"Kormányülést" tart a hamis proféta

Ferenc pápa keddre megbeszélésre szólította a vatikáni kongregációk és pápai tanácsok vezetőit mielőtt az egyházi reformokkal megbízott bíborosi bizottság bemutatná javaslatait.

"Kormányülést" tart a pápa a minisztériumoknak megfelelő vatikáni kongregációk és tanácsok élén levő bíborosokkal és érsekekkel - jelentette elsőként a La Stampa napilap vatikáni blogja. 

A megbeszélés helyszíne a Bologna-terem lesz: a falain Bologna városának reneszánsz térképével díszített terem "a Vatikán egyik legnehezebben megközelíthető és leglenyűgözőbb nagyterme a pápai lakosztály és a szentszéki államtitkárság között". 

Sajtóértesülések szerint az értekezletet nem a szentszéki államtitkárság hívta össze, hanem a Pápai Ház prefektúrája, vagyis személyesen Ferenc pápa. A megbeszélésen, melyen Tarcisio Bertone távozó szentszéki államtitkár is részt vesz, a kongregációk és pápai tanácsok vezetői Ferenc pápa munkájának első hat hónapját értékelik - írta a VaticanInsider. A portál szerint a bíborosok a legidősebbtől kezdve életkoruk szerinti sorrendben szólalnak fel, és az egyházfő is beszámol eddigi tapasztalatairól. 

A vatikáni csúcs három héttel előzi meg az április 13-án kinevezett nyolc fős nemzetközi bíborosi bizottságnak a pápával tervezett találkozóját. Az egyházfő pápává választása után egy hónappal bízta meg az öt kontinens egyházát és a kúriát is képviselő bizottságot azzal, hogy dolgozzon ki javaslatokat az egyház és a Vatikán reformjára. A Rómába várt bíborosok október 1. és 3. között mutatják be javaslataikat. 

Ezzel egy időben várható a Ferenc pápa által felállított másik két bizottság első eredményeinek bemutatása is. Június 24-én alakult meg az IOR vatikáni bank reformjával megbízott bíborosi bizottság Raffaele Farina bíboros vezetésével. Július 18-án Ferenc pápa világi szakértői bizottságra bízta a Vatikán gazdasági és működési reformját Joseph Zahra revizorral az élén.

Muszlim világ - meghalt a 8 éves menyasszony a nászéjszakán

Belehalt a nászéjszakán szerzett súlyos sérüléseibe és a szexuális traumába egy 8 éves lány Jemen északnyugati részén, a szaúdi határhoz közel. Az esetről az Albawaba.com híroldal tudósított először, majd jemeni és kuvaiti oldalak, majd az egész világsajtó átvette a hírt, nem kis felháborodást keltve a közösségi médiában.

A hivatalos jemeni álláspont szerint semmi nem történt, a sztori csak az újságíró kitalációja. Időközben más, független újságírók a helyszínről erősítették meg a hírt, a helyiek azt mondták nekik, a lány elvérzett, és már el is temették. Emberi jogi szervezetek a 40 éves férj letartóztatását követelik.

Jemenben a lányok több mint negyede már 15 éves koruk előtt férjhez megy, ezeket a házasságokat a család kényszeríti rájuk. Jogvédő szervezetek szerint az ilyen lányok jellemzően fizikai, lelki és szexuális erőszak tárgyává válnak, és esélyük sincs nem hogy a kitörésre, de általában az oktatásra és az egészségügyi ellátásra sem.

A gyerekekre kényszerített házasságok és szexuális kapcsolatok ellen egy sor nemzetközi szervezet próbál tenni, de általában a "gyerek" definiálásánál elakadnak a kezdeményezések, mivel ezt minden kultúra másképp határozza meg. 2009 februárjában egy törvényjavaslat 17 éves korban húzta volna meg a házasságkötés alsó korhatárát, de a terv nem ment át a törvényhozáson, a konzervatív többség az iszlám szellemiségével ellentétesnek nyilvánította.

(index)

Kozma Imre atya pappá szentelésének 50. évfordulóját ünneplik

A dévai Böjte Csaba atya és Reisz Pál templomigazgató köszönti Kozma Imre atyát, irgalmasrendi szerzetest, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökét pappá szentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából szeptember 14-én, szombaton, 11 órakor a Belvárosi (Pesti) Ferences Templomban. Kozma Imre atya aranymiséjének ünnepi szónoka Böjte Csaba ferences atya lesz. A jubileum alkalomból a Ferences Rend képviselői ünnepség keretében fejezik ki elismerésüket Kozma Imre atya munkássága iránt, és megköszönik, hogy 1968-tól nyolc évet szolgált káplánként a templomban és lelki oázist varázsolt a vészterhes időkben.

