A Nagyhét és a Húsvét egymás folytatása, csak együtt értelmezhetők.
Miután a
mi Urunk, Jézus Krisztus szenvedésével és halálával befejezte az
emberiség megváltásának a művét, testét a sírba tették, és ott nem
egészen három napig nyugodott. A borzalmas szenvedések után ez valóban
megnyugvás, elnyugodás volt a számára.
Az ő
szent testének a sírba tétele a föld megszentelését is jelentette. A
katolikus temető megszentelt föld, ahol az Úrban elhunytak
megnyugodhatnak, és várhatják azt, hogy bejussanak – feltámadt testük
is bejuthasson – a nyugalomnak abba az országába, amelyről a
nagyszombati zsolozsma olvasmányos imaórájának szentírási olvasmánya
szól: „Törekedjünk tehát rá, hogy bejussunk nyugalmának ebbe az
(országába)"
Jézus
halálával és sírban nyugvásával maga a Föld is belépett
újjászületésének abba az új korszakába, amely a már Izajás prófétánál
is ott szereplő új égben és új földben fog kiteljesedni. Ez az
újjászületés a vajúdásnak, szülési fájdalmaknak még évszázadait
jelenti, de ennek az új földnek a körvonalai napjainkra már egyre
jobban kirajzolódnak.
Milyen
lesz ez az új Föld? Ennek az új égnek és új földnek az ígérete már ott
szerepel Izajás prófétánál: „Mert új eget és új földet teremtek; a
régi feledésbe merül, és eszébe se jut többé senkinek.” (65,17) Erről
részletes leírás szerepel a Jelenések könyvének 21-22. fejezetében.
„Akkor új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld elmúlt,
és a tenger is megszűnt. (Jel 21,1)” Ez Jézus második eljövetele után
fog megvalósulni. Az Apostolok cselekedetiben és a Jelenések könyvében
is úgy olvashatjuk, hogy Jézus a felhőkön fog eljönni. Ha pedig a
felhőkön jön el, ez azt is jelenti, hogy még nincs itt a világ vége,
mert még létezik a föld a maga légkörével. Sok jelenkori próféciában ez
úgy szerepel, hogy Jézus azt a paradicsomot fogja visszaállítani,
amiből Ádám és Éva a bűn miatt kiűzetett.
Az Isten
által a Szentírásnak számos más helyén megígért új paradicsomnak
félreértelmezései is voltak már a történelem folyamán, amelyeket az
egyház mint hamis várakozásokat, elképeléseket, elítélt. Volt egy ilyen
a Középkor és az Újkor határmezsgyéjén És volt egy a közelmúltban,
amely még nem zárult le most sem teljesen.
Ez pedig
a szocialista-marxista földi paradicsom. Számunkra, a szovjet
szocializmust, kommunizmust átélt Kelet-európai országoknak ez már csak
egy rémálom, amely sokunkat megnyomorított. Csak egy kis emlékeztető: a
lényege ennek az volt, hogy a termelőeszközök köztulajdonba vételével,
a szocialista-kommunista proletárforradalommal automatikusan el fog
jönni ez a földi paradicsom. És amikor aztán évtizedek múltán is
váratott magára, akkor próbáltak farigcsálni az elméleten. Mi jól
tudjuk, hogy a földi paradicsom ígérete helyett a szenvedéseknek és a
borzalmaknak milyen áradatát hozta magával ez a 40-50 éves kommunista
uralom.
A
latin-amerikai országokban azonban most is kacérkodnak vele. Ez
nyilvánvalóvá lett Ferenc pápa latin-amerikai útja kapcsán, amelynek
mintegy szimbolikus összefoglalása volt a bolíviai elnök által neki
átnyújtott különös kereszt, ahol Jézus a Sarlóra és kalapácsra van
felfeszítve. Ez a kép azt sugallja, hogy a kereszténységgel
összeházasított marxizmus, a felszabadítás teológia hozza el a földi
paradicsomot az emberiség számára.
A
marxizmust-leninizmust és annak különféle változatait a korábbi pápák
XIII. Leo pápától kezdve egyértelműen elítélték, rámutattak a
szocialista-kommunista eszmék káros voltára – nemcsak a kereszténység,
hanem a civil polgári társadalom szemszögéből is. És kifejtették az
egyház szociális tanítását. A felszabadítás teológiát II. János Pál pápa
Ratzinger bíborossal karöltve, aki akkor a Hittani Kongregáció
prefektusa volt, határozottan elítélte annak teljes filozófiai-teológiai
mélységeiben. Rámutattak arra, hogy keresztény-szocializmus és
marxista felszabadítás teológia fából vaskarika.
