2010. szeptember 30., csütörtök

2010.09.29.

2010. szeptember 29. Szerda

Megkérdeztem Jézust, mi a véleménye a „Jézus Krisztus” szupersztár színdarabról, mert nekem nagyon nem tetszik. Jézus: Ellenségem a gonosz gúnyolja ki szenvedés történetemet ezzel a színdarabbal.
A Szent Arc tiszteletéről kérdeztem őt. Jézus: Drága Gyermekem! Igen, a Szent Arc tiszteletének ünnepe kedden van. A katonák sok sebet, fájdalmat, gúnyt, leköpdösést okoztak arcomon. Számomra a lelki sebek, az emberek hitetlensége, bűnei sokkal nagyobb fájdalom volt, mint a fizikai fájdalom. Tiszteld és szeresd Szent Arcomat, mert mindent vállaltam értetek, hogy megmenekülhessetek kárhozattól.
Az irgalmasság órájában. Jézus: Drága gyermekem! Imádkozd el az Irgalmasság Rózsafüzérét, hogy sok lelket, haldoklót megmenthess ezen ima által.
A szentgyónásról. Jézus: Drága gyermekem! Igen, én ott vagyok a gyóntatószékben, és én hallgatom végig minden bűnöd, meggyónását, mellyel megbántottál. Légy boldog gyermekem, mert én mindenkihez irgalmas vagyok! Ha kételkedsz irgalmamban, azzal is nagy fájdalmat tudsz okozni szent szívemmel. Sose kételkedj irgalmamban és jóságomban! Aki bennem kételkedik, az az egész Szentháromságban kételkedik. Gyermekem, minden kételkedésed a gonosztól ered. Nem akarja, hogy még közelebb kerülhess hozzám. Ne engedj a kísértésnek! Helyette bízz bennem és hagyatkozz rám és édesanyámra. Mindketten elfogadtuk szíved, lelked, életed felajánlását, ezáltal hatalmat adtál kezünkbe, hogy bármilyen tervünk lehessen veled. Mi mindig gondoskodunk rólad. Ezt sose felejtsd el! Mindig boldogan vállald rád bízott feladataidat, és légy hálás irántunk, hogy megadtuk neked ezt a hatalmas kegyelmet!
Gyónás után Jézus: Drága gyermekem! Mindig bízz az én irgalmamban! Mindent megbocsátottam neked újból, szent véremmel pedig hófehér tisztára mostam lelkedet. Őrizd lelked tisztaságát! Légy mindig boldog ember gyermekem!
Szentáldozás után Jézus: Drága gyermekem! Amikor áldozol, én minden alkalommal Feltámadok a szívedben és testedben.
Szentáldozás után gyors szívdobbanást éreztem. Jézus: Drága gyermekem! Azért vert gyorsan a szíved, mert én megéreztettem jelenlétemet a szívedben és, hogy én ott lakok benned.
Sokszor előfordul velem, hogy nincs bűnbánatom. Jézus: Drága gyermekem! Ne aggódj emiatt! Ez másnál is előfordul. Hidd el, Én adom a bűnbánat kegyelmét, csak én tudom felébreszteni szívedben a lelkiismeret vizsgálatot és bűnbánatot.
Édesanyámnak volt az Úrjézussal kapcsolatosan egy álma. Jézus: Drága gyermekem! Ezzel az álommal azt mutattam neked, hogy mindenhol örömmel várlak valóságos jelenlétemmel.
Nagyon szomorú voltam. Jézus: Drága gyermekem! Ellenségem a gonosz akar ártani neked és családodnak X-en keresztül, ezért viszi bele egyre jobban őt az alkoholizmus bűnébe. Mélyen együtt érzek veled és édesanyáddal nagy fájdalmatokért.
Én: Újból megkérdeztem, hogy hol van? Jézus: Drága gyermekem! Én mindenhol melletted vagyok. Sose kételkedj jelenlétemben!
Kételkedni kezdtem. Jézus: Hidd el gyermekem, én szólok hozzád! Igaz váratlanul ért téged, de te mindig is erre vágyakoztál. Légy boldog gyermekem, mert Én csakis a boldogságodat akarom. Gyermekem ne hanyagold el kötelességeidet, mert ezzel is megbántasz engem. Segíts édesanyádnak, mert szüksége van rád. Édesanyámhoz sokat imádkozz, mert ő tudja a legjobban, hogyan vezessen felém tégedet. Ne hanyagold el a kettőnk benső beszélgetéseit! Mindig bízz szavaimban és hallgass rám!
Jézus kérésére naponta, amikor tudom, megcsókolom Öt Szent Sebét és átölelem a keresztet. Jézus: Drága gyermekem! Nagyon örültem neki, hogy engedelmesen hallgattál kérésemre. Amikor átölelted a keresztet, akkor engem öleltél át valóságosan.
Kicsit rendetlenség volt a házban. Jézus: Drága gyermekem! Számomra nem az a fontos, hogy milyen házban vagy lakásban éltek. Én egy szegény koldus házában is elélek. Én mindig a lelketeket figyelem.
Én: Az engesztelésről kérdeztem a Szűzanyát. Szűzanya: Drága gyermekem! Amikor a templomban vagytok, mindig valóságosan ott vagyok mellettetek és Szentfiam mellett is. Amikor imádkoztok, térden állva imádkozok veletek együtt Szentfiam lábai előtt. Amikor örömmel nézlek benneteket, elszomorít engem, hogy szomorúan imádkoztok. Gyermekeim, mindig örömmel imádkozzatok, mert az ima tesz titeket igazán boldoggá! Én mindig örömmel köztetek vagyok valóságosan, bár nem láthatjátok, de én mindig átölellek benneteket és anyai áldásomat adom rátok. Drága gyermekeim! Amikor Szentfiam Öt Szent Sebét engesztelitek, mindig mély együttérzéssel gondoljatok Szentfiam szenvedéseire. Elmélkedjetek el azon, hogy mi mindent élt át Jézus a ti bűneitekért. Ha hallgattok rám, akkor Szentfiamat megvigasztaljátok a sok bűnért, mellyel őt megbántják.
Kértem a Szűzanya segítségét. Szűzanya: örömmel hallgatom szavaidat. Mindent bízz rám, mert én segítek neked mindenben!
Megkérdeztem Jézust, hogyan tudom boldoggá tenni Szent Mihályt az ünnepén? Jézus: Drága gyermekem! Ahogyan te is tudod, Szent Mihály arkangyal édesanyám iránt mély tiszteletet érez. Úgy tudod őt boldoggá tenni, hogy te is mélyen szeresd és tiszteld édesanyámat. Sokszor fordulj édesanyámhoz, mert ő a legtökéletesebb út, mely felém vezet. Általa még közelebb kerülhetsz hozzám.
Megkérdeztem Jézust, örül-e a képeknek, melyek a szobámban vannak. Jézus: Drága gyermekem! Igen, örülök, hogy szobádban vannak rólam képeid. Mindig légy nagy tisztelettel irántam és szeress engem. Gyermekem, ha boldoggá akarsz tenni engem, akkor hozz képet édesanyámról is szobádba! Mi ketten egyek vagyunk, szent szívünk együtt érzékel mindent, elválaszthatatlanok vagyunk egymástól. Ha engedelmes vagy irántam, boldoggá teszed édesanyámat és engem is.
Megkérdeztem Jézust, hogyan tudom megörvendeztetni a Szűzanyát? Jézus: Drága gyermekem! Édesanyámat úgy tudod megörvendeztetni, hogy többször, minél gyakrabban, hozzá fordulsz és engedelmesen hallgatsz az ő tanításaira.


http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20100929

2010. szeptember 29., szerda

2010.09.28.

2010. szeptember 28. Kedd

Újból hálás voltam az Égiek segítségéért. Jézus: Drága gyermekem! Megmondtam neked, hogy mindig bízz a mi segítségünkben! Légy mindig hálás irántunk!
Újból kértem Jézus bocsánatát minden bűnömért, mellyel megbántottam. Jézus: Drága gyermekem! Mindent megbocsátottam neked. Mindig bízz az én irgalmamban, mert én végtelenül irgalmas vagyok hozzád!
Sokszor elhanyagolom a napi lelkiismeret vizsgálatot. Jézus: Drága gyermekem! Ne hanyagold el a napi lelkiismeret vizsgálatot! Nagyon fontos a lelkiismeret vizsgálat! Amikor mélyen elmélkedsz azon, hogy milyen bűnnel bántottál meg engem, akkor megadom neked a bűnbánat kegyelmét. Többször mondtam neked, hogy fontos a bűnbánat gyakorlása, így tudod a legjobban felkészíteni a lelkedet a Nagy Figyelmeztetésre! Ha minden nap este bocsánatot kérsz tőlem, én újból és újból tisztára mosom lelkedet szent véremmel. Mindig igyekezz azon, hogy őrizd lelked tisztaságát és akkor nagy örömben részesítelek találkozásunkkor. Gyermekem, mindig törekedj a tisztaságra!
Néztem az osztálytársaimat. Jézus: Drága gyermekem! Mindig törekedj arra, hogy felebarátaidat úgy szeresd, mint önmagadat!
Újból elkezdtünk aggódni, hogy testvérem miatt nem tudunk elmenni egy zarándokhelyre. Jézus: Drága gyermekem! Bízzatok rám mindent, mert én mindenről gondoskodni fogok, hogy eljuthassatok oda. Testvéredért ne aggódj, ha sokat imádkoztok érte, az ima által próbálok hatni az ő lelkére. Ellenségem, a gonosz markában van lelke, szívében gyűlöletet, haragot kelt fel az iránt, hogy elmentek velem és édesanyámmal kapcsolatos zarándokhelyekre. Imádkozzatok érte, és imátokat én meghallgatom!
Régebben édesanyámnak volt egy Szűzanyával kapcsolatos álma. Szűzanya: Drága kislányom! Igen, ezt az álmot Szentfiam belegyezésével kaptad. Megjelentem álmodban, mert nagyon szeretlek téged és nagy örömmel mondtam neked: „Mindig bízz Szentfiamban!” Ez azt jelenti, hogy szíveddel-lelkeddel hagyatkozz Szentfiamra. Szeresd őt, mert ő mindent feláldozott értetek. A kereszt előtt mélyen együtt éreztem Szentfiam szenvedésével. Törekedjetek arra, hogy tisztán tartsátok lelketeket! Sajnos minden ember gyarló és gyenge, így ti is. Amikor elkövettétek a bűnt, azonnal kérjetek bocsánatot Szentfiamtól, és ha így tesztek, ő azonnal átölel benneteket irgalmával. Próbáljatok törekedni arra, hogy mélyen együtt érezzetek Szentfiam szenvedésével, fájdalmával, minden megbántásért. Ha hallgattok rám, Szentfiamat megvigasztaljátok és boldoggá teszitek.


http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20100928

2010. szeptember 28., kedd

2010.09.27.

2010. szeptember 27. Hétfő

A „Jézus minden nemzet és nép királya” című imát folyamatos kilencedként mondom. [1] Jézus: Drága kislányom! Ezt az imát nyugodtan mondhatod folyamatosan. Nem kell aggódnod, mert Én számon tartom a folyamatos kilencedeket, így egyre több lelket megmenthetsz ezen ima által.
Édesanyámmal kicsit aggódtunk, hogy tudunk-e menni Kadarkútra? Jézus: Drága gyermekeim! Bízzátok Rám, hogy mikor mehettek el Kadarkútra! Hagyatkozzatok rám, mert úgy fogom a körülményeket alakítani, hogy elmessetek Éva nénihez! Minden szerdai engesztelésen boldogan várunk, mi a Szentháromság benneteket!
Édesanyám kérésére megkérdeztem Jézust, hogy miért nem tudunk bűn nélkül élni, miért hajlunk jobban a rosszra. Jézus: Drága gyermekem! Az ember azért hajlik jobban a rosszra és bűnre, mert amikor megkereszteli a pap a gyermeket, akkor a gyermek megszabadul ugyan az áteredő bűntől, de ahogy az évek telnek, a gyereknek szabad akaratából, egyre jobban a világi és földi dolgok keltik fel az érdeklődését. Ezért egyre jobban eltávolodik Istentől. Ádám bűnbeesésével minden ember örökli a gyarlóságot és gyengeséget, és ellenségem, a gonosz csábításával kísértésbe esik. Az ember nem igazán tud a törvényeknek engedelmeskedni, Istenre figyelni, és a jót megtartva élni. Én, ha akarnám tökéletessé tehetnélek benneteket. Azért engedem meg eleséseiteket, mert bűnbánatotokkal közelebb kerültök hozzám. Én pedig örömmel visszafogadom elveszett bárányomat a nyájamba. Ha nem haltam volna meg bűneitekért, hogy megmentselek titeket a kárhozattól, akkor minden ember a Pokolba kerülne. De, Mennyei Atyám odaadta nektek Szent Fiát, hogy az ő megváltása által a Mennybe kerülhessetek. Törekedjetek a jóra, tisztaságra és szeretetre, mert ezek által kerülhettek be Atyám házába! A rosszat kerüljétek, a jót tartsátok meg.