„Kozma Imre atya munkássága példamutató volt számomra, sokat lendített, bátorított engem a magam útján” – mondta Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. „A Dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívása óta sok könnyet törölhettünk le Erdélyben a gyermekek szeméről, ami Teréz Anya és Kozma atya által képviselt segítő szeretet szellemiségének is köszönhető. Hálámat szeretném neki a szentmisén is kifejezni” – fogalmazott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója.

Reisz Pál templomigazgató elmondta, hogy a hatvanas évek végén, a diktatúra legsúlyosabb, legveszettebb időszakában volt Pesten egy kis lelki oázis, a Ferenciek terén működő, a ferencesektől elvett templomban. „A békepap vezető el tudta érni, hogy Imre atya ide kerüljön 1968-ban, és több mint nyolc évig szolgált itt. Prédikációival, miséivel olyan lelki centrummá tette a templomot, ami példamutató volt azokban a vészterhes időkben, amikor az ateizmus uralkodott az országban és a hatalom mindent megtett, hogy az egyház hangját elnyomja” – emlékeztetett Reisz Pál.

Kozma Imre atya szép emlékkel gondol vissza arra a száz hónapra, amit a pesti ferences templomban töltött el 1968 és 1977 között. A templom igazgatója Horvát Richárd, a békepapi mozgalom vezetője az első találkozásukkor kifejezte, szeretné, ha bekapcsolódna a mozgalomba, amit ő azonnal hárított.

„Nagy félelmek között mentem oda. Kifejeztem, hogy én nem óhajtok ebbe a mozgalomba bekapcsolódni. A száz hónap alatt egyetlenegyszer sem hozta elő a témát, és soha semmi konfliktusom nem volt vele” – mondta Imre atya azokról az időkről. „Gyönyörű éveket töltöttem ott. Sík Sándor nem sokkal előtte hagyta abba a konferenciabeszédeket az egyetemi templomban, és valahogy senki nem vette fel ezt a fonalat. Én vakmerőségemben megpróbáltam. Nem Sík Sándort akartam utánozni, nem is mertem volna az ő hatalmas műveltségéhez mérni magamat, de arra gondoltam, hogy itt valami hiány van. Elkezdtem hitoktatni, és a felnőtt fiatalokra tekintettel, ezek kvázi konferenciabeszédek lettek. Azt vettem észre, hogy egyszer csak tömve lett fiatalokkal a templom – emlékezett vissza.

A fiatalok érdeklődése sajnos azt is eredményezte, hogy jöttek a beépített emberek is. Sok egyetemistát meghurcoltak, kizártak az egyetemről a templomi jelenlétére hivatkozva. Mégis egyre többen jöttek, sőt tömegével gyóntak a fiatalok. „Akkor telt be a pohár, amikor elkezdtem a jegyesekkel és a fiatal házasokkal is foglalkozni.” – mondta Imre atya, aki a pesti ferences templomból a zugligeti plébániatemplomba került. Ott teremtette meg azt a legendás közösséget, amely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsője lett.

Kozma Imre atyát, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetőjét ötven éve szentelték pappá 1963 júniusában. Ebből az alkalomból június közepén gyalogos zarándoklaton kereste fel azokat a helyeket, ahol az elmúlt évtizedekben szolgált.

A „Köszönet és Hála” zarándokút meghívásában így fogalmazott: „Hálát szeretnék adni az elhívás ajándékáért. Szeretném megköszönni az emberi találkozásokban születő istenélményeket, s a hit útját vállaló indulásokat. Szeretnék bocsánatot kérni Istentől és mindenkitől azért, amit nem tettem meg Érte, értük, amit nem jól tettem, amivel Istent és embertársaimat megbántottam, vagy megbotránkoztattam. Isten, aki ismeri törékenységemet, megbocsát. Reménykedem embertestvéreim bocsánatában is.”

Nyolc nap alatt 140 kilométernyi zarándokút kötötte össze szolgálati helyeit. Az elhívás ajándékáért hálát adó útja június 23-án, Győrzámolyban, szülőfalujában, az első miséje helyszínén ért véget. „Úton járó lény az ember, de nem magányos vándor, maga az egyház is úton járó közösség. Az utunkon mindannyiunkra fontos találkozások várnak, és hiszek abban, hogy Istenre találunk, amikor találkozunk. Vagy felfedezzük egymásban Istent, vagy valójában nem is találkozunk” – mondta a zarándokútról. Úgy érezte jubileuma alkalmából ő keresi fel az embereket, és ne ők jöjjenek el hozzá: „Jézus azt kéri a pásztoroktól, hogy ők menjenek a bárányok után, és ne tőlük várják, hogy eltaláljanak hozzájuk.” Imre atya pontosan ezt képviselte fél évszázados papi szolgálata során.

