Velünk van

 

Valószínűleg senki evilági ember nem tudja pontosan, hogy mennyi ideig élhettek ősszüleink a kegyelem állapotában, bűn nélkül, hacsak Isten ki nem nyilatkoztatta neki. Bár ilyenről még nem hallottam, velem pedig biztosan nem történt ilyesmi, a megváltás művére és összefüggéseire rácsodálkozva mégis hihetőnek tűnik, hogy ez a boldog állapot harminchárom évig tartott. (Na jó, valójában egész pontosan harminchárom és fél évig : )

Bár kétségkívül nem nevezhető eseménytelennek, hiszen színesítette Ádám atyánk életét az összes elévezetett állat elnevezése, a világ felfedezése, a paradicsomi állapot mégsem a nagy történések sorával jellemezhető, hanem az Isten jelenlétében való élettel. Így a megismeréssel és ezzel párhuzamosan a bölcsességben és kegyelemben való növekedéssel. Az ember kegyelmi állapotának ugyanis sajátossága a növekedés, mert a kegyelmi állapotban lévő ember természetnek megfelelő működése az Isten emberre vonatkozó tervének megvalósulását jelenti, ami kedves az Úr szemében. Így ősszüleink akár ébren voltak, akár aludtak, növekedtek Isten kegyelmében, mert mindezekkel azt tették, ami kedves volt Isten előtt. És az emberi természet sajátosságaiból, a megismerésből, gondolkodásból, és általában a fokozatos növekedésre és érésre való rendeltségéből, valamint Isten szerető igazságosságából kiindulva talán nem valóságtól elrugaszkodott elképzelés azt feltételezni, hogy ez a boldog állapot, a kezdeti növekedés az emberi természet sajátosságainak megfelelő ideig tartott, ami évtizedekben mérhető, nagyjából három évtizedben. Ez volt a próbatételre való felkészülés időszaka.

A bűnbeeséssel az ember elszakadt Istentől, állapota innentől fogva az Istentől való távolsággal jellemezhető. A Szentírás szavai szerint a bűnbeesésnél ősszüleink elrejtőztek Isten elől, aki így egyedül sétált a kertben (Ter 3,8). Ezután Hénok volt az első ember, akiről a Szentírás azt mondja, hogy „kedves volt az Isten előtt”, és „Istennel járt” (Ter 5,22), majd Noéról, aki „igaz és feddhetetlen ember volt nemzedékében: Istennel járt” (Ter 6,9).

Az Istennel járás a feddhetetlenség képe: ez a kegyelmi, az Isten jelenlétében való élet, az Istenért és Istennel való cselekvés. És az igazak a bűnbeesés óta mindig is arra vágytak, hogy Istennel járjanak és „Isten legyen minden mindenben” (1 Kor 15,28), az igazvoltuk pedig pontosan abban nyilvánult meg. Ezért amikor Gábriel arkangyal Emmánuelnek nevezi a születendő Jézust, az igazak sok évezredes vágyának beteljesülését adja hírül: a megtestesült Ige közöttünk fog lakni, Emmánuelnek fogják hívni, ami azt jelenti, hogy Velünk az Isten. A bűnbeesés után most minden ember meghívott lesz arra, hogy Istennel járjon, Vele éljen: ez lesz a paradicsomi élet a földön, a kegyelmi élet Istenben, az örökélet megkezdése.

“És az Ige testté lőn, és miköztünk lakozék.”

A megtestesülés felülmúlta az igazak minden vágyát. A bűnbeesésnél az ember akart Istenné válni, a bűnbánó ember megmentéséért pedig Isten lett emberré, és Mária igenjétől fogva a Fiú örökké ember marad.

De vajon miért így történt Isten emberréválása? Miért így született a Megváltó, és azután miért élt harminc évig rejtett életet, és ez miként szolgálta a megváltásunkat?

Talán nem csak az én mindentől elrugaszkodott fantáziám tud elképzelni egy olyan forgatókönyvet, amelyben Isten Fia ereje teljében lévő felnőtt emberként, kész tanítóként lépett volna fel, megjelent volna, amint Keresztelő Szent János tette, mintha a nyilvános működésének evangéliumokból megismert kezdete egyúttal földi létének kezdete is lenne. Ki tagadhatná, hogy a megtestesülés alázatát ez semmiben sem kicsinyítette volna, és Jézus megtestesülésének történetisége ugyanúgy kétségtelen és tagadhatatlan tény lett volna (amelyet természetesen ugyanúgy tagadtak volna). Isten mégsem így akarta, hanem Szűztől született, és azt akarta, hogy életének első harminc évéről alig tudjunk valamit. Bár a kegyes vagy nyughatatlan fantázia apokrifekben beszél Jézus gyerekkoráról, csodákkal teletűzdelve azt, valójában ez a három évtized nem csak rejtett volt, hanem „eseménytelen” is, ha esemény alatt olyasmit értünk, mint az ilyen csodás történetek kieszelői. Mindössze annyi „érdemleges” külső történés volt ez időszak alatt, amiről a Szűzanya révén tudhatunk a tizenkét éves Jézus eltűnéséről és három napos templomi tartózkodásáról. És azért a Szűzanya révén, mert a meghirdetett Istennel való együttlét első harminc éve Krisztus rejtett élete volt, amelyben csak a Szent Család részesült.

Isten tervében nincs fölösleges és értelmetlen rész, mert az egészében és részleteiben is olyan csodálatos, amilyen Ő maga, így ennek is célja volt, mély értelme van. De vajon miért nem tette Isten jobban „célra irányulónak” ezeket az évtizedeket, ugyan miért nem „dokumentálta” jobban, ha ez a harminc év elsődlegesen és közvetlenül nekünk szólt? Nem azért, mert Krisztus első harminc éve nem közvetlenül nekünk szólt? Isten terve az általa alkotott, és „jónak látott” emberi természet szeretete és tisztelete miatt testesült meg úgy, ahogyan tette, és elsősorban a Szűzanya miatt tartalmazta a három évtizedes rejtett életet.

