Demográfiai válság - kiútkeresés

A 30 év alatti férfiak 95%, a nők 88% nem házas, ez arány a 30-39 éves férfiak esetében még mindig magas, 50%. A születésszámot tekintve nagyon rossz eredmény várható, és a magyarországi 1,23-as termékenységi aránnyal az EU-n belül sereghajtók vagyunk. Nőtt a nők életkora az első gyermek születésekor. Visszaesett a házasságkötési kedv, 63% az esélye annak, hogy egy nő egyáltalán nem köt házasságot élete folyamán.A kiút keresésének szándékával rendezett konferenciát a Családháló és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom.

A kormány családokat támogató intézkedései ellenére sem változó válságos demográfiai helyzetből történő kiútkeresés szándéka kapcsolta össze a Családháló.hu és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében megvalósuló konferencia előadásait.  Családbarát-e a magyar társadalom – tették fel a demográfiai konferencia szervezői a kérdést. A szociológus, demográfus, pszichológus, közgazdász kereste a magyar társadalmat felmérő vizsgálatok adatainak tükrében a választ.

Köszöntőjében Rétvári Bence államtitkár azt hangsúlyozta, az állam feladata védeni és támogatni a családokat, és utalt az eddigi családbarát intézkedésekre.

Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese az elmúlt évi népszámlálás adatai alapján mutatta be a magyar társadalomban a család helyzetét. Előadása abból a tényből indult ki, hogy a magyar népesség az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, az előző népszámlásához képest 2012-ben 260 687 fővel volt alacsonyabb a népességszám. Aggasztó demográfiai helyzetünk másik meghatározó alapadata népességünk elöregedése. Magyarországon minden tizedik ember 70 év feletti. A tíz év alapján az a tendencia olvasható ki, hogy mindkét folyamat – a népességcsökkenés és az elöregedés – visszafordíthatatlan erővel megy előre és meghatározó hatással van a társadalomra. További aggasztó adat, hogy csökken a szülőképes korban lévő nők száma.  A család megítélését tekintve az adatok azt mutatják, a család a leginkább alkalmas hely arra, hogy gyerekek születhetnek. Bár a magyarok megítélése a családot tekintve pozitív, mégis csökken a házas állapotúak száma, a korábbi 52% helyett ma 44%.

Elgondolkodtató, hogy a 30 év alatti férfiak 95%, a nők 88% nem házas, ez arány a 30-39 éves férfiak esetében még mindig magas, 50%. Nőtt viszont a háztartások száma, de ezt az egységek elaprózódása, az egy személyes háztartások számának növekedése magyarázza.  A tendencia azt mutatja, nő az élettársi kapcsolatok és az egyedülállók aránya. A szociológus szerint elgondolkodtató, hogy a népszámlálás során az egynemű élettársi kapcsolatok száma 1842 volt, amiből 60 volt regisztrált, a média óriási felületen foglalkozik sorsukkal, míg a családnak össznépességen belüli 44,4%-os részaránya ellenére marginális figyelem jut. Az elemző elmondta, az iskolázottság és a gyermekvállalás összefüggését ma is meghatározzák a társadalom korábbi törvényszerűségei. A Búcsúkeringő? címmel rajzolt kép alapján a helyzet válságos – derült ki Németh Zsolt előadásából. Fogyó népességű, elöregedő, ezért dinamikáját vesztett társadalmunkban folyamatosan háttérbe szorul a hagyományos család. Ezen az egyes elemek változtatásával nem, csak rendszerszerűen lehet változtatni – fogalmazta meg véleményét a szociológus előadó. 

Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora Kiútkeresés címmel azt hangsúlyozta, fontos a súlyos helyzet kommunikálása, de aligha vezet eredményre. A kerekasztal éppen ezért javaslatok sorával vesz részt a társadalmi párbeszédben, hogy az alapvetően családbarát magyar társadalomban valóban meg is jelenjenek a kívánt gyerekek. Benkő Ágota szerint az állam kereteket tud teremteni, de előrelépést a közösségek, civil szervezetek szemléletformáló kezdeményezései hozhatnak, így azok támogatása kiemelt fontosságú. Kiemelte a konszenzus szükségességét és aláhúzta, minden családot támogató intézkedés értékét.

