Imádság nélkül nem tudtok élni
Medjugorje, 2016. január 25.
"Drága
gyermekek! Ma is imára hívlak mindnyájatokat. Imádság nélkül nem
élhettek, mert az ima olyan lánc, amely közelebb visz benneteket
Istenhez. Ezért, gyermekeim alázatos szívvel térjetek vissza Istenhez és
az Ő parancsaihoz, hogy teljes szívetekből kimondhassátok: legyen meg a
te akaratod amint a mennyben, úgy a földön is. Gyermekeim, ti szabadok
vagytok, hogy szabadon dönthessetek Isten mellett vagy ellene.
Látjátok hol akar bevonni benneteket a sátán a bűnbe és a rabságba.
Ezért, gyermekeim térjetek vissza szívemhez, hogy Fiamhoz, Jézushoz
tudjalak vezetni benneteket, aki az út, az igazság és az élet.
Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra."
A Szűzanyának nincs egyetlen olyan
üzenete sem, amelyben ne hívna az imára. Üzenetei nagyon rövidek,
érthetőek és buzdítóak. Kicsi mondanivalójában mégis benne van az a
legfontosabb, amely lelki és örök életünkre vonatkozik. Üzenetei nem
tanító előadások. Nem találunk benne különböző imaformákat sem, csak a
fontos dolgokról beszél. Az imádság az életet jelenti. Ima nélkül nincs
bennünk élet, mert imádság nélkül megszakítjuk a kapcsolatot Istennel,
aki az élet forrása.
A Szűzanya egyszerűen szólt: „Szívvel
imádkozzatok, nem tudtok imádság nélkül élni, állhatatos imára hívlak
benneteket, az imádságban adjátok át magatokat Jézusnak, imádkozzatok a
kereszt előtt, ima nélkül nincs béke, imádkozzatok a Szentlélekhez,
legtöbb örömet az imában fogtok találni…” Számtalan egyéb
buzdítást is találhatunk, amelyet a Szűzanya hagyott ránk üzeneteiben,
mint útjelzőket, amelyek arra szolgálnak, hogy el ne hagyjuk Istent,
önmagunkat és az életet.
Sziénai Szent Bernardin a következőket mondta: „Ha a szív nem imádkozik, feleslegesen jár a száj.”
Imádságra szolgál a szívünk. Ezt a szervünket a Teremtőnktől kaptuk.
Erről beszél a Teremtés könyve is, amelyből megtudhatjuk, hogyan
teremtette meg Isten az embert, belelehelve éltető lelkét. Isten éltető
lelke bennünk az imádság forrása. Mindennapi életünkben szívünk
általában rejtve van. Csak néha merül fel a tudatban. Többnyire külső
érzéseinkbe merülünk, elveszünk a benyomások és érzések tengerében,
mindabban, ami vonz vagy taszít bennünket. És amikor szeretnénk
személyiségünk legmélyebb szintjén élni, akkor elindulunk a valótlanság
felé.
Jézus gyakran mondja az evangéliumban: szívünk vakká lett, megkeményedett, bezárult (Mk 8,17). Majd folytatja: késedelmes, lusta (Lk 24, 25), tele van sötétséggel. Elhízott az élvezetekben és az aggodalmaskodásban (Mt 13, 15).
Körül kell metélni. Az ember legnagyobb feladata, hogy megtalálja a
szívéhez vezető utat. A még ismeretlen végtelen keresésében, az ember
zarándok, aki keresi saját szívét, lényének legmélyét.
Magunkban hordozzunk az imádságra való
vágyat, mint elrejtett kincset, amelynek egyáltalán vagy csak kis
mértékben vagyunk tudatában. Szívünket gyakran nem halljuk, mert a
szívünk, a mi igazi szívünk alszik, és jól tesszük, ha egész életünk
folyamán ébresztgetjük. És ezért az ima nem nehéz. Az ima már régóta
ajándékba adatott számunkra. Imádkozni azt jelenti, felébreszteni
magunkban az Isten utáni vágyat. Ezt a vágyat maga Isten helyezte
belénk. Az ima megtanít bennünket élni. Az ima által eljutunk a
szívünkben elrejtett kincshez. Mint az evangéliumbéli kereskedőnek,
nekünk is el kell adnunk mindent, hogy meg tudjuk vásárolni a földet és
ki tudjuk ásni a kincset.
Az ima visszavezet bennünket az Isten
előtti igazságba, amely az alázat. Az imádság összhangba hozza
életünket Isten parancsaival. Az ima által megengedjük Istennek, hogy Ő
Isten legyen bennünk. Az imádság által eljutunk ahhoz, hogy akaratunk
és Isten akarata összhangba kerüljön, és így képessé válunk arra, hogy
teljes szívvel kimondjuk: legyen meg a te akaratod, amint a mennyben,
úgy a földön is.
Tudjuk, hogy Jézus mondta: „Nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki küldött engem” (Jn 6, 38).
Azt kérdezzük miért nehéz elfogadni Isten akaratát? Pontosan azért,
mert nem a saját akaratunkként ismerjük fel, mert akaratunk nincs
összhangba Isten akaratával. Istent nem érdekel más, csak a te és az én,
a mi üdvösségünk. Isten akarata rendszeresen abban található meg, ami a
nehezebb. Ezért beszél Jézus a szűk kapuról és a keskeny útról, amely
az életre vezet.
A Szűzanya, akinek akarata teljes összhangban volt Isten akaratával, vezessen bennünket az üdvösség útján.
Imádság
Szűz
Mária, hálát adunk neked imádságra való hívásodért és minden szívért,
amely meghallotta a te hívásodat és válaszolt rá. Te nem kigondolt
meséket mondasz nekünk, hanem saját Istennel való élettapasztalatodból
merítve szólsz hozzánk. Te magad is imádkoztál és imádkozol értünk. A
galileai Kánában te voltál az első, aki észrevetted azt, ami hiányzott a
fiataloknak. Így látod ma is minden szükségletünket, és azt, amiből
hiányt szenvedünk, hogy telve lehessünk örömmel és élettel, amelyet
Isten ad. Hálát adunk neked édesanyai szívedért, amely teljesen telve
van Istennel és összhangban van az Ő akaratával. Szeretnénk tőled
tanulni imádkozni, élni és Istené lenni. Ámen.
M.M
fordította: Sarnyai Andrea