Időnként halhatjuk azt a gondolatot, hogy nyilvános működésére Jézus a rejtett harminc év alatt készült fel, és mintha ezt támasztaná alá a Lukács evangéliumában olvasható, Szűzanyától származó mondat arról, hogy Jézus növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és emberek előtt (Lk 2,52), hiszen idő kellett ahhoz, hogy ez a növekedés megtörténjék. De, mondják az egyházatyák, mivel nem növekedhet ténylegesen a Bölcsesség bölcsességben, a korban való növekedés fokozatosságában és az ennek megfelelően megnyilvánuló bölcsességben a megtestesülés alázata és az emberi természet szeretete nyilvánult meg Jézusnál. Mert a Bölcsesség az emberi természetnek megfelelő időben és mértékben akart megnyilatkozni az emberré vált isteni személyben. „Nem úgy, hogy bölcs lett a fejlődés által, hanem hogy fokozatosan kinyilatkoztatta bölcsességét.” Így, amikor elérkezett az idő, harminc év után, a maga teljességében nyilatkozhatott meg a Bölcsesség, ami természete szerint volt teljes benne fogantatása pillanatától, mert ő maga a Bölcsesség. Ilyen értelemben Jézus nem készült úgy a nyilvános működésére és a megváltás művére, ahogyan egy „csak ember” tette volna, még akkor sem, ha az az ember tökéletes lett volna. Felkészülésként a szó szoros értelmében tehát más kedvéért volt szükség a rejtett élet három évtizedére: az emberszerető Isten három évtizedig készítette fel a Szűzanyát arra a feladatra, amelyre hivatása szólt, hogy második Évaként „hozzá illő segítő” (Ter 2,18) legyen. Ez a felkészítés pedig fokozatosan történt.

Mondhatná ugyan valaki, hogy kissé soknak tűnik erre harminc év, valójában azonban senki más nem lett volna képes ennyi idő alatt megérteni és megtenni azt, amit a Szűzanya. Szent Tamás mondja, hogy „a kegyelem tökéletesíti a lelket, és természetes módon (mint egy második természet) a jóra készteti; ebből következik, hogy akik a kegyelem állapotában vannak, azoknak egyre jobban kell növekedniük a szeretetben, ahogyan közelednek a végső céljukhoz.” Ebből viszont az is következik, hogy senki sem növekedett jobban a szeretetben, mint az, aki már Krisztus foganása előtt a kegyelemmel teljes volt, és akivel már Krisztus foganása előtt is az Úr volt, azaz a legközelebb volt a végső céljához, Istenhez. Ezért írja Garrigou-Lagrange atya: „Mária fejlődése volt a legfolyamatosabb mind közül. Nem ütközött akadályba, nem állította meg, nem késleltette az önmagához vagy e világ dolgaihoz való ragaszkodás. Mind közül a leggyorsabb volt, mert a sebességet, amellyel megindult, Mária kegyelmi teljessége határozta meg, és ezért felülmúlta az összes szentekét.”

De vajon Isten tényleg egyetlen emberért akarhatta volna a harminc év rejtett életet?

Erre a kérdésre az előző gondolat adhat választ: Mária szeretete felülmúlta minden szent szeretetét külön-külön és együttvéve is – már az angyali üdvözlet idején is. Sőt, az Egyház arról tanít, hogy a tökéletes szellemi létező angyalokét is, külön-külön és együttvéve is. És mivel Isten szeretetének tárgya, azaz végső célja önmaga, a tökéletes Szeretet, a teremtmények közül pedig az, aki jobban hasonlít az Ő lényegéhez, azaz jobban szeret, ezért igazságosságában jobban szereti a szeretetben tökéletesebbeket. Mária iránti szeretete ezért haladja meg az összes angyal és összes szent iránti szeretetét együttvéve. Kit lephetne meg ez alapján annak feltételezése, hogy Isten földön lakásának első harminc éve közvetlenül a Szűzanyáért történt?

A Szűzanya növekedett tudásban, bölcsességben, szeretetben és kegyelemben a harminc év és egész élete során, ahogy a megváltás misztériumának ismeretében és értésében is, így tökéletesen töltötte be földi életében is hivatását, ő lett az új Éva. És az Éva-Áve párhuzamot, azaz a Szűzanya, mint új Éva gondolatát az egyházatyák nem kitalálták, hanem felismerték: ennek a valóságnak szerzője maga a fölséges és dicsőséges Isten, aki megtestesülésében és a megváltás művében helyrehozta azt, amit az első emberpár tönkretett. Ez a helyrehozatal pedig csak az első emberpár történetének párhuzamában érthető, így tekintve rá viszont eltelünk Isten Bölcsességének csodálatával.

Például azért, mert úgy tetszett neki, hogy az új Évával „megfordítsa” Éva bűnét. Éva bűnének mibenlétét a következményeket kimondó Isten szavából láthatjuk. „Éva átka” a férje fölötti uralom utáni vágyának következménye volt, ami miatt Éva arra ítéltetett, hogy a férfi uralkodjon fölötte. Az új Éva viszont a férfi fölötti uralomra törekvés helyett anyaként is a szülői hatalma alatt álló szent Fia első tanítványává vált, egyúttal pedig szerető és engedelmes felesége volt egy nála minden képességben és kegyelemben alacsonyabban álló férfinak.

Éva, ahelyett, hogy Ádámnak „hozzá illő segítője” lett volna, a bűnre vezető alkalomban és a bűnben lett társa és segítője, így Isten emberre, azon belül Éva szerepére vonatkozó terve nem teljesedhetett be az ősszülőknél. Mária ebben is megfordította az ősszülők bűnét, mert ő viszont méltó társa lett a megtestesült Istennek. És mivel Krisztus Megváltó, mi lehetett volna Mária Megváltóhoz illő segítő hivatása, mint hogy Coredemptrix és Mediatrix legyen?

A megváltás az Istennek való elégtétel-adás, hogy az Istennel szemben elkövetett sérelmet helyrehozza. De a halálos bűn által okozott sérelem végtelenül nagy, mivel a sérelem mértékét a megsértett személy méltóságának nagysága határozza meg, ahogy Aquinói Szent Tamás mondja. A halálos bűn, azáltal, hogy a bűnöst elfordítja Istentől, a végső céljától, megtagadja Istentől végtelen jogait. Ezért csak a megtestesült Ige tudott tökéletes és megfelelő elégtételt nyújtani az Atyának a halálos bűnnel elkövetett vétségért, mivel az elégtétel értéke, akárcsak az érdemé, a személyből ered, és Jézus személye, mivel isteni volt, végtelen méltósággal rendelkezett.

De Krisztus azt akarja, hogy minden ember vegye fel keresztjét, azaz egészítse ki testében azt, ami hiányzik az ő szenvedéseiből (Kol 1,24): saját elégtétellel járuljon hozzá az egészhez, amiből a saját része hiányzik. Mert létezik az elégtételnek egy véges formája, amelyet teremtmény adhat, és ezt legtökéletesebben Mária nyújtotta. Garrigou-Lagrange atya szavai szerint „A Megváltó Anyjaként Mária a tökéletes akaratmegegyezés, az alázat, a szegénység, a szenvedés – és különösen a Golgotán való együttszenvedése – által szorosan egyesült Jézussal. Erre gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy vele együtt nyújtott elégtételt. Az elégtétel értékét Isten Anyjának méltóságából, nagy szeretetéből, abból a tényből, hogy nem volt benne olyan hiba, amelyet jóvá kellett volna tennie, és szenvedéseinek intenzitásából nyerte.”

