Az Én teológiám az igazságon és az isteni szereteten alapszik
2004. április 9.
Nagypéntek
Vassulám,
Én vagyok a szíved társa. Érted ezt? Magammal viszlek a folyókon,
melyek ragyognak, a szikrázó ösvényeken, melyeken nem járhat ember, csak
azok, akik Hozzám társulnak… Tudod, hogy én szüntelenül veled vagyok?
Vassulám, senki sem érdemli meg, hogy halljon vagy lásson Engem. Én
mégis feltártam a szívem előtted, hogy megmutassam akaratomat, és azt,
hogy Én vagyok, aki Vagyok. Soha nem hagytalak cserben, és örülök, hogy
tisztában vagy helyzeteddel, máskülönben elveszítetted volna szívemet.
Egyetlen dolgot akarok csak tőled, a szeretetet. Szeretetet a
szeretetért. Lelkem megáld téged, az Én lelki ajándékom számodra az,
hogy bármikor hívhatsz Engem, válaszolni fogok neked. Még akkor is
beszélni fogok hozzád, ha alkalmatlannak tartod magad arra, hogy
kifejezd szavaim.
Vassulám,
a bizánci tanítások útmutatását adom neked arra vonatkozóan, hogyan
érhettek el Engem a szemlélődés legmagasabb fokán… a határozatlan és
merev formák nem az Én tanítási módszereim, hanem az Én teológiám az
igazságon és az isteni szereteten alapszik – ez az Én teológiám. A
Teremtőd figyeli lépteidet, és egy kegyelmi pillanatban lehetővé teszem,
hogy Velem járj.
Ez
a nemes óda, melynek értékével oly sokan nincsenek tisztában, ami most
még hidegen hagyja őket, egy napon betölti majd a kozmoszt… Gyere,
Vassula, emlékezz, hogyan fizettem érted a kereszten! Őrülten szeretlek
téged, téged, akit öröktől fogva vágytam, hogy kihozzalak, és megoszd
Velem egységben a keresztemet, mint a te vőlegényed. Ne aggódj azon,
hogy mi vár rád. Légy boldog, hogy az Én oldalamon állsz, és isteni
párbeszédet folytatsz Velem, a te Isteneddel. IC
http://ichtys.hu/index.php/114-2004-aprilis-9
Elültettem ezt a Szőlőskertet és az Igaz Élet Istenben nevet adtam neki.
2004. április 12.
Uram, amikor hívlak, Te válaszolsz nekem,
Amikor szólsz hozzám, rögtön virágba borul körülöttem minden,
Ha bajban vagyok, Te lehajolsz, és meghallgatsz engem,
Ha Hozzád kiáltok, Te azonnal válaszolsz …
Áldott legyen a Neved!
Vassulám,
miután meggyógyítottalak, a tanítvány nyelvezetét adtam neked, hogy
azzal hirdesd az igét, azzal dorgálj, fegyelmezz és dicsőíts. Szívemből
fakadó isteni sugallatot leheltem beléd, hogy hitelesen tudj tanúságot
tenni.
Mielőtt
tanítani kezdtelek, eljegyeztelek Magammal és megajándékoztalak
Jelenlétemmel. Örömmel engedtelek közel Nemességemhez, hogy
Jelenlétemmel örömet szerezzek neked. De az utóbbi időben láttam, amit
láttam: emberi gondolkodásmódját és önfejűségét azoknak, akikkel
találkoztam. Megfigyeltem, hogy sokuknak van szeme, mégsem látnak.
Leányom, szeretettel és gyengédséggel koronáztalak, a Bölcsesség
tanítását töltöttem füledbe azok javára, akik most lábbal tipornak
téged. Akik rád taposnak, azok az Én tanításomra taposnak. Sohasem
tanulják meg, hogy választottam egy és ugyanaz az Üzenetemmel? Talán
nem tudják felfogni, hogy keblemen neveltelek? Aki titokban gyaláz
téged, azt Én elhallgattatom. Házamban nincs hely a kevély szívűeknek,
nem tarthatják meg hivatalukat a hazugok…. Jelenléted maga az Én
Üzenetem. Mi munkatársak vagyunk…
Mivel kezdik
kisebbíteni a Művemet, hanyagolni a Bölcsesség útját, kezdik
megkérdőjelezni Szuverén Hatalmamat választottam felett, akit a
prófétálás kegyelmével kentem fel, Én, az Atya, ki fogom emelni
gyermekemet a zaklatói közül. Ma azt mondom:
Mostantól
fogva elrejtem Üzenetemet egy ideig, mert nem törődnek Hívásommal, és
nem élik a Tanításomat. Ily módon a Jelenlétem sincs megbecsülve, ezért
ha szükségesnek találom, a látogatásainktól is megfosztom őket.