[1] Ez az ima egy Miatyánkból, Üdvözlégyből és egy Dicsőségből áll.


http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20100927

Az Úr Jézus legfrissebb üzenetei Mária Julianna által 2010. szeptember

Az Úr Jézus legfrissebb üzenetei Mária Julianna által

2010. szeptember 1. Szentségimádáson a Szentlélek így imádkozott bennem:
„Drága jó Jézusom! Teljes szívembõl imádlak Téged! Szívem csak Érted lángol. Jó nekem itt lenni a tabernákulum elõtt, a szentéj csöndjében. Kérlek, vonzzál Magadhoz minden keresztényt, minden embert, hogy mindenki megtapasztalja a nagy élményt, és kimondja Péter apostollal együtt: „Uram, jó nekünk itt lenni.” Köszönöm, hogy ez az örök élet, a Veled való együttlét örök boldogsága. Uram, jó nekünk itt lenni. Köszönöm, hogy a szívünkbe térsz, és bennünk élsz. Hazavihetünk otthonainkba, ki a világba, és Te velünk maradsz minden nap a világ végezetéig. Uram, jó nekünk Veled lenni, mert Te védõpajzs vagy a sátán ellen. Te vagy az út, az igazság és az élet. Te vagy az örök élet forrása. Te vagy a szõlõtõ, a Megváltó, Aki elvezetsz az örök életre. Te vagy az Isten Báránya, Aki feláldoztad értünk Magadat ártatlanul a keresztfán, hogy megszerezd számunkra az örök életet. Te minket is meghívtál, hogy kövessünk Téged a keresztúton. Kérlek, tégy minket Neked szentelt örök áldozattá, amint ezt minden Szentmisében imádkozzuk. Tégy minket szentekké, hogy méltók lehessünk Hozzád, és elnyerjük az örök életet! Erre áldj meg bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen.”

2010. szeptember 7. Szentségimádáson Jézus: “Elérkezik egyszer mindennek a vége. Így ennek a korszaknak is. Éljetek szüntelen készenlétben! Térjetek meg! Bánjátok és gyónjátok meg gonosz tetteiteket! Javuljatok meg, mert a mennybe csak a szentek jöhetnek. Mindaz, aki a gonoszságot műveli, a sátán akaratát teszi, és elkárhozik. Azt mondtam: széles az út, amely a kárhozatra visz. Sokan mennek rajta. Ezek a világ fiai, akik a sátánra hallgatnak. Istenük az élvezetek, a harácsolás és a test kívánságai. A lelkük halott. Undorító bűzlő hulla. Ezekért sokat kell imádkozni és engesztelni. Ha sokat imádkoztok, meg tudjátok menteni az ilyen lelkeket is. Ó milyen nagy dicsőség a mennyben akárcsak egyetlen bűnös megtérése! Ha imádkoztok, és áldozatokat hoztok értük, akkor a megváltás művében vesztek részt. Nagyon megdicsőítitek Nevemet, és Én Magamat adom nektek, és ez a legnagyobb öröm a mennyben. Ez azt jelenti, hogy az Én dicsőségemben részesítelek benneteket, és örömötök végtelen lesz. Gyermekeim, ha látnátok a mennyet, mind szentül élnétek, csakhogy elnyerjétek az örök boldogságot. De ha a földön szeretetben éltek, megérzitek a mennyország előízét, amelyet Atyám azoknak készített, akik Őt szeretik.
Most a szeretetről beszélek nektek. Szeretni annyit jelent, mint áldozatokat hozni. Olvassátok el az Evangéliumot! Vegyetek példát Rólam, Aki elétek éltem a szeretetet. Mennyi áldozatot hoztam. Éjszakánként nem aludtam, hanem Atyámhoz imádkoztam értetek. Hidegben, hőségben hosszú utakat tettem meg gyalog, hogy hirdessem Atyám örömhírét, az Evangéliumot. Minden betegséget meggyógyítottam, halottakat támasztottam fel. Nagyon keveset pihentem. A csónakban elaludtam. Minden szenvedést el akartam szenvedni, hogy ezt is felajánljam Atyámnak a bűnösök megtéréséért. Áldozatom egyre nőtt, míg végül fölmentem a keresztre, és ott meghaltam értetek. Rajtam kívül senki sem vállalt ekkora áldozatot. Apostolaim, akik utánam jöttek, az Én példámat követve lettek vértanúkká. A Szentlélek megtanította nekik, hogy ezzel rengeteg lelket lehet megmenteni az örök életre. A vértanúság nagy kegyelem. Mert ha valakit kiválasztok, akkor megadom hozzá a mindhalálig való állhatatosság kegyelmét is. E nélkül megtorpannának és megfutamodnának. Módfelett nagy Isten szeretet kell ahhoz, hogy valaki feláldozza az életét Értem. Az ilyen emberek a legboldogabban országomban. Ők adták a legtöbbet Értem, és Én is a legtöbbet adom nekik. Az örök boldogság legfelső fokát, a legteljesebb tökéletességet. Kérjétek az élet Urát, hogy adja meg nektek a vágyat az örök boldogság elnyerésére, arra, hogy ezért minden áldozatot meghozzatok. Ha Én úgy akarom, akkor az életeteket is adjátok oda Értem. Erre áldalak meg titeket kicsi gyermekeim, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”


2010. szeptember 8-án érkezett

Kedves Testvérem az Úrban!
Nagy veszély fenyegeti az egész földgolyót. Egy, a földünknél 25-ször nagyobb bolygó közelíti meg a földünket, ami ezt a sok csapadékot és szeszélyes, szeles, szélsőséges szokatlan időjárást okozza. Ez egy elipszis pályán mozog, és 3600 évenként közelíti meg a földet. Állítólag ez okozta a vízözönt is Nóé korában. Különböző TV csatornákon tudósok által közölt filmek szerint 2012. dec. 21-én ér a legközelebb a földünkhöz ez a bolygó. “Nibiru” vagy “Planet x” a neve. Akkor a föld mágneses pólusai (az égtájak) felcserélődnek. Egy csapásra megszűnik a rádió telefon, az internet, a villanyáram, és minden gép. Ezt már a VIII. kötetben is mondta az Úr Jézus. Az emberek 2/3-a kipusztul. Akik megmaradnak, a saját kezük munkája után fognak élni. Nem lesznek városok, csak falvak. A papok a hívőkkel együtt fognak élni, és házaknál mutatják be a Szentmisét. Az Úr sürgős megtérésre hív, mert az idő rövid. Ezért jön a nagy figyelmeztetés is. Az interneten üsd be a “You Tube” szót a google-ba. Itt a “Nibiru”-t vagy a “Planet X”-et. Itt találsz angol és magyar nyelvű kisfilmeket a bolygóról és a földre gyakorolt hatásairól. Egy lelkitestvér igérte, hogy átküldenek nekem interneten ilyen filmeket. Ha kapok, továbbküldöm. Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!!! Szüntelen készenlét! Ezt kérte az Úr. Ezt tedd, ezt hirdesd! A jó Isten áldjon! Imádkozom érted és a szándékaidra.
Jézus Krisztusban szeretettel: Mária Julianna

2010. szeptember 26. Szentségimádáson Jézus: „Drága kislányom! Eljön a vég, ennek a korszaknak a vége. Leomlanak a bálványok. Szám leheletével megsemmisítem a hamis isteneket, és Magamat, az igaz Istent állítom a helyébe. Az új korban mindenki a Szentháromságos egy Istent fogja imádni. A Szentlélek mindenkinek betölti a szívét, lelkét. Ő fog imádkozni bennük és általuk. Dicsőíteni és magasztalni fogják az Atyát, a Fiút és a Szentlelket azért, hogy túlélték a tengernyi katasztrófát, és mindazt a borzalmat, amiben az emberiség kétharmada elpusztult. Hálát adnak minden megfogant életért, és örömmel hordozzák az anyák magzataikat a szívük alatt, mert jól tudják, hogy ők a jövő záloga. Ha nincs gyermek, nincs jövő. Nézz körül a környezetedben! Oly kevés a gyermek! Rengeteg az öreg. Kipusztulóban van a nemzet. Nem kell az Isten, és visszautasítják az ajándékát, a gyermeket. Pedig a gyermek ajándék. Ezen a világon senki és semmi nem tudja azt az örömet nyújtani, amit egy kisgyermek ad a szüleinek, a családjának. A gyermeki lélek tiszta, üde, mert egyenesen az Atyától jön. Ő teremti bele az anyaméhbe. A gyermek egy új személy. Egyszeri és megismételhetetlen. Az Isten titka, hogy milyen tehetséggel és képességgel áldotta meg. Ha szeretettel fölnevelik és tanítják, napvilágra kerül benne Isten ajándéka. A gyermek mindig a környezetének a tükörképe. Elsajátítja mindazt, amit lát és hall. Ezért kell minden családnak életszentségben élni, hogy jó példát mutassanak a jövő nemzedéknek. Az emberiség boldogsága az életszentségben rejlik. Ha tisztán és bűn nélkül élnek, akkor a szeretet lesz az úr közöttük, és ez maga a boldogság. Minden betegségnek az oka a szeretet hiánya. Akit nem szeretnek, az szomorú, és fölöslegesnek érzi magát. Nem tud kiteljesedni. Akit szeretnek, az biztonságban érzi magát, és tudja, hogy tartozik valakihez. A szeretet építi a lelket és a testet. A szeretet öröm és egészség. Erre teremtette az Isten az embert. Ha valaki hisz Bennem, az tudja, hogy szeretem, és ez már maga a boldogság. Ha a környezete Miattam el is utasítja, nem omlik össze, mert az Én mindeneket felülmúló szeretetem fenntartja és élteti. Ez a szeretet és öröm fogja betölteni a szíveket az új korban. Az emberek örülni fognak egymásnak. Nem lesznek túlhajszoltak. Csak annyit fognak dolgozni, amennyi a fenntartásukhoz szükséges. Lesz idejük imádkozni, Szentmisén részt venni, és egymással beszélgetni. Az ember újra emberhez méltó életet fog élni. Imádkozzatok drága gyermekeim, hogy ez a korszak eljöjjön, mert ezt Maga az Isten akarja, hogy megmentse ezt a világot, és az embereket üdvözítse.
Az idő eljön. Megfizetek mindenkinek tettei szerint. Nálam csak a szeretet számít. Mit tettél szeretetből? Hoztál-e áldozatokat, tettél-e lemondásokat szeretetből? A szeretetből végzett munka a legnagyobb ima. Kérdezem Én: mi könnyebb? Elnyújtózkodni egy kényelmes fotelben, vagy ágyban, kezedben a rózsafüzér, és egy kellemes fél órát töltesz Velem, az Üdvözítővel. Vagy: holt fáradtan, szinte összeroskadva, fájós háttal kiszolgálni egy magatehetetlen öreget vagy egy kisgyermeket. Isten és a felebarát iránti szeretetből. Ez az, amire meghívtam minden Engem követőt: önmegtagadás és kereszthordozás. Van úgy, hogy egész nap csak néhány fohászt röpítesz Felém, de szorgalmasan dolgozol, hogy főtt étel legyen az asztalon, és tiszták legyenek a ruhák. Ilyenkor ne aggódj, hogy nem imádkoztál. Előttem minden jócselekedet ima. Hát nem ezt mondtam: Jöjjetek Atyám áldottai, mert éheztem, és ennem adtatok. Vándor voltam, és befogadtatok. Mindez a gondoskodó szeretet jócselekedetei, amit Én jutalmazok meg a mennyben örök boldogsággal. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne imádkozzatok. De igen, mert erre nagy szükségetek van. Az ima párbeszéd Istennel, ami felüdíti a lelket és pihenteti a testet. Ha fáradt, vagy beteg valaki, helyezze magát kényelembe, úgy imádkozzon. A legfontosabb az, hogy ne zavarja semmi abban, hogy Rám figyeljen. Az ilyen ima gyümölcsöző, mert elnyeri, amit kér, feltéve, ha az üdvösségre válik. De nagyon visszatetsző Számomra, ha valaki nem teljesíti állapotbeli kötelességét, és úgymond helyette imádkozik. Szent Pál azt írja, hogy az ilyen rosszabb, mintha hitetlen volna. Jól osszátok be az időt, hogy jusson a munkára és az imára egyaránt, mert mindkettő fontos. Én is gyakran imádkoztam elvonultan, egyedül Atyámhoz. De egész nap tanítottam, gyógyítottam, halottakat támasztottam fel. Mindenkinek ott kell helyt állni, ahová Atyám állította, mert ezáltal dicsőíti meg az Istent. Az ilyeneknek mondja Atyám: Jól van, derék és hű szolgám, menj be Urad örömébe.”
2010. szept. 26. Szentségimádáson a Szentlélek így imádkozott bennem: „Hőn imádott egy igaz Istenem! Szerelmem, Mindenem Te vagy! Csordultig betöltötted szívemet, lelkemet. Te vagy nekem a Minden. Kívüled szemétnek tartok mindent. Te vagy a földbe rejtett kincs, Akiért eladtam mindent, csakhogy Téged megszerezzelek. Most az enyém vagy, és szüntelen hálát adok Neked. De kincsemet, Téged, ó hatalmas Istenem megosztalak mindenkivel, akit csak elém hozol. És csodák csodája! Minél több embernek beszélek Rólad, ó felséges, Mindenható, annál gazdagabb vagyok, mert kincsem kifogyhatatlan, és egyre csak növeli bennem a szeretetet. Jóllehet, én porszem, semmi vagyok, de a Kincsem, és én mindenre képesek vagyunk. Mert Ő a Minden, Ő az Isten, Ő a Megváltó, a Mindenható, Aki meghalt és feltámadt, mert annyira szeretett. Ő a Fiú, Aki lehozta nekünk a hitet, hogyha hiszünk Őbenne, akkor Vele együtt mi is feltámadunk, és az Isten gyermekei leszünk. Imádjuk Őt, Aki mindezeket adta, Aki a Szent Evangéliumot tanította. Imádjuk az Atyát teljes szívünkből, Aki elküldte Fiát, hogy minket, tudatlanokat megtanítson az Ő szeretetére! Mert ez a kulcs, a szeretet. Aki szeret, az a Fiúban van, és a Fiú őbenne. Aki szeret, annak örök élete van. Imádjuk a Szentlelket, Akit elküldött az Atya, hogy minket vezessen, és megtanítson mindarra, ami az üdvösségünkre válik. Ó mily rejtelmes titok! Három, de mégis egy. Emberi elme felfogni képtelen, pedig Benne élünk, mozgunk és vagyunk. Olyan ez, mint a magzat anyja méhében. Az anyjából él, ő táplálja, szereti, hordozza. De magzata még nem láthatja, mert még nem nőtt fel hozzá, hogy megszülessen a világra. Mi is, amíg még ebben a porsátor testben időzünk, bár megtapasztaljuk Isten végtelen gondviselő szeretetét, de mégsem láthatjuk Őt színről színre, mert porsátor testünk alkalmatlan rá. Majd ha megszületünk az örök életre, levetjük magunkról földi testünket, mint egy ruhát, akkor bemehetünk az örök Szentéjbe, ahol színről színre láthatjuk Őt, Akinek végtelen szeretete hívott minket életre. Akinek mindent köszönhetünk, mert minden az Ő kegyelme. Addig is, amíg e testben időzünk, átölel bennünket az Ő irgalmas szeretete. Szeressük Őt viszont úgy, hogy mindig igyekezzünk a kedvében járni! Bűnt soha el ne kövessünk! Mindig csak szeressünk, szeressünk, szeressünk! Mert erre lettünk teremtve. A Szeretet gyermekei vagyunk, akiknek csak szeretni szabad.”
2010. szeptember 26. Szentségimádáson Jézus: „Ezt üzenem X-nek. Írd! Drága Gyermekem! Az idő közel. Élj szüntelen készenlétben! Nagy dolgoknak leszel tanúja. Példaként állítalak a környezeted elé. Ezért minden tekintetben kifogástalannak kell lened. Gyakorold a felebaráti szeretetet mindenkivel, akiket eléd hozok. Csak a szeretet számít. Légy türelmesebb! Pihenj többet, akkor jobban tudsz magadon uralkodni. Elégedj meg azzal, amit el tudsz kényelmesen végezni. Ne hajszold túl magad! Gondolj Rám! Kérd az Én erőmet! Én mindig veled vagyok. Szentet formálok belőled. Ne légy elégedetlen magaddal! Elég neked az Én kegyelmem. Minden úgy van jól, ahogy van. Minden mögött Én állok. A jó dolgokat Én akarom, a rosszakat megengedem azért, hogy jót hozzak ki belőlük. Így van ez a világgal is. Majd elámultok, milyen szép új világot hozok erre a földre. De előbb ezt a mostanit megsemmisítem. Ne félj! Veled vagyok, fogom a kezed. Te csak egyre vigyázz: soha ne engedd el a kezemet, bűnt soha ne kövess el! Indítsd fel magadban gyakran az Irántam való szeretetet! Nézz Rám, a keresztre! Ennyire szerettelek téged. Te is ezt kérd, hogy egyre jobban tudj szeretni Engem. Ez a legfontosabb. Akkor tudok rád bízni feladatokat. Pétertől is ezt kérdeztem: Szeretsz Engem? Legeltesd juhaimat! Az idő elszáll. Végy részt a Nekem szentelt szolgálatban! Ez azt jelenti, hogy tedd meg mindig azt, amire indítalak. Kérd a Szentlelket, hogy Ő vezessen! Olvasd a Szentírást! Abból Én szólok hozzád. Lehajoltam hozzád, megtisztítottalak Szent Véremmel a bűnbocsánat szentségében. Kiválasztottalak, mert szükségem van rád testvéreid szolgálatára. Várj türelemmel! Addig is élj szüntelen készenlétben! Erre áldalak meg, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Előzőek: http://www.naplom.com/naplo/szombat/naplo/2010-09-04*12-10-elott

