A 30 év alatti férfiak 95%, a nők 88% nem házas, ez arány a 30-39
éves férfiak esetében még mindig magas, 50%. A születésszámot tekintve
nagyon rossz eredmény várható, és a magyarországi 1,23-as termékenységi
aránnyal az EU-n belül sereghajtók vagyunk. Nőtt a nők életkora az első
gyermek születésekor. Visszaesett a házasságkötési kedv, 63% az esélye
annak, hogy egy nő egyáltalán nem köt házasságot élete folyamán.A kiút
keresésének szándékával rendezett konferenciát a Családháló és a Három
Királyfi, Három Királylány Mozgalom.
A kormány családokat támogató intézkedései ellenére sem változó
válságos demográfiai helyzetből történő kiútkeresés szándéka kapcsolta
össze a Családháló.hu és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom
szervezésében megvalósuló konferencia előadásait. Családbarát-e a
magyar társadalom – tették fel a demográfiai konferencia szervezői a
kérdést. A szociológus, demográfus, pszichológus, közgazdász kereste a
magyar társadalmat felmérő vizsgálatok adatainak tükrében a választ.
Köszöntőjében Rétvári Bence államtitkár azt hangsúlyozta, az állam
feladata védeni és támogatni a családokat, és utalt az eddigi
családbarát intézkedésekre.
Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese az
elmúlt évi népszámlálás adatai alapján mutatta be a magyar társadalomban
a család helyzetét. Előadása abból a tényből indult ki, hogy a magyar
népesség az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, az előző
népszámlásához képest 2012-ben 260 687 fővel volt alacsonyabb a
népességszám. Aggasztó demográfiai helyzetünk másik meghatározó
alapadata népességünk elöregedése. Magyarországon minden tizedik ember
70 év feletti. A tíz év alapján az a tendencia olvasható ki, hogy
mindkét folyamat – a népességcsökkenés és az elöregedés –
visszafordíthatatlan erővel megy előre és meghatározó hatással van a
társadalomra. További aggasztó adat, hogy csökken a szülőképes korban
lévő nők száma. A család megítélését tekintve az adatok azt mutatják, a
család a leginkább alkalmas hely arra, hogy gyerekek születhetnek. Bár a
magyarok megítélése a családot tekintve pozitív, mégis csökken a házas
állapotúak száma, a korábbi 52% helyett ma 44%.
Elgondolkodtató, hogy a 30 év alatti férfiak 95%, a nők 88% nem
házas, ez arány a 30-39 éves férfiak esetében még mindig magas, 50%.
Nőtt viszont a háztartások száma, de ezt az egységek elaprózódása, az
egy személyes háztartások számának növekedése magyarázza. A tendencia
azt mutatja, nő az élettársi kapcsolatok és az egyedülállók aránya. A
szociológus szerint elgondolkodtató, hogy a népszámlálás során az
egynemű élettársi kapcsolatok száma 1842 volt, amiből 60 volt
regisztrált, a média óriási felületen foglalkozik sorsukkal, míg a
családnak össznépességen belüli 44,4%-os részaránya ellenére marginális
figyelem jut. Az elemző elmondta, az iskolázottság és a gyermekvállalás
összefüggését ma is meghatározzák a társadalom korábbi
törvényszerűségei. A Búcsúkeringő? címmel rajzolt kép alapján a
helyzet válságos – derült ki Németh Zsolt előadásából. Fogyó népességű,
elöregedő, ezért dinamikáját vesztett társadalmunkban folyamatosan
háttérbe szorul a hagyományos család. Ezen az egyes elemek
változtatásával nem, csak rendszerszerűen lehet változtatni – fogalmazta
meg véleményét a szociológus előadó.
Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora Kiútkeresés
címmel azt hangsúlyozta, fontos a súlyos helyzet kommunikálása, de
aligha vezet eredményre. A kerekasztal éppen ezért javaslatok sorával
vesz részt a társadalmi párbeszédben, hogy az alapvetően családbarát
magyar társadalomban valóban meg is jelenjenek a kívánt gyerekek. Benkő
Ágota szerint az állam kereteket tud teremteni, de előrelépést a
közösségek, civil szervezetek szemléletformáló kezdeményezései
hozhatnak, így azok támogatása kiemelt fontosságú. Kiemelte a konszenzus
szükségességét és aláhúzta, minden családot támogató intézkedés
értékét.