És ez utóbbi, szenvedésének intenzitása szeretetének tökéletességével volt arányos.

Nekünk, tökéletlen és bűnös embereknek még az együttérzésünk is önszeretetünktől terhelt, mert leginkább abból fakad, hogy beleképzeljük magunkat a szenvedő helyzetébe: tehát magunkra vetítve érezzük át a szenvedés súlyát. És persze jó, illő és üdvös, hogy legalább így együttérzünk, de a Szűzanya együttszenvedése Krisztussal nem ilyen volt. A teljesen tiszta, az erények tökéletességével bíró, tisztán szerető Szűzanya az Istenen esett sérelmet látta a bűnben, a megváltó szenvedés borzalmaiban pedig Isten végtelen szeretetének megnyilvánulását és annak újabb megsértését. Ezért Mária életének legdicsőségesebb, azaz Istent leginkább megdicsőítő eseménye a Golgotán való jelenléte volt, ahol a Megváltóval való együttszenvedésében a tökéletes istenszeretet nyilvánult meg: az, amire Éva is meg volt híva, de amit az képtelen volt megadni a próba idején. És a Mária által Istennek ezáltal adott dicsőség nagyobb volt, mint az összes angyal és összes ember által adott dicsőség.

Erre készült fel tehát a Szűzanya a megtestesüléstől számított harminchárom és fél éven keresztül. És ha neki, aki kegyelemben nem volt kisebb Évánál, ennyi időre volt szüksége, hogy Istenhez illő társ legyen a megváltás művében, hogy Éva bűnét megfordítsa, a párhuzam valóságossága alapján talán Évának sem adathatott kevesebb idő a kegyelemben növekedésre a bűnbeesés előtt.

https://invocabo.wordpress.com/2023/12/30/velunk-van/

Isten szemével

2023.12.01.

1.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus Luisának: „Az igazságosságom és a teremtmények bűnei közé helyezlek, és amikor igazságosságom megtelik gonoszsággal oly módon, hogy nem tud többet befogadni, és arra kényszerül, hogy villámcsapásokat küldjön a teremtmények megbüntetésére, meglátva téged középen, ahelyett, hogy őket érje, téged ostoroz.”

Kép: Az Isteni igazságosság olyan, mint egy kehely, amely telítődik. Amikor megtelik, túlcsordul, és kiömlik a tartalma.

Jézus: Hogy a kiválasztott kapja a büntetést mások bűneiért, az hasonló az Én megváltásomhoz, mert Én is másokért és mindannyiatokért szenvedtem és haltam meg. Ezért, ez a kiválasztottra nézve nagy megtiszteltetés.

2.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus egy fényes koronát tett Luisa fejére. Úgy tűnt Luisának, hogy a fények az ő és Jézus közötti elhangzott beszélgetések visszhangjai, és tisztán beszéltek Jézus szépségéről, erejéről, hatalmáról, és minden más erényéről.

Érzés: Amikor a Mennybe kerülünk, a lelki ruhánkon minden rajta lesz abból, amit tettünk vagy gondoltunk, stb, amely Istennel kapcsolatos. Mivel minden Isten ajándéka, a lelki ruhánk elsősorban Őt fogja sugározni.

Jézus: A Mennyei ruhátok ki fogja fejezni, és magán hordozza, hogy mennyire szerettetek Engem itt a földön, és milyen áldozatokat és jócselekedeteket tettetek a felebarátaitokkal szemben.

3.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „Az áldozati hivatás nem más, mint egy második keresztség, melynek nagyobb kegyelmi hatásai vannak a keresztségnél, mert ebben az áldozat feltámad az Én életemben, Velem él, és Bennem él. Mostantól bármit tesz, nem az ő tette lesz, hanem az Enyém.

Érzés: Ahogy átadtam és felajánlottam az életemet az Úrnak, az én életem is megváltozott a korábbihoz képest.

Jézus: A keresztség csupán Isten gyermekévé tesz, de hogy milyen gyermeke leszel, azt a cselekedeteid döntik majd el. Éppen ezért a keresztségnél is nagyobb kegyelmeket vonz le az Égből az áldozat. A te életedben is így van kislányom, a cselekedeteid kormányzásában aktív részt vállalok.

4.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus mondja: Különbség van, ha Isten Akaratában tesz az ember valamit Istennel, vagy Isten tetszésére cselekszik, de egyedül. Akik az erények útján élnek, de nem az Isteni Akaratban, azok céljai emberi célokkal keverednek, és őket a földön is ismerik.

Érzés: Aki az Úr teljes Akaratában él, az tényleg rejtett életet él, nem sokan tudnak róla, a bensőjéről szinte semmit.

Jézus: Az a legideálisabb számotokra, engesztelők számára, ha a cselekedeteiteket, áldozataitokat Isten Akaratának megfelelően hozzátok. Az áldozatokra különösen vonatkozik, hogy akkor van értéke, ha titokban történik. Nem teregetitek ki mások elé. Így lesz belőle itt, fönt Nálam Mennyei ajándék. Ha valami jót elfecsegtek, amit tettetek, akkor csak az emberek elismerése lesz a jutalmatok.

5.

Eszembe jutottak az utolsó idők pápái, mint Szent II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa.

Kép: Jézus egy útra helyezett engem, mint egy kisgyermeket. Kissé lehajolt hozzám, megigazított rajtam valamit, közben utasításokat adott, hogy mit kell tennem, feladatokat adott, hogy miket kell elvégeznem.

Hang: Ügyes leszel…

Jézus: A jótetteidben, cselekedeteidben szinte nincs semmi, amit te találtál ki. Mindig Én adom az ötletet. Te pedig végrehajtod.

6.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „Az emberi természet ellenállhatatlan erővel vágyódik a boldogság után, és okkal, mert azért teremtetett, hogy boldog legyen az isteni és örök szeretettől.”

Érzés: A boldogság utáni vágy bele van ültetve az emberbe, és ez egy hajtóerő ennek keresésére. Csakhogy az emberek többsége úgy gondolja, hogy ha valamilyen földi célt elér, boldog lesz. De csalódik, mert a földi dolog csak ideiglenes örömöt ad, de hosszantartó boldogságot nem, mert azt csak Isten tud adni.

Jézus: Ha Isten nélkül a boldogság kék madarát kergetitek, az örömötök nem lesz teljes, csak ideiglenes, földi.

7.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „Aki Isten Akaratában él, nincs alávetve a halálnak, nem lesz számára ítélet, élete örök. Amit a halálnak tennie kellett, azt már előre megtette, a szeretet és Akarásom teljesen újra rendezte őt Bennem, így nem kell megítélnem őt.”