Amikor Imre atya 1996-ban irgalmasrendi szerzetes lett, eldöntötte, hogy életét a szegény betegek szolgálatára szánja, mert fontosnak tartotta a keresztény szellemű gyógyítást ismét meghonosítani Magyarországon. „Meggyőződésem, hogy a gyógyító kultúrában az irgalmasrendi szellemiségre szükség van. Az irgalmas karizma, a hospitalitás lényege, hogy a beteg várt és szeretettel látott vendég a gyógyító intézményben.” Imre atya úgy fogalmaz: „Maradék életemet Istenes Szent János atyánk igazságára bízom: Tegyetek jót s jól, az Úrnak teszitek!”

(mno.hu)

Demográfiai válság - kiútkeresés

A 30 év alatti férfiak 95%, a nők 88% nem házas, ez arány a 30-39 éves férfiak esetében még mindig magas, 50%. A születésszámot tekintve nagyon rossz eredmény várható, és a magyarországi 1,23-as termékenységi aránnyal az EU-n belül sereghajtók vagyunk. Nőtt a nők életkora az első gyermek születésekor. Visszaesett a házasságkötési kedv, 63% az esélye annak, hogy egy nő egyáltalán nem köt házasságot élete folyamán.A kiút keresésének szándékával rendezett konferenciát a Családháló és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom.

A kormány családokat támogató intézkedései ellenére sem változó válságos demográfiai helyzetből történő kiútkeresés szándéka kapcsolta össze a Családháló.hu és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében megvalósuló konferencia előadásait.  Családbarát-e a magyar társadalom – tették fel a demográfiai konferencia szervezői a kérdést. A szociológus, demográfus, pszichológus, közgazdász kereste a magyar társadalmat felmérő vizsgálatok adatainak tükrében a választ.

Köszöntőjében Rétvári Bence államtitkár azt hangsúlyozta, az állam feladata védeni és támogatni a családokat, és utalt az eddigi családbarát intézkedésekre.

Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese az elmúlt évi népszámlálás adatai alapján mutatta be a magyar társadalomban a család helyzetét. Előadása abból a tényből indult ki, hogy a magyar népesség az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, az előző népszámlásához képest 2012-ben 260 687 fővel volt alacsonyabb a népességszám. Aggasztó demográfiai helyzetünk másik meghatározó alapadata népességünk elöregedése. Magyarországon minden tizedik ember 70 év feletti. A tíz év alapján az a tendencia olvasható ki, hogy mindkét folyamat – a népességcsökkenés és az elöregedés – visszafordíthatatlan erővel megy előre és meghatározó hatással van a társadalomra. További aggasztó adat, hogy csökken a szülőképes korban lévő nők száma.  A család megítélését tekintve az adatok azt mutatják, a család a leginkább alkalmas hely arra, hogy gyerekek születhetnek. Bár a magyarok megítélése a családot tekintve pozitív, mégis csökken a házas állapotúak száma, a korábbi 52% helyett ma 44%.

Elgondolkodtató, hogy a 30 év alatti férfiak 95%, a nők 88% nem házas, ez arány a 30-39 éves férfiak esetében még mindig magas, 50%. Nőtt viszont a háztartások száma, de ezt az egységek elaprózódása, az egy személyes háztartások számának növekedése magyarázza.  A tendencia azt mutatja, nő az élettársi kapcsolatok és az egyedülállók aránya. A szociológus szerint elgondolkodtató, hogy a népszámlálás során az egynemű élettársi kapcsolatok száma 1842 volt, amiből 60 volt regisztrált, a média óriási felületen foglalkozik sorsukkal, míg a családnak össznépességen belüli 44,4%-os részaránya ellenére marginális figyelem jut. Az elemző elmondta, az iskolázottság és a gyermekvállalás összefüggését ma is meghatározzák a társadalom korábbi törvényszerűségei. A Búcsúkeringő? címmel rajzolt kép alapján a helyzet válságos – derült ki Németh Zsolt előadásából. Fogyó népességű, elöregedő, ezért dinamikáját vesztett társadalmunkban folyamatosan háttérbe szorul a hagyományos család. Ezen az egyes elemek változtatásával nem, csak rendszerszerűen lehet változtatni – fogalmazta meg véleményét a szociológus előadó. 

Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora Kiútkeresés címmel azt hangsúlyozta, fontos a súlyos helyzet kommunikálása, de aligha vezet eredményre. A kerekasztal éppen ezért javaslatok sorával vesz részt a társadalmi párbeszédben, hogy az alapvetően családbarát magyar társadalomban valóban meg is jelenjenek a kívánt gyerekek. Benkő Ágota szerint az állam kereteket tud teremteni, de előrelépést a közösségek, civil szervezetek szemléletformáló kezdeményezései hozhatnak, így azok támogatása kiemelt fontosságú. Kiemelte a konszenzus szükségességét és aláhúzta, minden családot támogató intézkedés értékét.

Botos Katalin közgazdász arra figyelmeztetett, nem szabad elveszítenünk az ideológiai csatákat. Rámutatott a társadalom családbarát viszonyát meghatározó gazdasági szükségszerűségre, miszerint a fundamentalista kapitalizmus érdeke a közösségek elaprózódása.

Pongrácz Tiborné a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgató helyettese szerint bár Magyarországon a családot tekintve még a tradicionális szemlélet a meghatározó, az utóbbi 10 évben alapvető változásnak vagyunk a tanúi. Fennáll a veszélye, hogy a demográfiai magatartással összekapcsolódó értékek fognak a magatartáshoz igazodni, nem megfordítva – vonta le a következtetést az adatok alapján a demográfus. 

A tavalyi növekedés ellenére erre az évre a születésszámot tekintve nagyon rossz eredmény várható, és a magyarországi 1,23-as termékenységi aránnyal az EU-n belül sereghajtók vagyunk. Nőtt a nők életkora az első gyermek születésekor. Visszaesett a házasságkötési kedv, 63% az esélye annak, hogy egy nő egyáltalán nem köt házasságot élete folyamán. Még tartja magát a vélekedés, hogy a házasság, mint választható párkapcsolati életforma a leginkább vonzó, de egyre elfogadottabb az együttélés az általános társadalmi megítélés szerint. Ez a tolerancia tovább fogja növelni az élettársi kapcsolatok választási hajlandóságát. A közgondolkodás szerinti gyerekszeretet igazolják a statisztikai eredmények, de ebben is megfigyelhető a negatív irányú változás. 1988-ban a lakosság 1,2%-a vallotta, gyerek nélkül is lehet boldog az élet, 2009-ben már 6,3% vélekedett így. Míg korábban az emocionális többlet, amit egy gyerek jelent, határozta meg a válaszokat, addig mára a gazdasági megfontolás fontos szerepet kapott. Megnőtt a munka fontossága a válaszokban, de a nők esetében ez nem elsősorban karrierépítés célzattal, hanem megélhetési kényszerből történik.

Mit tehetünk – tette fel a kérdést a demográfus. Pongrácz Tiborné szerint a jelenlegi támogatásrendszer – a több gyermekes családok támogatása - demográfiai szempontból nem fog hatni. A születésszám növelése érdekében hozott intézkedéseknek abból kellene kiindulni, hogy magas a nők életkora az első gyermek vállalásakor. Ahogy Németh Zsolt előadásából kiderült, a 30 év alatti nők 70%-a gyermektelen. Ezért családindítási programot, illetve az egyetemisták támogatását kellene kidolgozni, hogy az első gyermek ne akkor szülessen meg, amikor a harmadiknak kellene.

Szalai Piroska miniszteri biztos a Kisgyermekes nők foglalkoztatása címmel azt mutatta be, milyen intézkedéseket hoznak a gyermekvállalási kedv erősítésére. Meglátásuk szerint kiemeldkeően fontos a családi biztonság megteremtésével elősegíteni a gyermekvállalást. Szalai Piroska kifejtette, a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága Magyarországon mutat a legrosszabb helyzetet az EU-t tekintve. Követendőnek tartja az osztrák minta szerinti rugalmas GYES-t és részfoglalkoztatás elérhetőségét a női munkavállalásban.

Bagdy Emőke pszichológus a család jövőjére rákérdezve arra mutatott rá, hogy a modern két keresős családi gyakorlat olyan hiányokat, elégtelenségeket alakított ki a felnövekvő nemzedékben, ami gátolja őket a családalapításban. A pszichológus szerint helyre kellene állítanunk a „meghittség kultúráját”. A két ember, a férfi és nő kapcsolatát életet építő, nélkülözhetetlen alapként kell  bemutatnunk. C. G. Jung nyomán a nő és a férfi biológiai evolúciós magfunkcióit és ezek lelki-szellemi vetületét elemezve egymást kiegészítő hatalmakként mutatta be kettőjük összekapcsolódását. Előadása azt közvetítette, az embernek – nőnek és férfinek – tudatosítania kell, személyes boldogulása is azon múlik, megérti-e a biológiai és kulturális evolúció parancsát, a kölcsönös egymásra utaltságunk törvényét: szeress, nemzz utódot, szülj gyermeket.

Magyar Kurír/Trauttwein Éva