2010. szeptember 27., hétfő

2010. szeptember 26. Vasárnap

Úgy éreztem, ami velem történik, olyan, mint egy álom. Jézus: Drága gyermekem! Ez nem álom, hanem valóság. Légy boldog gyermekem, mert valóra váltottam vágyadat.
Megkérdeztem Jézust, hogy örömömet megírhatom-e egy kedves ismerősömnek. Jézus: Igen, megírhatod neki, mert ő is az egyik kedves választottam. Nagy örömömet lelem mindkettőtök boldogságában!
Tegnap este kértem az Úr bocsánatát, másnap megkérdeztem őt újból, hogy megbocsátott-e? Jézus: Drága gyermekem! Tegnap este mindent megbocsátottam neked. Szent Véremmel tisztára mostam lelkedet. Örülj neki, és légy mindig hálás!
Reggel azt mondta Jézus: Jó reggelt gyermekem! Én itt vagyok melletted és a szívedben egyszerre. Nagy örömmel nézlek és figyellek téged.
Írtam a naplót. Jézus: Drága gyermekem! Légy mindig boldog! Örömmel nézem, hogy boldogan írod kettőnk beszélgetéseit a naplódban.
Gyalog mentem el a templomba. Jézus: Drága gyermekem! Áldozatodat és fáradtságodat ajánld fel a közömbös és hitetlen emberek megtéréséért. Sok lelket menthetsz meg felajánlásoddal.
Megkérdeztem a Szűzanyát ő járt-e közben értem, és hogyan lehet közel kerülni az Úrjézushoz. Szűzanya: Igen, én jártam közben érted Szentfiamnál! Leborulva könyörögtem az ő lábai előtt, hogy teljesítse szíved vágyát. Mindketten boldogságodat akartuk, ezért megadtuk neked ezt a hatalmas kegyelmet. Gyermekem, ez nagy felelősséggel jár, és sok feladattal. Mindig kérd segítségemet, mert én tudlak egyedül jól vezetni téged az életszentség útján, mely Szentfiamhoz vezet!
Megkérdeztem a Szűzanyát, hogyan tudom megörvendeztetni Jézust? Szűzanya: Drága gyermekem! Szentfiamat úgy tudod megörvendeztetni, hogy mindig engedelmesen szót fogadsz az ő szavának. Ne kételkedj soha abban, hogy ő szól-e hozzád, vagy sem. Amikor kísértést érzel, mindig hívj segítségül engem. Például így: „Drága Szűzanyám, kérlek, segíts leküzdeni a kísértést!” Hidd el gyermekem, én ott leszek és imádkozom melletted! A gonosz nagyon fél tőlem! Ezért azonnal eltűnik mellőled. Mindig bízz segítségemben és szavaimban! Gyermekem, ha mindazt betartod, amit mondtam, Szentfiamat boldoggá fogod tenni, mert rám hallgattál!
Újból írni kezdtem a naplót. Jézus: Gyermekem, továbbra is írd le beszélgetéseinket, mert ezzel is növelem hitedet, hogy én szólok hozzád.
Az irgalmasság órájában elmondtam a rózsafüzért. Jézus: Drága Gyermekem! Ebben az órában sok haldoklót megmentettél, sokan kiszabadultak a tisztítótűzből és sok bűnös megtért. Köszönöm segítségedet, kislányom!
Édesanyám kérésére megkérdeztem Jézust, nem baj-e, hogy a Szentháromság rózsafüzért nem tudja este nyolc órakor elmondani. Jézus: Drága kislányom! A Szentháromság rózsafüzért a ti időszámításotok szerint pontban nyolckor kell elmondani. Gyermekem, én megértem, ha a munkahelyi körülmények miatt nem tudod elmondani. Amint lehetőséged van rá, mondd el azonnal. De, ha saját hibádból nem mondod el pontban nyolckor, azzal az egész Szentháromságot elszomorítod. Az egység karizmáját tőlem és Mennyei Atyámtól kaptátok lányoddal, ezért ne feledkezzetek meg róla, hogy naponta kötelesség számotokra teljesen elmondani a Szentháromság rózsafüzérét este nyolckor. Kislányom! Sose kételkedj a lányod által kapott nagy kegyelmemben!
A Nagy Figyelmeztetéssel kapcsolatban kérdeztem. Jézus: Drága gyermekem! Azt mondtam neked, hogy készítsétek fel lelketeket minden nap, mert a Nagy Figyelmeztetés minden embert váratlanul fog érinteni, így benneteket is.
Újból azt mondtam neki, hogy „nagyon szeretlek”. Jézus: Drága gyermekem! Mindig mondogasd nekem, hogy „szeretlek”, mert szavaiddal megvigasztalsz engem milliók bűnei és hálátlansága miatt.
Készülődtem a templomba. Jézus: Drága gyermekem! Már nagyon várlak téged a templomban, hogy újból szent testemmel és szent véremmel táplálhassam lelkedet. Nagyon szeretlek! Légy mindig hűséges és engedelmes gyermekem, és nagyon szeress engem, mert ezzel boldoggá teszed szent szívemet!
Miközben mentem a templomba, így szólt hozzám. Jézus: Drága gyermekem! Mindig beszélgess velem! Nagyon vágyódom szeretetedre és szavaidra.
A templomban megkérdeztem Őt, hol áll, és kérésemre átölel-e mindig és homlokon csókol-e? Jézus: Drága gyermekem! Én itt állok melletted jobbra. Örömmel várom kéréseidet! Mindig örömmel és nagyon boldogan átöllek és homlokon csókollak. Ne kételkedj ebben!
Szentáldozás előtt Jézus: Gyermekem! Én mindent megbocsátottam neked. Gyere, boldogan várlak a szentáldozásban!
Engesztelésen a templomban Jézus: Édesanyám és én mindig figyelünk titeket, és örömmel nézünk benneteket hűséges gyermekeim.
Megkérdeztem Jézust újból, hogy-hogy úgy döntött, hogy megkapom ezt a hatalmas kegyelmet. Jézus: Drága gyermekem! Vágyakozásod és mély szereteted annyira megérintett engem, hogy úgy döntöttem, megadom neked a belső szó kegyelmét. Azt szeretném, hogy a fiataloknak utat mutass szavaim által. Sok feladatot fogok neked adni, és te örömmel fogod végbevinni rád bízott terveimet. Mindig légy hálás és engedelmes irántam, és ha így teszel, mindketten boldogok leszünk. Légy mindig boldog gyermekem, mert boldog emberként akarlak látni itt a Földön és a Mennyben is.


http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20100926

2010. szeptember 26., vasárnap

2010. szeptember 25. Szombat

Reggel elkezdtem írni a naplót, megkérdeztem Jézust, hol áll ilyenkor? Jézus: Én itt vagyok melletted balra és örömmel nézem, ahogy írod válaszaimat a füzetbe.
Az egyik esete imádkoztam, és a fáradtságtól elaludtam. Jézus: Drága gyermekem! Én megbocsátottam neked. Ne aggódj! Mással is előfordul, hogy a fáradtságtól elalszik az ima alatt!
Megkérdeztem Jézust, jelenleg mi a feladatom? Jézus: Kislányom! Egyelőre az a feladatot, hogy írd le beszélgetéseinket.


http://engeszteles.bocsajozsef.hu/egi-kegyelmek-zapora/20100925

2010. szeptember 25., szombat

Medjugorjei Üzenetek 2010. szeptember

Medjugorje, 2010. szeptember 2.
“Drága gyermekek! Mellettetek vagyok, mert szeretnék segíteni nektek a kísértések leküzdésében, amely ebben az időben a megtisztulás lehetőségét tárja elétek. Gyermekeim, a kísértések közül egyik az, ha nem bocsátotok meg és nem kértek bocsánatot. Minden bűn sérti a Szeretetet és eltávolít tőle – az én Fiam a Szeretet! Ezért, gyermekeim, ha velem szeretnétek haladni az Isteni Szeretet békéje felé, akkor meg kell tanulnotok megbocsátani és bocsánatot kérni. Köszönöm nektek.”
Üzenet, 2010. szeptember 25.

“Drága gyermekek! Ma veletek vagyok és mindnyájatokat megáldalak édesanyai áldásommal, a békével és arra buzdítalak titeket, hogy még jobban éljétek meg hitéleteteket, mert még gyengék vagytok, és nem vagytok alázatosak. Arra buzdítalak benneteket, hogy kevesebbet beszéljetek és többet tegyetek személyes megtérésetekért, hogy gyümölcsöző legyen tanúságtételetek. És az életetek szüntelen imádság legyen.  Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”

2010. szeptember 22., szerda

A Medjugorje-jelenség és a szellemek megkülönböztetése

Interjú Manfred Hauke dogmatika-professzorral
(forrás: Tagespost – 2010. február 3.)

