A nemzetvédő alaptörvény szükségességének indoklása, jogalapjának rövid magyarázata:

A politikai váltógazdálkodás pártjai nem vesznek tudomást a nemzet valódi érdekeiről, s arról, hogy maga a váltógazdálkodás is csak olyan megállapodott viszonyok között lenne az országnak megfelelő, ahol a maguk a politikai ellenfelek, vagy ellentáborok is kizárólag nemzetérdekűek!

Az alkotmányos ismereteit és jogtudatát elveszített magyar társadalom tagjai versenyt szajkózzák az alkotmányozás szükségességének hamis gondolatát. Pedig még Sólyom László is elismerte egykor, hogy: "Mindazonáltal a szerves fejlődésen keresztülment történeti alkotmányt egy illegitim parlament fogalmilag kizárt, hogy hatályon kívül helyezze."
Hagyományos, de jure érvényes ősi alkotmány ma sem ad módot parlamenti alkotmányozásra, de arra nincs is szükségünk! Amire szükség van az egy olyan nemzetvédő törvény, vagy inkább alaptörvény, amely helyreállítja az alkotmányos jogfolytonosságot, s megszünteti a Rákosi-kádár diktatúra jogfolytonosságát.

Indoklás: A magyar közjogi felfogás fejlődése következtében az alkotmány, inkább erkölcsi kategória, hiszen a szokásjogok alapján, minden korszakban az előző korok tapasztalatait felhasználva a törvények szellemét hivatott meghatározni. Az alkotmány tehát a magyar felfogásban nem törvény, s nem a törvényhozás munkája. A törvény ugyanis a kor és külső körülmények követelményei szerint módosul, így változtatható, s ez valóban a mindenkori törvényhozó testületek hatáskörébe tartozik. A közmegegyezésen alapuló „igazság+erkölcs= értékrend” azonban a törvények szelleme, tehát gyakorlatban bevált alkotmányos norma, amely változtathatatlan.

A Szent Korona ugyan hordozója a magyar néplélek és "kultúrgén" működésének, de sajnos az ellenséges katonai megszállások, majd a még rombolóbb kulturális és pénzügyi megszállás következtében sérült népünk gondolkodása, s ezzel együtt gyengült az íratlan alkotmányunk hatása, sőt ma már a társadalom nagy részének nem csak az alkotmányos jogtudata, de a nemzettudata is hiányzik. Több egymást követő nemzedék nem adta tovább az egészséges magyar lelkület kifejlődéséhez szükséges tudást és hitet. De ne most keressük a felelősöket, hanem építsük tovább a cselekvő nemzet jogtudatát.

A múlt tapasztalatai, a jelen munkássága és a jövő iránti felelősség azt parancsolja, hogy az alkotmány alapelveit a következő nemzedékek is rendíthetetlenül tiszteletben tartsák. Ehhez pedig vissza kell térnünk a történeti alkotmány szelleméhez. Nemzetünk addig volt erős, míg tagjai erős szövetségben és a jogrend folyamatosságában éltek. A folyamatosság többször megszakadt a történelmünk során, de a hősi joghelyreállító küzdelmeink, végül mindig sikeresek voltak. Közjogi szabadságharcaink minden esetben azt a joghelyreállítást tűzték ki célul, amiért Bocskai, Rákóczi, Kossuth, Horthy és az 1956-os hősök, valamennyien küzdöttek, s csak 56-óta nem sikerült ezt megvalósítani.
A jogrend alapelveit megőrző, a történeti alkotmányba illeszkedő új részletként most, szükség van - egy értékeket továbbvivő, de a mai viszonyokhoz 1956 szellemében is alkalmazkodó - új, nemzetvédő alaptörvényre, amely a jelenlegi törvénytelen és nemzetellenes állapotot képes megszüntetni, s az országunk jövő generációinnak a biztonságos életfeltételeit, s érdekképviseletét megfelelően biztosítani.
Már 1991 juniusában megszünt Hazánk katonai megszállása, és a rendszerváltó politikusok számára megteremtődött a lehetőség a magyar alkotmányosság helyreállítására. Ám nem éltek vele, hanem felvállalták a Rákosi-Kádár diktatúra jogrendjének„demokratizált“ jogfolytonosságát. A jelenlegi válság ennek egyenes következménye.
Már 1991 juniusában megszünt Hazánk katonai megszállása, és a rendszerváltó politikusok számára megteremtődött a lehetőség a magyar alkotmányosság helyreállítására. Ám nem éltek vele, hanem felvállalták a Rákosi-Kádár diktatúra jogrendjének„demokratizált“ jogfolytonosságát. A jelenlegi válság ennek egyenes következménye.
A rendszerváltók által is ideiglenesnek szánt "Ál-alkotmányt" nem demokratikusan választott testület alkotta, és azt a kommunista rend illegitim országgyűlési képviselői szavazták meg. Jelenlegi „hatályos“ alaptörvényünk a hagyományos magyar közjog, de még a nemzetközi demokratikus normák alapján is jogszerűtlen, ezért az úgynevezett "rendszerváltás" is, egy lényegében törvénytelen helyzetet teremtett.
Az ehhez hasonló törvényen kívüli állapotok felszámolására nemzetünknek bevált hagyományai vannak. Utoljára 1920-ban történt hasonló eset, amikor Nemzetgyűlés állította helyre az alkotmányos jogfolytonosságot. Most ismételten olyan helyzetbe kerültünk, hogy nemzetünknek mint végső alkotmányos tényezőnek nem csak joga, de kötelessége is az Alkotmányos Rendet Helyreállító Nemzetgyűlés összehívása, melynek határozatait népszavazásnak kell megerősíteni. Ez nem csak hagyományainknak felel meg, de összhangban lesz a nemzetközi demokratikus gondolkodással, az európai jogrenddel is.