Azt
azonban nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az egyházi magas
tisztségviselők körében ez mindenestül lezárt téma lenne. És sajnos a
kommunizmus réme Európát is tovább fenyegeti az orosz birodalom és Kína
közelsége miatt.
Hogy
ezt a két veszedelmet, és a ránk leselkedő egyéb veszedelmeket is
elkerüljük, ahhoz húsvéti hitre, és abból fakadó tisztánlátásra és
hitből fakadó cselekedetekre is szükségünk van. Ezt a húsvéti hitet csak
az ajándékozhatja, közvetítheti számunkra, aki azt elsőként
birtokolta.
A Szűzanya húsvéti hite.
A sírba
tételtől kezdve egy ember volt csak a földön, aki őrizte magában a
feltámadás hitét, és ő a Szűzanya volt. Ennek a húsvéti hitnek az igazi
ápolója és első képviselője a földön a Szűzanya volt.
A
hagyomány úgy tartja, hogy a Szűzanyára való tekintettel rövidítette
meg a Mennyei Atya azokat a napokat, hogy nem három nap lett belőle,
hanem csak "harmadnap", ahogyan azt a Hiszekegyben is valljuk:
„Harmadnapon feltámadott a halottak közül.” Ha úgy lett volna, mint
Jónással, hogy három nap és három éjjel tartózkodott a hal gyomrában,
akkor Jézusnak csak Húsvét hétfőn délután három óra után kellett volna
feltámadnia. De Ő már a 3. sírban töltött nap hajnalán feltámadt.
A
Szentírásban ugyan nem szerepel, de a hagyomány úgy tudja – ezt Szent
II. János Pál pápa is kijelentette – hogy Jézus feltámadása után
elsőként Édesanyjának jelent meg, hogy megvigasztalja Őt, és
megajándékozza a feltámadás örömével. Ő, a Feltámadott boldog anyja tud
megajándékozni minket is a húsvéti hittel. Vagyis azzal a hittel, hogy
most, amikor, Európára, a világra és az egyházra is oly nagy sötétség
borul – minden emberi kilátástalanság ellenére is – közel a húsvét
hajnala. Bár az egyház is a keresztre feszítésének az óráit éli, de
éppen ezért közel van a feltámadás is.
A
Szűzanya egészen szoros együttműködését megváltásban egy sajátos
egybeesés is kiemeli a mostani 2016-os évben. Az idén Gyümölcsoltó
Boldogasszony napja és a Nagypéntek egybeesett. Liturgikusan ugyan
külön ünnepli az egyház, de ez az egybeesés mégis figyelemre méltó.
Jézus földi életének a fogantatása és befejezése egy napra esett ebben
az évben.
Két
személy, az új Ádám és az új Éva igenje kellett a megváltáshoz. A
Szűzanya igenje Gyümölcsoltó Boldogasszony napján: Íme az Úr szolgáló
leánya, legyen nekem a Te igéd szerint. És Jézus igenje Nagypénteken:
„Ha lehetséges, múljék el tőlem e kehely, de mindazonáltal ne az én
akaratom legyen, Atyám, hanem a tiéd.” Ha bármelyikük nemet mond, nincs
megváltás és nem várhatnánk új ég és új Föld elérkezésére sem.
A Föld
már Jézus halálának a pillanatában vajúdni kezdett. Hatalmas égzengés,
villámlás volt, nagy földrengés támadt, minden elsötétedett, a templom
függönye ketté hasadt. A régi befejeződött és valami egészen új
kezdődött.
Ennek az
újnak a kiteljesedéséhez, az új földnek az elérkezéséhez Jézus és
Mária igenje mellett a mi igenünkre is szükség van. Jézus mint a
misztikus test feje megtette, ami tőle telt az emberiség megváltása
érdekében, és a Szűzanya is, de nekünk, mint az ő misztikus teste
tagjainak is meg kell tennünk a magunkét. Cselekednünk kell ennek
érdekében a Szentlélektől megvilágosított hittel és abból következő
világos látással. És egyesítve minden cselekedetünket és szenvedésünket
Jézus cselekedeteivel és szenvedéseivel, hogy e pusztuló világ romjai
alól minél több lélek megmeneküljön és üdvözüljön, és hogy sokan
megérhessük az új ég és új föld mielőbbi elérkezését, a feltámadt
Üdvözítő második eljövetelét.
http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1056-husvet-2016
http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1056-husvet-2016