Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2015. szeptember 27., vasárnap
Gyönyörű Arámi ének Jézus anyanyelvén
Bocsa József: Miért fontos számunkra a Szentírás, és hogyan olvassuk? Ez elmélkedésünknek a tárgya.
Mi
az ember célja itt a földön? Az üdvösség. A II. János Pál pápa által
összeállíttatott Katolikus Egyház Katekizmusa (továbbiakban KEK)
előszavában ezt így fogalmazza: ATYÁM, ... az örök élet az, hogy
megismerjenek téged, az egyedül igaz ISTENT, és akit küldtél, JÉZUS
KRISZTUST" (Jn 17,3). „ISTEN, a mi Üdvözítőnk ... azt akarja, hogy
minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1Tim 2,3-4).
„Nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben
üdvözülhetnének” (ApCsel 4,12), /csak JÉZUS Neve/.
Jézusban
van tehát az üdvösség. Vele hol találkozhatunk? Elsősorban a
Szentírásban. A Szentírásnak mely részében? Elsősorban az
evangéliumokban, de nemcsak ott. KEK 102: "A Szentírás minden szavával
ISTEN egyetlen szót mond: az Ő egyszülött IGÉJÉT, akiben teljesen
kimondja önmagát. ISTEN egyetlen beszéde húzódik végig minden Íráson,
és sok szentnek szája által egy Ige hangzik.”
Az egész
Szentírás Jézus mélyebb ismeretére vezet, de nemcsak Jézuséra. Jézus
nyilatkoztatta ki a Szentháromságos Istent. A Szentírásból tehát az
Atyát és a Szentlelket is megismerhetjük. KEK 104: „A Szentírásban az
Egyház szüntelenül megtalálja táplálékát és erejét, nem csupán emberi
szót, hanem ami valójában: ISTEN Igéjét kapja benne. A szent könyvekben
ugyanis a Mennyei Atya állandóan elébe jön fiainak, és beszélget
velük.”
Ezek
miatt különleges szerepe van életünkben a Szentírásnak. KEK 103:
„emiatt az Egyház az Isteni Írásokat mindig úgy tisztelte, ahogy az Úr
Testét is tiszteli. A híveknek szüntelenül nyújtja az Élet Kenyerét,
melyet mind ISTEN Igéjének, mind KRISZTUS Testének asztaláról vesz.
Az
evangéliummal kapcsolatban két fontos feladat van, amely az Egyház
lényeges küldetése is egyben. Az egyik az evangélium hirdetése. A
Szentírás lelke, középpontja az evangélium, ennek hirdetését Jézus
parancsba adta. KEK.75 „Ezért az Úr KRISZTUS, akiben a fölséges ISTEN
egész kinyilatkoztatása beteljesedik, parancsot adott az apostoloknak,
hogy az Evangéliumot - melyet a Próféták előre hirdettek, Ő maga pedig
beteljesített és a saját szájával hirdetett - mint az üdvös igazság és
erkölcsi tanítás forrását mindenkinek hirdessék, közölve velük az
Isteni ajándékokat.” Ez az idézett katekizmus részlet két fontos
kijelentést tartalmaz: Az evangéliumban vannak az üdvösségre vezető
igazságokat, és az üdvösségre vezető erkölcsi tanításokat. Tudományos
igazságok őrzésére és továbbadására a Szentírás nem tart igényt.
Ilyeneket nem is kell keresni benne.
Az
Egyház másik fontos feladata az evangéliummal kapcsolatban, annak
ápolása, a benne található jézusi kijelentések tisztán tartása, hogy azt
adja tovább minden kor minden emberének az Egyház, amit az valóban
tartalmaz - emberi igényektől és elvárásoktól, kordivatoktól
függetlenül. Nem kitalálni kell, hogy mire van szüksége a mai embernek,
hanem azt kínálni neki, amivel az Egyház Jézustól kapva kétezer év óta
kínálja. KEK 171: „Az Egyház, mint az „igazság oszlopa és boltozata”
(1Tim 3,15) a szenteknek egyszer átadott hitet hűségesen őrzi. Őrzi
KRISZTUS szavainak emlékezetét, és az apostolok hitvallását nemzedékről
nemzedékre továbbadja. Mint az anya, aki beszélni és ezáltal megérteni
és közösségben élni tanítja gyermekeit, tanítja nekünk az Egyház, a mi
Anyánk a hit nyelvét, hogy bevezessen a hit megértésébe és életébe.” Az
Egyház feladata tehát, hogy igyekezzen a hitet hitvallásokba és
rendszerbe foglalni, és ezt tovább adni. Minden tudomány axiómákra épül.