Vassulám,
megáldottalak és felkentelek erre az apostoli küldetésre. Megáldottalak,
hogy tökéletessé válj a Lelkemben, hogy olyan magasra növekedj, mint a
cédrus és a ciprus, melyek kiterjesztik ágaidat és előre jelzik neked,
hogy még sok más kinyilatkoztatást is beléd fogok lehelni. Királyi
udvaraimban készítettelek fel, és még a mennyei harmat friss cseppjeivel
magadon kiküldtelek az emberek közé. Mindenkihez elküldtelek, mint
Saját tulajdonomat, Saját ajándékomat, hogy add át nekik a tanításaimat,
hogy épüljenek belőle. Ők azonban természetesnek vesznek téged és
tanításaimat is, félvállról veszik Szavaimat és hordozójukat,
feleslegesen próbára téve téged, kíméletlenül bánva az Én ajándékommal,
úgy, ahogy nekik tetszik. Ne lépjek hát közbe? Meg fogom általad
fosztani őket hűséges szavaimtól, mivel megkeményedett a szívük irántad
és mondanivalóim iránt.
Már megmondtam:1
ha zaklatjátok, elég erővel ruházom fel ahhoz, hogy legyőzzön titeket.
Ez arra emlékeztet majd titeket, hogy az ő szigorúsága az Én
szigorúságom. Mindenkinek megmondtam1, hogy tőlem származol, és hogy köztetek leszek, melynek látható jele lesz rajtad…2.
Ó, milyen sokszor hallottam ezt a társaságot a hátad mögött gúnyolódni,
szétválasztva téged az Üzenetemtől! Amint felvágott nyelvvel mérget
fújnak rád… Boldogok azok, akiknek nem volt osztályrészük ebben, és akik
illemtudóan tisztelik tanításaimat, és azt, aki hordozza őket. Ki fogom
nyitni előttük az erények kapuját.
És leányom,
mondom neked, továbbra is hívlak téged, nem fosztalak meg a
Jelenlétemtől. Ha valaki kérdéseket tesz fel ezzel a tanúsággal
kapcsolatban, mond neki: „méz csöpög a lépből évek óta, de ti más
dolgokat kerestetek, és nem vettétek a fáradságot, hogy megízleljétek.”
Távolról sem voltatok megelégedve azzal, amit Én kínáltam nektek,
sóvárogva futottatok a legfrissebb újdonságok után., Egész sor olyan más
üzenetet gyűjtötök be magatoknak, melyek a ti ízléseteknek felelnek
meg. Ahelyett, hogy az igazságra hallgatnátok, koholmányokhoz3 folyamodtok ….
Elültettem ezt
a Szőlőskertet és az Igaz Élet Istenben nevet adtam neki. Nem magas
hegyre telepítettem, hanem alacsonyan fekvő vidékre, hogy mindenki
számára elérhető legyen. Elérkeztek a számvetés napjai, elérkezett a
megtorlás ideje. Lejöttem Szőlőskertembe, és amint áthaladtam rajta,
elakadt a lélegzetem és fájdalommal eltelve nagyot lélegeztem (mélyen felsóhajtottam):
„ez az a hely, ahol ezer szőlőtőnek kellene lennie?” A szőlőtövek alatt
megbújva más hajtásokat is észrevettem: csalánféléket, tüskebokrokat,
melyek mind megtámadták a szőlőmet. Aztán egy hangot hallottam a tövek
alól: „ó, itt a lehetőség most, hogy egy impozáns helyet építsek
magamnak, hogy mások fölé kerekedjek.„ Felháborodásomban elrendeltem
megbízottamnak, hogy adjon ki egy rendeletet, melyben megparancsoltam,
hogy gyökerestől tépjék ki ezeket a csalánokat és tüskebokrokat, melyek
állandóan gyötrik szőlőtöveimet. Én vagyok a Szőlősgazda, aki akkor
lépek be a Szőlőskertembe, és akkor ellenőrzöm annak fejlődését, amikor
nekem tetszik.
Megmutattam
nekik a Királyságomat és megtanítottam nekik a szent tudnivalókat, de
nem viszonozták hiánytalanul mindazt a kegyelmet, melyet adtam nekik.
Tápláltam őket, de ők nem voltak elégedettek azzal az étellel, melyet
adtam nekik. Inni adtam nekik, de ostobaságukban merkúri
változékonyságra cserélték le azt, mely az Én Dicsőségem helyett az ő
saját dicsőségüket termi, noha egykor azt mondták: „Nem engedem át Isten
Dicsőségét másnak, de ők mégis feladták az Én Dicsőségemet önmaguk
dicsőségéért. Az alázatosakat fogom most a helyükre ültetni. Nem
teremtettem kevélységet az embernek. Vajon mije van a por és hamunak,
amivel kérkedhet?
Szentlelkemmel
együtt folytatni fogom látogatásaimat nálad ilyen csendes módon, úgy,
ahogy a vér áramlik folyamatosan az erekben anélkül, hogy hallható lenne
kívülről. Így fogunk meglátogatni téged. Maradj Belém zárva, Vassulám.
IC.
3napjainkban megsokszorozódtak a hamis próféták, akiket nem Isten küld, de akik mégis meg tudják téveszteni az embereket Isten üzeneteinek utánzásával. Üzeneteik meg is jelennek könyvekben. Ezek az emberek illúzióban élnek és főleg Franciaországban van belőlük sok.
http://ichtys.hu/index.php/79-2004-aprilis-12