Évek óta folynak a viták az állítólagos Mária-jelenésekről, melyek Medjugorje-ben kezdődtek. A kérdés így hangzik: Tényleg Isten Anyja jelenik meg a Medjugorje-ből származó „látnokoknak”? Vagy az események a látnokok lelkéből származó para- szichológiai gyümölcsök? Vagy csaló manipuláció, vagy pláne, sötét hatalmak megtévesztése? Állítólag a Vatikán arra készül, hogy egy bizottsággal megvizsgáltassa a Medjugorje-jelenséget. Ezzel kapcsolatban folytatott Regina Einig beszélgetést a Márialógia Német Munkaközösség elnökével, Manfred Hauke, Luganoban élő és tanító dogmatika és patrológia professzorral.
Kérdés: Miben áll a Mária-jelenések teológiai jelentősége?
Hauke professzor: Isten Anyjának jelenései a prófécia karizmájához tartoznak, melyben Isten szellemének nem diszponálható működése jut kifejezésre. Szent Pál így intett: „Ne oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg!” (1 Tesz 5,19-20) Már a Példabeszédek könyve hangsúlyozza: „Kinyilatkoztatás nélkül elvadul a nép.” (Péld 29,18) Aquinói Szent Tamás szerint az apostoli idők utáni profetikus kinyilatkoztatások nem azért adatnak, hogy egy új hitbeli tanítást terjesszenek el, hanem hogy az emberi cselekvés orientációját segítsék, szolgálják.
A teológia ezzel kapcsolatban „magán-kinyilatkoztatásokról” beszél, mivelhogy a közölt tartalom nem tartozik az általános és nyilvános kinyilatkoztatáshoz, mely az apostoli idők végével egyszer s mindenkorra lezárult. A „magán” kifejezés itt az egyetlen személyre, csoportra vagy akár az egész Egyházra való vonatkoztatást jelenti valamilyen különös történelmi helyzetben.
A „magán-kinyilatkoztatások” vagy inkább profetikus kinyilatkoztatások, abban segítenek nekünk, hogy „az idők jeleit” (Lk 12,56) felismerjük és ezeknek megfelelően cselekedjünk. XIV. Benedek pápa szerint egy magán-kinyilatkoztatás az illetékes püspök általi elismerése semmiképpen nem jelenti azt, hogy ennek tartalmát kötelező hinni (fides divina), hanem csak azt mondja ki, hogy a jelenést tisztán emberi hittel jogosan igaznak lehet elfogadni (fides humana). Eszerint egyetlen katolikus sem köteles abban hinni, hogy Lourdes-ban és Fatimában megjelent a Szűzanya, bár az Egyház kijelenti, hogy a jelenésekről szóló beszámolók hitelt érdemlőek, és ezért egy katolikus hihet bennük, és az ennek megfelelő lelkiséget gyakorolhatja.
Sőt, az Egyház e jelenéseknek még saját emléknapokat is kinevezett a liturgikus évben, melyekre külön miseszöveget írt elő. A profetikus kinyilatkoztatások a keresztény életnek nem normális esetei, hanem kivételt jelentenek: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,29)
A katolikus Egyház katekizmusa Keresztes Szent Jánossal hangsúlyozza: Jézus Krisztusban, az örök isteni Igében, az isteni Atya mindent közölt velünk (lásd: Zsid 1,1-2) „Aki még ezek után is kérdezni akarja Őt, vagy Tőle látomásokat vagy kinyilatkoztatásokat akar kapni, az nem csak hogy oktalanul cselekedne, hanem éppenséggel Istent sértené meg, mert akkor szemeit minden más vagy új dolog iránti vágyakozás nélkül nem egyedül Krisztusra szegezné.” (KKK 65)
Kérdés: Egyáltalán lehetséges olyan jelenés, mely az emberrel olyan valamit közöl, mely nem a saját pszichéjéből származik?
Hauke professzor: Egy széles körben elterjedt teória szerint, mely mindenekelőtt Karl Rahnerre vezethető vissza, minden jelenés „beképzelt látomás”. Eszerint a jelenés tartalmának pszichogén eredete van, akkor is, ha ezt isteni impulzus tette lehetővé. Isten közvetlenül nem szól bele ebbe a világba, csak teremtett másod-okok által (különösen az emberi psziché által). Más szóval: Hogy valakinek egy manó, saját anyósa vagy Szűz Mária jelenik meg, csak szubjektív pszichés diszpozíciójától függ, adott esetben tudattalan lelki automatizmusoktól és nem objektív adottságoktól származik, melyek az embert kívülről érintik. Egy ilyen elméletnél végső soron már nem merül fel egy Mária-jelenés valódiságának vagy hamisságának a kérdése.
Ezen elmélettel szemben azt kell hangsúlyozni, hogy Isten e világba való közvetlen beavatkozásának kizárása elméletileg nem tartható fenn, mert akkor már a semmiből való kezdeti teremtés is lehetetlen lenne, mely egyedül Istenre vezethető vissza. Ezen kívül léteznek egyértelműen, kétséget kizáróan bizonyított jelenségek, melyeknél a látottak tartalma egy extramentális eseményre megy vissza. Például az írországi Choc Muire-ben 1879-ben történt Mária-jelenés alatt 15 személy zuhogó esőben látta Máriát más szentekkel együtt, valamint egy oltárt. A hely, ahol a szentek álltak a zuhogó eső ellenére is teljesen száraz maradt. Egy ilyen esemény Rahner szubjektivista tételével nem magyarázható meg.
De azért a szubjektív faktort mindig számításba kell venni: az igazi kinyilatkoztatásokba is csúszhatnak tévedések, ha az emberi fantázia hozzátesz valamit, vagy ha egy kijelentést tévesen értelmeznek. És természetesen létezik a beteges eredetű beképzelés fenoménja vagy a csalás lehetősége. Ha e kettőt ki lehet zárni, akkor a jelenés értelmezésének középpontjában mindig az extramentális eredet értékelése áll: Isten és mennyei személyek vagy pedig a gonosz hatalmak hatásáról van-e szó.

