2022. január 26., szerda

Isten szemével

2022.01.04.

1.

A TV-ben mondták: 2021-es év nehéz volt.

Hang: Ez még nehezebb lesz.

Kép: Mintha sötét alagútba mennénk be, a 2022-es évbe.

Jézus: Drága kislányom, a sötét alagút az emberiség előtt álló megpróbáltatásokat jelenti. Most fordultok be ebbe a sötét alagútba.

2.

Egy üzenetben olvastam: Készüljünk, 2022. július végéig bezáródó időtartamban lesz többek között a Nagyfigyelmeztetés is.

Gondolat: De az Egyház eseményei még nem tartanak ott.

Érzés: A közelgő magyar választások is döntő események lehetnek ebben a történetben. Valahogy sántít ez a kijelentés, hogy a Nagyfigyelmeztetés ebben az időtartamban lesz, holott az Úr nem így szokta közölni.

Jézus: Logikusan gondolkozol, mert még nem érett meg az idő a Nagyfigyelmeztetésre. Egy biztos támpont van számotokra, hogy amikor kötelezővé teszik az egész világon a vakcinát, akkor lesz a Nagyfigyelmeztetés, mint egy nagy mentőöv.

3.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus mondta: A teremtmények ragaszkodnak a saját ízlésükhöz, így Ő kénytelen Magában tartani az ajándékait. Amikor Isten adja a kegyelmi ajándékait, egy ízlést formál a lélekben, végül az ember az ajándékhoz ragaszkodik, nem pedig az Ajándékozóhoz. Ez sérti Istent, mert az ajándékokat úgy kell fogadni, hogy Isten ízlése szerint van. Úgy kell felhasználni azokat, hogy jobban szeressük Istent, és készen kell állnunk arra, hogy feláldozzuk a Szeretetnek.

Gondolat: Nagyon elgondolkodtató, ügyelnem kell nekem is arra, hogy ne ragaszkodjak pl. az üzenetek leírásához, ha az Úr mást vár el tőlem, vagy meg akarja vonni tőlem ezt a kegyelmet.

Kép: Fény.

Jézus: Aki jobban szereti a karizmákat, amit Istentől kapott, mint Magát Istent, az nagyon messze van az alázattól. Hajlamos büszkélkedni ezekkel az ajándékokkal, és gyakran felsorolni ezeket mások előtt. Az aztán úgy végződik, hogy megvonják tőle ezt a nagy kegyet. A szívetekben választottjaim Én foglaljam el az első helyet, ne a feladat, ami kiemel titeket az emberek közül. Tudjatok megválni az ilyen ajándéktól, hogy ha el akarom venni tőletek.

4.

Kép: Koszorú, melyet ezüst színű virág díszít.

Jézus: A bűnökkel terhelt gyermekeim töviskoszorút nyomnak a fejembe. Te viszont ezüstkoszorúval díszítesz, melyben a virágok a te jócselekedeteidet fejezik ki.

5.

Érzés: Nem tudom felhasználni mindazt a kegyelmet, amit az Úr ad nekem.

Gondolat: Kérem az Urat, Ő csepegtesse belém mindazt, amire szükségem van.

Jézus: Beborítottalak kegyelmeimmel, egyedül nem lennél képes felhasználni azokat. De ne aggódj, Én tudom, hogy mikor és mennyit használj fel ezekből. Ez csak az Én segítségemmel megy.

6.

Olvastam: Kézirat a Purgatóriumból: Egy elhunyt francia szerzetes nővér lelke felkereste egy földön élő rendtársát. Arra kérte a földön élő nővért, minél gyakrabban menjen Szentségimádásra, és ő vele megy. Ő is kap így enyhülést az Oltáriszentségben lévő Jézustól.

Gondolat: De ha minden szenvedő lelket hívok a Purgatóriumból, amikor Szentségimádásra megyek…

Kép: Még ha fizikailag egyedül is vagyok a Szentségimádáson, a lelkek sokasága van a kápolnában, be sem férnek. Felül, alul, oldalról, mindenhonnan az Oltáriszentség felé fordulnak.

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről.

Jézus: Mindig mondogatom nektek gyermekeim, hogy csak kérjetek, és kaptok. Mégis oly kevesen kérnek. Te nemcsak egy léleknek segítesz a tisztuló lelkek közül, hanem egy egész tömegnek, mert oda hívod őket magad mellé a Szentségimádáson. Látod, ezzel az egy gondolatoddal sokat tudtam adni neked, és te örömet szereztél a lelkeknek és Nekem.

7.

Olvastam: Kézirat a Purgatóriumból: Az elhunyt szerzetes nővér lelke mondta a földön él rendtársának: „Isten azt akarja, hogy jó tanácsaival és példájával sok lelket mentsen meg. Ha viselkedésével akadályozza, egy napon minden lélekről számot kell majd adnia, akiket megmenthetett volna”.

Gondolat: Meg kell próbálnunk másoknak jó példát mutatni, jótanácsot adni, ha tudunk. Amikor választás elé kerülök másokkal való viselkedésemmel kapcsolatban, gyakran eszembe jut, mi a különbség, ha az illető rendelkezésére állok, vagy nem. Olykor sok múlik rajtam.

Jézus: Minden engesztelőmnek azt tanácsolom, hogy ne menjenek el olyan felebarátok mellett szótlanul, akik bűnben élnek. Figyelmeztessétek őket, és mutassatok példát nekik. Ne engedjétek a panaszkodóknak, hogy belecsússzanak az ítélkezésbe és rágalmazásba, világosítsátok fel őket, hogy ilyesmiért komoly büntetés vár rájuk a tisztítóhelyen. Így sok lelket menthettek meg itt a földön.

8.