A teológiai axiómák a dogmák. Ezeket nem adhatja fel az Egyház, mert
különben a hit egész rendszere összeomlik. Ugyanakkor a nép nyelvére is
le kell fordítani a Szentírást, és azt magyarázni is kell.
A
világmindenség, az Isten által teremtett világ jellemzője sok
vonatkozásban a négyes szám. Benne több-minden négyes felépítésű. A
legfontosabbak
- 4 Elem (föld – tűz –víz – levegő)
- 4 szélirány (kelet – észak – dél – nyugat)
- 4 évszak (tavasz – nyár – ősz - tél)
- 4 kiterjedés (dimenzió) szélesség, - hosszúság - magasság, - mélység)
A
Szentírásra is jellemző ez a 4-es tagozódás. Négy fajta könyv van mind
az Ószövetségben, mind az Újszövetségben. 1. A törvény könyvei: Az
Ószövetségben ez a Tórah. Mózes 5 könyve. Az Újszövetségben a 4
evangélium. 2. A történeti könyvek: Az Ószövetségben: Józsue, Bírák,
Királyok Krónikák, Ezdrás, Tóbiás, Judit, Eszter, Jób, Makkabeusok
könyvei. Az Újszövetségben: Apostolok cselekedetei, és részben az
Evangéliumok is. 3. A bölcsesség könyvei, vagy másként tanító jellegű
könyvek: Az Ószövetségben: Példabeszédek, Prédikátor, Énekek éneke,
Bölcsesség, Sirák fia könyve. Az Újszövetségben: Szent Pál levelei és a
katolikus levelek. 4. Prófétai könyvek: Az Ószövetségben: 4 nagy
próféta, 12 kis próféta Zsoltárok. Az Újszövetségben: Szt János
Jelenések Könyv.
A
Szentírással kapcsolatban van még több négyes vonatkozás is. Ezekből
még kettőt említünk. Az egyik a 3 időbeli dimenzió: a jelen, múlt, jövő
és Isten örökkévalósága.
A
Szentírásnak négy féle értelme, értelmezése van. 1. Szószerinti értelme:
amit mond, amit éppen megértünk belőle, amely kapcsolatba hoz minket
Isten örökkévalóságával. 2. Allegórikus, vagy átvitt értelme, amit hinni
kell. Ebben ugyan a múlt dominál. De magyarázza, értelmezi nemcsak a
már megtörtént dolgokat, hanem azokat is, amik minden korban érvényesek.
3. Úgynevezett tropologikus értelem: Ez azt mutatja, amit tenni,
cselekedni kell. Ez az értelmezés segít eligazodni, helyesen viselkedni a
jelenben. 4. Úgynevezett anagogikus értelem, amit várni kell. Ez a
jövőre utaló dimenzió. Segít, hogy helyesen viszonyuljunk a jövőhöz.
A
Szentírást értő szívvel is kell olvasnunk. Nemcsak a szószerinti
értelmére kell figyelnünk, hanem a többi három értelmére is, így sokkal
jobban megnyílik előttünk. És ne feledjük: A Szentírásban minden
Jézusról szól. És benne minden az Isten (az Atya) irántunk való
szeretetének a kifejezője. Így is szokták fogalmazni: a Szentírás Isten
szerelmes levele hozzánk. Így olvassuk! Ugyanakkor iránytmutató, amely
elsegít minket végső célunkhoz. És táplálék is, amely út közben táplál,
erősít, hogy életben maradjunk, és ezáltal valóban eljussunk végső
célunkhoz.
Lásd ezt a témát részltesebben kifejtve itthttp://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/984-szentiras-vasarnapja
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)