Az, a szokásjogi alapú történelmi képződmény, amit a magyarság történeti alkotmánynak hív, maradéktalanul magába foglalja:
a) a honfoglaló magyar nemzet törzseinek alapszerződését (vérszerződés);
b) az ógörög természetjog fogalmát és követelményeit;
c) az angol Magna Chartában (1215) és a magyar Aranybullában (1222) lefektetett jogokat;
d) az általános emberi és polgári jogoknak új- és legújabbkori meghatározásait, mint: az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (1782), a francia forradalom által megfogalmazott emberi és polgári jogok deklarációja (1789), az ENSz általános nyilatkozatában lefektetett emberi jogok (1948) s végül - de nem utolsó sorban - az EBESz 1973-as helsinkii zárónyilatkozata;
e) 1848 március idusának követeléseit; az 1956-os Magyar Október mély történelmi gyökerekkel rendelkező s mégis merőben új, elemi népképviseleti formáinak teljes mértékű elfogadását. A történeti alkotmányunk tehát nem ósdi és használhatatlan, hanem előremutató!
Mindezen túl, tartalmazza az egyedülálló magyar hatalommegosztási elméletet, az apostoli Magyar Királyság alkotmányosságának valóban jövőbemutató elemeit is. A magyar nemzet államformája a történelem során mindig alkotmányos királyság volt, amelyben a királyt megillető közjogi főhatalmat nem emberi személy, hanem a Szent Korona, mint joguralmi korlát képviselte.
Valószínűleg ez a jogilag támadhatatlan és nagyszerű alternatíva eredményezte azt, hogy sem az 1947-es Párizsi "béketárgyalás", sem 1956 nem hozhatta meg a magyarság számára a történelmi igazságtételt, sőt még a bolsevik világ összeomlása után sem térhetett vissza az ősei által kitaposott alkotmányjog igaz útjára. A történeti magyar alkotmányt azonban sem az 1944. márc. 19.-i német megszállás, sem a háborút követő szovjet elnyomás nem tehette érvénytelenné, csupán hatályon kívül helyezte. A Magyarok Szövetsége által már tavalyelőtt kidogozott, s azóta internetes társadalmi vitán átesett "joghelyreállító és nemzetvédelmi alaptörvény" javaslat elfogadása, a magyar nemzet megbízottainak a feladata. A Nemzetgyűlésnek a magyar nemzet önrendelkezési igényének legősibb - Ópusztaszer, Székesfehérvár, Rákosmező - és legújabb - 1956 - hagyományainak szellemében kell - minden felső hatalomtól, érvényben lévő törvénytől, nemzetközi szerződéstől függetlenül - elfogadnia, jóváhagynia és hatályba helyeznie a Magyar Nemzetvédő Alaptörvényt, amely szerint: Csak a Szent Koronára építhető fel egy szebb magyar jövő, egy törvényes Magyarország, ahol nem a pártok, s nem a többség, hanem a bevált és igazságos jogelvekből táplálkozó jogrend az, amely korlátozza az államot, szolgálja a közösség érdekét: a közjót.