Gondolat: Aki Isten Akaratának ajánlja fel magát, az meghal önmagának és a világi életének és céljainak, így Isten be tudja őt tölteni teljesen.

Jézus: A legtöbb ember, miután leélte az életét és lelke kiröppent, rögtön ítélet alá kerül. De van, aki annyira Istennek áldozza életét, hogy az ítélete a legoptimálisabban alakul, egyenesen a Mennybe vezet. Hiszen ő már itt a földön teljesen alárendelte magát az Isteni Akaratnak. Ezért nincs már mit levezekelnie.

8.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „Minél többet gondolkodik az ember önmagán, annál emberibbé és szegényebbé válik, így kiszorítja Istent. De ha Istenről gondolkodik, annál gazdagabb, mert Isten betölti őt.”

Gondolat: Egy ismerősöm jutott eszembe, aki csak arról tudott beszélni, hogy a családtagjai mi mindenben kiemelkedően jók a többiekhez képest, milyen kiemelkedő tulajdonságaik vannak, például dolgok megtanulásában, stb. Én csak a családtagjaim különböző szenvedéseiről tudtam neki beszélni, így szégyenérzetem támadt a vele való beszélgetés során. Miután ezt neki ki is fejeztem, az volt a válasza erre, hogy ne is beszélgessünk, hogy én, kvázi jobban érezzem magam, de az nem jutott eszébe, hogy neki kellene abbahagynia a hencegést. Ez nagyon eltávolított tőle.

Jézus: A hencegő emberek soha nem Istent dicsőítik a sikereikért, az eredményeikért, hanem önmagukat akarják értékesnek feltüntetni. Minden szépet és jót maguknak tulajdonítanak. Hálátlanok, mert mindent Tőlünk kaptak. Neked nincs szégyenkezni valód az ilyenekkel szemben. Te jól tudod, hogy minden jót és szépet, sikert, eredményt Nekünk köszönhetsz.

9.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „Aki teljesen Akaratomban él, nem szenved kísértést, mert az ördögnek nincs hatalma bejönni Akaratomba. Ő maga nem lép be, mert Akaratom fény, és a lélek a fényben azonnal felismerné ravaszságát.”

Érzés: A gonosz akkor tud mégis kísérteni és megtámadni, ha elgyengülünk, mert mégis csak emberek vagyunk. De ezt meg kell, hogy engedje az Úr, hogy a lélekben ne legyünk gőgösek.

Jézus: A te életed legnagyobb részében lelki béke, nyugalom uralkodik, mert az Akaratomba helyezted magadat, és ezzel kizártad a kísértés lehetőségét. Néha-néha megengedem, hogy kizökkenj ebből az Isteni Akaratból, hogy próbára tegyelek. Nem sokáig tart nálad az ilyen gyenge állapot, mert Hozzám fordulsz segítségül. Én pedig lehajolok hozzád, és visszaállítalak a közös utunkra.

10.

Érzés: Akik irigykednek másokra, azok még nem találták meg magukat Istenben. De akik megtalálták magukat és útjukat Benne, se nem irigykednek, se nem féltékenykednek.

Jézus: Az ilyen emberek azért nem találnak Rám, mert túlságosan földi módon gondolkodnak. A sátán az, aki irigységet ültet a lelkükbe. És mivel nem Isten akaratában élnek, nem tudnak ellent mondani neki.

11.

Interneten olvastam a magyar Szent Koronáról: A lengyelek II. Szilveszter pápához fordultak, hogy áldja meg őket, és kapjanak királyi koronát, mert akkortájt fogadták el ők a keresztény hitet. A pápa csináltatott egy koronát is, amelyet a lengyeleknek ígért. Akkor küldtek a magyarok is követet Rómába Asztrik püspök személyében ugyanezen céllal. II. Szilveszter pápa álmában megjelent az Úr Angyala, Szent Gábriel Arkangyal, és mondta a pápának, ne késlekedjen elküldeni a koronát Géza nagyfejedelem fiának, azaz Istvánnak, tekintettel érdemeire, mivel a hódításai során más népeket is a keresztény hitre térített. Így, a magyar Szent Korona apostoli korona, a szentatyához és a Vatikánhoz kötődik. A kettős kereszt szimbólumát, amely a magyar címeren van, csak pátriárkák, érsekek, főpásztorok használhatták.

Érzés: Mindez rányomta bélyegét a magyarokra, ezért nekünk hatalmas a felelősségünk, hogy megmaradjunk keresztényeknek, és más népek keresztény mivoltának megmaradásáért is felelősek vagyunk.

Hang: Elrendelem neked ezt.

Érzés: Ha a modern világunkban úgy adódik, hogy a Vatikánt lerohanják és elpusztítják…

Hang: A magyarok felelősége tovább vinni a kereszténységet.

Jézus: Isten akarata volt, hogy II. Szilveszter pápa ne Lengyelországnak, hanem a magyaroknak adja oda a Szent Koronát. Ők érdemelték meg jobban, mert a körülöttük élő népeket is a katolikus hitre buzdították. A kereszténység akkor sem veszhet el és semmisülhet meg, amit Én alapítottam, ha Rómát pusztítás éri el, mert Magyarország felelőssége megőrizni a kereszténységet, melynek egyik jelképe a magyar Szent Korona. Ne féljetek drága kis magyarjaim, szentté teszlek benneteket, hogy követhetővé váljatok majd. Az engesztelőknek rendkívül fontos, elsődleges feladata imádkozni a nemzet szentté válásáért.

12.

Hang: Sokba kerül ez neked.

Jézus: Minél lényegesebb dolgok kerülnek a kezed alá, a te irányításod alá, annál nagyobb lesz a felelősséged.

2023.12.08.

1.

Hang: Egy ország csak akkor… ha újjá tud születni.

Jézus: Egy ország csak akkor menekül meg, és csak akkor tud felemelkedni, ha a bűnöket elhagyja, és a tagjai megtérnek, azaz szentté válik.

2.

Dániel próféta könyve című filmben: Az Úr Babilon királyát, Nebukadnezárt állati nívóra alacsonyította. Évekig kúszott a földön elmeháborodottan, míg a száműzetésének ideje be nem telt.

Érzés: Mindennek megvan a kiszabott ideje, például büntetésnek, míg be nem teljesedik. Utána más jön. Így van ez a mi világunkkal, és a végidőkkel is.

Jézus: Sajnos sok ember nem számol a bűn következményeivel. Csak jól érzi magát a bűnben, és eszében sincs elhagyni. De Isten nem engedi, hogy büntetés nélkül maradjon. Egyszer csak váratlanul, vagy itt a földön, vagy a túlvilágon eléri a büntetés. A bűnösnek minden tettéért felelnie kell. Hogy mikor, azt hiába kutatja, a jövő el van takarva előtte egy fátyollal.

3.

