A helyesen kérő ima

Áldozócsütörtökön egy prédikációban a pap a keresztjáró napok evangéliumára visszatérve és Jézust idézve – „Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál és aki zörget, annak ajtót nyitnak.” (Lk 11,9-10) – az ima erejéről beszélt. Aqunói Szent Tamásra és egy egyházatyákra hivatkozva azt mondta, hogy a fenti szavakkal Isten „kötelezte” magát, hogy meghallgatja az emberek imáit. Mi mégis sokszor kételkedünk ebben, hiszen általában sokszor kérünk valamit Istentől és – úgy tapasztaljuk –, hogy Isten nem hallgatott meg bennünket. [Én több olyan hitetlen embert ismerek, aki hitetlenségének okát ilyen meg nem hallgatott kéréssel indokolja. Egy ilyen eset, a Déry novellából készült „Szerelem” című filmben hangzott el, amikor a film egyik főszereplője, egy idős beteg asszony elmesélte, hogy fiatal, még hívő lány korában egyszer azért imádkozott Istenhez, hogy a vasárnapi ünnepségen legyen jó idő, de nagyon rossz idő volt, és ő nem tud olyan valakiben hinni, akiben „nem lehet megbízni”, ezért aztán nem hisz Istenben.]

Isten csak akkor nem hallgatja meg kéréseinket, ha rosszul imádkozunk. Szent Tamás öt feltételt sorol fel, melyeket kérő imánkban feltétlenül be kell tartanunk, ha Istent „szaván akarjuk fogni”. A helyes és Istent „kötelező” kérő ima feltételei tehát a következők:
1. A saját számunkra kell kérnünk – azért, mert ha más számára kérünk valamit, nincs biztosíték arra, hogy az illető „kész-e” a kegyelem befogadására vagy sem. Ha a magunk számára kérünk valamit, akkor ebből már következik, hogy készen állunk kérésünk teljesítésére, azaz a kegyelmi ajándék elfogadására.
2. Kérésünk teljesítése lelkünk örök üdvösségét segíti elő.
3. Hittel kell kérnünk – azaz biztosaknak kell lennünk abban, hogy ha helyesen kérünk, Isten valóban meghallgat bennünket és teljesíti kérésünket. A prédikáló pap szerint, ezt a szabályt igen gyakran nem tartjuk be.
4. Alázattal kell kérnünk – vagyis tudatában kell lennünk annak, hogy kérésünk teljesítése isteni kegy, ingyen ajándék, nem pedig valami, ami jár nekünk, amit kiérdemeltünk, amire méltók vagyunk.
5. Kitartóan kell kérnünk – Isten jobban tudja, mint mi, hogy mikor válik hasznunkra kérésünk teljesítése.

Ma az egyik legaktuálisabb ima egy katolikus számára, ha arra kéri Istent, hogy mutassa meg neki, hogy melyik az a szűk ösvény, amit követnie kell, ha üdvözülni akar, és hogy ne csak megmutassa, de tegye őt alkalmassá, hogy felismerje válaszát, útmutatását, majd ereje legyen annak követésére, mégpedig élete utolsó pillanatáig.
Az első és második feltétel magából az ima tartalmából következik, hogy adott. A negyediket és ötödiket akarattal teljesíteni tudjuk. Hogy a harmadik feltétel is biztosan meglegyen, nos, ahhoz lehet, hogy még egy külön ezt kérő imát is hozzá kell fűznünk eredeti imánkhoz…

Természetesen mások érdekében is szabad, sőt kell Istenhez könyörögnünk, és Ő sokszor az ilyen kérésünket is teljesíti, mindazonáltal a másokért mondott ima nem kötelezi Istent.


http://katolikus-honlap.hu/1601/keroima.htm

Andreas Becker: Iszlám-reklám az angol buszokon

Az angol nagyvárosokban a londoni polgármester választást – melyen egy mohamedán lett a főváros első embere – napokon belül a nyilvános helyeken megjelenő az iszlámot és Allahot reklámozó feliratok megjelenése követte.

Egykor ezt volt szokás mondani: „Ad maiorem Dei gloriam” – „Isten nagyobb dicsőségére”. Ez a megfogalmazás már Nagy Szent Gergely (590-604-ig pápa) Dialógusában megtalálható. Ma Londonban ez a divatos szólam: „Subhan Allah”, azaz „Dicsőség Allahnak”.
Pár nappal a londoni polgármester-választás után – melyet a Pakisztánból származó mohamedán Sadiq Khan nyert meg – Londonban, Manchesterben, Bradfordban és Birminghamben a tömegközlekedési vállalat piros emeletes buszait az iszlámot reklámozó plakátokkal díszítették fel.

Londonnak 8,6 millió lakosa van, ebből a született britek aránya már csak 44 százalék. Londonban és környékén ma már 3 millió mohamedán él. London az első európai főváros, melyet egy mohamedán vezet. Egy egész médiagépezet foglalkozik azzal, hogy Khant egy mérsékelt, liberális muzulmánnak állítsa be, amit azonban az iszlám-szakértőknek kétségbe vonnak. [G. K. Chesterton „The Flying Inn” című magyarra is lefordított könyvében már 1914-ben egész Anglia mohamedánná válásáról, illetve a mohamedánok előtti behódolásáról írt.]

Az angliai iszlám-reklámot az Islamic Relief Worldwide nevű iszlám szervezet készíttette. Ez a szervezet 1984-ben alakult Birminghamben iszlám segélyszervezetként. Tagja az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának, s mint ilyen különféle juttatásokban részesül mind az angol kormánytól, mind az ENSZ-től. Míg az angol kormány szorosan együttműködik a szervezettel, addig Izraelből és az Egyesült Arab Emirátusokból kitiltották az IRW-t azzal a váddal, hogy a terroristákat pénzeli. Más európai országok, mint például Hollandia, zárolták az IRW kontóit, mert az az Iszlám Állammal tart fenn kapcsolatokat. Mindeközben más intézmények és hatóságok nemzetközi kitüntetésekkel halmozzák el a szervezetet.

A londoni tömegközlekedési cég, az TFL-Transport tiltja a politikai pártok reklámozását járműveiken, de a vallásokét nem. Mindeközben kétféle mércével mér: míg minden keresztény témájú reklámot elutasít, addig a keresztényellenes – mint például Richard Dawkins „Isten nem létezik”, most pedig az iszlámot dicsőítő feliratot – reklámokat engedélyezi.

Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a mohamedánoknak minden meg van engedve. Az angol, és vele az egész nyugat-európai hivatalos politika, gyakorlatilag Európa elkereszténytelenítését, és egyúttal iszlamizálását támogatja, illetve hajtja gőzerővel végre.

(forrás: www.katholisches.info – 2016. május 12.)
http://katolikus-honlap.hu/1601/london.htm