Kérdés: A látomás/jelenés mely formái között kell különbséget tenni?
Hauke professzor: „Jelenés” alatt teológiai megkülönböztetésben egy mennyei lény külső érzékszervekkel vagy képzelőerővel megtapasztalt behatását értjük. Ezzel szemben a „látomás” a szubjektív komponenseket emeli ki, vagyis egy természetes módon nem látható történés észlelését. Ezek között léteznek „testi” látomások, ha a megjelenő tárgyat a látásszervvel észlelik, „beképzelt” látomások (melyek csak a képzelőerőben manifesztálódnak) vagy „intellektuális” látomások (melyek a gondolatban mutatkoznak az érzékelés közvetítése nélkül).
Kérdés: Az Ön véleménye szerint Medjugorje beilleszkedik a nagy Mária-zarándokhelyek, Lourdes, Fatima vagy Guadalupe közé?
Hauke professzor: Medjugorje-nak a Szűz Mária Ön által említett és az Egyház által hitelesnek elismert megjelenési helyeivel az a közös vonás, hogy itt is zarándokok nagy tömege imádkozik, tér meg vagy újítja meg hitét. Rám az 1985-ös Medjugorje-ban tett látogatásomkor nagy hatást tett az ott látott sok gyónás, miközben valakitől ilyet is hallottam: „A II. világháború előtt gyóntam utoljára.” Az említett helyeken a zarándoklatokkal, a hívő közösségekkel, az imaélettel összefonódik a hivatások jelentős száma is.
Másrészt azonban nyilvánvaló eltérések is mutatkoznak. Ezek elsősorban a jelenségek számában, valamint az Egyház által hitelt érdemlően elismert csodákban mutatkoznak meg. Guadalupe-ben négy jelenés volt (1531. december 9-12.), melyeket az egyháztörténelem egyik legnagyobb csodája hitelesített, nevezetesen Máriának a látnok köpenyére vésődött képe. Ezen eseményt követő 10 évben 8 millió indián tért meg. A látomások valódiságát az egyházi jog alapján lefolytatott vizsgálat alapján hitelesnek ismerte el az Egyház, és a látnokot 2002-ben szentté avatta.
Lourdes-ban nyolc jelenést számoltak meg, melyek mind egy fél év alatt zajlottak le (1858. február 11. – július 16.). Az ott elhangzott üzenetek a bűnbánatra, vezeklésre és az imára koncentrálnak. A jelenéseket kezdettől fogva csodák hitelesítették, melyek mindegyike kiállta a rendkívül kritikus orvosi és egyházi próbát is. A püspöki elismerés (1862) egyesül a látnok, Bernadette Soubirous személyes szavahihetőségével, aki az Isten Anyjával való találkozása után kolostorba lépett, és akit 1933-ban szentté avattak.
A Fatima-i események hat Mária-jelenést foglalnak magukban (1917. májustól októberig), melyeket három angyal-jelenés készített elő (1916), és melyek kiegészültek Lucia, a legidősebb látnok Pontevedra-ban (1925-26) és Tuy-ban (1929-30) által észlelt jelenésekkel. A Fatima-i napcsoda mintegy 50 ezer ember előtt történt. Az 1917-es jelenéseket 1930-ban hitelesnek ismerték el, Lucia Pontevedra-ban és Tuy-ban kapott üzeneteit pedig 1939-ben. Az 1917-es látnokok közül kettőt (Francisco és Jácinta, akik gyerekként nem sokkal a jelenések után haltak meg) 2000-ben boldoggá avattak, míg a nemrég (2004 végén) elhunyt Lucia nővér szenttéavatási pere 2008-ban kezdődött meg.
A Szűz Mária Guadalupe-i, Lourdes-i és Fatima-i megjelenéseit tehát a nagyonis korlátolt szám jellemzi, egy világosan vázolt üzenet, a látnokoknak az Egyház által elismert szentsége és a hitelesség nagyhatású igazolása a nyilvánvaló csodák által.
Ezekkel szemben a Medjugorje-jelenség másképp néz ki: az állítólagos jelenések száma mára már a 40 ezret is meghaladja, az ezekkel kapcsolatos üzenetek számtalanok, és elég sok kritikus kérdést vetnek fel. Ami pedig a látnokok szavahihetőségét illeti, nos néhány esetben a bizonyított hazugság fenoménja okoz zavart. Egyetlen egyházilag elismert csoda sem történt. A látnokok által kilátásba helyezett csoda Medjugorje hitelesítésére mostanáig nem történt meg.
Saraiva-Martius portugál bíborost, aki sok éven át a Boldog- és Szenttéavatási Kongregáció prefektusa volt, nem sokkal ezelőtt megkérdezték a Medjugorje és Fatima között található párhuzamokról. Ő így vélekedett: Miközben a fatimai pásztorgyermekek alázatosak voltak és a hallgatást választották, ezek az erények Medjugorje-ben nem nyilvánvalóak. Miközben Lucia nővér klauzúrába vonult, Medjugorje-ben senki sem választotta a megszentelt életet [sőt, a látnokok egyike egy amerikai szépségkirálynőt vett feleségül, ami ugyan önmagában nem bűn, de nem is különös jele a Mária-jelenések általi természetfeletti formálódásnak.] Lucia nővér a Mária által rábízott titkokat írásban rögzítette, míg a Medjugorje-i látnokok az állítólagos titkokat maguknak tartják meg. „Nem, én nem látok semmi közösséget Fatima és Medjugorje között.” (www.papanews.it 2010. január 15.)
Kérdés: Sok ember úgy tekint Medjugorje-re, mint megtérése kezdetére. Létezik „a jó gyümölcsök” teológiai logikája, melyek lehetővé teszik a következtetést egy kegyelemteljes eseményre vagy egy jelenség valódiságára?
Hauke professzor: A jó gyümölcsök önmagukban még nem bizonyítékok egy látomás természetfeletti eredetére. Az orvoslásban olykor a placebo-terápia is jó eredményeket hoz, melyek azonban nem írhatók a gyógyszernek, mint olyannak a javára. És még egy olyan helyen is, ahol csalás történik, vagy ahol az ördög működik, lehetséges, hogy az isteni kegyelem hat, és emberek megtérnek és Istenhez találnak. A Mária-jelenések természetfeletti hitelessége számára szolgáló kritériumoknál a gyümölcsöket magának a fenoménnak a megfigyelésével és a csodák általi bizonyításával együtt kell vizsgálni.
Medjugorje-ban egyébként nem csak jó gyümölcsök vannak, hanem egy csomó negatív következmény is, melyek a jelenés-fenoménnal vannak összefüggésben. Ehhez tartozik két ferences pap biztatása, melyet a „Gospa” nevében a látnok, Vicka adott át nekik: álljanak ellen a helyi megyéspüspök működésükkel kapcsolatban hozott kánonilag legitim utasításának. A „Gospa” engedetlenségre felszólító megismételt (13-szor) követelésére az akkori püspök Zanic, aki eleinte hajlott a Medjugorje-jelenség elismerésére, nagyon is érthető visszautasítással reagált.
Peric püspök Schönborn bíboros látogatására adott reakciójában további gyümölcsökre hívja fel a figyelmet, melyek a fentebb említett engedetlenségre való felszólítással vannak kapcsolatban. Mostar-Duvno egyházmegyében jelenleg kilenc volt ferences van, akiket szolgálatuk alól felmentettek, akik azonban az általuk megszállt plébániákon mégis mint legális papok működnek. Bizonyos ferencesek 2001-ben egy ó-katolikus diakónust hívtak meg, aki „érsekként” mutatkozott be és a megszállt plébániákon több mint 700 fiatalt „bérmált meg”, amit egy diakónus soha nem tehet meg érvényesen. Az engedetlen papok közül kettő Svájcból egy ó-katolikus püspököt hívott meg azzal a kéréssel, hogy szentelje őket püspökké, amit az ó-katolikus püspök azonban megtagadott. Két papot, akik a Medjugorje-jelenség kezdetével szorosan összefonódnak, egyházilag megrendszabályoztak.
Jozo Zovko papnak (aki a jelenés első hónapjaiban, 1981. június-augusztus, az illetékes plébános volt) a felettesei megtiltották, hogy Medjugorje-val bármilyen kapcsolatot tartson fenn.
Tomislav Vlasic-t, aki 1981 és 1988 között szolgált Medjugorje-ban, a Szentszék 2008-ban felmentette papi kötelezettségei alól. A Hittani Kongregáció megokolásában egyebek között a hatodik parancsolat elleni vétséget is felsorolja, melyet az állítólagos „misztikus motivációk” súlyosbítanak. A pap, a „Gospa” és a látnok, Marija Pavlovic rábeszélésére hivatkozva valóban „misztikus házasságot” folytatott egy német nővel egy vegyes vallási közösség keretében.
Ennek a személyes hajlam és miszticizmus közötti különös keveredésnek hosszabb előtörténete is van: 1976-ban, tehát már Medjugorje-ba való kerülése előtt, ez a pap teherbe ejtett egy apácát egy vegyes „ferences közösségben”, akit aztán jámbor szólamokkal Németországba küldött, majd letagadta apaságát. Ezt az esetet 1984-ben Zanic püspök és Ratzinger bíboros megtudta. És éppen Vlasic volt az, aki egy Rómában tartott karizmatikus kongresszusról Medjugorje-ba vitte a neki tulajdonított „jóslatot” (1981. május 6.): „Ne félj, anyámat fogom nektek elküldeni.” Egy ír karizmatikus nő azt állította, hogy Vlasic-ból élő víznek a hullámai mennek ki. Egy ilyen alak befolyása a Medjugorje-jelenség kezdeti idejére csomó kritikus kérdést vet fel.
Súlyos erkölcsi vádak merültek fel Zovko ellen is, aki az első hónapok alatt a helyi plébános és sok évig a látnokcsapat lelki vezetője volt.
Medjugorje-t szívesen nevezik a 90-es évek elején folyt polgárháború alatti „béke oázisának”. Ugyanakkor kellemetlen adatok is vannak, melyek ezt a harmonikus képet jelentősen zavarják. Amikor 1992-ben a zarándok-ipar bevételei visszaestek, a sajtójelentések szerint erőszakos vita támadt három, a zarándok-iparon meggazdagodott helyi család-klán között. Egy „tisztogató-akció” alatt Medjugorje 140 lakosát ölték meg, míg további 600-nak menekülnie kellett. „Mindezt a külvilág előtt titokban kellett tartani, hiszen ezt nem lehetett összhangba hozni a béke királynőjében való hittel” (R. Franken, Utazás Medjugorje-be, 2000). Vagyis a Medjugorje-jelenségnek nem csak jó gyümölcsei vannak.
Kérdés: Ön Medjugorje-ban Isten kegyelmét látja működni?
Hauke professzor: Amikor az emberek megtérnek, őszintén imádkoznak, a szentségeket fogadják, és keresztény életüket megújítják, akkor kétségtelenül Isten kegyelme működik. Ez a világ összes helyére érvényes és így bizonnyal Medjugorje-re is.
Kérdés: Egyházi szemszögből mely kritériumok játszanak meghatározó szerepet egy jelenés természetfeletti jellegének az elismerésében?
Hauke professzor: Egy jelenést csak akkor lehet természetfelettinek értékelni, ha teljes bizonyossággal kizárható, hogy a jelenségekért természetes hatások vagy az ördög befolyásolása a felelős. Meg kell vizsgálni elsőnek a látnokokat: Lelkileg egészségesek? Illúzió, szuggerálás és hallucináció ki van-e zárva? Őszinték és erkölcsileg fedhetetlenek-e a látnokok? Hitéletükben nagyobb buzgóságot mutatnak-e, mint a vizionárius esemény előtt? Az Egyház törvényes képviselőjével szemben engedelmesek és alázatosak-e? Lelki betegség, hazudozás, erkölcstelen aktusok a vízióval kapcsolatban és az alázat hiánya felette negatív ismérvek.
Másodszor a jelenségek tartalmával kapcsolatosan merülnek fel kérdések: Megfelelnek-e a katolikus hitnek? Vannak-e nevetséges és Istenhez méltatlan kijelentések? A jóslatoknak, hogy természetfelettieknek lehessen tartani őket, jövőbeli eseményekre kell vonatkozniuk, melyek az emberi szabadságtól, illetve Isten nem diszponálható befolyásától függnek. Például pozitív ismérv lehet az emberi belső egy titkának a feltárása.
Harmadszor fontosak az események gyümölcsei, melyekben az eredet jósága tárul fel (lásd: Mt 7,15-20). A valódi jelenések a látnokokat megerősítik az erényben, mindenekelőtt az alázat és a türelem erényében, míg a hamis kinyilatkoztatások gőgöt és engedetlenséget szülnek. A negyedik, a döntő kritérium a csoda, melynek az eseménnyel egyértelmű kapcsolatban kell állnia.
Kérdés: Az ördög is tud csodát produkálni?
Hauke professzor: A csoda, mint Isten közvetlen beavatkozása a tapasztalati világba, akkor bizonyul ilyennek, ha a teremtett erők fölé nyúlik. A legvilágosabb példa erre a halottak feltámasztása. Mindazonáltal nem egyszerű ettől elválasztani a gonosz lelkek „csodáit”, kiknek hatalma az emberi képességet felülmúlja. Azonban mint teremtett lényeknek természetesen lehetetlen számukra, hogy a semmiből valamit teremtsenek (melyhez végtelen hatalom kell). Az ördögök olyan jövendölést sem tudnak adni, mely az ember belső szabadságától függ, mivel az ördögnek nincs hatalma az ember lelke fölött. Ez a megszállottság esetén látszik világosan: A démonok ugyan hatalmukba keríthetik a megszállott testét, de miközben az exorcizmus által létrehozott krízis alatt belőle beszélnek, a megszállott ember tudata normális esetben kikapcsolódik. Ezzel szemben Isten képes az emberi akaratot belülről iránytani, anélkül, hogy kényszerítené.
Az ördög számára nem jelent problémát, hogy például a szobrokat megsírassa, eksztázisokat és stigmatákat létrehozzon, fényképezőgépeket manipuláljon, nyelveken beszéltesse az embereket vagy csodálatos illatokat idézzen elő. A természetes világról való kitűnő ismeretei révén korlátozott mértékben a jövőről is tud kijelentéseket adni, azáltal, hogy a jelenleg felismerhető faktorok működő erejét tovább gondolja. Rejtett dolgokat is ki tud nyilatkoztatni, melyek az emberek számára ismeretlenek (az emberi belső titkainak kivételével).
Az ördög pszeudo-misztikus folyamatokban való működésének egyik ismert példája a 16. században Spanyolországban élt Keresztes Magdolna apáca élete (1487-1560), akinek 5 éves kora óta megszámlálhatatlan eksztázisa és látomása volt. Azt mesélte, hogy Szent Domonkos és Szent Ferenc készítették fel az első áldozásra. De már ezelőtt három hónappal „misztikus úton” áldozott, melynek során minden egyes alkalommal kiáltást hallatott. 17 évesen Cordobában belépett a klarisszák rendjébe. Megkapta a stigmákat és képes lett elrejtett tárgyak megtalálására. Örök fogadalma alatt az apácák egy galamb hosszan tartó jelenlétén csodálkoztak, melyet a Szentlélek jeleként értékeltek. I. Károly, Spanyolország királya többek között a királyi lobogót és Fülöp fiának köpenyét áldatta meg vele. Cisneros bíborosra és több más főpapra is nagy hatást gyakorolt a „karizmatikus” apáca. Sőt, a Szentatya személyesen kért közbenjárást a spanyol klarisszától. Csak kevés megfontolt kortárs kételkedett, közéjük tartozott Loyolai Szent Ignác és Avilai Szent János. Gyanakvásuk akkor igazolódott, amikor 1542-ben a Cordoba-i klarisszák főnökasszonyuk lanyha vezetési gyakorlatán megütköztek és másvalakit választottak meg helyette. A „csoda-apácát” erre fel rángógörcsök támadták meg. Mikor az emiatt lefolytatott exorcizmus démoni jelenlétet leplezett le, az inkvizíció pert indított Magdolna ellen. Ennek folyamán bevallotta, hogy 1504-ben 40 éves paktumot kötött az ördöggel, mely 1544-ben ért véget. Ekkor paranormális képességei eltűntek. Miután tévedéseit megtagadta, több évig vezekelt, rendjében örökre eltiltották a hivatalviseléstől, élete végéig példamutató életet folytatott.
Más szóval: az ördögnek sikerülhet még a legmagasabb egyházi tekintélyeket is bolonddá tenni. [1] Egy ilyen példa a korunkbeli események tekintetében különös elővigyázatosságra int bennünket.
Kérdés: Ön hogyan értékeli a „Gospa” „üzeneteit”?
Hauke professzor: Egy horvát pszichológus és teológus tanulmányozása szerint a nyilvánosságra hozott „üzenetek” „többnyire egyszerű szövegek, békére, imára, bűnbánatra és megtérésre szóló felhívások, melyekben a látnokok lelke és környezete világosan tükröződik”. Az úgynevezett tíz titok között, melyekre a látnokok csak célzásokat tesznek, egy, az első jelenés hegyén megjelenő tartós és látható jelt neveznek meg a Mária-jelenések bizonyságaként. Ezen, már 1981-ben bejelentett jel megtörténte immár csaknem 30 év óta nem következik be, teljesen ellentétben például Guadalupe-hoz és Fatimához, ahol magában a jelenés évében egy nyilvánvaló jel keletkezett (Isten Anyjának képe a „Tilmán”, illetve a Napcsoda).
Az idevágó kutatásból még problémának számít az „üzeneteknek” a látnokok, illetve a velük kapcsolatban álló papok által végrehajtott szűrése. A problematikus kijelentések gyakran csak a kritikus forráskutatás elhallgatott publikációiból ismertek (részben csak horvátul, angolul és franciául hozzáférhetőek), míg a széles tömegek elől titokban tartják őket.
Különösen a jelenség kezdeti időszakában volt néhány nagy furcsa közlés. Egy 1981. június 30-án készült magnóra vett protokoll szerint a látnokok bejelentették, hogy a „Gospa” kijelentése szerint a jelenéseknek három nap múlva (tehát július 3-án) végük lesz, ez azonban nem történt meg, a „jelenések” azóta is folynak. 1981. június 29-én, a hatodik jelenéskor a „Gospa” egy négyéves kisfiú gyógyulását jelentette be, mely azonban soha nem következett be. Ezután a „Gospa” arra mutatott rá (1984. május 25-én), hogy kétezredik születésnapja 1984. augusztus 5-re esik. Vajon elképzelhető, hogy Isten Anyja saját számára egy olyan születésnapot propagáljon, mely a liturgikus ünnep dátumától (szeptember 8.) eltér? Ha az állítólagosan megadott évszám stimmelne, akkor Mária 16 évvel Krisztus előtt született volna. Mivel az általunk ismert történelmi adatok (népszámlálás, csillag-megjelenés) alapján Jézus születési éve Krisztus előtt 7-re tehető, Mária Jézus születésekor mindössze 9 éves lett volna.
Valótlanságok és nevetséges dolgok mellett olykor tévtanokat is közölnek. Például 1982. május 8-án Pater Vlasic az általa fogalmazott krónikában azt írta, hogy „Gospa” kijelentései szerint a szentek a mennyben nem csak lelkükkel, de testükkel is jelen vannak. Ebben megnyilvánul az a ma nagyon elterjedt, de az Egyháztól elítélt tévtan a halálban való feltámadásról, mely a Krisztus újra-eljövetelekor bekövetkező majdani feltámadásra való várást semmivé teszi.
Más szóval: Egy csomó hittani magától értetődő dolog mellett, melyek a Bibliában és a katekizmusokban sokkal tartalmasabban megtalálhatóak, az üzenetek olyan elemeket tartalmaznak, melyek világosan a jelenség természetfeletti eredete ellen szólnak.
Kérdés: Mind Medjugorje hívei, mind a kritikusai a jelenség időbeli hosszát saját pozíciójuk érveként használják. Joggal teszik ezt?
Hauke professzor: A jelenség időbeli hossza, önmagában tekintve, se a jelenés valódisága mellett, se ellene nem mond semmit. 2008-ban Gap és Embrun püspöke elismerte a délfranciaországi Notre-Dame du Laus-ban 1664 és 1718 között, tehát 54 éven keresztül lezajlott Mária-jelenések természetfeletti jellegét. Az események kezdetekor a mindössze 17 éves látnok négy hónapon keresztül a jelenéseket naponta látta. Később már csak olykor-olykor volt misztikus találkozása Krisztussal vagy Isten Anyjával. Mindenesetre ott, eltekintve 1664-ben az első négy hónaptól, nem volt a vizionárius jelenségnek semmilyen olyan rendszeressége, mint Medjugorje-ben.
Ahol a látomások rendkívülisége rendszeres, sőt mindennapos normális esetté válik és az Isten Anyjának „havi üzeneteit” a rádió programban már előre jelzik, kötelező a szkepszis.
A közlemények túláradó bősége egyébként is jellemző a spiritiszta jelenségekre, mint például a 13 kötetet számláló napló Marie-Paule Gignere, kanadai „látnoknőtől”, akinek könyvét René Laurentin francia teológus, Medjugorje nagy támogatója jóakaratúan méltatott. (A naplóban a „látnok”, aki értesüléseit a kristálygömbből szerzi, magát Isten Anyjának reinkarnációjaként állítja be, aki széttapossa a kígyó fejét, és akit még életében szentté avatnak, akinek egyik fia pápa lesz, egy másik meg a „népek tanítója” – a Marie-Paule által alapított mozgalmat időközben az Egyház elítélte.)
Földi vándorlása során a hívő nem a látásból, hanem Isten Igéjének hallásából él. Csak a mennyei boldogságban váltja fel a hitet a látás.
Kérdés: Egy ilyen sokrétű jelenség megítélésében, mint Medjugorje, leméri egymással szemben a pasztorális és egyházjogi szempontokat az Egyház? Vagy végül elsősorban a dogmatikus megalapozottság számít?
Hauke professzor: Amíg a hivatalos Egyház nem jelenti ki egyértelműen, hogy a Medjugorje-val kapcsolatos „Mária-jelenések” nem természetfeletti jellegűek (constat de non supernaturalitate), addig a privát szervezésű zarándok-üzemet eltűrik. Csak a nyilvános, az egyházi intézmények által szervezett zarándoklatokat tiltják meg. Jelenleg még az 1991-es jugoszláv püspöki konferencia ítélete van érvényben, amely szerint nem állapítható meg a természetfeletti eredet (non constat de suprenaturalitate).
Ez azt jelenti, hogy a Medjugorje számos támogatója által felsorolt, a hitelességet szolgáló „bizonyítékot” (fényjelenségek, gyógyulások, megtérések) nem ismerték el helytállónak. Ratko Peric püspök 2007. szeptember 1-én még egyszer kijelentette: „Az Egyház, kezdve a helyitől a legmagasabb szintig, a kezdetektől mind a mai napig világosan és állandóan megismételte: Non constat de supernaturalitate! Ez a gyakorlat számára azt jelenti, hogy a zarándoklatok nincsenek megengedve, mert ezek a jelenések eredetének természetfelettiségét feltételezik, nem létezik a Madonna szentélye és nincsenek autentikus üzenetek, kinyilatkoztatások vagy igazi látomások! Ez ma a dolgok állása. Hogy mi lesz holnap? Ennek eldöntését Isten kezébe és a mi Boldogasszonyuk védelme alá helyezzük.” Ezt nyilatkozta az illetékes püspök.
Pusztán elvileg nézve az ítélet nyitva áll egy jövőbeli elismerés (constat de supernaturalitate) vagy egy végleges elutasítás (constat de non supernaturalitate) számára is. De addig az van érvényben, amit Mostar-Duvno püspöke 2009. június 6-án egy Medjugorje-ban tartott prédikációjában mondott, és amit saját internet oldalán dokumentált: „Az Egyház a >Medjugorje-i jelenéseket< nem ismerte el.”
A lelkipásztori gyakorlat számára fontos, hogy a zarándok áradattól Medjugorje-ban átélt hitmegújulást egyházi pályára tereljék és a jelenség híveit ne hagyják a semmibe esni. A Mária-tisztelők jól tennék, ha megbízható és az Egyház által jól kitanulmányozott kinyilatkoztatásokra koncentrálnának, például Guadalupe-pal, Lourdes-dal vagy Fatimával foglalkoznának.
A bizonytalan és az egyértelműen hamis jelenségeket, mint ilyeneket kell feltárni. Véleményem szerint eközben nem elég az, hogy Medjugorje-t pragmatikusan imahelynek állítják be, anélkül, hogy az eme vélekedést kiváltó eseményekről ítéletet alkotnának. Pedig ilyen módon – az állítólagos „jelenések” nem elismerése együtt a hely hivatalos „imahelyként” való elismerésével – reagáltak a német püspökök is (például Heroldsbachra és Marienriedre való hivatkozással). Ha az új vizsgálóbizottság arra a felismerésre jut, hogy bizonyos, magával a jelenés fenoménjával elválaszthatatlanul összekötött jegyek annak valódisága ellen beszélnek, akkor az igazság iránti szeretet azt követeli, hogy ezt teljes világossággal kihirdessék és a katolikus keresztényeket a „zarándoklatoktól” nyomatékosan megóvják. Itt ez az elv érvényes: „Bonum ex integra causa, malum ex quovis defectur” (a jó egy sértetlen okból származik, a baj egy hiányból).
Egy italnál, melybe patkánymérget kevertek, nem elég arra rámutatni, hogy a 98 százalék vízben csak 2 százalék sztrichnin található: az egész italt ki kell önteni.
Ha az Egyház végre nem maga szúrja ki a gennyes zacskót, mely Medjugorje-val egybe van fűzve, akkor az egyházellenes körök fogják ezt megtenni, még pedig nagy kéjjel. És akkor a Medjugorje-őrülettel szemben mutatott elnézés bumeránggá válhat, mely az Egyházat belülről fogja megtámadni, nevezetesen akkor, ha az előtte a bosnyák „zarándokhellyel” elkötelezett és végül csalódott tömegek a hit és az Egyház ellen fordulnak.
És ez azt is megmagyarázhatja, hogy az ördög miért tűr el Medjugorje-ban „jó gyümölcsöket” is: akkor ugyanis, ha a végén ezzel az Egyház számára sokkal nagyobb károkat tud okozni. A lelkipásztori szeretetet soha nem szabad elszakítani az igazság iránti szeretettől.
___________________________________________
[1] Még volt ilyen eset, amikor az ördög szintén egy apáca által az egyházi tekintélyeket  bolonddá tette, Kereszt Szent János atyánk felismerte és ördögűzést tartott.
1577-ben híre megy hogy az ágostonos nővérek kolostorában – Nuestra Senora de la Gracia, a Kegyelemről nevezett Miasszonyunk – ahol Szent Terézia anyánk fiatal lányként internátusi éveit töltötte, van egy csodaszámba menő fiatal szerzetesnő. Öt évesen lépett be a kolostorba. mint ahogy az szokás volt e korban, hogy a nővérek neveljék fel. Az a hír járja róla, hogy csodálatosan tudja magyarázni a Szentírást, pedig soha nem tanulta. Társnői meghökkentek e jelenség láttán. Nagyon sok ember jön, hogy lássa, és hallja a nővért. Az elöljárók elkezdenek aggódni az eset miatt. Szükségesnek érzik, hogy kivizsgálják az esetet, hogy megvizsgálják a lelket. S a kicsiny ágostonos kolostorbeszélő szobájában egyre-másra érkeznek a híres teológusok a Salamanca-i Egyetemről: Mancio de Corpus Cristi, Bartolomé de Medina, Juan de Guevara, maga Fray Luis de León mester… Nem ismerjük pontosan a véleményüket, de úgy tűnik, hogy valamennyien pozitívan nyilatkoznak a nővérben működő lélekről, s beléöntött kegyelemnek mondják a csodás ismeret okát.
A történet folytatása itt: Ördögűzés
http://tiszta-szivvel.blogspot.com/2010/04/medjugorje-jelenseg-es-szellemek.html

