Kép: Szörényi az ATV-ben, Rosta Mária, Szörényi üzleti-szervezési főnöke, hír24 kép a szegedi darabból és a tutiblog képei...
MIRŐL SZÓL VALÓJÁBAN AZ ISTVÁN A KIRÁLY CÍMŰ DARAB?
Oda
jutottunk, hogy már senki sem tudja, hogy miről szól Szörényi-Bródy:
István a király (1983) című darabja. A lexikon szerint: „Az István, a
király rockopera, melynek zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét
Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján.
Első bemutatója 1983. augusztus 18-án volt Budapesten, a városligeti
szánkózódombon, ami ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan
is így nevezik. A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István
és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást
dolgozza fel.”
A
szerkesztő ott volt 1983-ban a városligeti főpróbán. A szűk, fás,
bokros részen voltak pár százan, késő éjjel. A darab zenéje nem volt
különösebb – ismerve Szörényi előző munkásságát. A színészi munka egy
rockoperánál elhanyagolható, de utólag a legnagyobb sikere a Koppányt
alakító Vikidál Gyulának volt, a műről készült filmben és darabokban.
Aztán a rendszerváltás után sok évvel megtudtuk róla, hogy amolyan
kommunista besúgó volt. Lexikon:”2004-ben a szóbeszédet követően
elismerte, hogy 1981 és 1986 között "Dalos" fedőnéven szóbeli
jelentéseket adott az állambiztonságnak, mások mellett Nagy Feróról,
noha többek szerint használhatatlan jelentéseket adott le.” Ma már a
darab alapjául szolgáló mű eredeti íróját igen kevesen ismerik.
Boldizsár Miklós (1945-2003) írja a lexikon, hogy valaha Koncz Zsuzsa
férje volt és apja Boldizsár Iván volt. Azt már nem írja a lexikon, hogy
édesapja az egyik legnagyobb SZTALIN-ista zsidókommunista újságíró
volt... A darabnak a Kádár-korszak utolsó éveiben igen nagy sikere volt.
Az alsó két videón Szörényi említi, hogy akkoriban az a pletyka járta
Pesten, hogy a darabnak kódolt üzenete volt, mert István alatt Kádár
Jánost, Koppány alatt Nagy Imrét vélték többen fölfedezni, de ez egy
erőltetett hazugság volt. A darabnak semmi köze nem volt a két
kommunista gyilkoshoz. Jellemző a korszakra, hogy akkor Szent Istvánt
emlegetni még tilos volt! Ezért csak Istvánként szerepelt. Szörényi
Leventének már több meglepő húzása volt pályafutása során, de ennyire
fölkavaró még nem, mint amikor a nyáron kitudódott, hogy Alföldi
Róbertet „kérte fel”, hogy rendezze már meg az István darabot
Szegeden....Na aztán a Lucifer kinézetű meg is rendezte ÁVO-sokkal,
Szent Korona gyalázással, látványmocsokkal a darabot. Alföldi kéjjel
élvezte hogyan taposhat bele a magyar kultúrába, jelképekbe és
hagyományokba. Nevetséges Szörényi magyarázkodása a rendezésről, az ATV
műsorában. Levi nagy gesztusokkal mutogatva elmagyarázta nekünk, süket,
tudatlan magyaroknak, hogyan kell érteni Alföldi rendezését. Levi
szerint a darab már régen nem arról szól, mint amit az 1983-as bemutató
alapján írtak és eddig tudtunk. Levi nem kevesebbet állított a tévében,
mint azt, hogy Alföldi pontosan megértette a darab mindenkori lényegét,
ami a „világhatalomról szól”. Nevetséges. Inkább arról lehet szó, hogy
Szörényi „megfejtette” Alföldi mocskos üzenetét és ezt tolmácsolta
nekünk, tudatlanoknak. Máig sem értjük – vagyis nagyon is értjük –, hogy
Szörényi a darab új bemutatójára Alföldin kívül senki mást nem látott
alkalmasnak? Szörényinek magyar rendező már eszébe sem jutott? Mind a
három videót érdemes megnézni, az ATV még csak az első részt tette föl
oldalára, de van folytatása is a műsornak. Alföldi „zseniális” rendező?
Szörényi szerint igen. Volt szerencsénk látni az új épületű Nemzetiben
első rendezését, Madách Ember tragédiáját, amikor alaposan bemutatkozott
a mocsok...Egész ottani működése alatt főleg magyargyalázó, provokatív,
pornográf darabokat adott elő, de ez úgy látszik Szörényinek még nem
tünt föl...
