra, hazug részvétre vagy együttérzésre nevelő, vagy a tudományos-fantasztikus filmek amerikai típusú demokráciát éltető és tökéletességét hangsúlyozó propagandája). Az embernek oda kell figyelnie, mert még a végén áldozata lesz a liberális agymosásnak. Akár viccnek is felfoghatnánk ezt, ha nem lenne általában a tömegekre ilyen hatékony népbutító eszköz egy-egy produkció, - és kérem, ne mentegessük őket azzal, hogy ez művészet, hogy nekik mindent szabad!

Visszatérve a Noé-filmre: a film az eretnekség miatt a könyvtárak lezárt részlegeibe száműzött apokrifok benyomását kelti. A filmkészítő valahogy az alapvető teológiai ismeretek hiányától szenvedve is képes volt valamilyen torz mítoszt létrehozni, és még a bátorságot is vette hozzá, hogy ezt mindenféle látványelemekkel mozgókép-sorozattá szerkessze. Néhány apróság viszont arra hívja fel az ember figyelmét, hogy a hitelesnek tekintett történettől okkal tértek el az alkotók.

Russel Crowe mint Noé

Nézzünk néhány részletet. Nincs hangsúlyozva, hogy a vízözön előtti emberek jelentősen tovább éltek (többszáz évig), és nincs hangsúlyozva Énok felvétele sem (Isten magához vette). Ellenben kapunk valamilyen óriás-mítoszt, a földre hullott angyalokról, amelyek a kövek rabságába estek büntetésként, de aztán valahogy mégis bocsánatot nyernek.

Az óriások (neflim) szó nem egyértelműen nagy termetű emberre utal. A szó nagyjából annyira hivatkozik tízméteres emberekre, mint a ma általánosan használatos "sztár" szó az ég valódi csillagaira. Remélhetőleg pár évszázad múlva senki sem hiszi majd azt, hogy valamikor a földön valódi csillagok izzottak... Az óriások szó elsősorban rendkívüli képességű embereket jelentett (ettől még lehettek kissé magasabbak, mint a vízözön utáni Góliát), akik viszont a szüleiktől kapható szellemi örökségüket, képességeiket vesztették el. Káin és Széth nemzetségének összekeveredése ugyanis a szellemi örökség, a tiszta hit általános visszaszorulását eredményezte. A hívő embereket a szent iratok több helyen is "Isten fiainak" nevezik, utalva az ember teremtésére, hogy végső soron Istentől származunk, az ő akarata hozott létre minket. Az a szellemiség, amit Isten adott az embereknek, öröklődhet emberről emberre, amennyiben a nemzedékek vigyáznak a hitükre és megtartják azt, illetve elveszhet, ha letérnek a hit útjáról. Van viszont egy olyan általánosan elterjedt, alaposabban megnézve értelmetlen és elfogadhatatlan értelmezés is, amelyik szerint az óriások az angyalok és az emberek keveredéséből jöttek létre. Ez viszont így kifejezetten nincs leírva sehol, ezért fölösleges ilyesmin fantáziálni. A bűnbe esett angyalokat (küldötteket) az újszövetség viszont említi, mint olyanokat, akik sohasem szabadulhatnak a sötétség láncaiból, mert az ítéletre vannak fenntartva.  Valami olyan érzése támad az embernek a filmet nézve, hogy Noét démonok segítik, akik ezután megint angyalok lesznek. No ez megint olyasmi, amit gyorsan el kell felejteni. 

Az özönvíz előtti nemzetségtáblázatok felsorolásánál Káin és Széth (vagyis a harmadik gyermeke Ádámnak) nemzetségtáblázatait megfigyelve láthatjuk, hogy egyrészt Káiné rövidebb, másrészt nincs feltüntetve, hogy Káin leszármazottai hosszabb ideig éltek volna. Viszont neveik beszédes nevek, ami utal arra, hogy volt valami szellemi örökség ott is, egészen Káin bűnének ismétlődéséig - Káin leszármazottja Lámekh (nem összekeverendő a másik Lámekh-el) ugyanis szintén gyilkossá vált. Itt is szól Isten: "Ha hétszeres a bosszú Káinért, hetvenhétszeres az Lámekhért". Miután nyilvánvalóvá válik a Káin-vérvonal teljes kudarca, Széth és leszármazottai kerülnek előtérbe. Noé pedig "ötszáz esztendős volt, és nemzette Sémet, Hámot és Jáfetet". Ugyan nincs hangsúlyozva, de ha ötszáz esztendős korában nemzette mindhármat, valószínűleg ikrek, és ezzel együtt egykorúak voltak. Erre nem látunk utalást a filmben.

Tubálkáin-ról tudjuk, hogy valószínűleg ő volt az első kovács, ami a filmben meg is jelenik. De vajon miért lett belőle király? A húsevéstől való idegenkedés viszont Noé részéről érthető, mivel a húsfogyasztás nem volt engedélyezett az ember számára a vízözön előtt. 

Érdekes a földből feltörő víz gondolata. Az még érdekesebb, hogy az amerikai kreacionalistáknak sem igazán jut eszébe, hogy a víz alatt itt egyszerűen folyadékot kell érteni. A Földnek, vagyis az égitestnek a nagy része folyékony, a vékony, megszilárdult kéreg egy hatalmas folyékony lávaóceánon úszik. Ha arra gondolunk, hogy a mélyből feltörő folyadékok a felszíni folyadékokkal keverednek hatalmas területeken, könnyen érthetővé válik, hogy miért esik folyamatosan hónapokig az "eső" mindenütt. A mélység kútjai tehát vulkánok. 

A film egyik elgondolkodtató üzenete, hogy az emberi tevékenység az özönvíz előtt is kopárrá és kietlenné tehette a világot. Az eredeti történetekben viszont a hitetlenség, a bálványimádás, az ölés és az erőszak van okként megnevezve. "Az ember minden cselekedete szüntelen csak rossz" - olvashatjuk, Noé viszont "igaz, tökéletes férfi volt a vele egykorúak közt, Istennel járt Noé". Ki lehetett volna hangsúlyozni Noé nevének a jelentését a cselekedetein keresztül, ezt viszont nem látjuk. 

Külön érdekessége a vízözön-történetnek, hogy csak a vízözön elvonulása után vannak megemlítve az évszakok változásai, mivel azelőtt a teremtett világ egy nyugalmi állapotban volt, és a tökéletes állapotok a vízözönnel értek véget. Ezzel együtt véget ért az emberek hosszabb élettartama is, ezután van megszabva száz húsz évben. Ez igen komoly büntetés, gondoljunk arra, hogy mi lenne, ha az utánunk következő generációk csak nyolc-tíz évig élhetnének. Összehasonlításul: Noé kilencszázötven éves korában hal meg, Ha összeadjuk, hogy ki milyen nagy kort ért meg, azt a meglepő eredményt is láthatjuk, hogy Sém még élt Ábrahám idejében. 

Összességében lehetett volna ez egy nagyon jó film is. De nem lett. Azt is mondhatnánk, hogy a gnosztikus és esszénus (vagy inkább az illuminátus-sátánista gondolatokra gyanakodjunk?) behatás tetten érhető, de még az onnan származó gondolatok is elég rosszul és következetesség nélkül lettek megjelenítve. Látványosnak látványos, de semmiképpen sem építő szellemi tartalmú, inkább összezavaró jellegű film, nem érdemes megnézni. Kár érte.

Tamási Attila