Dániel próféta könyve című filmben: Dániel próféta héber emberként volt száműzetésben Babilonban. A királyi palotában mindenki tudott róla, hogy Istenhez imádkozik, és a királynak is csak az igazat mondja. Dániel irigyei Dániel vesztét akarták. Tudták, hogy a király kedveli Dánielt. Rábírták a királyt, hogy hozzon egy rendeletet, hogy egy hónapig senki sem imádkozhat, csak a király. Akit elkapnak, hogy imádkozik, az halállal lakol. Így Dánielt rajta kapták, hogy imádkozik, és a királyhoz vitték ítéletre. A király minden törvényt próbált átnézni, hogy találjon kibúvót, hogy Dániel próféta életét megmentse, de nem talált. Dániel próféta ezt mondta: Hogy ő szabad legyen, Isten keze által fog ez megvalósulni, és nem a király által. Ez egy olyan kiváltság, amit Isten Magának tart fenn. Dániel prófétát az oroszlánok barlangjába vetették, a napok óta kiéheztetett oroszlánok nem bántották őt.

Érzés: Az Úr a mi életünkben is sokszor tesz ilyet, mellyel bebizonyítja hatalmát, hogy Ő uralkodik az élőlényeken és a tárgyakon, és hogy minden az Ő akaratán múlik. Csak az ember mégis másképp értelmezi ezt, inkább a szerencsének tulajdonítja.

Jézus: Dániel tudta és hitte, hogy csak Isten az, Aki megszabadíthatja őt minden bajtól. Az igaz ember, a jó keresztény hasonlóan gondolkodik, és a nehéz sorsa jobbra fordulását kizárólag Istennek tulajdonítja. Nem pedig véletlennek.

4.

Dániel próféta könyve című filmben: Dániel próféta közölte a királyi udvarban, hogy Isten mondta: „Áldom azokat, akik áldanak titeket, és akik átkoznak titeket, átkozni fogom.”

Érzés: Mintha dupla áldás szállna le az áldóra, és dupla átok az átkozóra.

Hang: Bosszúért kiált ez.

Jézus: Az áldás és az átok, mint egymás ellentétjei, különbözőképpen hatnak arra, aki adja, és aki kapja. Az áldás felemeli a lelkét annak, aki ajkáról elhangzik, és örömet okoz annak, akinek szól. Az átkozódás a szeretetlenség teteje. Aki átkot mond valakire, az rosszat akar, és bizony be is teljesülhet azon. Nemcsak annak árt, aki kapja az átkot, hanem annak a lelkét is rombolja, aki ilyesmit ki mer ejteni az ajkán. A bűnök közül talán az átok az, amely legjobban elszomorítja és feldühíti Istent.

5.

Pio atya filmben: Az I. világháború idején Pio atya felajánlotta magát az Úrnak áldozatként, hogy az Úr mindenkit mentsen meg, és inkább őt sújtsa Isten 100-szorosan. Ezután ajándékozta meg az Úr Pio atyát látható stigmákkal.

Jézus: Az Én sokat szenvedett Szentemtől, Pio atyától sokat tanulhattok ti mindnyájan. Egyrészt az engedelmesség példája volt, másrészt az áldozatosságé. Az volt a vágya, hogy Isten inkább a háború áldozataiért, a haldoklókért és a sebesültekért mutassa be az irgalmát, és ne őérte. Inkább arra vágyott, hogy ő maga szenvedhessen a többiekért. Ez a szeretet csúcsa. Hasonló volt ő Énhozzám.

6.

Kép: Pio atya egy széken ült és elmélkedett. Valamit magyarázott, és kezeit felemelte kissé az ég felé, majd az ölébe tette.

Jézus: Pio atya a képen az Én kínszenvedésemről elmélkedett.

7.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „A lélek minden célja Akaratom kell, hogy legyen. Így, élete lesz, Nekem pedig táplálékom.”

Kép + Érzés: A Szentháromság tagjai Egymást táplálják szeretetükkel. Így kellene lennie Isten és ember között is.

Jézus: Csak az nyeri el az örök életet, aki az Akaratomban él. Én pedig az ilyen gyermekemet már itt a földön is, de a Mennyben is nagy szeretetemmel borítom be. A Szentháromság közötti szeretetáramlás azt jelenti, hogy végtelenül szeretik Egymást.

8.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „Aki valóban Akaratomat teszi, ugyanazon körülmények közé kerül, mint Emberségem. Én Ember voltam és Isten. Mint Isten tartalmaztam minden boldogságot, szépséget, örömet, és minden jót. Emberségem részt vett Istenségem örömében, és a lelkem boldog volt, és boldogító látását nem vesztette el soha.”

Kép + Érzés: Jézus Istensége táplálta Jézus Emberségét. Ugyanígy tesz velünk is, ha magunkhoz vesszük az Oltáriszentségben.

Kép: Fény.

Jézus: Én egyszerre Isten és Ember vagyok. Mindenütt a földön is, és az Égben is. Hiszen vállaltam a megtestesülést. A földön egész életemben, de leginkább a kínszenvedésem alatt az Én Istenségem erősített és táplált Engem. Néha, egy kis rövid időre Atyám megvonta Tőlem az Én Istenségemet, és így panaszkodtam: „Atyám, miért hagytál el Engem?”. Amikor szentáldozáshoz járultok, nemcsak Testemet és Véremet veszitek magatokhoz, hanem Istenségemet is. Ha rendszeresen áldoztok, folyamatosan bennetek vagyok, és táplállak titeket, mint Isten és Ember egyaránt.

9.

Olvas: Luisa Piccarreta: Jézus: Amikor a lélek Isten Akaratában visz végbe valamit, az Isteni Napból helyez magába fényt. Minél több ilyen cselekedete van az embernek, annál nagyobbra nő benne ez a nap, mely össze van kötve az Isteni Nappal, és egymásban visszhangzanak.

Kép: Ketten ölelkeznek.

Jézus: Milyen jó nektek, Engem szerető gyermekeim, akik Akaratunk szerint folytatjátok az életeteket. Fokozatosan egyre több fényt bocsátok a lelketekbe, amely egyszer csak olyan lesz az Én fényemtől, mint egy sugárzó nap.

10.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus mondta a Szentháromságról: „Mivel Mi nem tudjuk magunkban tartani szeretetünket, külső tettekben vezetjük le őket.”

Kép + Hang: A szeretet olyan, mint egy tüzes lávafolyam, amely csak folyik, ömlik szerteszét, akit csak ér.

Jézus: Bennünk, a Szentháromságban e folytonos tűz ég, egy szeretetláng, amit rátok öntünk, a világon élő összes emberre. Sajnos, nem mindenki fogadja be.

2023.12.15.

