James Fannan atya hozzászólása a Kongregáció nyilatkozataihoz
Vassula első lelki tanácsadója és a Máriás Papi Mozgalom tagja (PIME)
Vassula első lelki tanácsadója és a Máriás Papi Mozgalom tagja (PIME)
Itt
Vassula írásaira koncentrálok, de úgy gondolom Gobbi atya írásait is
meg kell említeni ebben az összefüggésben. Habár Vassula kap üzeneteket
mind Jézus mind Mária Szent Szívétől, az üzenetek túlnyomó része mégis
Jézustól, az Atyától és a Lélektől származik. Gobbi atya esetében az
üzenetek a Szeplőtelen Szívtől származnak, így hát egy bizonyos
értelemben Gobbi atya és Vassula írásai kiegészítik egymást,
az egyik az egyik a másik a másik Szent Szívet juttatja inkább
kifejezésre. Így hát valaki megkérdezhetné: a Vassula elleni konspiráció
nem nyilvánult egyben Gobbi atya ellen is? De igen. Azonban az akció
sokkal óvatosabb és körültekintőbb volt. Talán mert a Máriás Papi
Mozgalom már nagyon erős alapokkal rendelkezett a papság körében, több
mint 100,000 tag, köztük számos püspök. Mint a Máriás Papi Mozgalom
tagja, meg tudtam figyelni ezeket a cserkésző hadmozdulatokat Gobbi atya
ellen olyan eseményeken ahol részt vett, vagy a San Marino-i
találkozónkon.
Az első jele annak, hogy mi megy végbe néhány lélekben a Hittani Kongregációban, az a könyv címének változtatása volt, amelyhez ragaszkodtak. Gobbi atya elfogadta ezt az engedelmesség okán. Az eredeti cím így szólt: Szûzanyánk szól az Ő szeretett papjaihoz. Gobbi atyának meghagyták, hogy cserélje le a címet a következőre: A papoknak, Szûzanyánk szeretett fiainak. Mi a különbség? Az eredeti cím tisztán közli, hogy ki beszél: a Szûzanya. A második címben, nem tisztázott ki is az aki beszél; egyszerûen úgy is olvasható, mintha Gobbi atya meditációi lennének. A bevezetésben azonban ragaszkodott hozzá, hogy ezek a kifejezések a könyvben valóban "lokúciók", Szûzanyánktól belső hallás segítségével kapott szavak. Vagyis a Szent Szûz szól Gobbi atya "szívében" ez egyfajta természetfölötti diktálás. Végül is nyívánvaló lett, hogy Gobbi atya és a Hittani Kongregáció menetiránya nem azonos.
A Vassulával kapcsolatos Nyilatkozatban is az ő lokúcióit "meditációknak," nevezték kevéssel ezután. Ugyanaz a stratégia és ugyanaz a kifejezés: meditációk. Gobbi atya ellen is azzal a követeléssel léptek fel , hogy ennek megfelelően módosítsa a bevezetést. Ismét engedelmességből Gobbi atya beleegyezett, de nyilvánosan kihangsúlyozta, hogy ezek a szavak bizonyosan nem tőle, mint a legutolsó írótól származnak. Sőt még azt is kijelentette, hogy a Szent Szûz volt az aki mindezt adta neki. Hogy precíz legyek, Bálám beszélő szamarához hasonlította magát. A következő lépés már elő volt készítve a rendszeres évi találkozó előtt, amely 1998 júniusában volt esedékes. A találkozóra a Vatikán egy megbízottat küldött, hogy informáljon minket ezekről az új változtatásokról, amelyekhez ragaszkodnak. (akkor még csak az olasz kiadásban voltak elhelyezve ezek az átalakítások) Körülbelül 25 püspök és 300 pap volt jelen, amikor igényeikkel előálltak. Az összes javaslatuk mintha direkt szembehelyezkedett volna a pápa kívánságaival, amikor először indítványozta, hogy a Máriás Papi Mozgalom részesüljön az Egyház hivatalos elismerésében.