Szeged, 2011-02-20

Dr. Bene Gábor S.



Ui.: *Kedves Közjogi Küzdőtársaim!*

Örömmel vettem, hogy benyújtottátok a módosításaitokat. Mivel én is a Szentkorona joguralmi államáért küzdök, így arra kérlek benneteket tájékoztassatok, miként lehet itt bármit benyújtani?

Két éve készítettünk egy államtörvény tervezetet, amelyet társadalmi vitára bocsátottunk az interneten, s az elfogadható javaslatokkal feljavítva itt áll az anyag, de senki nem akar vele foglalkozni a hatalom oldaláról. Sőt, szóba sem állnak velünk!

Csatolmányként elküldöm az államtörvény indoklását és jogalapjának magyarázatát. (azért államtörvény, mert a jogi oktatás és közbeszéd ferdítései miatt az alaptörvényt és az alkotmányt folyamatosan keverik az emberek!)

Honfiúi szeretettel: Bene Gábor S.

A rózsadombi paktum, Eredeti változat

Liberál-cionista változat
A paktum eredeti változata 1989-ből. Íme a PAKTUM, amelyről nem lehet beszélni. Ez volt írásom kiinduló pontja. Most pedig közlöm a magyar népre erőszakolt gyalázatos szerződés szövegét. Egy otthoni publicista, mint Benedek István, nem teheti meg ezt saját jól felfogott érdekében, az Angliában élő Révffy László azonban a közelmúltban nyilvánosságra hozta ezt a megdöbbentő árulást. Szövegét Németországban élő barátom küldte el, azzal a kéréssel, hogy terjesszük a magyarság minél szélesebb köreiben. Kívánságának eleget teszek, mert teljesen egyet értek vele, hogy ezt mindenkinek meg kell ismerni. Írását azzal kezdi, hogy 1989 március 15-én, míg hazánk népe az első szabad emlékezést tartotta, egy budai villában titkos tárgyalás volt, amelyen a következők vettek részt: a távozó szovjet hadsereg tábornoka, a szovjet titkosrendőrség ezredese, az amerikai követség első titkára, a CIA egyik tisztje, az izraeli titkos szolgálat képviselője, a magyar római katolikus, a református, az izraelita egyház egy-egy megbízottja, és öt magyar politikai vezető, akik közül négy ma is vezető pozícióban van. Ők írták alá részünkről az ország szabad újjáépítésének tervét korlátozó diktátumot, amelynek értelmében kimennek ugyan a szovjet megszállók, de ezért súlyos árat kell fizetnünk. Értesülésem szerint Révffy László rövidesen nyilvánosságra hozza az aláírók neveit, hogy minden kételkedést oszlasson e feltételek hitelességével kapcsolatban, amelyek a következők:

1. /A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
2. / A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
3. /Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése Szovjetunió és Magyarország között.
4. /Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
5. /A határok kölcsönös megnyitása Szovjetunió és Magyarország között.
6. / A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
7. / A volt kommunisták titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédésen az esetleges megtorlástól.
8. / A volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
9. / Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
10. / Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
11. / Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
12. / A jobboldali, vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
13. / Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni.
14. / Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal.
15. / Románok, Jugoszlávok és szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
16. / Az 1956-os eseményeket mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
17. / A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
18. / A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősítheti gazdasági befolyását a magyar életben.
19. / Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
20. / Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.Fenti megalázó feltételek a megfogalmazásukkor még köthették az aláírókat, de ma, a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia összeomlása után semmi esetre sem. Akik 1998. március 15-én aláírták a fenti 20 pontot, még akkor sem mentesülhetnek a vádtól, ha kényszerhelyzetben tették ezt. Viszont ha 1992-ben a Közép- és Kelet Európai események után is érvényesnek tartják, akkor és a magatartás hazaárulásnak minősül, amiért törvény előtt kell felelniük. Íme a sokat emlegetett "paktum", amely mindeddig megakadályozta hazánk politikai átalakulását, és a magyar milliók emberi életnívójának a megteremtését, amely népünk fejlődésének és jövőjének alapfeltétele.

A találkozó résztvevői:
Antal József
Horn Gyula
Pető Iván
Paskai László
Göncz Árpád
Zoltai Gusztáv
Boross Péter

A paktum liberális-cionista változata 2003-ból

Második Rózsadombi paktum

1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
1. A NATO és a leendő EU-hadsereg számára támaszpont és megfelelő haderő biztosítása.