Interjú Manfred Hauke dogmatika-professzorral
(forrás: Tagespost - 2010. február 3.)


      Évek óta folynak a viták az állítólagos Mária-jelenésekről, melyek Medjugorje-ben kezdődtek. A kérdés így hangzik: Tényleg Isten Anyja jelenik meg a Medjugorje-ből származó „látnokoknak”? Vagy az események a látnokok lelkéből származó para- szichológiai gyümölcsök? Vagy csaló manipuláció, vagy pláne, sötét hatalmak megtévesztése? Állítólag a Vatikán arra készül, hogy egy bizottsággal megvizsgáltassa a Medjugorje-jelenséget. Ezzel kapcsolatban folytatott Regina Einig beszélgetést a Márialógia Német Munkaközösség elnökével, Manfred Hauke, Luganoban élő és tanító dogmatika és patrológia professzorral.

Kérdés: Miben áll a Mária-jelenések teológiai jelentősége?
Hauke professzor: Isten Anyjának jelenései a prófécia karizmájához tartoznak, melyben Isten szellemének nem diszponálható működése jut kifejezésre. Szent Pál így intett: „Ne oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg!” (1 Tesz 5,19-20) Már a Példabeszédek könyve hangsúlyozza: „Kinyilatkoztatás nélkül elvadul a nép.” (Péld 29,18) Aquinói Szent Tamás szerint az apostoli idők utáni profetikus kinyilatkoztatások nem azért adatnak, hogy egy új hitbeli tanítást terjesszenek el, hanem hogy az emberi cselekvés orientációját segítsék, szolgálják.
      A teológia ezzel kapcsolatban „magán-kinyilatkoztatásokról” beszél, mivelhogy a közölt tartalom nem tartozik az általános és nyilvános kinyilatkoztatáshoz, mely az apostoli idők végével egyszer s mindenkorra lezárult. A „magán” kifejezés itt az egyetlen személyre, csoportra vagy akár az egész Egyházra való vonatkoztatást jelenti valamilyen különös történelmi helyzetben.
      A „magán-kinyilatkoztatások” vagy inkább profetikus kinyilatkoztatások, abban segítenek nekünk, hogy „az idők jeleit” (Lk 12,56) felismerjük és ezeknek megfelelően cselekedjünk. XIV. Benedek pápa szerint egy magán-kinyilatkoztatás az illetékes püspök általi elismerése semmiképpen nem jelenti azt, hogy ennek tartalmát kötelező hinni (fides divina), hanem csak azt mondja ki, hogy a jelenést tisztán emberi hittel jogosan igaznak lehet elfogadni (fides humana). Eszerint egyetlen katolikus sem köteles abban hinni, hogy Lourdes-ban és Fatimában megjelent a Szűzanya, bár az Egyház kijelenti, hogy a jelenésekről szóló beszámolók hitelt érdemlőek, és ezért egy katolikus hihet bennük, és az ennek megfelelő lelkiséget gyakorolhatja.
      Sőt, az Egyház e jelenéseknek még saját emléknapokat is kinevezett a liturgikus évben, melyekre külön miseszöveget írt elő. A profetikus kinyilatkoztatások a keresztény életnek nem normális esetei, hanem kivételt jelentenek: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,29)
      A katolikus Egyház katekizmusa Keresztes Szent Jánossal hangsúlyozza: Jézus Krisztusban, az örök isteni Igében, az isteni Atya mindent közölt velünk (lásd: Zsid 1,1-2) „Aki még ezek után is kérdezni akarja Őt, vagy Tőle látomásokat vagy kinyilatkoztatásokat akar kapni, az nem csak hogy oktalanul cselekedne, hanem éppenséggel Istent sértené meg, mert akkor szemeit minden más vagy új dolog iránti vágyakozás nélkül nem egyedül Krisztusra szegezné.” (KKK 65)

Kérdés: Egyáltalán lehetséges olyan jelenés, mely az emberrel olyan valamit közöl, mely nem a saját pszichéjéből származik?
Hauke professzor: Egy széles körben elterjedt teória szerint, mely mindenekelőtt Karl Rahnerre vezethető vissza, minden jelenés „beképzelt látomás”. Eszerint a jelenés tartalmának pszichogén eredete van, akkor is, ha ezt isteni impulzus tette lehetővé. Isten közvetlenül nem szól bele ebbe a világba, csak teremtett másod-okok által (különösen az emberi psziché által). Más szóval: Hogy valakinek egy manó, saját anyósa vagy Szűz Mária jelenik meg, csak szubjektív pszichés diszpozíciójától függ, adott esetben tudattalan lelki automatizmusoktól és nem objektív adottságoktól származik, melyek az embert kívülről érintik. Egy ilyen elméletnél végső soron már nem merül fel egy Mária-jelenés valódiságának vagy hamisságának a kérdése.
      Ezen elmélettel szemben azt kell hangsúlyozni, hogy Isten e világba való közvetlen beavatkozásának kizárása elméletileg nem tartható fenn, mert akkor már a semmiből való kezdeti teremtés is lehetetlen lenne, mely egyedül Istenre vezethető vissza. Ezen kívül léteznek egyértelműen, kétséget kizáróan bizonyított jelenségek, melyeknél a látottak tartalma egy extramentális eseményre megy vissza. Például az írországi Choc Muire-ben 1879-ben történt Mária-jelenés alatt 15 személy zuhogó esőben látta Máriát más szentekkel együtt, valamint egy oltárt. A hely, ahol a szentek álltak a zuhogó eső ellenére is teljesen száraz maradt. Egy ilyen esemény Rahner szubjektivista tételével nem magyarázható meg.
      De azért a szubjektív faktort mindig számításba kell venni: az igazi kinyilatkoztatásokba is csúszhatnak tévedések, ha az emberi fantázia hozzátesz valamit, vagy ha egy kijelentést tévesen értelmeznek. És természetesen létezik a beteges eredetű beképzelés fenoménja vagy a csalás lehetősége. Ha e kettőt ki lehet zárni, akkor a jelenés értelmezésének középpontjában mindig az extramentális eredet értékelése áll: Isten és mennyei személyek vagy pedig a gonosz hatalmak hatásáról van-e szó.

Kérdés: A látomás/jelenés mely formái között kell különbséget tenni?
Hauke professzor: „Jelenés” alatt teológiai megkülönböztetésben egy mennyei lény külső érzékszervekkel vagy képzelőerővel megtapasztalt behatását értjük. Ezzel szemben a „látomás” a szubjektív komponenseket emeli ki, vagyis egy természetes módon nem látható történés észlelését. Ezek között léteznek „testi” látomások, ha a megjelenő tárgyat a látásszervvel észlelik, „beképzelt” látomások (melyek csak a képzelőerőben manifesztálódnak) vagy „intellektuális” látomások (melyek a gondolatban mutatkoznak az érzékelés közvetítése nélkül).