Úgy tûnt, mintha a Hittani Kongregáció elhatározta volna, hogy lerombolja a mozgalom legbelső lényegét; vagyis hogy az üzeneteket Szûzanyánk adta Gobbi atyának. Most már Gobbi atya üzenetei csupán "meditációk" lennének. Az összegyûlt delegációk, püspökök és papok reakciója olyan ingerült volt, hogy a Vatikán képviselője értésünkre adta, hogy az egész ügy nem tárgyalható újra. Ezen a ponton általános volt az egyetértés, hogy kerül amibe kerül, folytatnunk kell a régi engedély alapján és a régi bevezetéssel, a változtatások nélkül. Szükségtelen mondanom, hogy sok delegáció számára nyilvánvaló volt, hogy szabadkőmûves cselszövevénnyel állunk szemben, amelyet most Szûzanyánk felfedett a Kúriában, azaz az Egyház legmagasabb köreiben.
Valaki megkérdezhetné a három és fél évvel kapcsolatban: végül is mikor kezdődött? Vassula 1995 kora tavaszáról beszél, habár az ellene szóló dokumentum csak 1995 októberében lett publikálva. Az igaz, hogy csak ekkor lett publikálva, de az is igaz, hogy az örök város híres a lassúságáról. Ezenkívül a Máriás Papi Mozgalom esetében sok időt vett igénybe, amíg a támadás teljes mértékben ki tudott bontakozni, és nincs bizonyítékunk arra vonatkozólag sem, hogy Ratzinger bíboros figyelemmel követte egyáltalán az ügyet. Ráadásul a Szent Kongregáció mintha direkt a pápa véleménye ellenében cselekedne!
Mindenesetre ez a szembenállás Gobbi atyával és Vassulával bizonyosan a Vatikánon kívülről eredeztethető. Írásaikban a szabadkőmûvesek mindkettőt gyakran bélyegezték csalónak. Azok, akik felléptek ellenük a Hittani Kongregációban, csak eszközök voltak Vatikánon kívüli ellenséges erők kezében. Van erre utalás a Bibliában; a "két vadállat": a szabadkőmûvesek és egyházon belüli szövetségeseik. Valakit talán meglep, hogy a szabadkőmûvesek szövetségeseket keresnek az Egyházban, pedig nyilvánvaló, hogy a Szentszék, a szekularizációs erők gátja, amely erők át akarják formálni a világot a saját elképzeléseik szerint. Ily módon Kairóban, Beijingben és más nemzetközi konferenciákon, az Egyház és legfőképpen pedig a pápa van napirenden.
Most pedig jó lenne rátérni az 1995 kora tavaszi időpont kérdésére. A helyzet az, hogy már 1995 júniusában vagy júliusában kaptam egy aggódó telefonhívást spanyolországból. Egy pap érdeklődött, mert azt hallotta, hogy Vassula üzeneteit "elítélték". Ez hónapokkal a nyilatkozat megjelentetése előtt volt (ami különben sem elitélés volt, hanem inkább egy figyelmeztetés ). Mindenesetre utólagos bölcsességgel most mát látom, hogy szemmel láthatóan az a szóbeszéd járta bizonyos egyházi körökben, hogy egy negatív határozat van előkészületben. Jézus egész egyszerûen megmutatja nekünk, hogy Ő tudja mikor történt a kulcslépés.
A bejelentés, hogy Vassula nem volt "elítélve" meglepetésként érhet pár embert. A helyzet az ,hogy Ratzinger bíboros még egyszer nagyon világosan kifejtette álláspontját egy közelmúltbeli cikkben a a 'Thirty Days in the Church and the World' magazinban (No. 1, 1999). Egy Niels Christian Hvidt-tel készített interjúban (72-83 old), a bíboros egyértelmûen kijelentette, hogy a Nyilatkozat nem volt "elitélés". Ő úgy nevezte egy "figyelmeztetés". Hozzátette, hogy Vassula soha nem kapta meg a lehetőséget, hogy kifejthesse álláspontját. Az is figyelemreméltó továbbá, hogy korábbi nyilvános megnyilatkozásaihoz hasonlóan kerülte azt, hogy az Igaz Élet Istenben üzenetek esetében a "tévedés" jelzőt használja. ő inkább így fogalmaz: "Van néhány apokaliptikus elem és eklézsiológiai szempont, amely nem világos ". Valami ami "vitatható" az nem ugyanaz, mint a "tévedés" a Vatikán nyelvezetében. Nyilvánvalóan kemény viták vannak az Igaz Élet Istenben tanítás támogatása körül. Ez az amiért a bíboros csak azt mondja az embereknek: legyenek "óvatosak" (nem gyanakvóak!) és mérjék az Igaz Élet Istenben üzeneteket az "Egyház hithagyományához". Pontosan ezt teszik azok akik jól ismerik az írásokat, amikor olvassák azokat.