Olvastam: Kézirat a Purgatóriumból: Az elhunyt szerzetesnővér lelke mondta: „Azt, hogy nem láthatjuk a Jó Istent, az maga a mártíromság, nagyobb, mint a Purgatórium tüze”.

Gondolat: Azon töprengtem, milyen lehet a földi ember vágyakozása az Úr után hozzájuk képest.

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről.

Jézus: Te azért nem tudod túlszárnyalni a szenvedő lelkek vágyakozását Irántam, mert te még nem találkoztál Velem szemtől szembe.

9.

Hang: Angyalaim veled.

Kép: Jobbra fordulva haladok előre, angyalok vannak körülöttem.

Jézus: Az angyalokat azért teremtette Atyám, hogy mint legtisztább testetlen lények imádják és dicsőítsék a Szentháromságot, és oltalmazzák és szolgálják az embereket a földön, a tisztítótűzben, és a Mennyben.

2022.01.11.

1.

Az erényekről gondolkodtam.

Kép: Futok Jézus után jobbra, de Ő eltűnik a szemem elől, oly gyorsan száguld. Megállok elkeseredetten a sikertelenségem miatt. Majd látom, Jézus mellettem van, és velem együtt halad előre.

Jézus: Aki követ Engem az erények területén, az a legjobb úton jár. Mivel te futsz Utánam, egyre szelídebb, alázatosabb, áldozatosabb leszel, és nő benned az Istenszeretet és felebaráti szeretet. Ne csodálkozz, ha nem tudsz utolérni, mert az embernek lehetetlen, de az Én segítségemmel mindent el tudsz érni.

2.

Egy lelki testvérrel beszéltem a jövőbeli események kronológiájáról.

Érzés: Képtelenség mindenre fizikailag felkészülni.

Gondolat: Mindezt az Úr kezébe helyezem, mert sem követni nem tudom az események egymásutániságát, sem a problémákat nem tudom megoldani. Inkább nem kutatok az Úr mély titkaiban, ami valójában nem rám tartozik. Én csak szeretni akarom Őt fenségében, és úgy akarom rábízni magamat az Úrra, mint annak idején a Szűzanya tette.

Kép: Irgalmas Jézus.

Jézus: Engesztelő gyermekeim közül egyesek túlságosan kíváncsiak, hogy mi fog történni a jövőben a várható események alatt. Látni szeretnék saját sorsukat és az egész emberiség sorsát. Te kislányom, bölcsen gondolkozol, mert nem kutakodsz a jövő után, és nem rettegsz és félsz a bekövetkező szorongattatásoktól. E helyett inkább gyakorolod az Irántam érzett szeretetedet, és próbálod tökéletesíteni egyre jobban a lelkedet. Olyan vagy, mint a gyermek, akinek még nincs múltja, a jövő távolinak tűnik számára, nem foglalkozik vele, csak a jelennek él. Szeretném, ha minden teremtményem gyermekként gondolkodna.

3.

A tisztaságra, és Jézus közeli családtagjaira gondoltam.

Hang: Boldogok a tiszták.

Jézus: A tisztaság olyan erény, amely nélkül nem létezik szentté válás. Szűz Mária, az Én Édesanyám a legtisztább és legédesebb alkotása Atyámnak. Még az eredendő bűn sem volt Benne. A legbölcsebb dolog a tisztaságban Őt követni. Nevelőatyám, Szent József az ő gondoskodó családszeretetével, a betegekért való közbenjárásával, a haldoklókért való könyörgésével gyönyörű példája a teljes tisztaságnak. Mit is jelent a tisztaság? Állandó törekvés Isten parancsainak a betartására. Nemcsak a 6. parancsolat, hanem az egész Tízparancsolat betartására. Nehéz elérni a tisztaságot, mert ellenségem sokat kísért benneteket. Ugye tapasztaltad már, hogy milyen boldogság számodra, ha sikerül legyőzni a kísértést, és nem lesz bűn belőle. Ez egy lelki győzelem. A tisztaság békét ad az ember szívének. Bárhogy tombol körülötte az élet, bárhogy sértegetik a tisztaszívű embert, lelke nyugodt marad, és tekintetét az Égre emeli. Tehát, boldogok a tisztaszívűek.

4.

Olvastam: Kézirat a purgatóriumból: A szentáldozás előtt legyen az embernek szeretetcselekedete, szeressen nagyon.

Gondolat + Érzés: Ha szeretetcselekedetet gyakorlunk, a lelkünk nagyobb szeretettel van teli.

Jézus: Ha valami jót tesztek a szentáldozás előtt, akkor bensőségesebb szívvel tudtok Engem magatokhoz venni. Hiszen öröm járja át a bensőtöket, amiért ajándékot hoztatok Nekem, az Úrnak.

5.

Olvastam: Kézirat a purgatóriumból: Kezdjen az ember minden napot úgy, mintha még semmit nem tett volna.

Gondolat: Úgy lenne jó minden cselekedetet tenni, mintha ez lenne az első jócselekedet, amit tettünk az életünkben.

Gondolat: Én az Úrra bízom azt, hogy Ő tartsa számon, hogy mit teszek, mert ha én tartanám számon, könnyen megeshet, hogy verném a mellemet, hogy milyen jó vagyok, közben az Úr könnyen elém tarthat egy listát, hogy: az igaz, hogy ezt meg azt megtettem, de nézzem, mennyi lehetőségem lett volna más jócselekedetre, de mind elmulasztottam.

Kép: Az Úr Jézus arca, de mintha bepirosodott volna.

Hang: Én nem mondanék neked ilyet.

Jézus: Én egyetlen jócselekedetedet sem felejtem el. Mindent számon tartok. Az a helyes magatartás, hogy semmi jóról, amit teszel, nem írsz listát. Hiszen ezek ott vannak a Szívemben. Neked nem kell ezzel törődni, mert ha folyton ezekre gondolnál, a hiúság bűnébe esnél. Veregetnéd a válladat, hogy te milyen jó vagy. Ezzel agyoncsapnád az összes jócselekedetedet.

6.

Kép: Valaki arca, gondolkodva. Lefelé néz Dél-Nyugat felé, kezét a fejéhez emelte.

Hang: Gyönyörűszép testet.

Jézus: Ahogy végig nézek teremtményeimen, vannak köztük testi hibások, betegek, megöregedettek, és arra gondolok, hogy majd a feltámadáskor milyen gyönyörű testet fognak kapni, amivel örökké élhetnek a Mennyben.

7.

Hang: A csodák hullámain ülsz te.

Jézus: Ti emberek hajlamosak vagytok arra, hogy mindent magától érthetőnek és természetesnek lássatok, ami rátok jellemző. Például, hogy láttok, hallotok, egészségesek vagytok, épnek születtetek, van hitetek és szerető családotok. Pedig ezek mind csodák, amit Tőlünk, Égiektől kaptatok. Te pedig kislányom, ahogy mondom, „a csodák hullámain ülsz”. Nem elég, hogy mindened megvan, nem vagy hajléktalan, van fedél a fejed fölött, hanem különleges szellemi ajándékokkal halmozott el Szentlelkem.

8.

Kép: Én, jobbra fordulva, másoknak teszem a koronát a fejére.

Jézus: Ez a kép nem Tőlem való. A gonosz hiúvá akar tenni téged. Isteni tulajdonsággal hamisan fel akar ruházni.

9.

A szentmisén a pap az Evangéliumban azt olvasta, amikor Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust a Jordán folyóban.

A pap mondta: A galambot azért választották szimbólumként, mert az állatvilágban a galamb ragaszkodik a párjához a legjobban.

Kép: Egy nagy fehér galamb valakit szárnyával teljesen átölelve beborít.

Jézus: A keresztelésemkor a galamb Atyám Irántam érzett nagy szeretetét fejezi ki.



2022.01.18.

1.

Olvastam: Egy amerikai személy az üzenetekből összefoglalt dolgokat, hogy mik következhetnek a szorongattatás idején. Többek között megemlítette, hogy a garabandali Csoda és a Jel a Nagyfigyelmeztetés után 6 héten belül kellene, hogy megtörténjen, kivéve, ha az Égiek másképp nem rendelkeznek, és szólnak Conchitának ez ügyben, csak azért, mert utána ki kell dobni minden műszaki cikket: telefont, TV-t, rádiót, stb. A maradék Egyház tagjai úgynevezett Máriás Hadsereg tagjai lesznek, kiknek különböző lesz a feladatuk. Egy része a menedékhelyeken fog imádkozni, kisebb részük a külvilágban fognak tevékenykedni. Isten Igéjét fogják hirdetni, menteni fogják a lelkeket, gyógyítani, vigasztalni a haldoklókat, stb.

Jézus: Már annyiszor mondtam nektek, hogy ne kutassátok folyton a jövőt. Különösen azt, hogy konkrétan mi fog történni. A lelketek állapotával törődjetek.

2.

A híradóban bejelentették, Ausztriában február 1.-étől kötelező oltást vezetnek be. Nagyon megrendültem, félelem fogott el, mert ahogy hallottam, a magyar kormány példát vesz az osztrákoktól.

Gondolat: Valószínűleg az Úr azért engedi meg ezt ilyen hamar, mert nagyon eltávolodtak az Istentől. Évekkel ezelőtt ünnepelték a szakállas „énekesnőt”. A bécsi katedrálisban az osztrák bíboros engedélyével koncerteket tartottak, melynek tagjai az áldoztatórácson ugráltak, emberi koponyát raktak az áldoztatórácsra, félmeztelenül ugráltak, ördögi ruhába öltöztek, és az Úr feszületét lóbálták, mint egy közönséges tárgyat. A homoszexuálisokat is támogatják.

Gondolat: Magyarországon akkor mi a helyzet? Itt Magyarországon nem hallottam, hogy ilyen mértékben megszentségtelenítettek volna katedrálisokat. Másodsorban, migránsok másszák át a kerítést éjnek idején puskával a kezükben. Nő a harc a külső és belső ellenségekkel.

Kép: Egy hatalmas nyomás, prés ereszkedik Magyarországra, ezt néhányan tartjuk vissza nyújtott kézzel, minden erőnkkel. De a prés mind jobban és jobban ereszkedik lefele, végül a saját testünkkel védjük Magyarországot.

Gondolat: Kegyelmet kérek a magyarok számára az Úrtól.

Hang: Megvédelek ettől.

Jézus: Tudom, hogy számotokra ijesztő és félelmetes, hogy ilyen gyorsan beindulnak a szorongattatások. Ez a kötelező oltás a bevezető része a tisztulásotoknak. Gondolj a magyarok káromkodásaira, abortuszaira, állandó marakodásaikra, hitetlenségükre, és megérted, hogy eljött az ideje a tisztulásnak. Ti engesztelők érintettek lesztek ezekben az eseményekben, hogy keresztjeiteket felajánlva hitetlen honfitársaitokért sok-sok lelket mentsetek Nekem. Ti fogjátok megmenteni a kereszténységet Magyarországon. Én állandóan veletek leszek. Nincs okotok félelemre. Aki Atyám pecsétjét viseli a lelkén, azt nem fogják beoltani, bármennyire kötelező lesz. Ha mégis valakin erőszakot gyakorolnak, azt egészen érvényteleníteni fogom. A többséget elrejtem a menhelyeken.

3.

Olvastam: Kézirat a Purgatóriumból: Akármilyen nagy szent is valaki itt a földön, mégis részben megmarad az ő szabad akarata, és a szerint cselekszik.

Gondolat: Hogyan tudnék még jobban lemondani a saját akaratomról?

Jézus: Ha bármikor valami döntés előtt állsz, ne hamarkodd el, hanem kérdezd meg Szentlelkemet, hogy így, vagy úgy tegyél. Így, jobban bele fog olvadni az akaratod az Enyémbe.

4.

Érzés: Negatívan hatnak rám a veszekedések, még ha kívülállóként is szemlélem az eseményeket. Többször megesik, hogy még ha nekem is van igazam, inkább vállalom, hogy alul kerekedjek a lelki béke miatt.

Kép: Jézus képe a Szent Szívvel.

Jézus: Ha a vita arról szól, hogy állást kell foglalni a helyes és helytelen, a jó és a bűnös cselekedetek között, akkor határozottan állást kell foglalnod az Én igazságaim mellett. De ha lényegtelen dologról van szó, ami nem érinti a hit kérdéseit, csak beszélgetés és vitatkozás valami világi témában, akkor hiába látod jobban a dolgot, engedned kell, mert csak így érezhetsz békét a lelkedben.

5.

Nézeteltérésem volt valakivel. De mivel azt tapasztaltam, hogy a másik fél annyira ragaszkodik felfogásához, jobbnak tartottam nem vitatkozni vele, és elhallgattam.

Jézus: Kislányom, akit nem lehet meggyőzni, mert annyira elkötelezett a saját gondolkodásának, azzal nem érdemes vitatkozni. A leghelyesebben jártál el. Még harag is lehetett volna belőle.

6.

Arról volt szó, hogy az Úr formálja a szívemet.

Jézus: Mivel gyakran megbántanak, megaláznak, egy tulajdonságot fejlesztek ki benned, mégpedig az ellenségszeretetet.

7.

Gondolat: Azzal is befolyásoljuk, vagy alakítjuk a túlvilági életünket, hogy mi az érdeklődési körünk. Ha például szent témájú könyveket olvasunk, nem mindegy, hogy valamelyik szent életét olvassuk többet, vagy inkább az Úr Jézus életéből merítünk.

Jézus: Azok a gyermekeim, akik bejutnak a Mennyországba, bizonyos mértékben részesülnek Isten tudásából. Az Én Atyám az üdvözültek értelmében azt a területet erősíti leginkább, amely érdekelte őt itt a földön.

8.

Valaki egy imát nyomott a kezembe, és mondta, ezt minden nap el kell mondani. Gondolkodóba estem, mert képtelen vagyok ígéretet tenni bárkinek is azzal kapcsolatban, hogy minden nap el tudok imádkozni valamit.

Jézus: Nem az a fontos kislányom, hogy minden nap ugyanazt az imát elmondd, hanem az, hogy néhány órát csak Velem tölts kötött és kötetlen imában. Amikor annyira belefáradsz, hogy belealszol a rózsafüzérbe, akkor abba kell hagyni, és frissítésül más tevékenységet kell folytatni. A legjobban igényelem, hogy megnyisd a szívedet Előttem és beszélgess Velem, mint legdrágább vendégeddel, szíved Királyával. Mondd el a gondolataidat, bajaidat, örömödet, bánatodat. Nem a naponta ismétlődő imákat várom.

9.

Arról volt szó, amikor, rejtekbe kell vonulnom.

Kép: Az angyalok viszik az írásaimat a kezükben.

Jézus: Jelképként mutatom neked ezt, hogy felhívjam a figyelmedet, hogy ezeket otthon ne hagyd, mert számodra ezek a legfontosabbak.

10.

Gondolat: Sok ember van, akik nem egyenes beszédűek.

Kép: Valaki egyenesen lecsap egy karddal.

Jézus: Arra hívom fel a figyelmedet, hogy mindig egyenesen merd megmondani mindenkinek a véleményedet, ha a hit igazságairól van szó. Például, merjél állást foglalni a bűn elutasításában és az erény felismerésében.

11.

Arról volt szó, hogy amikor önként vállalkozunk olyan plusz feladatokra, amit más nem vállal el.

Jézus: Mások helyett vállalt áldozat oly kedves Nekem, hogy gazdagon megjutalmazom.

2022.01.25.

1.

Egy engesztelő társsal arról beszélgettünk, hogy a mostani világban az életet Isten segítsége nélkül nem lehetne kibírni.

Érzés: Az Úr minket úgy tölt el kegyelmekkel, mint annak idején a Mennyei Atya és a Szentlélek eltöltötte Jézust a szenvedése folyamán, azért, hogy Jézus a keresztfán lehelje ki a lelkét, ne pedig előtte. Egy hétköznapi ember már maga az ostorozásba belehalt volna.

Hang: Megkönnyítem ezeket a napokat.

Jézus: Most előrefelé tekintve lehetetlennek tűnik számotokra, hogy kibírjátok a rátok váró megpróbáltatásokat. De ahogy eljön az ideje ezeknek, feltöltelek benneteket elszántsággal és nagy bátorsággal. Elveszem az aggodalmat és félelmet. E nélkül tényleg nem bírnátok ki, és idejekorán kilehelnétek a lelketeket.

2.

Arról volt szó, hogy amikor a Szentlélek Isten eltölti az ember lelkét és szellemét, pl: bátorsággal, vagy egyéb karizmákkal.

Jézus: Már most, a Nagyfigyelmeztetés előtt is képes a Szentlélek változásokat okozni bennetek. Például sokan megkapják a lélekben nyugvást, amelyben teljes békét, felemelkedettséget, nyugalmat éreznek. Másoknak különleges ajándékokat ad, melyek maguktól nem lehetnének, és nem működhetnének, például: tanítás, gyógyítás, szabadítás stb. A legnagyobb beavatkozás a Nagyfigyelmeztetéskor történik majd. Egészen megváltoznak az Én megtért gyermekeim. Nemcsak hinni fognak, hanem rengeteg erény jelentkezik bennük. Megnő a szeretet, a bátorság, az állhatatosság, az áldozatkészség lelkükben. A legnehezebb feladatokat is lelkesen és boldogan vállalják. Pedig azelőtt egyáltalán nem ilyenek voltak.

