manduriai Debóra által

2000. január 2.

Az utóbbi napok után ma végre megint mélységes nyugalom töltötte be a szívemet. Az Istennek akartam ajánlani minden fájdalmamat, amit a lelkek noszoga­tása közben érzek, és most már úgy hiszem, hogy Ő uj­jongva fogadja mindazt - bármilyen kis dolog is - amit képesek vagyunk Neki ajándékozni. Miközben gyengesé­gem megérzi jelenlétének súlyát ebben az üdvhozó kül­detésben, teljesen magával ragad Jézus tündöklő arcá­nak közelsége.
„Kedvesem, a felajánlásod pillanatában Én, a Szentséges, selyemkelmét terítettem¹¹³ azok lábához, akiket meg­nyertél Nekem! Drága lelkem, íme: amit ültettél, szünet nélkül terem. Én a legnagyobb szenvedéseid idején szü­retelek. Te szeretni akartál Engem, s ezért mennyei édes­séggel ajándékoztalak meg, de te nem bírtál ennyi kincset csak magadnak megtartani! Anyai hangon folyton hívod és visszahívod azokat, akiknek már csupán halvány emlé­kük van rólam!
Megáldalak! Az Atya és a Vigasztaló Szentlélek megál­danak, amikor benned rejtőzöm el, s te felfedsz¹¹⁴ Engem a teremtmények előtt, hogy visszahódítsd őket Nekem!
Leányom, jegyesem: bátorság! Légy bátor, hogy ne láss mást magad előtt, csakis az Én Keresztemet! Tűrj, emészd el magad a tűrésben, s alázkodj meg olyannyira, hogy fo­gadd vissza, aki téged elárult! Járj a kedvemben azzal, hogy osztozol a gyötrelemben, amit átélek!"
D. „Édes, édes Mesterem! Vedd ezt a haszontalan szol­gálót és öleld magadhoz a lelkeket, akik a közvetítésem­mel visszatérnek majd hozzád!"
/. „Szép vagy, mátkám, mert nem kerestél más külde­tést, mint hogy megfeszülj a Keresztemen, és megvigasztald a Szent Szüzet! Téged a Szívem legmélyén őrizlek, szívd hát magadba tüzet, és ne legyen más gondod, mint hogy vezekelj! Én rajtad keresztül mindenkit befogadok Szívembe!"
D. „Bódíts el, Uram! Legyünk egyek!"
J. „Hagyd, hogy azt tegyem, amit jónak látok! Ne siess, mert Mestered gyöngyökké változtatja majd erőfeszítése­idet! Én értékessé teszem apró tetteidet, és azok lelkeket hoznak nekem! Lelkeket! Lelkeket! Várj Engem! Biza­kodj, mert a szeretet mindent átalakít! Maradj meg a bé­kémben, és írd le a jelemet!"

¹¹³ úgy, ahogy olajbogyószüretkor a fa alá
¹¹⁴ megismertetsz az emberekkel

2000. január 6.

Egyéni imám közben látogat meg Jézus.
J. „Leányom, te tudod, miért jövök hozzád?"
D. „Mert nyomorult vagyok, Jézusom!"
J. „Mert mások nem ilyen nagylelkűek! Vedd a tövisko­ronámat és mondj köszönetet az Irgalmamért, amelyet a lelkedre kiárasztok, mert meg vagyok elégedve veled!"
D. „Ó, add, hogy elmélyüljön a hitem, és soha ne tehessem ki Nevedet nyilvános ócsárlásnak! Csak arra vá­rok, hogy megtegyem, amire kérsz!"
J. „Azt akarom, hogy egyre inkább semmi legyél! Azt akarom, hogy a lehető legtöbbet add nekem; én pedig betöltőm minden hiányosságodat!
Tedd meg! Tedd meg azokért a papokért, akik megsebzik kezeimet! Tedd meg a szerzetesekért, akik tőrt döfnek szívembe! Végül pedig tedd meg minden világi személyért, akik halálra gyötrik testemet! Hozd vissza hozzám követeimet, akik a legborzasztóbb módon sérte­nek Engem! Ments meg felszentelt lelkeket, akiket Én vá­lasztottam ki arra, hogy kegyelmi ajándékaimat szétosszák a földön! Ma arra kérlek, vezekelj a szüzességi foga­dalomért! Hányan, de hányan nem tisztelik többé! Te fe­lelős vagy azért, ha elvesznek!"
D. „Mindent megteszek, édes Uram! Ne hagyd, hogy elvesszenek a Te kedves választottaid!"
J. „És ha úgy kellene élniük, mint a halottaknak? Akkor is felajánlanád magad értük?"
D. „Amit te kijelölsz számomra, az úgy van jól!"
J „Egyre nagyobb áldozatokat kérek majd tőled!"
D. „Rendben van, elfogadom!"
J „Olyanokat, amelyek csiszolgatják jellemedet!"
D. „Atyádnak ajánlom majd őket!"
J. „Kislányom, ha a te kertedbe érek, megpihenek! Ne kérj tőlem semmit, mert szeretném meghallgattatni veled énekemet!"
(Ezzel minden véget ér.)

2000. január 12.

Néhány, szinte azt mondhatnám, titokzatos szenve­dés lehetővé teszi számomra, hogy teljesen az Úrnak ajándékozzam magamat. Miközben elhaladok Jézus, a Kinyilatkoztatás Királyának képmása előtt, és rápillan­tok beszédes könnyeire, elérzékenyülök. Abban a pilla­natban, hogy finoman fejét hajtok előtte, megszólal.

J. „Imádj, és engesztelj ki Engem! Szenvedek, szenvedek, szenvedek! Isteni Személyemnek minden egyes na­pon különböző súlyos sértéseket kell elviselnie! Kevesen vannak, akik ezek után képesek megvigasztalni!"
D. „Én megteszem, amit kérsz!"
J, „Akkor hát kövess!"
D. „Hová, édes Uram?" (Ezután semmit sem hallok, aztán, valamivel később...)
J. „Kövess Engem! Az úton könnyen találkozhatsz Szentséges Édesanyámmal! Munkálkodik, mert a Mi Két Szentséges Szívünk hamarosan győzni fog!"
D. „Bocsáss meg, ha győzni fogtok, akkor mi dolga van még?"
J. „Ha felbírnád fogni, milyen fáradhatatlanul dolgo­zik Anyám, hogy visszaadja a lelkek méltóságát, szégyell­nél ilyen kérdést feltenni! Ó, mennyire szeretem Őt!"
D. „Az Úrnő azért küzd, hogy a sötétségbe süllyedt lel­kek még időben rátaláljanak az útra!!!"
J. Hát persze!" (Ekkor nagyon kedvesen néz rám.) Ó, mily édesség nekem az Én Anyukám! Megszakad a Szíve, amikor azt látja, hogy Engem még mindig elutasítanak, megfeszítenek, elhagynak! Tiszteld Őt! Ő a tökéletes Társmegváltó! Neked is róla kell példát venned! Soha ne feledd, amire kértelek! A hűséges szolga számára nem lé­teznek akadályok! Érted?"
D. „Ha lábam akadályba ütközik, segítesz majd átlépni rajta?"
J. „Örülj a mártírságnak, ami rád vár: ne félj tőle!"
D. „Engedd, hogy teljesen elszakadjak a földtől!"
J. „Most még csak lélekben teheted!"
D. „Csak így akarod?"
J. „Azt hiszed, ez kevés? Maradj meg a békében, és foly­tasd az imát!"

2000. január 15.

Élénk fény kezd terjedni a szobában, s akkora béke árad belőle, hogy pillanatok alatt felüdíti a fáradt em­beri szívet! Az Úrnő az: három villámlás jelzi érkezését!

„Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Leányom, azt szeretném, ha az emberek szívében béke lenne! Ezért eljöttem, hogy megkérjelek benneteket, nyissátok ki kapuitokat, nyíljatok meg bizalommal előt­tem! De ahhoz, hogy ezt meglehessétek, szükség van a Gyónásra is, amely az igazság felé terel benneteket!
Azt szeretném, ha a döntésetek megvalósításában ki­tartóbbak lennétek! Amikor valaki elkezd Jézusban járni, nem szabad kételkednie abban, hogy amikor eljön az imádság ideje, Isten várja őt! Azért könyörgök hozzád, hogy előbb a családokban, aztán Művemben is neveljétek a lelkeket az imádságra!
Én mellettetek vagyok, és örömmel dolgozom, hogy minden nép megismerhesse ezt a hatalmas Üzenetet! Ne makacskodjatok, mert ismétlem: senki sem mondhatja, hogy az Úr akaratában van, ha nem tiszteli az Ő atyai taná­csait!"
D. „Anyám, segíts nekünk! Szoríts magadhoz bennün­ket!"
„Én mindnyájatokat a keblemre ölellek, de engedjétek meg, hogy imáért, áldozatokért és türelemért könyörög­jek hozzátok! Itt hagyom neked illatomat, hogy emlékez­tessen: arra vagy hivatott, hogy rajtam keresztül eljuss az életszentségre! A viszontlátásra!"

(Így ér véget a jelenés.)

2000. január 18.

Imádkozom, miközben egy ragyogó fényt pillantok meg, melyből lassan kirajzolódik az Úrnő alakja. Egy lépcsőn jön lefelé, amely úgy ragyog, mintha gyémánt­ból volna kirakva. Ahogy közeledik, már ki tudom ven­ni fénylő lábacskáit, melyek olyan picik, hogy nem le­hetnek nagyobbak 35-ösnél. Letérdelek, várva, hogy megszólaljon, és imára kulcsolom kezeimet.

„Hőn szeretett leányom, dicsértessék a Jézus Krisztus!"
„Mindörökké, édes, Mennyei Úrnőm!"
Ma azért jöttem, hogy köszönetet mondjak neked, és általad mindazoknak, akik próbálnak a családi körben vagy bárhol másutt a megbékélés jelei lenni! Azért jöttem Manduria földjére, hogy itt várjam mindazokat, akik a vi­lág minden tájáról eljönnek ide, hogy találkozhassanak Velem! A föld, amelyen annyiszor szóltam hozzád, Isten szeretetével és hatalmával teljes! Ezen a helyen: a kegyel­mek színhelyén segítsetek nekem kiengesztelni Isten jo­gos haragját!
Leányom, ismétlem: az én Getszemánimban a kegye­lem forrására talál az emberiség! Amikor néhányan meg­kérdik majd tőled, miért, válaszold nekik, hogy azért jöt­tem az Égből idáig, mert határtalanul szeretem őket.
Manduria az én Eukarisztiáról szóló üzenetem csilla­ga. Szeretném, ha az olaj éreztetné veletek, mennyire fontos, hogy új életet kezdjetek Jézus, az Eukarisztikus Szeretet segítségével. Áldások folyama száll alá mind­azokra, akik hallgatnak majd megsebzett szívű Édesany­jukra!
Ó, leányom, nem elég megállni az elmélkedésnél; az Üzeneteknek életté kell változniuk! Én könyörögve ké­rem Isteni Fiamat, hogy világosítson meg benneteket! Az Úr ismeri a szívek titkait, tudja, hogy könnyen becsaphat­nak és szomorúságba taszíthatnak benneteket!

Azt akarom, hogy meglássátok a Sátán furfangját, ami fiókba záratja veletek Üzeneteimet! Ti mind jól tudjátok, hogy a Sátán a legravaszabb cselekhez folyamodik, hogy eltávolítson benneteket a szent élettől, az önzésbe és a szekularizmusba taszítson benneteket. Ne hagyjátok, hogy becsapjon benneteket!

Táplálkozzatok folyton a Szentségekből, váljatok a Szentségi Jézushoz való hűség példaképeivé! Mondjátok el papjaimnak, mennyire szeretné az Édesanya, hogy mindenütt meggyújtsák az eukarisztikus engesztelés Tűz­helyeit!

A tenger viharos, nő a zavarodás. Szeressétek a Pápát, hozzatok áldozatokat és böjtöljetek, hogy hamarosan megvalósulhasson a három Egyház egysége! Csókollak benneteket! Viszontlátásra!"

D. „Viszontlátásra, Anyám!"

(Eltűnik, és leírhatatlan öröm tölti be a szívemet.)

2000. január 23.

A Szűzanya ezúttal nagyon szomorú. Szemében könnyek csillognak.

„Dicsértessék a Jézus Krisztus!"

Drága gyermekeim, köszönöm, hogy itt vagytok!¹¹⁵ Ma. az újév első jelenésének napján arra kérlek bennetek, imádkozzatok a család szentségéért! Ti tudjátok, hogy ezen a napon kötöttem egykor szent és tiszta¹¹⁶ házassá­got az igaz Józseffel. Azt szeretném, ha többet imádkoznátok mert számtalan lélek képtelen megszabadulni a Sátán befolyásától, aki csábításaival fogva tartja őket!

Kedveseim, én mindenkit hívtam, és ezután is hívni fo­gok, azok érdekében, akik szeretnék, ha Isten vezérelné őket; de ott, ahol ellenállásba ütközöm, semmit sem te­hetek! Szerettem volna, ha megértitek, milyen értékesek is az „Imatűzhelyek", hisz ezek hatásos fegyverek a bűn semlegesítésében.

