2010. október 3. Vasárnap
Szentmise előtt újból bocsánatot kértem tőle. Jézus: Drága gyermekem! Igen, megbocsátottam neked. Mindig bízz az Én Irgalmamban!
Szentáldozás után megkérdeztem őt, örült-e a karizmatikus ifjúsági énekeknek? Jézus: Drága gyermekem! Nagyon boldog vagyok a szívedben! Nagy örömmel hallgattam énekeiteket, melyek hozzám szóltak.
Bocsánatot kértem az Úrtól, mert alig volt időm hozzá szólni. Jézus: Drága gyermekem! Nem kell bocsánatot kérned tőlem, mert már rég meg bocsátottam neked! Ahogyan egyszer mondtam neked, hogy türelmesen kívánom azt az alkalmat és időt, melyet rám szánsz.
Megkérdeztem Őt, el szabad-e mondanom X atyának, ami velem történik. Jézus: Drága gyermekem! Ne kérdezd azt, hogy szabad-e elmondanod X atyának a mi kettőnk benső beszélgetéseit, mert számodra kötelező lesz elmondani neki, amint lehetőséged van rá! Nagy örömmel fog meghallgatni téged és tanácsokat ad neked, mely nagy segítségedre lesz.
Volt egy álmom, melyben elköteleztem magamat az Úrnak és beléptem egy apáca rendbe. Megkérdeztem Jézust, ő adta-e ezt az álmot. Jézus: Drága gyermekem! Ezt az álmot nem én adtam. Azért álmodtál arról, hogy belépsz egy női szerzetesrendbe, mert nagyon vágyódsz nekem szentelni az életedet. Gyermekem, ha mindig engedelmesen hallgatsz rám és fogod a kezem, akkor életed végén szentté válsz.
http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20101003