3.

Olvastam: Kézirat a purgatóriumból: Jézus a lelket próbatétellel tisztítja meg. Minél nagyobb tervei vannak a lélekkel, annál nagyobb a próbatétel is.

Kép: Fény.

Olvastam: Agredai Mária: Szűzanya élete: Amikor a kis Mária a templomban nevelkedett szűz lányként, a gonosz mindenféle módon támadta őt. Többek között a többi szűz lány társa szívébe irigységet és féltékenységet ültetett. Sokat piszkálták Máriát, és végül a nevelőknek is bepanaszolták őt. Így készítette fel a kis Mária lelkét az Úr dolgokra, és csiszolta őt.

Gondolat: Hasonlókat kellett nekem is átélnem iskolás éveim alatt, és később is. Valószínűleg engem is felkészít valamire az Úr.

Jézus: Azoknak a gyermekeimnek, akiknek itt a földön sok szenvedést, próbatételt engedek meg, sokkal kevesebb az esélyük a tisztítóhelyi szenvedésekre. Tehát, könnyebben bejuthatnak egyenesen a Mennyországba. Céltudatosan alakítottam így már gyermekkorodtól kezdve az életedet, hogy ellenségem társaidon keresztül sok bántást adjon neked. Ha ezek a megpróbáltatások nem lennének az életedben, se régen, se ma, sokáig kellene várnod az üdvösségedre. Ez is azt bizonyítja, hogy a szenvedés azoknak a sajátja, akiket nagyon szeret az Úr.

4.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus mondta: Minden rossz szó az Úr trónjához kerül. Nem csak egyszer, hanem sokszor, mindahányszor kimondják.

Kép: A rossz szóból sokkal több van, mint a jóból, ami felkerül az Úr trónjához. A jó szó és a szeretet szavai világító fénysugárként jelenik meg.

Érzés: Ezért kellenek az áldozatok is.

Jézus: Atyámat fölöttébb elszomorítja az a sok rossz szó, ítélkezés, rágalmazás, közömbösség, szeretetlenség, káromkodás, és ha őszintén szereted Őt, sok időt szánsz arra, hogy megvigasztald. Mert a te szavaid szeretetet, fényt sugároznak föl Hozzá, a sok rossz szó bánatot okoz.

5.

Olvastam: Luisa Piccarreta: Jézus mondta: A hála a kulcs az Isteni kincsekhez.

Kép: Mennyei kincstárban vagyok, valamit választok ott magamnak. Az Úr ad hozzá még ezt-azt.

Jézus: A hálát mindenki szereti és igényli, Isten és ember egyaránt. Ha valamit kapsz és megköszönöd, arra készteted az adományozót, hogy újra és újra megajándékozzon. Istennél is így van ez, csak Ő önzetlenségében egyre jobban viszonozza jóságodat. Ezt látod a képen is.

6.

Arról volt szó, hogy az Úr kinek és milyen esetben fogja megszaporítani az ételt a szorongattatás idején.

Jézus: A nehéz időkben ezt a szaporítást nem mindenkivel teszem meg, csak akinek nagyon erős a hite, Istenszeretete és áldozatvállalása.

7.

A Szentháromság családjáról volt szó.

Hang: Te Hozzánk tartozol.

Kép: Az Úr előttem áll fehér ruhában, szelíden, egyszerűen, de mégis, mint a Király.

Jézus: Minden hívő és engesztelő gyermekem, így te is, a Szentháromság családjába, mint nagy közösségbe tartozol. Az, hogy te Hozzánk tartozol, azt jelenti, hogy mint a többiek, mint a Szentháromság gyermekei, te is az Atyához, a Fiúhoz, és a Szentlélekhez tartozol.

8.

Szentmisén a jászolban fekvő kis Jézusra tekintettem.

Kép: A kis Jézus arca a töviskoronás Jézusévá változott. Csupa vér volt a feje és arca.

Kép: Jézus fején töviskoszorú, csupa vér az arca, a vér a koszorú felől folyik az arcába. Jézust felfelé nézve szemlélem, Ki nagyon szenved, mintha a keresztutat járna.

Kép: Valami csupa vér.

Kép: Jézus ruhátlanul ül balra fordulva, testéből, fejéből ömlik a vér, mintha teljesen meg lenne alázva.

Hang: Gyászoló szívemmel.

Kép: Jézus lefelé néz, mint a Getszemáni kertben, és szomorkodik.

Jézus: Azt mutattam neked a szentmisén, hogy a szeretetet és örömet hozó jászolos kis Jézus ugyanaz a második Személy, Akinek értetek el kellett szenvednie a töviskoronát. Majdnem egyidejűleg, rövid pillanatok alatt láthatod Jézus töviskoronás fejét, és ahogy vonszolta magát a keresztúton. Ezzel növelni akartam benned együttérző szeretetedet Irántam. A sok-sok vér, majd Én, ahogy ontom Magamból, a háládat akarja megerősíteni benned. Tudod-e, kit gyászolunk legjobban? Azokat, akik meghaltak és elkárhoztak. Ők az igazi halottak. Ugyanaz szomorít el, mint ami a Gecemániban. Azért szomorkodtam, mert előre láttam a pokol felé menetelő gyermekeimet, akikért meg fogok most halni. Ma ugyanez a gondolat bánt. Fájón nézem a bűnben elmerült emberiséget. Vajon sikerül-e megmenteni őket a szörnyű kárhozattól?

9.

Hang: Had jövendöljem meg ezt.

Kép: Kék fény.

Kép: Jézus arca a torinoi lepelről.