Botos Katalin közgazdász arra figyelmeztetett, nem szabad
elveszítenünk az ideológiai csatákat. Rámutatott a társadalom
családbarát viszonyát meghatározó gazdasági szükségszerűségre, miszerint
a fundamentalista kapitalizmus érdeke a közösségek elaprózódása.
Pongrácz Tiborné a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgató
helyettese szerint bár Magyarországon a családot tekintve még a
tradicionális szemlélet a meghatározó, az utóbbi 10 évben alapvető
változásnak vagyunk a tanúi. Fennáll a veszélye, hogy a demográfiai
magatartással összekapcsolódó értékek fognak a magatartáshoz igazodni,
nem megfordítva – vonta le a következtetést az adatok alapján a
demográfus.
A tavalyi növekedés ellenére erre az évre a születésszámot tekintve
nagyon rossz eredmény várható, és a magyarországi 1,23-as termékenységi
aránnyal az EU-n belül sereghajtók vagyunk. Nőtt a nők életkora az első
gyermek születésekor. Visszaesett a házasságkötési kedv, 63% az esélye
annak, hogy egy nő egyáltalán nem köt házasságot élete folyamán. Még
tartja magát a vélekedés, hogy a házasság, mint választható
párkapcsolati életforma a leginkább vonzó, de egyre elfogadottabb az
együttélés az általános társadalmi megítélés szerint. Ez a tolerancia
tovább fogja növelni az élettársi kapcsolatok választási hajlandóságát. A
közgondolkodás szerinti gyerekszeretet igazolják a statisztikai
eredmények, de ebben is megfigyelhető a negatív irányú változás.
1988-ban a lakosság 1,2%-a vallotta, gyerek nélkül is lehet boldog az
élet, 2009-ben már 6,3% vélekedett így. Míg korábban az emocionális
többlet, amit egy gyerek jelent, határozta meg a válaszokat, addig mára a
gazdasági megfontolás fontos szerepet kapott. Megnőtt a munka
fontossága a válaszokban, de a nők esetében ez nem elsősorban
karrierépítés célzattal, hanem megélhetési kényszerből történik.
Mit tehetünk – tette fel a kérdést a demográfus. Pongrácz Tiborné
szerint a jelenlegi támogatásrendszer – a több gyermekes családok
támogatása - demográfiai szempontból nem fog hatni. A születésszám
növelése érdekében hozott intézkedéseknek abból kellene kiindulni, hogy
magas a nők életkora az első gyermek vállalásakor. Ahogy Németh Zsolt
előadásából kiderült, a 30 év alatti nők 70%-a gyermektelen. Ezért
családindítási programot, illetve az egyetemisták támogatását kellene
kidolgozni, hogy az első gyermek ne akkor szülessen meg, amikor a
harmadiknak kellene.
Szalai Piroska miniszteri biztos a Kisgyermekes nők foglalkoztatása
címmel azt mutatta be, milyen intézkedéseket hoznak a gyermekvállalási
kedv erősítésére. Meglátásuk szerint kiemeldkeően fontos a családi
biztonság megteremtésével elősegíteni a gyermekvállalást. Szalai Piroska
kifejtette, a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága
Magyarországon mutat a legrosszabb helyzetet az EU-t tekintve.
Követendőnek tartja az osztrák minta szerinti rugalmas GYES-t és
részfoglalkoztatás elérhetőségét a női munkavállalásban.
Bagdy Emőke pszichológus a család jövőjére rákérdezve arra mutatott
rá, hogy a modern két keresős családi gyakorlat olyan hiányokat,
elégtelenségeket alakított ki a felnövekvő nemzedékben, ami gátolja őket
a családalapításban. A pszichológus szerint helyre kellene állítanunk a
„meghittség kultúráját”. A két ember, a férfi és nő kapcsolatát életet
építő, nélkülözhetetlen alapként kell bemutatnunk. C. G. Jung nyomán a
nő és a férfi biológiai evolúciós magfunkcióit és ezek lelki-szellemi
vetületét elemezve egymást kiegészítő hatalmakként mutatta be kettőjük
összekapcsolódását. Előadása azt közvetítette, az embernek – nőnek és
férfinek – tudatosítania kell, személyes boldogulása is azon múlik,
megérti-e a biológiai és kulturális evolúció parancsát, a kölcsönös
egymásra utaltságunk törvényét: szeress, nemzz utódot, szülj gyermeket.
Magyar Kurír/Trauttwein Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése