2010. június 22., kedd

SZÖRÉNYI ELMAGYARÁZTA ALFÖLDI RENDEZÉSÉT








Kép: Szörényi az ATV-ben, Rosta Mária, Szörényi üzleti-szervezési főnöke, hír24 kép a szegedi darabból és a tutiblog képei...
MIRŐL SZÓL VALÓJÁBAN AZ ISTVÁN A KIRÁLY CÍMŰ DARAB?

Oda jutottunk, hogy már senki sem tudja, hogy miről szól Szörényi-Bródy: István a király (1983) című darabja. A lexikon szerint: „Az István, a király rockopera, melynek zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983. augusztus 18-án volt Budapesten, a városligeti szánkózódombon, ami ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan is így nevezik. A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel.”

A szerkesztő ott volt 1983-ban a városligeti főpróbán. A szűk, fás, bokros részen voltak pár százan, késő éjjel. A darab zenéje nem volt különösebb – ismerve Szörényi előző munkásságát. A színészi munka egy rockoperánál elhanyagolható, de utólag a legnagyobb sikere a Koppányt alakító Vikidál Gyulának volt, a műről készült filmben és darabokban. Aztán a rendszerváltás után sok évvel megtudtuk róla, hogy amolyan kommunista besúgó volt. Lexikon:”2004-ben a szóbeszédet követően elismerte, hogy 1981 és 1986 között "Dalos" fedőnéven szóbeli jelentéseket adott az állambiztonságnak, mások mellett Nagy Feróról, noha többek szerint használhatatlan jelentéseket adott le.” Ma már a darab alapjául szolgáló mű eredeti íróját igen kevesen ismerik. Boldizsár Miklós (1945-2003) írja a lexikon, hogy valaha Koncz Zsuzsa férje volt és apja Boldizsár Iván volt. Azt már nem írja a lexikon, hogy édesapja az egyik legnagyobb SZTALIN-ista zsidókommunista újságíró volt... A darabnak a Kádár-korszak utolsó éveiben igen nagy sikere volt. Az alsó két videón Szörényi említi, hogy akkoriban az a pletyka járta Pesten, hogy a darabnak kódolt üzenete volt, mert István alatt Kádár Jánost, Koppány alatt Nagy Imrét vélték többen fölfedezni, de ez egy erőltetett hazugság volt. A darabnak semmi köze nem volt a két kommunista gyilkoshoz. Jellemző a korszakra, hogy akkor Szent Istvánt emlegetni még tilos volt! Ezért csak Istvánként szerepelt. Szörényi Leventének már több meglepő húzása volt pályafutása során, de ennyire fölkavaró még nem, mint amikor a nyáron kitudódott, hogy Alföldi Róbertet „kérte fel”, hogy rendezze már meg az István darabot Szegeden....Na aztán a Lucifer kinézetű meg is rendezte ÁVO-sokkal, Szent Korona gyalázással, látványmocsokkal a darabot. Alföldi kéjjel élvezte hogyan taposhat bele a magyar kultúrába, jelképekbe és hagyományokba. Nevetséges Szörényi magyarázkodása a rendezésről, az ATV műsorában. Levi nagy gesztusokkal mutogatva elmagyarázta nekünk, süket, tudatlan magyaroknak, hogyan kell érteni Alföldi rendezését. Levi szerint a darab már régen nem arról szól, mint amit az 1983-as bemutató alapján írtak és eddig tudtunk. Levi nem kevesebbet állított a tévében, mint azt, hogy Alföldi pontosan megértette a darab mindenkori lényegét, ami a „világhatalomról szól”. Nevetséges. Inkább arról lehet szó, hogy Szörényi „megfejtette” Alföldi mocskos üzenetét és ezt tolmácsolta nekünk, tudatlanoknak. Máig sem értjük – vagyis nagyon is értjük –, hogy Szörényi a darab új bemutatójára Alföldin kívül senki mást nem látott alkalmasnak? Szörényinek magyar rendező már eszébe sem jutott? Mind a három videót érdemes megnézni, az ATV még csak az első részt tette föl oldalára, de van folytatása is a műsornak. Alföldi „zseniális” rendező? Szörényi szerint igen. Volt szerencsénk látni az új épületű Nemzetiben első rendezését, Madách Ember tragédiáját, amikor alaposan bemutatkozott a mocsok...Egész ottani működése alatt főleg magyargyalázó, provokatív, pornográf darabokat adott elő, de ez úgy látszik Szörényinek még nem tünt föl...