Jézus: A kék fény azt jelenti, hogy minden rossznak egyszer vége lesz, és a második dicsőséges eljövetelemmel az Én békémet hozom nektek. A torinoi leples arc emlékeztet arra titeket, hogy ne szomorkodjatok, mert lesz még feltámadás.


Cristiana de Magistris: A hagyományos római rítusú szentmise az igazhitűség bástyája

 

Minden idők szentmiséje, vagyis a római rítus hagyományos liturgiája a hit megőrzésének legfőbb bástyája. – A hit tökéletes megvallása elsősorban a hagyományos mise ünnepléséből áll.

A törvényi szövegek értelmezésének aranyszabálya kimondja, hogy e szövegeket mindig a törvényhozó szándékának megfelelően kell értelmezni és a gyakorlatban megvalósítani.
Bergoglio két utolsó dokumentumának – a 2021. július 16-i Traditionis custodes és az ehhez csatolt december 18-i előírások – objektív vizsgálatánál a törvényhozó szándékai teljesen egyértelműek, és így hangzanak: Montini reformált "miséje" a római rítus egyetlen formája, és az úgynevezett „hagyományos” misének lassan, de biztosan el kell tűnnie.
Bármennyire fájdalmas is ez, nem ér senkit meglepetésként, hiszen tökéletes összhangban van elsősorban Bergoglio, de közvetlen elődeinek tanbeli intervencióival is.

A liturgia imába foglalt dogma. Másképpen kifejezve, a mise a katolikus hit ortodoxiája, amit az Egyház hivatalos imája fejez ki a legjobban. Amikor V. Pius pápa 1570-ben a Missale Romanum, a római misét helyreállította (nem megreformálta), nem csak a számos megengedhetetlen újítás által szétforgácsolódott liturgikus egységet akarta helyreállítani, hanem a katolikus hit bástyáját akarta felépíteni az egyre inkább terjedő protestáns eretnekségek ellen, hiszen a hagyományos római mise a katolikus dogmák mindazon elemeit tartalmazza, amiket a protestánsok elviselhetetlennek tartottak. Más szóval kifejezve: Szent V. Pius pápa tudta, hogy a nép az e misén való részvétel által tarthatja meg legbiztosabban katolikus hitét.

Az ú. n. II: Vatikáni Zsinat óta, de Bergoglio alatt különösen nagy sebességgel, a katolikus dogmák szisztematikus lerombolásának vagyunk tanúi. Bergoglio Amoris laetitia körlevele, ami az újraházasodott elváltak számára megnyitotta az áldozást, három szentséget támadott meg egyszerre: a házasság, a gyónás és az Eucharisztia szentségét. A Pachamama megjelenése a Vatikánban a Tízparancsolat első, legfontosabb parancsát ásta alá. A legfelsőbb klérus által támogatott és egyre terjedő homoszexuális mentalitás a legelemibb természeti törvény ellen vét. Az 50 év óta folyó ökumenikus és vallásközi nyilatkozatok, ami összezavarja a híveket, nem mások, mint Isten nyilvánvaló megsértése.

Mi a célja mindennek? E kérdésre Pater Roger-Thomas Calmel (1914-1975), Szent Domonkos egyik neves fia és az igaz hit védelmezője, ezt a választ adta:
„Elcsábítva attól a csalóka vágytól, hogy egyszerű és tévedhetetlen eszközökkel megvalósítható az emberi nem vallási egysége, néhány, a legfontosabb hivatalokat betöltő prelátus azon dolgozott, hogy egy korlátok nélküli egyházat találjon fel, amiben minden ember, eleve felmentve azon kötelesség alól, hogy a világnak és a sátánnak ellene mondjon, mindennemű habozás nélkül szabadságban és testvériességben fog egyesülni. Dogmák, rítusok, hierarchia, sőt még az aszkézis is, ha úgy akarják, továbbra is megmaradhat a korábbi egyházból, csak az Úr által akart és a hagyomány által előírt védelem nélkül, és emiatt a katolikus életnedv, vagyis a kegyelem és szentség nélkül.
Fel lehet tenni a kérdést: Nem volt elegendő a dogmák ledöntése, hogy az emberiség vallási egységének csalóka álmát meg lehessen valósítani, és egy korlátok nélküli egyházat fel lehessen építeni? A válasz: NEM – nem elég a dogmát dokumentumokkal, üzenetekkel, gesztusokkal és célozgatásokkal felhígítani és eltörölni. Mert mindez nem elégséges addig, amíg a liturgia ép, hiszen a liturgia az, ami a dogmát a leghívebben őrzi.
Luther nagyon jól tudta ezt, és ezért táplált engesztelhetetlen gyűlöletet a pápista mise iránt. Így mondta: „Az egész pápai rendszer a misére van felépítve, mint egy sziklára, kolostoraival, püspökségeivel, templomaival, oltáraival, papjaival, tanításával, vagyis mindenével. Mindez össze fog omlani, ha a galád és utálatos (katolikus) mise el lesz pusztítva.”

Montini liturgia-reformja a bástyát, amit a liturgia a dogma védelmére jelent, jelentősen meggyengítette, tán teljesen le is rombolta. Azóta nyomulnak be akadály nélkül a tévedések és az utálatosságok az egyházba. Mindazonáltal a hagyományos mise, bár erősen korlátozva, de mindezidáig megmaradt, és így a hit is fenn tudott maradni, mégha keveseknél is.
Ezek után nyilvánvaló, hogy utolsó és legfontosabb bástyaként, minden idők miséjét kellett lerombolni, hogy a dogma totális eltörlését végre elérhessék. Ezt a célt szolgálják Bergoglio legutóbbi dokumentumai, melyek Bergoglionak és társainak azt a szándékát követik, hogy a római rítus abból a liturgiából álljon, amit 50 évvel ezelőtt a zöld asztalnál találtak ki, és amit a jövőben egyetlen flepnivel fel lehet majd számolni.

