2010. október 27., szerda

Nem csak az a bajunk, hogy nem vagyunk becsületesek, hanem az, hogy nem is vesszük észre, hogy mennyire nem!

Az idő, melyet Isten számunkra enged, drága szent szövet, melyet mindenki a maga módján hímez ki. (A. Fause) Olyan fárasztó, kimerítő fénynek lenni. Türelmesnek lenni a rohanó világban, szeretettel fordulni azok felé is, akik csak ártanak nekünk. Sokszor jó lenne már az Atyával együtt lenni, az ő dicsőségében, közelségében. Ebben a mostani világban, ahol a bűn hatalmas erővel van jelen, sokszor csak a szenvedéseket kell kiállnunk, és nem érzünk semmit Isten jelenlétéből. De Jézus nem azt kérte az Atyától, hogy vegyen ki minket a világból, hanem, hogy őrizzen meg a gonosztól. Feladatunk van még. Nem véletlenül születtünk erre a földre, ebbe a korba s ebbe a környezetbe. Szolgálatunk, küldetésünk van még. Istennek célja, terve van a mi életünkkel. Ha sokszor már feladnánk, elhagynánk e porsátrunkat, s magunkra öltenénk végre megdicsőült testünket, akkor is maradnunk kell, hiszen az Úr Jézus maga könyörög értünk. S ha már egy ilyen közbenjárónk van az Atyánál, miért ne járnánk végig a ránk kimért utat, s miért ne teljesítenénk Isten tervét? Hiszen az ő megváltott gyermekei vagyunk. Hogyne gondoskodna rólunk a mindennapokban, és hogyne adná meg mindennap a szükséges erőt a Sátán elleni harcban? Kelj fel hát, és töltsd be küldetésed! Öltsd fel magadra Isten minden fegyverzetét, és indulj! Úr Jézus! Látod, hogy sokszor mennyire elfáradok, hogy nem látom munkám gyümölcsét, hogy sokszor feleslegesnek érzem szolgálatomat. De tudom, hogy nem hiába vagyok még itt, feladatom van még. Kérlek, mutass utat nekem, hogy meglássam helyemet, küldetésemet, és örömmel teljesítsem azt. Légy közbenjáróm az Atyánál, hogy imáim meghallgatásra találjanak. Ámen.

2010.10.26.

2010. október 26. Kedd
 Reggelinél. Jézus: Drága gyermekem! Én mindig közvetlenül melletted vagyok és vigyázok rád.
A templom felé sétáltam, megkértem Őt, hogy mondjon nekem valamit. Jézus: Drága gyermekem, mindig bízz az én jelenlétemben! Ne kételkedj szavaimban!
Szentáldozás előtt. Jézus: Jöjj, gyermekem, boldogan várlak szentáldozáskor! Nagy szeretettel haltam meg érted a Golgotán! Ne utasíts vissza engem, mert azzal egész golgotai szenvedésemet elutasítod, és semmibe vennéd, amit átéltem érted!
Szentmisén bejött egy nagyon elhanyagolt külsejű, alkoholistának látszó ember. Jézus: Drága gyermekem, én mindenkit szeretettel befogadok a házamba. Legyen bármilyen ember, szegény, koldus vagy gazdag, Engem csak a lelketek érdekel, nem a külső! Az ilyen emberek, akik az alkoholizmus szenvedélyével a gonosz hatalmába kerültek, tudatlanságukban nem tudják, mit cselekszenek. Én ennek ellenére is megbocsátok nekik.
Megkérdeztem a Szűzanyát, milyen ruhában szokott lenni előttem? Szűzanya: Drága gyermekem, mindig hosszú, kék színű ruhában vagyok előtted. Fejemen pedig egy hosszú világoskék színű fátyol van. Gyermekem, elmondom neked, hogy a kék szín a békét és  a szeretetet szimbolizálja. Ha kedves akarsz lenni előttem, akkor szerezz be egy hasonló kendőt, melyet Madarász Éva is viselt. Ezáltal megvallod mindenki előtt, hogy az Én lelki gyermekem vagy. Megkérdeztem a Szűzanyát, hogy hol hordjam a kék kendőt? Szűzanya: Drága gyermekem, egyelőre megengedem, hogy a nyakadban hordjad, körülményeid miatt.
Megkérdeztem M. Évát, hogy tényleg igaz-e, hogy voltak láthatatlan stigmái? Madarász Éva: Drága gyermekem, bár te nem ismertél engem közelről, de megerősítem számodra, hogy igen, voltak stigmáim. Az Úr megajándékozott engem szent sebeivel. Nagyon váratlanul ért, de nagy boldogsággal viseltem, viszont soha nem éreztem magamat rá méltónak. Pio atya,a védőszentem, mindig mellettem volt és szavaival megerősített engem a sok szenvedésben. Gyermekem, mindig légy hálás az Úrnak, mert nagyon kevés választottjának adja védőszentül Pio atyát. Fordulj hozzá gyakran, mert én is így tettem, és hidd el, jól jártam vele.
Megkérdeztem Jézust, hogy Slavko atyához is beszélhetek-e, mivel ő is az én védőszentem lett. Jézus: Igen gyermekem, beszélhetsz hozzá is.
Beszéltem Slavko atyához. Slavko atya: Drága gyermekem, ne félj tőlem, én vagyok Slavko atya. Hidd el, én nem szellem vagyok, hanem egy üdvözült lélek. Az Úr jóságában megengedte, hogy velem is beszélgethess. Elmondom neked, hogy a drága Szűzanya engem jelölt ki számodra, hogy vezesselek. A földön én neki szenteltem az életemet, mindig nagy tisztelője voltam. Megtanítom neked, lelki gyermekem, hogyan kell azon az úton haladni, melyet a Szűzanya mindenki számára kijelölt. Először is nézd égi Édesanyád erényeit: tisztaság, alázatosság, szeretet, Istenre való mély ráhagyatkozás, és még sok erénye felsorolható, hisz a Szűzanya tökéletes földi ember volt, akinek a lelke sugárzott Isten jelenlététől. Törekedj arra, hogy ezeket az erényeket el tudd sajátítani, és ha sikerült, megmutatom számodra a következő lépcsőfokot, mely a Szűzanya felé vezet. Még sok lépcső áll előtted, úgyhogy igyekezz!

http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101026