Botos Katalin közgazdász arra figyelmeztetett, nem szabad elveszítenünk az ideológiai csatákat. Rámutatott a társadalom családbarát viszonyát meghatározó gazdasági szükségszerűségre, miszerint a fundamentalista kapitalizmus érdeke a közösségek elaprózódása.

Pongrácz Tiborné a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgató helyettese szerint bár Magyarországon a családot tekintve még a tradicionális szemlélet a meghatározó, az utóbbi 10 évben alapvető változásnak vagyunk a tanúi. Fennáll a veszélye, hogy a demográfiai magatartással összekapcsolódó értékek fognak a magatartáshoz igazodni, nem megfordítva – vonta le a következtetést az adatok alapján a demográfus. 

A tavalyi növekedés ellenére erre az évre a születésszámot tekintve nagyon rossz eredmény várható, és a magyarországi 1,23-as termékenységi aránnyal az EU-n belül sereghajtók vagyunk. Nőtt a nők életkora az első gyermek születésekor. Visszaesett a házasságkötési kedv, 63% az esélye annak, hogy egy nő egyáltalán nem köt házasságot élete folyamán. Még tartja magát a vélekedés, hogy a házasság, mint választható párkapcsolati életforma a leginkább vonzó, de egyre elfogadottabb az együttélés az általános társadalmi megítélés szerint. Ez a tolerancia tovább fogja növelni az élettársi kapcsolatok választási hajlandóságát. A közgondolkodás szerinti gyerekszeretet igazolják a statisztikai eredmények, de ebben is megfigyelhető a negatív irányú változás. 1988-ban a lakosság 1,2%-a vallotta, gyerek nélkül is lehet boldog az élet, 2009-ben már 6,3% vélekedett így. Míg korábban az emocionális többlet, amit egy gyerek jelent, határozta meg a válaszokat, addig mára a gazdasági megfontolás fontos szerepet kapott. Megnőtt a munka fontossága a válaszokban, de a nők esetében ez nem elsősorban karrierépítés célzattal, hanem megélhetési kényszerből történik.

Mit tehetünk – tette fel a kérdést a demográfus. Pongrácz Tiborné szerint a jelenlegi támogatásrendszer – a több gyermekes családok támogatása - demográfiai szempontból nem fog hatni. A születésszám növelése érdekében hozott intézkedéseknek abból kellene kiindulni, hogy magas a nők életkora az első gyermek vállalásakor. Ahogy Németh Zsolt előadásából kiderült, a 30 év alatti nők 70%-a gyermektelen. Ezért családindítási programot, illetve az egyetemisták támogatását kellene kidolgozni, hogy az első gyermek ne akkor szülessen meg, amikor a harmadiknak kellene.

Szalai Piroska miniszteri biztos a Kisgyermekes nők foglalkoztatása címmel azt mutatta be, milyen intézkedéseket hoznak a gyermekvállalási kedv erősítésére. Meglátásuk szerint kiemeldkeően fontos a családi biztonság megteremtésével elősegíteni a gyermekvállalást. Szalai Piroska kifejtette, a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága Magyarországon mutat a legrosszabb helyzetet az EU-t tekintve. Követendőnek tartja az osztrák minta szerinti rugalmas GYES-t és részfoglalkoztatás elérhetőségét a női munkavállalásban.

Bagdy Emőke pszichológus a család jövőjére rákérdezve arra mutatott rá, hogy a modern két keresős családi gyakorlat olyan hiányokat, elégtelenségeket alakított ki a felnövekvő nemzedékben, ami gátolja őket a családalapításban. A pszichológus szerint helyre kellene állítanunk a „meghittség kultúráját”. A két ember, a férfi és nő kapcsolatát életet építő, nélkülözhetetlen alapként kell  bemutatnunk. C. G. Jung nyomán a nő és a férfi biológiai evolúciós magfunkcióit és ezek lelki-szellemi vetületét elemezve egymást kiegészítő hatalmakként mutatta be kettőjük összekapcsolódását. Előadása azt közvetítette, az embernek – nőnek és férfinek – tudatosítania kell, személyes boldogulása is azon múlik, megérti-e a biológiai és kulturális evolúció parancsát, a kölcsönös egymásra utaltságunk törvényét: szeress, nemzz utódot, szülj gyermeket.

Magyar Kurír/Trauttwein Éva