Ezzel kapcsolatban utalni kell arra is, hogy Klaus Gamber (1919-1989) német liturgikus arra a kérdésre, vajon egy pápa megváltoztathat-e egy rítust, nemmel válaszolt, mert a pápa a liturgia (mint ahogy a dogmáknak is) őre és garantálója ugyan, de nem a tulajdonosa:
„Az Egyháznak egyetlen dokumentuma, még a kánonjog Codex-e sem, állítja kifejezetten, hogy a pápának, mint az Egyház legfelsőbb pásztorának, joga van a hagyományos rítust eltörölni.”
Gamber azt is megerősítette, hogy a Novus Ordo-t semmiképpen nem lehet római rítusnak nevezni, legfeljebb modern rítusnak: „Sokkal inkább Ritus Romanus-ról [a hagyományos miséről] beszélünk, amit szembe állítunk a Ritus Modernus-szal [a Novus Ordoval].”

Pater Calmel a modernistáknak minden idők liturgiája ellen indított legújabb támadásai láttán így óvta a katolikusokat [X. Pius Pascendi enciklikája után szabadon]:
„A modernizmus nem nyíltan támad, hanem alattomosan és rejtve, azáltal, hogy mindenütt tévedéseket terjeszt el. A modernista tekintélyek uralma előtt megvallott hit ezért azt jelenti, hogy mind a rítusokban, mind a tanban mindenfajta kétértelműséget vissza kell utasítani! Ez megköveteli a tradícióhoz való hűséget, mert a tradíció mind a dogmatikai definíciókban, mind a szertartások rendjében precíz, hű, megtámadhatatlan és megdönthetetlen.”

És mint egy prófétai látomásban, az elkövetkezendőkre és mindarra, ami most szemünk előtt játszódik le, ezt írta:
„Azon tekintélyek láttán, akik a hazugságot ennek legrosszabb formájában – a modernista formában – akarják ránk kényszeríteni, és egy olyan keresztény nép körében, ami az ő példanélküli szélhámosságuk által már úgyis teljesen meg van zavarodva, azonnal felismerjük, hogy az Egyházban, mint az igaz mise őrzőjében való hit teljes körű megvallása mindenekelőtt a minden idők miséjének celebrálásából áll. Ha igaz, hogy ez szenvedés nélkül nem lehetséges, akkor az sem kevésbé igaz, hogy az Egyház, melynek igaz miséjét bemutatjuk, pont ezzel a misével ad erőt nekünk e fájdalom bátorsággal és kitartással való elviseléséhez.”

Ezért biztosak lehetünk abban, hogy mindaddig, amíg legalább egy hagyományos misét valahol, netán a föld egyik elrejtett zugában bemutatnak, a katolikus dogma fennmarad, a hit fennmarad, mégha nagy szenvedések árán is – ahogy egykor a Boldogságos Szűzanya is egyedül őrizte az egész Egyház hitét a Kálvária dombon, a világ egyetlen oltárán.(forrás: www.katholisches.info – 2022. január 26.)

A fordító megjegyzése:
Cristiana de Magistris írásából két nagyon fontos megjegyzést emelek ki. Az első így szól: A törvényi szövegek értelmezésének aranyszabálya kimondja, hogy e szövegeket mindig a törvényhozó szándékának megfelelően kell értelmezni és a gyakorlatban megvalósítani. A második pedig így: A katolikus hit azt jelenti, hogy mind a rítusokban, mind a tanban mindenfajta kétértelműséget szigorúan vissza kell utasítani! Ez megköveteli a tradícióhoz való hűséget, mert a tradíció mind a dogmatikai definíciókban, mind a szertartások rendjében precíz, hű, megtámadhatatlan és megdönthetetlen.

Az első kijelentés gyakorlatilag megerősíti azt a véleményt, hogy a római szekta legkésőbb az ú. n. II. Vatikáni Zsinat óta menthetetlen, mert minden intézkedése azt célozza, hogy e rablózsinat eretnek tanításait a gyakorlatban teljes mértékben megvalósítsa, azaz a katolikus Egyházat felszámolja, miközben mindenétől megfosztja: tanításától, papságától, szentségeitől, liturgiájától, erkölcsétől, szellemiségétől, egyszóval: mindenétől – elsősorban isteni természetétől.
A második kijelentéssel a szerző valójában azt állapítja meg, hogy a Montini által bevezetett pap- és püspök-szentelések érvénytelenek – mégha ennek maga a szerző és a weboldal szerkesztője nincs is tudatában. Hiszen annak a mondatnak, amit ő Calmel atyától idéz csak egyetlen értelme lehet: Ha megváltoztatják a hagyományos szentelési rítusokat, akkor azok érvénytelenné válnak! Vagyis 1969 óta egyetlen embert sem szenteltek fel érvényesen pappá a zsinati szektában! Következésképpen mára már csak az 1969 előtt szentelt papok igazi papok! Ami azt jelenti, hogy kb. 78 évesnél fiatalabb pap már nincs római szektában, a világ előtt katolikusnak tekintett hivatalos egyházban!