1.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Lusiát az Úr Jézus láthatatlan stigmákkal ajándékozta meg, amelyet időnként levett róla. Ilyenkor Luisa panaszkodott az Úrnak, hogy ez annak-e a jele, hogy az Úr őt már nem szereti? Jézus válasza: Az igazi keresztre feszítettség nem abból áll, hogy keresztre van feszítve az ember keze-lába. Ő 3 órán keresztül függött a kereszten. De az Ő Lényének minden porcikája és akarata keresztre feszítettsége egész életén át tartott, mert Ő mindig a Mennyei Atya Akaratát teljesítette, sosem az Ő saját akaratát.

Érzés: Az ember nem tud egész életében így élni, csak attól a pillanattól kezdve, amikor elhatározza magát erre, és felajánlja magát az Úrnak és lemond saját akaratáról. De az Úr nem azt nézi, hogy időben mikortól él így, hanem a végeredményt.

Jézus: A legtöbb választottam nem már kicsi gyerekkorától ajándékozza Nekem akaratát, hanem később, ahogyan apró kis lemondásokkal, felajánlásokkal elkezdem alakítani a lelkét. Senki sem születik szentnek. Tehát, nem az idő számít az Én szememben, hogy mikor tette meg az akaratának ezt a lemondását, hanem az az időszak az életében, amitől kezdve megtörtént nála az akarata összeolvadása az Enyémmel. Még ilyenkor is ebben a nagy kegyelmi időben előfordulhat, hogy egy pillanatig a saját akaratát követi. De megbánja, bocsánatot kér Tőlem, és mindig igyekszik az Én Akaratom szerint élni.

2.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézust látta magában, a lelkében tartózkodni, és érezte, hogy Jézus egész Lénye beszél: a lábai, a kezei, a Szíve, a szája, minden. Jézus lábai minden teremtmény lábához beszéltek, kezei a kezekhez és tettekhez, szemei a tekintetükhöz, gondolatai a gondolatokhoz és az elméjükhöz, stb.

Hang: Az egész lényed beszél Hozzám.

Hang: Nagyon beszédes vagy Nekem.

Érzés: Minden tettem, gondolatom beszél az Úrhoz, még ha nem is szólok egy szót sem.

Jézus: Az Engem követő jó keresztény gyermekeimnek, engesztelőimnek, akiknek az értékrendjében első helyen állok, az természetesen az egész lényével fordul Hozzám, és beszél Nekem. A mozdulataival, a hangjával, a gondolataival. Tehát teljes odaadással megszólít Engem még akkor is, ha az ajka nem mozog. Mert egyesek azt hiszik, hogy csak akkor szólnak Énhozzám, ha imádkoznak. De ez nem így van.

3.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus a szeretet kiárasztásáról beszélt. Példának említette azt, mintha két edényben lévő folyadékot összeöntenének.

Érzés: Amikor pozitív dolgokról beszélünk valakivel, a szeretetünket árasztjuk ki, és ő miránk. Ez egy olyan körforgás, amely megnyugtat.

Hang: Erre az embernek szüksége van, és Istennek is.

Érzés: Sok esetben előfordul, ha magunkban tartjuk a szeretetet, és nem tudjuk mással megosztani, akár fájdalmat is tud okozni, mivel nagy erőt hordoz önmagában.

Érzés: Amikor Istennel társalgunk, akkor egymás között árad ki a szeretet, és mivel Ő végtelen Isten, Ő repít minket a magasságokba.

Jézus: Amit most mondok neked, az a szeretet fontosságáról szól. A szeretetet nemcsak tettekkel lehet gyakorolni, hanem beszélgetéssel is. Persze nem holmi értéktelen fecsegéssel, hanem olyan gondolatok közlésével, amely a másik ember iránti megbecsülésünket, ragaszkodásunkat, megértésünket tartalmazza.

4.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus mondta: A lélek, minél jobban együttműködik az Úrral egyesülve Vele, az Úr annál jobban érzi Magát elmerülve a lélekben. Ahogy a lélek gondolkodik, az Úr gondolatát érzi belemerülni a lélek értelmébe, ahogy néz a lélek, az Úr a tekintetét érzi belemerülni, és e képen az Úr a saját hangját, lélegzetét, Szent Szíve dobbanását, tevékenységét, lépteit érzi elmerülni a lélekben. A lélek teljesen magába szívja az Úr Jézust, elsajátítja a magatartását, viselkedését, a képmását. Jézus folyamatosan nézi Magát a lélekben, és megtalálja Magát benne.

Gondolat + Érzés: Nekünk hívőknek a célunknak kell lennie, hogy ezt elsajátítsuk.

Jézus: Az Engem nagyon szerető gyermekeim nemcsak néhány percre egyesítik akaratukat az Enyémmel, és nemcsak egy kiválasztott rövid időre gondol Rám nagy szeretettel, hanem a nap minden idejében tartja Velem a kapcsolatot. Az ilyen lelket, ahogy vizsgálom, azt látom, hogy Én Magam vagyok benne.

5.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus mondta: Annak idején magához vette a szentostyát azért, hogy a Mennyei Atyának elégtételt adjon a szentségtörő szentáldozások miatt.

Kép + Érzés: Ha egy lélekben Jézus él teljes mértékben, és így áldozik meg, hasonló ahhoz, amikor Jézus vette magához a szentostyát. A lélek e képen magasabb szinten tudja magáévá tenni a kegyelmeket.

Hang: Megdicsőítesz Engem magadban.

Jézus: Gyermekeim közül sokan megszokásból, gépiesen járulnak szentáldozáshoz. Ahhoz, hogy az áldozás magas szinten legyen, úgy kell Engem magához venni gyermekemnek, hogy a szíve teljesen Bennem él. Így tud a szeretet legmagasabb fokán megdicsőíteni Engem magában.

6.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus mondta: Akik Isten Akaratában élnek a földön, a Mennyben Jézus Napjában fognak ragyogni. Az összes többi szent is ragyogni fog, de különálló napként. Azok a lelkek, akik Isten Akaratában éltek, nem éltek a földön saját életet, így a Mennyben folytatják ezt. A földön élve Isten Napja veszi körül őket, és így a Mennyben is Istenben fogják őket látni.

Hang: Folyománya ennek.

Jézus: A Mennyben különbséget fogok tenni az üdvözültek sokaságában, mert nem mindenkinek lesz egyforma az ő dicsőségének fénye. Ez attól függ, hogy földi életében hogyan egyesítette akaratát Istenével.

7.

Gondolat: Karácsonykor azt szeretném átelmélkedni, hogy Jézus Istensége hogyan szállt a földre, mint nagy Isteni fény, hogy az Ő szenvedései sokasága árán megtörje az átkot, amit a gonosz hozott az emberiségre, és áldást hozott rá.

Kép: Jézus alakja nagy fényben.