Kérdés: Az Ön véleménye szerint Medjugorje beilleszkedik a nagy Mária-zarándokhelyek, Lourdes, Fatima vagy Guadalupe közé?
Hauke professzor: Medjugorje-nak a Szűz Mária Ön által említett és az Egyház által hitelesnek elismert megjelenési helyeivel az a közös vonás, hogy itt is zarándokok nagy tömege imádkozik, tér meg vagy újítja meg hitét. Rám az 1985-ös Medjugorje-ban tett látogatásomkor nagy hatást tett az ott látott sok gyónás, miközben valakitől ilyet is hallottam: „A II. világháború előtt gyóntam utoljára.” Az említett helyeken a zarándoklatokkal, a hívő közösségekkel, az imaélettel összefonódik a hivatások jelentős száma is.
Másrészt azonban nyilvánvaló eltérések is mutatkoznak. Ezek elsősorban a jelenségek számában, valamint az Egyház által hitelt érdemlően elismert csodákban mutatkoznak meg. Guadalupe-ben négy jelenés volt (1531. december 9-12.), melyeket az egyháztörténelem egyik legnagyobb csodája hitelesített, nevezetesen Máriának a látnok köpenyére vésődött képe. Ezen eseményt követő 10 évben 8 millió indián tért meg. A látomások valódiságát az egyházi jog alapján lefolytatott vizsgálat alapján hitelesnek ismerte el az Egyház, és a látnokot 2002-ben szentté avatta.
      Lourdes-ban nyolc jelenést számoltak meg, melyek mind egy fél év alatt zajlottak le (1858. február 11. - július 16.). Az ott elhangzott üzenetek a bűnbánatra, vezeklésre és az imára koncentrálnak. A jelenéseket kezdettől fogva csodák hitelesítették, melyek mindegyike kiállta a rendkívül kritikus orvosi és egyházi próbát is. A püspöki elismerés (1862) egyesül a látnok, Bernadette Soubirous személyes szavahihetőségével, aki az Isten Anyjával való találkozása után kolostorba lépett, és akit 1933-ban szentté avattak.
      A Fatima-i események hat Mária-jelenést foglalnak magukban (1917. májustól októberig), melyeket három angyal-jelenés készített elő (1916), és melyek kiegészültek Lucia, a legidősebb látnok Pontevedra-ban (1925-26) és Tuy-ban (1929-30) által észlelt jelenésekkel. A Fatima-i napcsoda mintegy 50 ezer ember előtt történt. Az 1917-es jelenéseket 1930-ban hitelesnek ismerték el, Lucia Pontevedra-ban és Tuy-ban kapott üzeneteit pedig 1939-ben. Az 1917-es látnokok közül kettőt (Francisco és Jácinta, akik gyerekként nem sokkal a jelenések után haltak meg) 2000-ben boldoggá avattak, míg a nemrég (2004 végén) elhunyt Lucia nővér szenttéavatási pere 2008-ban kezdődött meg.
      A Szűz Mária Guadalupe-i, Lourdes-i és Fatima-i megjelenéseit tehát a nagyonis korlátolt szám jellemzi, egy világosan vázolt üzenet, a látnokoknak az Egyház által elismert szentsége és a hitelesség nagyhatású igazolása a nyilvánvaló csodák által.
      Ezekkel szemben a Medjugorje-jelenség másképp néz ki: az állítólagos jelenések száma mára már a 40 ezret is meghaladja, az ezekkel kapcsolatos üzenetek számtalanok, és elég sok kritikus kérdést vetnek fel. Ami pedig a látnokok szavahihetőségét illeti, nos néhány esetben a bizonyított hazugság fenoménja okoz zavart. Egyetlen egyházilag elismert csoda sem történt. A látnokok által kilátásba helyezett csoda Medjugorje hitelesítésére mostanáig nem történt meg.
      Saraiva-Martius portugál bíborost, aki sok éven át a Boldog- és Szenttéavatási Kongregáció prefektusa volt, nem sokkal ezelőtt megkérdezték a Medjugorje és Fatima között található párhuzamokról. Ő így vélekedett: Miközben a fatimai pásztorgyermekek alázatosak voltak és a hallgatást választották, ezek az erények Medjugorje-ben nem nyilvánvalóak. Miközben Lucia nővér klauzúrába vonult, Medjugorje-ben senki sem választotta a megszentelt életet [sőt, a látnokok egyike egy amerikai szépségkirálynőt vett feleségül, ami ugyan önmagában nem bűn, de nem is különös jele a Mária-jelenések általi természetfeletti formálódásnak.] Lucia nővér a Mária által rábízott titkokat írásban rögzítette, míg a Medjugorje-i látnokok az állítólagos titkokat maguknak tartják meg. „Nem, én nem látok semmi közösséget Fatima és Medjugorje között.” (www.papanews.it 2010. január 15.)

Kérdés: Sok ember úgy tekint Medjugorje-re, mint megtérése kezdetére. Létezik „a jó gyümölcsök” teológiai logikája, melyek lehetővé teszik a következtetést egy kegyelemteljes eseményre vagy egy jelenség valódiságára?
Hauke professzor: A jó gyümölcsök önmagukban még nem bizonyítékok egy látomás természetfeletti eredetére. Az orvoslásban olykor a placebo-terápia is jó eredményeket hoz, melyek azonban nem írhatók a gyógyszernek, mint olyannak a javára. És még egy olyan helyen is, ahol csalás történik, vagy ahol az ördög működik, lehetséges, hogy az isteni kegyelem hat, és emberek megtérnek és Istenhez találnak. A Mária-jelenések természetfeletti hitelessége számára szolgáló kritériumoknál a gyümölcsöket magának a fenoménnak a megfigyelésével és a csodák általi bizonyításával együtt kell vizsgálni.
      Medjugorje-ban egyébként nem csak jó gyümölcsök vannak, hanem egy csomó negatív következmény is, melyek a jelenés-fenoménnal vannak összefüggésben. Ehhez tartozik két ferences pap biztatása, melyet a „Gospa” nevében a látnok, Vicka adott át nekik: álljanak ellen a helyi megyéspüspök működésükkel kapcsolatban hozott kánonilag legitim utasításának. A „Gospa” engedetlenségre felszólító megismételt (13-szor) követelésére az akkori püspök Zanic, aki eleinte hajlott a Medjugorje-jelenség elismerésére, nagyon is érthető visszautasítással reagált.
      Peric püspök Schönborn bíboros látogatására adott reakciójában további gyümölcsökre hívja fel a figyelmet, melyek a fentebb említett engedetlenségre való felszólítással vannak kapcsolatban. Mostar-Duvno egyházmegyében jelenleg kilenc volt ferences van, akiket szolgálatuk alól felmentettek, akik azonban az általuk megszállt plébániákon mégis mint legális papok működnek. Bizonyos ferencesek 2001-ben egy ó-katolikus diakónust hívtak meg, aki „érsekként” mutatkozott be és a megszállt plébániákon több mint 700 fiatalt „bérmált meg”, amit egy diakónus soha nem tehet meg érvényesen. Az engedetlen papok közül kettő Svájcból egy ó-katolikus püspököt hívott meg azzal a kéréssel, hogy szentelje őket püspökké, amit az ó-katolikus püspök azonban megtagadott. Két papot, akik a Medjugorje-jelenség kezdetével szorosan összefonódnak, egyházilag megrendszabályoztak.
      Jozo Zovko papnak (aki a jelenés első hónapjaiban, 1981. június-augusztus, az illetékes plébános volt) a felettesei megtiltották, hogy Medjugorje-val bármilyen kapcsolatot tartson fenn.
      Tomislav Vlasic-t, aki 1981 és 1988 között szolgált Medjugorje-ban, a Szentszék 2008-ban felmentette papi kötelezettségei alól. A Hittani Kongregáció megokolásában egyebek között a hatodik parancsolat elleni vétséget is felsorolja, melyet az állítólagos „misztikus motivációk” súlyosbítanak. A pap, a „Gospa” és a látnok, Marija Pavlovic rábeszélésére hivatkozva valóban „misztikus házasságot” folytatott egy német nővel egy vegyes vallási közösség keretében.
      Ennek a személyes hajlam és miszticizmus közötti különös keveredésnek hosszabb előtörténete is van: 1976-ban, tehát már Medjugorje-ba való kerülése előtt, ez a pap teherbe ejtett egy apácát egy vegyes „ferences közösségben”, akit aztán jámbor szólamokkal Németországba küldött, majd letagadta apaságát. Ezt az esetet 1984-ben Zanic püspök és Ratzinger bíboros megtudta. És éppen Vlasic volt az, aki egy Rómában tartott karizmatikus kongresszusról Medjugorje-ba vitte a neki tulajdonított „jóslatot” (1981. május 6.): „Ne félj, anyámat fogom nektek elküldeni.” Egy ír karizmatikus nő azt állította, hogy Vlasic-ból élő víznek a hullámai mennek ki. Egy ilyen alak befolyása a Medjugorje-jelenség kezdeti idejére csomó kritikus kérdést vet fel.
      Súlyos erkölcsi vádak merültek fel Zovko ellen is, aki az első hónapok alatt a helyi plébános és sok évig a látnokcsapat lelki vezetője volt.
      Medjugorje-t szívesen nevezik a 90-es évek elején folyt polgárháború alatti „béke oázisának”. Ugyanakkor kellemetlen adatok is vannak, melyek ezt a harmonikus képet jelentősen zavarják. Amikor 1992-ben a zarándok-ipar bevételei visszaestek, a sajtójelentések szerint erőszakos vita támadt három, a zarándok-iparon meggazdagodott helyi család-klán között. Egy „tisztogató-akció” alatt Medjugorje 140 lakosát ölték meg, míg további 600-nak menekülnie kellett. „Mindezt a külvilág előtt titokban kellett tartani, hiszen ezt nem lehetett összhangba hozni a béke királynőjében való hittel” (R. Franken, Utazás Medjugorje-be, 2000). Vagyis a Medjugorje-jelenségnek nem csak jó gyümölcsei vannak.

Kérdés: Ön Medjugorje-ban Isten kegyelmét látja működni?
Hauke professzor: Amikor az emberek megtérnek, őszintén imádkoznak, a szentségeket fogadják, és keresztény életüket megújítják, akkor kétségtelenül Isten kegyelme működik. Ez a világ összes helyére érvényes és így bizonnyal Medjugorje-re is.

Kérdés: Egyházi szemszögből mely kritériumok játszanak meghatározó szerepet egy jelenés természetfeletti jellegének az elismerésében?
Hauke professzor: Egy jelenést csak akkor lehet természetfelettinek értékelni, ha teljes bizonyossággal kizárható, hogy a jelenségekért természetes hatások vagy az ördög befolyásolása a felelős. Meg kell vizsgálni elsőnek a látnokokat: Lelkileg egészségesek? Illúzió, szuggerálás és hallucináció ki van-e zárva? Őszinték és erkölcsileg fedhetetlenek-e a látnokok? Hitéletükben nagyobb buzgóságot mutatnak-e, mint a vizionárius esemény előtt? Az Egyház törvényes képviselőjével szemben engedelmesek és alázatosak-e? Lelki betegség, hazudozás, erkölcstelen aktusok a vízióval kapcsolatban és az alázat hiánya felette negatív ismérvek.
      Másodszor a jelenségek tartalmával kapcsolatosan merülnek fel kérdések: Megfelelnek-e a katolikus hitnek? Vannak-e nevetséges és Istenhez méltatlan kijelentések? A jóslatoknak, hogy természetfelettieknek lehessen tartani őket, jövőbeli eseményekre kell vonatkozniuk, melyek az emberi szabadságtól, illetve Isten nem diszponálható befolyásától függnek. Például pozitív ismérv lehet az emberi belső egy titkának a feltárása.
Harmadszor fontosak az események gyümölcsei, melyekben az eredet jósága tárul fel (lásd: Mt 7,15-20). A valódi jelenések a látnokokat megerősítik az erényben, mindenekelőtt az alázat és a türelem erényében, míg a hamis kinyilatkoztatások gőgöt és engedetlenséget szülnek. A negyedik, a döntő kritérium a csoda, melynek az eseménnyel egyértelmű kapcsolatban kell állnia.

Kérdés: Az ördög is tud csodát produkálni?
Hauke professzor: A csoda, mint Isten közvetlen beavatkozása a tapasztalati világba, akkor bizonyul ilyennek, ha a teremtett erők fölé nyúlik. A legvilágosabb példa erre a halottak feltámasztása. Mindazonáltal nem egyszerű ettől elválasztani a gonosz lelkek „csodáit”, kiknek hatalma az emberi képességet felülmúlja. Azonban mint teremtett lényeknek természetesen lehetetlen számukra, hogy a semmiből valamit teremtsenek (melyhez végtelen hatalom kell). Az ördögök olyan jövendölést sem tudnak adni, mely az ember belső szabadságától függ, mivel az ördögnek nincs hatalma az ember lelke fölött. Ez a megszállottság esetén látszik világosan: A démonok ugyan hatalmukba keríthetik a megszállott testét, de miközben az exorcizmus által létrehozott krízis alatt belőle beszélnek, a megszállott ember tudata normális esetben kikapcsolódik. Ezzel szemben Isten képes az emberi akaratot belülről iránytani, anélkül, hogy kényszerítené.
      Az ördög számára nem jelent problémát, hogy például a szobrokat megsírassa, eksztázisokat és stigmatákat létrehozzon, fényképezőgépeket manipuláljon, nyelveken beszéltesse az embereket vagy csodálatos illatokat idézzen elő. A természetes világról való kitűnő ismeretei révén korlátozott mértékben a jövőről is tud kijelentéseket adni, azáltal, hogy a jelenleg felismerhető faktorok működő erejét tovább gondolja. Rejtett dolgokat is ki tud nyilatkoztatni, melyek az emberek számára ismeretlenek (az emberi belső titkainak kivételével).
      Az ördög pszeudo-misztikus folyamatokban való működésének egyik ismert példája a 16. században Spanyolországban élt Keresztes Magdolna apáca élete (1487-1560), akinek 5 éves kora óta megszámlálhatatlan eksztázisa és látomása volt. Azt mesélte, hogy Szent Domonkos és Szent Ferenc készítették fel az első áldozásra. De már ezelőtt három hónappal „misztikus úton” áldozott, melynek során minden egyes alkalommal kiáltást hallatott. 17 évesen Cordobában belépett a klarisszák rendjébe. Megkapta a stigmákat és képes lett elrejtett tárgyak megtalálására. Örök fogadalma alatt az apácák egy galamb hosszan tartó jelenlétén csodálkoztak, melyet a Szentlélek jeleként értékeltek. I. Károly, Spanyolország királya többek között a királyi lobogót és Fülöp fiának köpenyét áldatta meg vele. Cisneros bíborosra és több más főpapra is nagy hatást gyakorolt a „karizmatikus” apáca. Sőt, a Szentatya személyesen kért közbenjárást a spanyol klarisszától. Csak kevés megfontolt kortárs kételkedett, közéjük tartozott Loyolai Szent Ignác és Avilai Szent János. Gyanakvásuk akkor igazolódott, amikor 1542-ben a Cordoba-i klarisszák főnökasszonyuk lanyha vezetési gyakorlatán megütköztek és másvalakit választottak meg helyette. A „csoda-apácát” erre fel rángógörcsök támadták meg. Mikor az emiatt lefolytatott exorcizmus démoni jelenlétet leplezett le, az inkvizíció pert indított Magdolna ellen. Ennek folyamán bevallotta, hogy 1504-ben 40 éves paktumot kötött az ördöggel, mely 1544-ben ért véget. Ekkor paranormális képességei eltűntek. Miután tévedéseit megtagadta, több évig vezekelt, rendjében örökre eltiltották a hivatalviseléstől, élete végéig példamutató életet folytatott.
      Más szóval: az ördögnek sikerülhet még a legmagasabb egyházi tekintélyeket is bolonddá tenni. [1] Egy ilyen példa a korunkbeli események tekintetében különös elővigyázatosságra int bennünket.