Eugene Howson „Az apostoli jogutódlás és a szentelés szentségének válsága, és ennek hatása a katolikus Egyház hitehagyására a 20. században” címmel az Einsicht újság 1986/6 számában megjelent cikkében többek között ezt írta:
„Az ú. n. új római 'Pontificale', ami az állítólagos 'pap'- és 'püspök'-szentelések új rítusait tartalmazza, 1968. június 18-án lett promulgálva, és 1969. Húsvétvasárnapjától lett kötelezően bevezetve.
Azok között a változtatások között, melyeket az ú. n. II. Vatikáni Zsinat hozott létre, a papság eltörlése – a felszentelés rítusának megváltoztatása által – jár a legsúlyosabb következményekkel. Ez a sátáni rombolás egyike azoknak, amelyek a reformátorok listáján az első helyen állt. Ez valószínűleg még súlyosabb következményekkel jár, mint a szentmise szétzúzása. Amíg ugyanis a papság és ennek továbbadása a hierarchián belül tovább fennáll, addig annak a lehetősége is bármikor megvan, hogy a szentmise helyreállítása megtörténjen. [Magyarul: amíg léteznek érvényesen felszentelt papok, addig érvényes szentmisét is be lehet mutatni, akár úgy, miként ez Msgr. Vigano-val történt, aki érvényesen felszentelt pap, de csaknem 50 évig érvénytelen 'misét' mutatott be, és csak 80. életévéhez közeledve kezdte el újra az igaz szentmisét celebrálni.]
De a papság szétzúzásával a régi miserítus esetleges újrabevezetése puszta komédiává, szentségtörő csalássá válik, ami ma már sok helyen megtapasztalható, amikor olyan férfiak, akik Montini érvénytelen rítusával lettek 'pappá szentelve', a régi misét mutatják be!
Szerencsétlen módon a megmaradt katolikusok figyelme mindezidáig mégis jóformán csak a szentmise szétzúzására koncentrálódott.” E. Howson eme írásából további részletek is olvashatók magyarul a következő cikkben: „Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek” – Az új, Montini-féle rítusok érvénytelenségéről, németül pedig e témában írt mindkét tanulmánya teljes egészében fent van a honlapon.

A honlap 2014-től napjainkig nemcsak számos tanulmányt tett közzé a pap- és püspök-szentelések érvénytelenségéről, de más cikkekben is gyakran foglalkozott ezzel a rendkívül komoly témával. Többször olvasható volt már ezeken az oldalon az a megállapítás, amit a katholisches.info mostani cikke – tudva, vagy nem tudva – leírt: a szertartások megújított rendje nem biztosítja a szentségek, benne az egyházi rend, érvényes kiosztását!
Jellemző a mostani helyzetre, hogy az ú. n. tradicionalista tábor csakis Bergoglio régi mise ellen meghozott szigorú intézkedései ellen ágál, csak azok ellen lázít, és szervez harcot, de arról, hogy táboraikban már szinte egyetlen érvényesen felszentelt pap sincs, akik e misét érvényesen és ezáltal gyümölcsözően mutathatná be, egyszerűen nem vesz tudomást. Ez is hitük elkorcsosulását bizonyítja. Hiszen elsősorban rájuk vonatkozik E. Howson szomorú megállapítása: A régi mise bemutatása „puszta komédiává, szentségtörő csalássá válik, amikor olyan férfiak, akik Montini érvénytelen rítusával lettek 'pappá szentelve' mutatják azt be!”

Befejezésül álljon itt „A tanától megfosztott katolicizmus” – Az FSSPX három tévtanítása című cikkből egy részlet:
»Nagyon nehéz elhinni, hogy az Egyház és vele a világ így nézhet ki, ha a templomokban valódi szentségeket szolgáltatnak ki, ha a tabernákulumokban valóban jelen van Urunk Jézus Krisztus; Azaz, ha Isten kegyelme mindazokban dolgozik, papokban, hívekben egyaránt, akik a mai miséken megáldoznak (hiszen ezzel azt kellene elfogadni, hogy Isten kegyelme, a hit ereje – amiről azt mondta Urunk, hogy hegyeket képes megmozgatni – nagyon gyenge). Akkor már hihetőbb az a feltételezés, hogy a Szent Pál által említett valami, aminek el kell még tűnnie, hogy a gonoszság teljes mértékben kiteljesedjen, Urunknak a valóságos jelenléte volt a világ számtalan templomának tabernákulumában. És amikor a tabernákulumok üresek lettek (mert már nem volt több, illetve csak nagyon kevés érvényes pap) – Carl Pulvermacher atyát idézve – nem volt már semmi, ami a Sátán működését feltartóztathatta volna – így jutottunk el a tömeges hitehagyáshoz és az újpogányság mai, soha el nem képzelt diadalához.«
És egy másik A. Cekada írás befejező gondolata: »Amennyiben az új püspökök és papok valóban nem igazi püspökök és papok, akkor a legsúlyosabb probléma, amellyel a katolikusoknak szembe kell nézniük, elsősorban nem is az üres pápai szék. Hanem az üres tabernákulum, azaz AZ ÜRES TABERNÁKULUMOK.«

Az ú. n. tradicionalistáknak arra a - jogosnak tűnő, de mégsem jogos - szokásos felvetésére, hogyha mindaz igaz, amit a szedesvakantisták állítanak, akkor ez ellentmond Urunk azon ígéretének, miszerint az Egyház örökké fennmarad, márpedig ilyesmi nem lehetséges, bemásolom ide Louis de Wohl 1958-ban megjelent, Szent Benedekről szóló „Isten fellegvára” című könyvének e részletét:
„ - Micsoda idők, Benedek! Mennyire előbbrevaló a szent dolgokról gondolkodni és elmélkedni, még ha az a hajlék, ahol élünk le is omlik.
- Az Egyház nem pusztulhat el. A mi Urunk megígérte.
- Igaz, fiam, de az Egyház akkor is létezne, ha csupán te meg én maradnánk benne, hogy a többi lelket visszatérítsük.”
És ezzel a gondolattal vissza is érkeztünk Cristiana de Magistris írásához, azaz annak zárógondolatához: „Ezért biztosak lehetünk abban, hogy mindaddig, amíg legalább egy hagyományos misét valahol, netán a föld egyik elrejtett zugában bemutatnak, a katolikus dogma fennmarad, a hit fennmarad, mégha nagy szenvedések árán is.”

http://www.katolikus-honlap.hu/2201/mise.htm