Jézus: Nekem azért kellett emberré válnom, hogy a bűnös emberiségnek elhozzam Isteni fényemet, az Én végtelen szeretetemet.

8.

Kép: Egy út egy kősivatagban.

Hang: Egyszerűsítsd le magadban ezt.

Jézus: A te életutadat kavicsos sivatag veszi körül. A kavicsok a bűnt, a kísértéseket szimbolizálják.

8.

Olvastam: Minden közösségnek van jellegzetessége.

Gondolat + Kép: Lelki értelemben, ha több különböző lelkiséget követünk, pl: Szent Szív, Szent Vér, szentségimádás, Szeretetláng, Szűzanya Szeplőtelen Szíve, Világ Győzelmes Királynője, akkor az mind mintha egy közösséget alkotna bennünk.

Érzés: Valami gyönyörűt kell ezekből felépíteni a lelkünkben.

Jézus: Minden közösségnek van egy bizonyos karaktere. Van, aki az angyalokra épít, más közösség a Szent Vérre, megint más Jézus öt Szent sebére, azután a Szűzanyára, és minden közösség a tagok üdvösségét szolgálja. De van olyan, aki nem elégszik meg egy-egy ilyen jellegzetességgel, hanem beleolvad a Jézus Szíve tiszteletbe, a szentségimádás szépségébe, vagy Jézus Szent Vérének imáiba, és ha ezt a sokszínűséget egyesíti magában, a lelke egyre gyönyörűbbé válik.

9.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „A fájdalmakat azok a lelkek adják Nekem, akik ki tudja mennyit ígértek, de a döntés pillanatában csalódnom kellett ígéreteikben.”

Hang: Megígérni neked ezt.

Gondolat: Amit ígérünk, azt próbálni kell mindig betartani. Nemcsak Istennek tett ígéreteinkkel vagyunk így, hanem embertársaink felé is.

Jézus: Bizony sok vallását gyakorló, Engem követő gyermek elfelejti a Nekem tett ígéretét. Egy darabig megteszi, azután lassan leszokik róla, hogy teljesítse. Ezzel fájdalmat okoz a Szívemnek. Legyetek következetesek. Teljesítsétek, amit ígértek. Én minden ígéretre és fogadalomra emlékszem.

10.

A torinoi lepelről készült fényképeket nézegettem.

Érzés: Az Úr Jézus fényével ott lebeg jelenlétével a leplen.

Jézus: A legnagyobb áhítattal és tisztelettel nézegessétek a torinoi leplet. Feltámadásomkor olyan erős fény keletkezett a Testemben, hogy az egész alakomat ráégette a lepelre, amibe belegöngyöltek. Ez a ragyogó fényem, higgyétek el, ma is ott tündököl a torinoi leplen.

11.

Hang: Vakító a szemedben ez.

Jézus: Az Én dicsőségem ragyogó fénye még vakító lenne a szemedben. Amíg testben vagy, nem láthatsz dicsőségemben.

12.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus: „Az Én művem, munkásságom örök, és nem függesztem fel őket komoly indok nélkül. Én nem engedem azokat befejeződni.”

Érzés: Így van az írásommal is, annak ellenére, hogy vannak, akik állítják, hogy ez kevésbé fontos, és alig használ valamit.

Hang (erélyesen): Nem!

Jézus: Az írásaid, bárki bármit mond, szintén ebbe a kategóriába tartozik. Nem engedem megszűnni.

2023.12.29.

1.

Hang: Minden megoldás érdekel nálad.

Jézus: Sokszor döntened kell kislányom két megoldás között, és bárhogy is választasz, nagy érdeklődéssel figyelem.

2.

Kép: Egy kéz nyújt nekem egy kis csésze teát vagy kávét, majd egy kisasztalra helyezi elém.

Jézus: Figyeld meg kislányom, ha valakivel valami jót teszel, Én nagyon hamar viszonzom neked.

3.

Kép: Egy férfi Dél-Nyugat felé volt fordulva, komoly volt az arca, csukott volt a szeme, és imára voltak téve a kezei.

Jézus: Gyermekem, figyeld csak, hogy milyen összeszedetten és elmélyülten imádkozom. Ezt kérem mindig tőled is.

4.

Hang: Te azt mondtad, hogy neked mindegy.

Jézus: Azt akartad ezzel közölni Velem, hogy nem a te akaratod számít, hanem az Enyém.

5.

Hang: Tudod, minden utazásnak vége van.

Jézus: Ha az ember az utazással elérte a célját, akkor az utazás be is fejeződött. A te életed egy utazás. És akkor fog befejeződni, mikor belépsz a Mennyek Országába.

6.

Hang: Nagyon megcsiszolom benned ezt, szövetségemet.

Jézus: Szövetséget kötöttem veled, melyben Én támogatlak, segítek neked, te pedig mented a lelkeket a feladattal, amit kaptál Tőlem. Ezt a szövetséget alakítom, szépítem, csiszolom benned.

7.

Hang: Megkorbácsolom hitedet ezzel.

Jézus: Minden lelki szenvedéssel, megbántásokkal és betegségeddel már most erősítem a hitedet, és a reád váró megpróbáltatásokkal is.

8.

Az erős próbatételekről volt szó.

Hang: Tesztelem a nagylelkűségedet ezért, hogy meddig tudsz elmenni…hogy hajlandó vagy-e mindent odaadni Értem.

Hang: Te a végsőkig mész el.

Jézus: Látom, hogy ha úgy áll a helyzet, hogy neked van igazad, igyekszel legyőzni az akaratodat. Mindezt Értem teszed.

9.

Hangom: Uram, mindenki furcsának néz, hogy én szó szerint veszem azt, amit Te a Bibliában tanítottál.

Jézus: A Bibliai újszövetségben sok mindenre tanítalak benneteket. Örülök, hogy minden szavamat elfogadod és elhiszed. Bárcsak mindenki így gondolkodna.

10.

Hang: El kell, hogy döntsem benned ezt.

Jézus: Némelykor vannak dilemmák benned, ilyenkor átveszem az irányítást, és segítek dönteni neked.

11.

Hang: Akarjál nagyot alkotni szívemmel.

Jézus: Ne tántorodj meg, ha nehezebb, nagyobb dolgok várnak rád megoldásra. Támaszkodj Rám, s használd az értelmemet, Szívemet.

12.

Érzés: Amikor valaki megkeseredett, az zavarja saját magát is, és nem tud másképp tenni, mint hogy másba beleszúr, és másban talál minden hibát, és mást okol a saját hibáiért vagy mulasztásaiért.

Jézus: Ezt a nyugtalanságot és ellenszenvet az ilyen emberben az váltja ki, hogy nem kéri Tőlem az Én békémet. Ha Hozzám fordulna, megtölteném a szívét az Én nyugalmammal, szeretetemmel, és nem bántana másokat.