Az első jele annak, hogy mi megy végbe néhány lélekben a Hittani Kongregációban, az a könyv címének változtatása volt, amelyhez ragaszkodtak. Gobbi atya elfogadta ezt az engedelmesség okán. Az eredeti cím így szólt: Szûzanyánk szól az Ő szeretett papjaihoz. Gobbi atyának meghagyták, hogy cserélje le a címet a következőre: A papoknak, Szûzanyánk szeretett fiainak. Mi a különbség? Az eredeti cím tisztán közli, hogy ki beszél: a Szûzanya. A második címben, nem tisztázott ki is az aki beszél; egyszerûen úgy is olvasható, mintha Gobbi atya meditációi lennének. A bevezetésben azonban ragaszkodott hozzá, hogy ezek a kifejezések a könyvben valóban "lokúciók", Szûzanyánktól belső hallás segítségével kapott szavak. Vagyis a Szent Szûz szól Gobbi atya "szívében" ez egyfajta természetfölötti diktálás. Végül is nyívánvaló lett, hogy Gobbi atya és a Hittani Kongregáció menetiránya nem azonos.
A Vassulával kapcsolatos Nyilatkozatban is az ő lokúcióit "meditációknak," nevezték kevéssel ezután. Ugyanaz a stratégia és ugyanaz a kifejezés: meditációk. Gobbi atya ellen is azzal a követeléssel léptek fel , hogy ennek megfelelően módosítsa a bevezetést. Ismét engedelmességből Gobbi atya beleegyezett, de nyilvánosan kihangsúlyozta, hogy ezek a szavak bizonyosan nem tőle, mint a legutolsó írótól származnak. Sőt még azt is kijelentette, hogy a Szent Szûz volt az aki mindezt adta neki. Hogy precíz legyek, Bálám beszélő szamarához hasonlította magát. A következő lépés már elő volt készítve a rendszeres évi találkozó előtt, amely 1998 júniusában volt esedékes. A találkozóra a Vatikán egy megbízottat küldött, hogy informáljon minket ezekről az új változtatásokról, amelyekhez ragaszkodnak. (akkor még csak az olasz kiadásban voltak elhelyezve ezek az átalakítások) Körülbelül 25 püspök és 300 pap volt jelen, amikor igényeikkel előálltak. Az összes javaslatuk mintha direkt szembehelyezkedett volna a pápa kívánságaival, amikor először indítványozta, hogy a Máriás Papi Mozgalom részesüljön az Egyház hivatalos elismerésében.
Úgy tûnt, mintha a Hittani Kongregáció elhatározta volna, hogy lerombolja a mozgalom legbelső lényegét; vagyis hogy az üzeneteket Szûzanyánk adta Gobbi atyának. Most már Gobbi atya üzenetei csupán "meditációk" lennének. Az összegyûlt delegációk, püspökök és papok reakciója olyan ingerült volt, hogy a Vatikán képviselője értésünkre adta, hogy az egész ügy nem tárgyalható újra. Ezen a ponton általános volt az egyetértés, hogy kerül amibe kerül, folytatnunk kell a régi engedély alapján és a régi bevezetéssel, a változtatások nélkül. Szükségtelen mondanom, hogy sok delegáció számára nyilvánvaló volt, hogy szabadkőmûves cselszövevénnyel állunk szemben, amelyet most Szûzanyánk felfedett a Kúriában, azaz az Egyház legmagasabb köreiben.