2. A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
2. További hitelek felvétele az IMF-től és a Világbanktól, a lakosság elszegényedésének folyamatos biztosítására.
3. Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.
3. EU-alárendeltként (tagországként) Izrael és az USA minden világgyarmatosítást szorgalmazó tevékenységének támogatása.
4. Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
4. Mindennemű olyan tevékenység megakadályozása, amely a cionista diktatúra megdöntésére irányul.
5. A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
5. Az EU antidiszkriminációs és a "szabad letelepedésre" vonatkozó törvényeinek következetes betartása.
6. A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
6. A politikai és gazdasági elit (továbbiakban: VIP-tagok) vagyonelszámoltatásának a méltányosság és a diszkrimináció-mentesség elve alapján kell történnie.
7. A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlástól.
7. A VIP-tagoknak, valamint az 1990 óta (bármelyik) kormánypárti országgyűlési képviselőként tevékenykedők megvédése az esetleges megtorlásoktól.
8. A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
8. A 6. pont szerinti felelősségrevonástól mentesülő VIP tagok az "új ellenzék" tagjaiként indulnak a választásokon.
9. Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
9. A multinacionális cégek vagyonszerzésének és vagyonmegtartásának minden eszközzel történő biztosítása.
10. Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
10. Az igazságszolgáltatás megtartása a 6. pont szerinti felelősségrevonás alól mentesült személyek kezében.11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
11. Minden anticionista szervezkedést, megnyilatkozást, megmozdulást antiszemitaként feltüntetve gyűlöletkeltővé kell minősíteni, és a résztvevőket ez alapján példás szigorral kell elítélni.
12. A jobboldali vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
12. Meg kell akadályozni minden olyan társadalmi szervezet és párt létrejöttét, amely a cionista diktatúra megdöntését célozza alapító okirata szerint, és meg kell szüntetni - alapító okiratában foglaltaktól függetlenül -, ha tevékenysége a cionista diktatúra megdöntésére irányul.
13. Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek, és azokon nem lehet változtatni.
13. Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok az EU-ban virtualizálódnak, tehát sem az állampolgárságnak, sem a határok elhelyezkedésének nincs jelentősége.
14. Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal.
14. Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot olyan magyarországi vagy emigrációs szervezetekkel és személyekkel, amelyek a cionista diktatúra ellenzői.
15. A románok, a jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
15. A Trianoni utódállamokkal (és azok utóállamaival) történő kapcsolatoknak minden esetben az egyoldalú engedményadás elvén kell állniuk.
16. Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
16. Az 1848-as és 1956-os eseményeket úgy kell beállítani, hogy azok az új kormány eszmei elődei.
17. A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
17. A magyarországi katonaság célja a NATO és az EU-hadsereg kiszolgálása, ezért az általunk megkövetelt feltételeknek kell eleget tennie. Minden nemzetvédelmi feladatot - ezért a "honvéd" megnevezést - meg kell tiltani.
18. A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.
18. A cionista diktatúra az átmentett VIP-tagokon keresztül gyakorolja politikai befolyását Magyarországon.Minden, a magyar nemzeti érdekek cionista érdekek fölé helyezését célzó tevékenységet, hagyományápolást és történelemkutatást meg kell tiltani, ami a magyarság elfogadott eredetét és vallását vonja kétségbe.
19. Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
19. Magyarország az EU-Alkotmány szerint "európai" embertípus kialakulását szorgalmazza. A magyar és a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális és hagyományőrzését a kozmopolitizmus szellemében "liberálisan" biztosítja.
20. Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
20. Magyarország be- és visszafogadja és az EU-Alkotmány "harmadik országbeliek" letelepedésére vonatkozó törvényei szerint ad jogot a zsidóságnak arra, hogy Magyarországot, mint államalapító, hazájának tekintsék.

Budapest, Rózsadomb, 1989. március 15

Budapest 2003. május 28-a és július 9-e között (+KGB, CIA) 

Kormányok dőlnek meg, reaktorok robbannak, bombáznak, polgárháborúság, energia-válság, pénzügyi.-gazdasági csőd-veszély, politikai kufár-szeszély, klíma és pólus-változékonyság, árdrágulás, eladósodás, kilakoltatás, cigány-terror, zsidó népirtás, fegyverkezés, szervkereskedelem, embercsempészet, drog és gyógyszer, rák, halálos járványok, elöregedő társadalom, migráció, soha nem látott népességnövekedés, emigráció, de semmi ráció, csak reláció, de hol marad az ováció! A magyar náció helyett detonáció!