Nem is sejthetitek, mennyire szereti az Atya a teremt­ményeit, és mi mindent kitalál, hogy az egész emberi nem tanúja lehessen Szeretetének!

Sokan közületek ebben a kegyelmi időszakban is ugyanazokat a hibákat követték el, mint eddig, és nem vették figyelembe Üzeneteimet, amelyek meggyógyítják a szívet. Ez nagyon fáj az Én Anyai szívemnek, mert meg­akadályozzátok a megtéréseteket! Ha még mindig veletek maradtam, ez azt jelenti: el akarlak kísérni benneteket az életszentség küszöbéig!

A ti tanúságtételetek Istenről és az Egyházról segíteni fog a családoknak, hogy újjáépítsék az egységet!

Én felkínálom nektek Anyai Áldásomat, és ha úgy dön­tötök, hogy nem fogadjátok el: hát visszaveszem!

Drágáim, hozzatok komoly döntést, és akkor Jézusom megváltoztatja majd a szíveteket! Szeretlek és védelmez­lek benneteket!"

¹¹⁵ Nyolc év után ezen a napon is megengedte a Szűzanya, hogy végig szakadó eső tegye próbára azokat, akik itt a jelenésre várva imádkoztak. A hívek, a betegek, a gyerekek is nagy békében tovább imádkoztak, emelték kéréseiket az Ég felé.

¹¹⁶ valóban megesküdtek, de szűzi házasságban éltek

2000. január 25.

A testem és a gondolataim is teljesen elmerültek a hétköznapi munkákban, amikor, bár nem akarom hal­lani, hirtelen felharsan az Úr hangja - a fülemben és a szívemben egyaránt. Hogy ne hallanám Őt, amikor teljesen független akaratomtól? Bárki, aki a kegyelem álla­potában él, értené, hogy ez a szeretetteljes felszólítás egyáltalán nem téveszthető össze az emberi elme saját kezdeményezésével, és még kevésbé a gonosz lelkek játékával.

Amikor Ő, a Szentséges Szív ragadja magával az embert, mélységes nyugalom kerít bennünket hatalmá­ba, de néha a fizikai fáradtság tréfát űzhet velünk.

A Kegyelem természetfölötti fénnyel tölti be az elmén­ket, de ha a teremtmény figyelmetlen, könnyen elkövet­het kisebb-nagyobb hibákat; a nagy sietségben még az is megeshet, hogy kihagy egy-egy névelőt, névmást, stb.. Ezért, véleményem szerint nagyon fontos, hogy az a lélek, aki az Úr szavait veti papírra, egy pap irányítása alatt álljon, akire teljesen rábízhatja magát, s ezáltal az is elkerülhető, hogy a szöveg figyelmes átolvasás nélkül kerüljön a nyilvánosság elé.

Azt mondtam, az ember könnyen lehet figyelmetlen, de persze a gonosz is mindent megtesz, szívesen kelle­metlenkedik, hogy az átírt változat ne hozhasson vi­gaszt az olvasónak. Én tapasztalatból mondhatom, hogy a Mesternek gyakran el kellett zavarnia, vagy el­hallgattatnia, mert beszélgetésünk előtt vagy után min­denféle zaklatással, köpködéssel próbált megzavarni bennünket.

Az Istennel való párbeszéd teljesen magával ragadja az ember szívét, és kétség nem f ér hozzá, hogy természet­feletti jelenségről van szó.

Akkor hát jöjjön, ami a Legszeretőbb Szív látogatá­sán elhangzott:

J. „Béke veled!"

D. „Befogadom békédet! Bocsáss meg Uram, de ép­pen mással..."

J. „Néhány nappal ezelőtt arra kértelek, vezekelj a megsértett szüzességi fogadalomért! Ma szeretném mé­lyebben kifejteni ezt a témát!"

D. „Várj, Uram! Azonnal!" (Az asztalhoz rohanok, és írni kezdek.)

J. „Szeretném, ha megtanulnád azt mondani: az Ég tiszta Úrnője, a szép Úrnő helyett; mert bár a szép szó valóban utal Anyám megjelenésére, nem fejezi ki mélyeb­ben a természetét!

Az Én Szentséges Anyám fogantatásától kezdve tökéle­tesen tiszta templom volt, s Én ebben kívántam emberi természetet ölteni. Ennek következtében Ő olyan szép­ségre tett szert, amilyet még emberi szem nem látott, mert magába olvasztotta a tisztaságot és az istenanyaság bölcsességét! Ezzel azt akarom megértetni veletek, hogy a szüzesség nem mindig a tisztaság gyümölcse.¹¹⁷ Valójá­ban egy olyan teremtmény is lehet szűz, aki - féktelen gondolatai miatt - tisztátalanságot izzad."

D. „Sokszor azt hisszük, hogy azok a tiszták, akik nem házasodnak meg!"

J. „És rosszul gondoljátok, mert vannak házasok, akik­nek nagyon tiszta a szívük! Ugyanígy, akkor is mindent összezavartok, amikor az Én Szent Anyám Szüzességéről és Szeplőtelenségéről elmélkedtek! A tisztaság a lélek ár­tatlanságát, míg a szüzesség a test érintetlenségét jelenti. Annyi lélek, akit Én hívtam a szőlőmbe munkásnak, tisz­tátalan, mert az értelme és a büszkesége elhomályosította előtte annak fontosságát, hogy az Én drága kertem, lepe­csételt forrásom maradjon! Ugyanakkor a házasokhoz is szólok: ne hagyják, hogy életükben a kéjsóvárság és az er­kölcstelenség legyen az úr! Isten szereti a tiszta szívűeket, mert ők mindent megragadnak a hit szemével!"

D. „De akkor ki tiszta valójában?"

J. „Leányom, a tiszta ember az, aki mindent az Úr előtt tesz!"

D. „Bocsáss meg, de még mindig nem értem!"

J. „Aki mindig úgy cselekszik, mintha az egész Menny­ország tanúja volna tetteinek. Aki nem így gondolkozik: „Ki tudja meg, ha senki sem látja?". Aki nem leli örömét olyasmiben, ami nem a lélek épülését szolgálja. Aki nem hagyja, hogy úgy rágja szét lelkét a bűnös gondolat, mint a szú a fát. Aki nem akarja magát olyasmivel megrontani, ami nem tetszik Istennek és az Ő Angyalainak! Én azt sze­retném, ha ifjúi ajándékodban helye lenne egy különle­ges felajánlásnak!"

D. „Milyen felajánlásról beszélsz, Uram?"

J. „Ez titok marad, melyet mindketten szívünkbe pe­csételünk majd! Ezután is vezekelj fáradhatatlanul azért a különösen nagy sebért, amely az Én felszentelt papjaim szívén esett! De most fogadd szívedbe Békémet! Maradj meg a Szeretetemben, és rajzold le a jelemet!"

¹¹⁷  a szüzesség nem mindig a tisztaság szinonimája

2000. január 30.

Egyedül imádkozom, amikor megjelenik előttem a Szentséges Szűz Mária.

„Leányom, Anyai Szívem minden szeretetével arra biz­tatlak téged, hogy tarts ki, és maradj hűséges az önfelajánlásban, amelyet Istennek tettél! A Sátán nagyon ra­vasz, és azokat a gyermekeket támadja leginkább, akik azt hiszik, nincs szükségük tanácsokra, mert túlságosan bíz­nak magukban!

Kislányom, légy résen, és amennyire csak tőled telik, biztasd az embereket, hogy mondjanak ellent a bűnnek! Ma a bűn már mindenfelé elharapódzott, a szívetek mé­lyébe is befészkelte magát. Kérd az embereket, hogy vá­lasszák Istent, fogadják el a Keresztet, amelyet Ő, a Könyörületes küld, és változtassanak életvitelükön!

Velem nem nehéz változtatni egy bűnös élet rossz szo­kásain! A Sátán megpróbálja hazugsággal és pletykákkal összezavarni az embereket, de én békét tudok adni mind­azoknak, akik követnek majd engem! Már annyian elárultak, akik csak szájukkal követtek, és csupán látszólag tértek meg! Azt szeretném, ha nem késlekednétek elismerni hiányosságaitokat, hibáitokat, bűneiteket: mert Isten kész a megbocsátásra!

Mindazokra, akik eltávolodnak az Úr Törvényétől, nem vár más, csak szenvedés! Horgonyozzátok le maga­tokat Szent Rózsafüzéremmel és Fiam, Jézus Krisztus táp­lálékával, az Eukarisztiával, melyet kegyelmi állapotban vegyetek magatokhoz! Eljött a bűnbánat ideje! Növeljé­tek meg áldozataitokat! Én segíteni fogok nektek! Dicső­ítsétek és szeressétek Jézus Krisztust! Maradj meg a Béké­ben!

Még néhány titkot szeretnék megosztani veled...".