13.

Hang: Túl őszintének lenni veled…

Hang: Nem érdemes.

Jézus: Vannak olyanok, akik még a kedves, tisztaszívű emberekkel sem őszinték. Ők túl bizalmatlanok. Pedig sokat veszítenek ezzel.

14.

A magyar parlamenti ülést néztem a TV-n.

Kép: Magyarország előre tör.

Hang: Azért támadják a magyarságot, mert az megjövendölte…

Jézus: Az egyik képen azt mutatom, hogy Magyarország megerősödik, példát mutatva a többi népnek kereszténnyé válik, és mindez az Égiek segítségével fog megtörténni.

15.

Eszembe jutott a normafai kápolna milyensége.

Az is eszembe jutott, hogy: a ház nem épül, ha az Úr nem építi azt, az építők hiába igyekeznek és hiába fáradoznak.

Érzés: Az is lehetséges, hogy az Úr az engesztelők széthúzása miatt nem engedte az eredeti kápolna felépülését, a magyar nép széthúzása miatt.

Hang: Majd ha egység lesz köztetek, na majd akkor…

Jézus: Szomorúan nézzük a Mennyből, hogy annak ellenére, hogy segítségünkkel megépült az engesztelő kápolna, sok elégedetlen engesztelő van. Ha Én úgy akartam volna, nem ilyen kicsi kápolna épült volna, hanem az eredeti terv szerint épült volna fel. Azért történt így, mert az engesztelők között nézeteltérés, széthúzás van. A nagy templomra, amit ígértem látnokaimon keresztül, ezért csak később kerül sor.

16.

Hang: Függetlenítsd magadat ettől.

Gondolat: Nekem fontosabb az Igazság, minthogy olyan valakivel barátkozzak sokat, aki nem ezen az úton jár.

Jézus: Igazad van kislányom, a barátokat meg kell válogatni.

17.

Arról beszéltem családtagjaimnak, hogy a papok sokszor mondják a gyóntatószékben, hogy: „Kérd a Szentlelket”.

Hangom: Szentlélek Isten, én a mindent akarom.

Hang: Nem lesz az túl sok?

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről.

Jézus: Te azért kértél mindent a Szentlélektől, hogy lelked minél hamarabb tökéletessé váljék. Mindent a maga idejében meg fogsz kapni.

18.

Hang: Harci kedved nem lankad ebben.

Jézus: Minden lelket szeretnél megmenteni Nekem, mert jól tudod, hogy Én mindenkiért szenvedtem és meghaltam, és mindenkit üdvözíteni akarok. Ebben harcostársam vagy.

19.

Érzés: Az Úr pontosan tudja, kivel hogyan kell bánni. Valakivel szigorúbban, valakivel szeretetteljesebben.

Érzés: Az Úr olykor az ember fülébe súgja a jót, hogy eltakarja és elfeledtesse az emberrel a rosszat, így a lelket felindítja a jóra.

Jézus: Nekem nagyon kifinomult pedagógiai érzékem van. Ezért mindig úgy bánok gyermekeimmel, ahogy lelkük hasznára válik. Ha kell, szigorú is vagyok. Ha kell, vigasztalok. Elárasztom végtelen szelídségemmel és szeretetemmel, hogy elfelejtse a rosszat.

20.

Hangom: Uram, én nem értem az embereket.

Jézus: A te lelked kislányom mindig az Ég felé tekint. Nem tudod, hogy a többi miért ilyen földhözragadt.

21.

Hang: Tisztaságra nevelni téged.

Jézus: Atyám parancsait teljesíted, nagy bűnbánat van benned, ha bármilyen kis bűnt követsz el. E téren a tökéletességre nevellek.

22.

Olvastam: Alacoque Szent Margit látomása: lenfonás közben ott térdelt az udvaron az Oltáriszentség közelében. Szeráfok jöttek hozzá és felszólították őt, hogy énekeljen velük, az Úr Jézus Szent Szívét dicsőítve. Szent Margit nem merte ezt megtenni. A szeráfok megfedték őt ezért. A szeráfok az ő helyébe akartak volna jönni, hogy imádják az Urat az Oltáriszentségben. Részt akartak volna venni Szent Margit szeretetében, és benne szenvedni, és hogy örüljön bennük.

Gondolat: Ó, ha ilyen cserét lehetne egy kicsit az őrangyalommal.

Kép: Az őrangyalom keze össze volt téve, és nagy öröm volt az arcán.

Hang: Óriási változást hozna a szívedben.

Jézus: Mint ahogyan Alacoque Szent Margit helyett a szeráfok énekeltek, te is kislányom kedvet kaptál egy cserére. Ha ez a valóságban megtörténne, a lelked nagy lépésekben haladna az életszentség felé.

23.

Hang: Én benned mozgok és élek.

Jézus: A szentostyában, ahogy magadhoz veszel, a lelkedbe repülök, és ott vagyok benned.

24.

Hang: Koldusnak lenni benned ezért.

Jézus: Sok gyermekemnek hiába könyörgök, nem fogadnak el a szentostyában. Nem is hiszik, hogy benne vagyok. Ilyenkor koldusnak érzem magam. Hozzád menekülök, mint koldus. Te boldogan elfogadsz, melegítesz, és körülveszel szereteteddel.

25.

Hang: Kezdjetek a szívetek mélyére ásni.

Hang: Feltárni bennetek ezt.

Jézus: Kedves engesztelő gyermekeim, ne elégedjetek meg a felszínnel. Nézzetek a lelketek mélyére. Gyakoroljatok bűnbánatot és beszélgessetek Velem. Ezt szeretném elmélyíteni bennetek.

26.

Hang: A pokol összes kapui nyitva vannak.

Jézus: Drága engesztelők, gondoljatok erre, és harcoljatok a lelkekért. Mentsétek őket.

27.

Hang: Nagy bátorságra teszel szert ezért.

Jézus: Nagy bátorság volt tőled, hogy egész életedet, minden idődet felajánlottad Nekem. Erre vágytál, hogy szolgálhass Engem.

28.

Hang: A te szemed nagy.

Jézus: A szemeiddel mindent észreveszel, ami jó vagy rossz. Azután megkülönbözteted és e szerint cselekszel.

29.

Hang: Lelkiismereted tüzében égsz te.

Hang: Levezekeled Bennem ezt.

Jézus: Mindig figyelsz a lelkiismereted szavára. Ha találsz valamit lelkedben, azonnal mély bűnbánat fog el.

30.

Hang: Első szóra ez benned.

Hang: Természetesen nem ismerek rád ezért.

Jézus: Néha előfordul, hogy tiltakozol valami miatt. Mivel megszoktam, hogy teljesen Rám bízod magadat, ilyenkor nem ismerek rád.