Kérdés: Ön hogyan értékeli a „Gospa” „üzeneteit”?
Hauke professzor: Egy horvát pszichológus és teológus tanulmányozása szerint a nyilvánosságra hozott „üzenetek” „többnyire egyszerű szövegek, békére, imára, bűnbánatra és megtérésre szóló felhívások, melyekben a látnokok lelke és környezete világosan tükröződik”. Az úgynevezett tíz titok között, melyekre a látnokok csak célzásokat tesznek, egy, az első jelenés hegyén megjelenő tartós és látható jelt neveznek meg a Mária-jelenések bizonyságaként. Ezen, már 1981-ben bejelentett jel megtörténte immár csaknem 30 év óta nem következik be, teljesen ellentétben például Guadalupe-hoz és Fatimához, ahol magában a jelenés évében egy nyilvánvaló jel keletkezett (Isten Anyjának képe a „Tilmán”, illetve a Napcsoda).
      Az idevágó kutatásból még problémának számít az „üzeneteknek” a látnokok, illetve a velük kapcsolatban álló papok által végrehajtott szűrése. A problematikus kijelentések gyakran csak a kritikus forráskutatás elhallgatott publikációiból ismertek (részben csak horvátul, angolul és franciául hozzáférhetőek), míg a széles tömegek elől titokban tartják őket.
      Különösen a jelenség kezdeti időszakában volt néhány nagy furcsa közlés. Egy 1981. június 30-án készült magnóra vett protokoll szerint a látnokok bejelentették, hogy a „Gospa” kijelentése szerint a jelenéseknek három nap múlva (tehát július 3-án) végük lesz, ez azonban nem történt meg, a „jelenések” azóta is folynak. 1981. június 29-én, a hatodik jelenéskor a „Gospa” egy négyéves kisfiú gyógyulását jelentette be, mely azonban soha nem következett be. Ezután a „Gospa” arra mutatott rá (1984. május 25-én), hogy kétezredik születésnapja 1984. augusztus 5-re esik. Vajon elképzelhető, hogy Isten Anyja saját számára egy olyan születésnapot propagáljon, mely a liturgikus ünnep dátumától (szeptember 8.) eltér? Ha az állítólagosan megadott évszám stimmelne, akkor Mária 16 évvel Krisztus előtt született volna. Mivel az általunk ismert történelmi adatok (népszámlálás, csillag-megjelenés) alapján Jézus születési éve Krisztus előtt 7-re tehető, Mária Jézus születésekor mindössze 9 éves lett volna.
      Valótlanságok és nevetséges dolgok mellett olykor tévtanokat is közölnek. Például 1982. május 8-án Pater Vlasic az általa fogalmazott krónikában azt írta, hogy „Gospa” kijelentései szerint a szentek a mennyben nem csak lelkükkel, de testükkel is jelen vannak. Ebben megnyilvánul az a ma nagyon elterjedt, de az Egyháztól elítélt tévtan a halálban való feltámadásról, mely a Krisztus újra-eljövetelekor bekövetkező majdani feltámadásra való várást semmivé teszi.
      Más szóval: Egy csomó hittani magától értetődő dolog mellett, melyek a Bibliában és a katekizmusokban sokkal tartalmasabban megtalálhatóak, az üzenetek olyan elemeket tartalmaznak, melyek világosan a jelenség természetfeletti eredete ellen szólnak.

Kérdés: Mind Medjugorje hívei, mind a kritikusai a jelenség időbeli hosszát saját pozíciójuk érveként használják. Joggal teszik ezt?
Hauke professzor: A jelenség időbeli hossza, önmagában tekintve, se a jelenés valódisága mellett, se ellene nem mond semmit. 2008-ban Gap és Embrun püspöke elismerte a délfranciaországi Notre-Dame du Laus-ban 1664 és 1718 között, tehát 54 éven keresztül lezajlott Mária-jelenések természetfeletti jellegét. Az események kezdetekor a mindössze 17 éves látnok négy hónapon keresztül a jelenéseket naponta látta. Később már csak olykor-olykor volt misztikus találkozása Krisztussal vagy Isten Anyjával. Mindenesetre ott, eltekintve 1664-ben az első négy hónaptól, nem volt a vizionárius jelenségnek semmilyen olyan rendszeressége, mint Medjugorje-ben.
      Ahol a látomások rendkívülisége rendszeres, sőt mindennapos normális esetté válik és az Isten Anyjának „havi üzeneteit” a rádió programban már előre jelzik, kötelező a szkepszis.
      A közlemények túláradó bősége egyébként is jellemző a spiritiszta jelenségekre, mint például a 13 kötetet számláló napló Marie-Paule Gignere, kanadai „látnoknőtől”, akinek könyvét René Laurentin francia teológus, Medjugorje nagy támogatója jóakaratúan méltatott. (A naplóban a „látnok”, aki értesüléseit a kristálygömbből szerzi, magát Isten Anyjának reinkarnációjaként állítja be, aki széttapossa a kígyó fejét, és akit még életében szentté avatnak, akinek egyik fia pápa lesz, egy másik meg a „népek tanítója” - a Marie-Paule által alapított mozgalmat időközben az Egyház elítélte.)
      Földi vándorlása során a hívő nem a látásból, hanem Isten Igéjének hallásából él. Csak a mennyei boldogságban váltja fel a hitet a látás.

Kérdés: Egy ilyen sokrétű jelenség megítélésében, mint Medjugorje, leméri egymással szemben a pasztorális és egyházjogi szempontokat az Egyház? Vagy végül elsősorban a dogmatikus megalapozottság számít?
Hauke professzor: Amíg a hivatalos Egyház nem jelenti ki egyértelműen, hogy a Medjugorje-val kapcsolatos „Mária-jelenések” nem természetfeletti jellegűek (constat de non supernaturalitate), addig a privát szervezésű zarándok-üzemet eltűrik. Csak a nyilvános, az egyházi intézmények által szervezett zarándoklatokat tiltják meg. Jelenleg még az 1991-es jugoszláv püspöki konferencia ítélete van érvényben, amely szerint nem állapítható meg a természetfeletti eredet (non constat de suprenaturalitate).
      Ez azt jelenti, hogy a Medjugorje számos támogatója által felsorolt, a hitelességet szolgáló „bizonyítékot” (fényjelenségek, gyógyulások, megtérések) nem ismerték el helytállónak. Ratko Peric püspök 2007. szeptember 1-én még egyszer kijelentette: „Az Egyház, kezdve a helyitől a legmagasabb szintig, a kezdetektől mind a mai napig világosan és állandóan megismételte: Non constat de supernaturalitate! Ez a gyakorlat számára azt jelenti, hogy a zarándoklatok nincsenek megengedve, mert ezek a jelenések eredetének természetfelettiségét feltételezik, nem létezik a Madonna szentélye és nincsenek autentikus üzenetek, kinyilatkoztatások vagy igazi látomások! Ez ma a dolgok állása. Hogy mi lesz holnap? Ennek eldöntését Isten kezébe és a mi Boldogasszonyuk védelme alá helyezzük.” Ezt nyilatkozta az illetékes püspök.
      Pusztán elvileg nézve az ítélet nyitva áll egy jövőbeli elismerés (constat de supernaturalitate) vagy egy végleges elutasítás (constat de non supernaturalitate) számára is. De addig az van érvényben, amit Mostar-Duvno püspöke 2009. június 6-án egy Medjugorje-ban tartott prédikációjában mondott, és amit saját internet oldalán dokumentált: „Az Egyház a >Medjugorje-i jelenéseket< nem ismerte el.”
      A lelkipásztori gyakorlat számára fontos, hogy a zarándok áradattól Medjugorje-ban átélt hitmegújulást egyházi pályára tereljék és a jelenség híveit ne hagyják a semmibe esni. A Mária-tisztelők jól tennék, ha megbízható és az Egyház által jól kitanulmányozott kinyilatkoztatásokra koncentrálnának, például Guadalupe-pal, Lourdes-dal vagy Fatimával foglalkoznának.
      A bizonytalan és az egyértelműen hamis jelenségeket, mint ilyeneket kell feltárni. Véleményem szerint eközben nem elég az, hogy Medjugorje-t pragmatikusan imahelynek állítják be, anélkül, hogy az eme vélekedést kiváltó eseményekről ítéletet alkotnának. Pedig ilyen módon - az állítólagos „jelenések” nem elismerése együtt a hely hivatalos „imahelyként” való elismerésével - reagáltak a német püspökök is (például Heroldsbachra és Marienriedre való hivatkozással). Ha az új vizsgálóbizottság arra a felismerésre jut, hogy bizonyos, magával a jelenés fenoménjával elválaszthatatlanul összekötött jegyek annak valódisága ellen beszélnek, akkor az igazság iránti szeretet azt követeli, hogy ezt teljes világossággal kihirdessék és a katolikus keresztényeket a „zarándoklatoktól” nyomatékosan megóvják. Itt ez az elv érvényes: „Bonum ex integra causa, malum ex quovis defectur” (a jó egy sértetlen okból származik, a baj egy hiányból).
      Egy italnál, melybe patkánymérget kevertek, nem elég arra rámutatni, hogy a 98 százalék vízben csak 2 százalék sztrichnin található: az egész italt ki kell önteni.
      Ha az Egyház végre nem maga szúrja ki a gennyes zacskót, mely Medjugorje-val egybe van fűzve, akkor az egyházellenes körök fogják ezt megtenni, még pedig nagy kéjjel. És akkor a Medjugorje-őrülettel szemben mutatott elnézés bumeránggá válhat, mely az Egyházat belülről fogja megtámadni, nevezetesen akkor, ha az előtte a bosnyák „zarándokhellyel” elkötelezett és végül csalódott tömegek a hit és az Egyház ellen fordulnak.
      És ez azt is megmagyarázhatja, hogy az ördög miért tűr el Medjugorje-ban „jó gyümölcsöket” is: akkor ugyanis, ha a végén ezzel az Egyház számára sokkal nagyobb károkat tud okozni. A lelkipásztori szeretetet soha nem szabad elszakítani az igazság iránti szeretettől.

___________________________________________

[1]       Még volt ilyen eset, amikor az ördög szintén egy apáca által az egyházi tekintélyeket  bolonddá tette, Kereszt Szent János atyánk felismerte és ördögűzést tartott.

           1577-ben híre megy hogy az ágostonos nővérek kolostorában - Nuestra Senora de la Gracia, a Kegyelemről nevezett Miasszonyunk - ahol Szent Terézia anyánk fiatal lányként internátusi éveit töltötte, van egy csodaszámba menő fiatal szerzetesnő. Öt évesen lépett be a kolostorba. mint ahogy az szokás volt e korban, hogy a nővérek neveljék fel. Az a hír járja róla, hogy csodálatosan tudja magyarázni a Szentírást, pedig soha nem tanulta. Társnői meghökkentek e jelenség láttán. Nagyon sok ember jön, hogy lássa, és hallja a nővért. Az elöljárók elkezdenek aggódni az eset miatt. Szükségesnek érzik, hogy kivizsgálják az esetet, hogy megvizsgálják a lelket. S a kicsiny ágostonos kolostorbeszélő szobájában egyre-másra érkeznek a híres teológusok a Salamanca-i Egyetemről: Mancio de Corpus Cristi, Bartolomé de Medina, Juan de Guevara, maga Fray Luis de León mester... Nem ismerjük pontosan a véleményüket, de úgy tűnik, hogy valamennyien pozitívan nyilatkoznak a nővérben működő lélekről, s beléöntött kegyelemnek mondják a csodás ismeret okát.

A történet folytatása itt: Ördögűzés


http://tiszta-szivvel.blogspot.com/2010/04/medjugorje-jelenseg-es-szellemek.html