Valaki megkérdezhetné a három és fél évvel kapcsolatban: végül is mikor kezdődött? Vassula 1995 kora tavaszáról beszél, habár az ellene szóló dokumentum csak 1995 októberében lett publikálva. Az igaz, hogy csak ekkor lett publikálva, de az is igaz, hogy az örök város híres a lassúságáról. Ezenkívül a Máriás Papi Mozgalom esetében sok időt vett igénybe, amíg a támadás teljes mértékben ki tudott bontakozni, és nincs bizonyítékunk arra vonatkozólag sem, hogy Ratzinger bíboros figyelemmel követte egyáltalán az ügyet. Ráadásul a Szent Kongregáció mintha direkt a pápa véleménye ellenében cselekedne!
Mindenesetre ez a szembenállás Gobbi atyával és Vassulával bizonyosan a Vatikánon kívülről eredeztethető. Írásaikban a szabadkőmûvesek mindkettőt gyakran bélyegezték csalónak. Azok, akik felléptek ellenük a Hittani Kongregációban, csak eszközök voltak Vatikánon kívüli ellenséges erők kezében. Van erre utalás a Bibliában; a "két vadállat": a szabadkőmûvesek és egyházon belüli szövetségeseik. Valakit talán meglep, hogy a szabadkőmûvesek szövetségeseket keresnek az Egyházban, pedig nyilvánvaló, hogy a Szentszék, a szekularizációs erők gátja, amely erők át akarják formálni a világot a saját elképzeléseik szerint. Ily módon Kairóban, Beijingben és más nemzetközi konferenciákon, az Egyház és legfőképpen pedig a pápa van napirenden.
Most pedig jó lenne rátérni az 1995 kora tavaszi időpont kérdésére. A helyzet az, hogy már 1995 júniusában vagy júliusában kaptam egy aggódó telefonhívást spanyolországból. Egy pap érdeklődött, mert azt hallotta, hogy Vassula üzeneteit "elítélték". Ez hónapokkal a nyilatkozat megjelentetése előtt volt (ami különben sem elitélés volt, hanem inkább egy figyelmeztetés ). Mindenesetre utólagos bölcsességgel most mát látom, hogy szemmel láthatóan az a szóbeszéd járta bizonyos egyházi körökben, hogy egy negatív határozat van előkészületben. Jézus egész egyszerûen megmutatja nekünk, hogy Ő tudja mikor történt a kulcslépés.
A bejelentés, hogy Vassula nem volt "elítélve" meglepetésként érhet pár embert. A helyzet az ,hogy Ratzinger bíboros még egyszer nagyon világosan kifejtette álláspontját egy közelmúltbeli cikkben a a 'Thirty Days in the Church and the World' magazinban (No. 1, 1999). Egy Niels Christian Hvidt-tel készített interjúban (72-83 old), a bíboros egyértelmûen kijelentette, hogy a Nyilatkozat nem volt "elitélés". Ő úgy nevezte egy "figyelmeztetés". Hozzátette, hogy Vassula soha nem kapta meg a lehetőséget, hogy kifejthesse álláspontját. Az is figyelemreméltó továbbá, hogy korábbi nyilvános megnyilatkozásaihoz hasonlóan kerülte azt, hogy az Igaz Élet Istenben üzenetek esetében a "tévedés" jelzőt használja. ő inkább így fogalmaz: "Van néhány apokaliptikus elem és eklézsiológiai szempont, amely nem világos ". Valami ami "vitatható" az nem ugyanaz, mint a "tévedés" a Vatikán nyelvezetében. Nyilvánvalóan kemény viták vannak az Igaz Élet Istenben tanítás támogatása körül. Ez az amiért a bíboros csak azt mondja az embereknek: legyenek "óvatosak" (nem gyanakvóak!) és mérjék az Igaz Élet Istenben üzeneteket az "Egyház hithagyományához". Pontosan ezt teszik azok akik jól ismerik az írásokat, amikor olvassák azokat.
